Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. március 3., kedd örvendetesen sokan jöttek el az ünnepi megnyitóra Fotó: Laczó József (Folytatás az 1. oldalról) rendezvényt követő évben afféle kellemes kötelesség megnyitni az újabb, az idei Magyar Nyelv Hetét megyénkben. Jó érzéssel tehetjük ezt azért is, mert az évek óta mind nagyobb érdeklődéssel kísért előadássorozat után a tavalyi siker, majd az idén is meglehetősen magas előadásszám nyilvánvalóvá teheti számunkra: ez az évről évre visszatérő tavasz eleji TIT-rendezvény megyénkben és Miskolcon megteremtett egy új hagyományt, méghozzá kulturális, ráadásul anyanyelvi műveltségünk rendszeres ápolásának igényét szolgáló hagyományt. Ám régebbi tradíció folytatójának is tekinthetjük ezt a rendezvényt! Hadd jelentsük be ehelyütt nem titkolt örömmel, hogy a megyei levéltár és a TIT Borsod Megyei Szervezetének közös kiadványaként a Magyar Nyelv Hete mai megnyitójára elkészült és valamennyi érdeklődőnek szeretettel ajánljuk azt a dokumentumkötetet, amely »Borsod megye a magyar nyelv ügyéért« címmel kalauzol végig bennünket anyanyelvűnk helyi múltjában. S ez a régebbi örökség is kötelez!” Később ezeket mondotta: „Mennyiség tekintetében ez máris bizonyos. Mifelénk a Magyar Nyelv Hete csak a nevében »hét«, valójában március 2-től, a nyitás napjától március végéig tartó eseménysorozat. Ezenkívül a riT aránylag fiatal magyar nyelvi szakosztálya — az utóbbi esztendőkben lassan, de mindinkább gyarapodó előadógárdájával — az évközi egyedi és szabadegyetemi programok mellett mind több előadást tart a megye és Miskolc város vállalatainál, üzemeinél, intézményeinél. Tíz évvel ezelőtt, még csak 13 előadás, ’80-ban 50, ’81-ben 80, ’82-ben 140, majd 250 előadás jelzi a számszerű emelkedést. Ez a szám tavaly 500-ra nőtt.” Immár hagyomány, hogy a megnyitó szónoka Lörincze Lajos egyetemi tanár. Az idei év kettős évforduló, mert 50 éve, hogy Kodály elindította az Eötvös Klubban a nyelvművelő mozgalmat, s most emlékezünk meg halálának huszadik évfordulójáról. Lő- rincze Lajos előadásában a rá jellemző közvetlen stílusban méltatta nagy zeneszerzőnk munkásságát, küzdelmét az anyanyelv és a népzene „tisztán tartásáért”. Mit jelentett ez? Kodály szorgalmazta először a kiejtési versenyeket, valamint azt, hogy a rádió, színház (film), később a televízió munkatársai, művészei helyesen beszéljenek magyarul, jó példát mutassanak. Később ez a mozgalom kiteljesedett — hála Péchy Blanka és Deme László Beszélni nehéz című műsorának is, valamint a Kazinczy emlékezetére indított Édes anyanyelvűnk mozgalomnak — a magyar nyelv ügye valóban közüggyé vált. Ez azonban még nem jelenti azt — hangsúlyozta Lörincze professzor —, hogy elégedettek lehetünk. A nyelv, mint minden változó szervezet, új és új lehetőségeket — negatívokat is alkot, s ezeket állandóan gyomlálgatni, javítgatni kell. Az ünnepi műsor fénypontja Kodályné Péczely Sarolta volt, aki Kodály népdalfeldolgozásaiból adott elő. A lelkes közönség többször is visszatapsolta, bizonyítva, hogy ifjúságunk érti és szereti Kodály szellemét és dalait. H. S. „Jövőnk a tőt!" Gépgyári fiatalok a felhívásról (Folytatás az 1. oldalról) pótlék jár. Ha azonban az egyiken selejtet állít elő — mint ez vele is előfordult — akkor olyan nagy összegű bírságot szabnak ki, amely miatt majdnem rosszabbul jár, mintha csupán egyetlen gépen dolgozott volna. Be- 'szélhetünk-e így ösztönzésről? Amint elhangzott, a többgépes rendszer után járó pótlék összege évek óta emelkedik, tehát ösztönzi a dolgozót a termelékenységre. A vállalkozás azonban nem eredményezhet selejtet. Figyelemmel, pontos munkával mindez elkerülhető. A Diósgyőri Gépgyárban még ebben az évben létszámcsökkentés várható. A tervek szerint kétszáz dolgozót érint. Ez sokukat aggodalommal tölt el. Kik azok, akiknek valóban félniük kell? — tették fel a kérdést többen is, amelyre a felelet a következő: Azoknak az embereknek, akik becsülettel elvégzik a rájuk bízott feladatokat, nem kell tartamok az elbocsátástól. A gyárban azonban szép számban vannak amolyan „csellengők”, akiktől mindannyi- uknak hasznos megválni. Eltávolításuk egyrészt javítja a munkamorált, másrészt bérük — és ez nem kevés összeg, csáknem tizenhárommillió forint' — szétosztható azok között, akiknek munkájára mindenkor lehet számítani. A vállalat vezetőinek és a dolgozóknak tehát közös érdeke, hogy mielőbb „megszabaduljanak” azoktól, akik nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A meglehetősen hosszúra nyúlt „beszélgetés” után a kibővített titkári értekezlet témája az volt, miként fogadták a gyári fiatalok az országos felhívást. A kép ma még kissé vegyes. Sok múlik azon, hogy az egyelőre ötletszinten elhangzottakból, mikor és mennyi valósulhat meg ... (monos) Korszerűsítik a közvilágítást A közúti forgalom biztonságosabbá tételére, a balesetek megelőzésére az idén folytatják a fő közlekedési utak átkelési szakaszainál, valamint az egyes forgalmi csomópontokban a közvilágítás korszerűsítését. Az eddigi halvány fényt adó égőket nagy teljesítményű, jól világító, a természetes fényt utánzó nátriumlámpákra cserélik ki. Ez a program gyakorlatilag 1983-ban kezdődött. Az elmúlt években ilyen korszerű közvilágítást kapott az átkelési szakasz, többek között a Kassa felé vezető nagy forgalmú útvonalon Szikszó, valamint Forró és Csobád is — míg a megye déli részén, a Leninváros— Debrecen felé vezető útvonalon Nagycsécs, Sajószöged átkelési szakasza. Ilyen lámpákkal látták el az átkelési szakaszt Szerencsen is. A nátriumlámpák használata megjavította a látási viszonyokat a nagyobb csomópontokban, így többek között Encs—Abaújdevecse- ren, Sárospatakon pedig a 37-es fő közlekedési útnál. A korszerűsítést, amelyre a pénzt a megyei tanács adja, az idén tovább folytatják. A programban szerepelt garadnai átkelési szakasz korszerű világítása elkészült a 3-as út mentén, s azt a napokban át is adták. Most készül — ugyancsak a 3-as út mentén — Novajid- rányban az átkelési szakasz korszerűsítése. Magyar—osztrák vízügyi tárgyalások Magyar—osztrák vízügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Szombathelyen. A Magyar—Osztrák Vízügyi Bizottság albizottságának évi hagyományos eszmecseréjén — március 2. és 6. között — megtárgyalják a tavalyi és az idei közös munkákat, s előkészítik az 1988. évi programot. Tárgyalnak a Fertő-tó vízminőségéről, az azzal kapcsolatos teendőkről, az Ikva—Hanság csatornarendszer karbantartásáról, a Pinka határfolyó, valamint a Rába Szentgotthárd feletti, országhatárt képező szakaszának szabályozásáról. Szerepel a programban az árvízi előrejelző szolgálat továbbfejlesztése. Az MHSZ idei tervei Készülődés a 40. évfordulóra / Uj szakosztályok alakulnak A Magyar Honvédelmi Szövetség városi vezetőségei fel- adatmeghatározó tanácskozásai után mostanában tartanak a klubok közgyűlései, amelyek „aprópénzre” váltva, konkrétan megvitatják a tennivalókat. A tanácskozások az ünnepi készülődések jegyében zajlanak, hiszen a szövetség készül fennállásának közelgő 40. évfordulójára. Éles Gábor alezredes, a honvédelmi szövetség megyei titkára ugyancsak elfoglalt ezekben a hetekben, hiszen jó néhány városi értekezleten és számos klubközgyűlésen vett részt. — Ezek a tanácskozások összegzik, értékelik az elmúlt évbén végzett munkát, és meghatározzák az idei feladatokat — mondotta. — Munkatársaimmal együtt igyekszünk minél több tanácskozáson részt venni, hiszen az ezeken szerzett tapasztalatok nélkülözhetetlenek a megyei vezetőség számára. A honvédelmi szövetség is igyekszik megújítani munkáját. A jó hagyományokat megőrizzük, de keressük azokat a módszereket, amelyek eredményesebbé tehetik a szövetség tevékenységét. A honvédelmi szövetség megyei titkára végrehajtási utasításban összegezte a feladatokat. A városi, intézményi vezetőségek .ennek ismeretében, a helyi sajátosságoknak megfelelően készítették el feladattervüket. — Melyek az 1987-es év jő feladatai? — Az MHSZ-munka minden területén igyekszünk magasabb szintre lépni — mondotta a megyei titkár. — Az idén kiemelt figyelmet fordítunk a honvédelmi nevelő munka „első vonalára”, a klubokra, amelyek döntő többségében társadalmi aktívák tevékenykednek. Fontosnak tartjuk, hogy az elkövetkezendő időszakban erősítsék kapcsolataikat a párt-, állami és társadalmi szervekkel, gazdasági egységekkel. Nagy gondot fordítunk az aprófalvakra, amelyekben szeretnénk, ha erőteljesebben növekedne a szövetség taglétszáma. Szövetségi munkánk alapvető célja: az ifjúság eszmei-politikai, hazafias-honvédelmi és internacionalista nevelése. A mozgalmi, szakági, képzési és sporttevékenységünk, új szakosztályaink eszközeként szolgálják céljaink mind teljesebb megvalósítását. * Milyen feladatokat akarnak megvalósítani a szövetség városi vezetőségei? Ka- rajz József százados, a honvédelmi szövetség sátoraljaújhelyi városi vezetőségének titkára tájékoztatott néhány tervükről: — A politizáló jelleg erősítése mellett szeretnénk, ha a szocialista versenymozgalom is nagyobb lendületet venne az idén; de készülünk az MHSZ negyvenéves jubileumára : kiképző bázisunk felújítása során egy hagyo- nyányőrző szobát akarunk berendezni. Az ott elhelyezendő tárgyi emlékek, relikviák gyűjtését már elkezdtük. Felújítjuk a korábban nagy sikerű honvédelmi napokat, amelyeket az idén Bodroghalom községben rendezünk meg. Az idén szeretnénk növelni azoknak a szocialista brigádoknak a számát, amelyek felveszik az MHSZ előnevet. * A városi MHSZ-vezetősé- gek feladatterveiben tallózva, sokféle új kezdeményezéssel találkoztunk. Szerencsen az idén meghirdetik a városi mesterlövész versenyt. A gépjárművezető-képzésben szeretnénk mind általánosabban felhasználni ia KRESZ videofilmeket. Leninvárosban a városi vezetőség egyik szobájában emléksarkot alakítanak ki, a klubok náluk is elkezdték a szövetség helyi története dokumentumainak gyűjtését. Az iskolai honvédelmi oktatás hatékonyabbá tétele érdekében értekezletet szerveznek, amelyre meghívják a megye középiskoláinak honvédelmi felelős tanárait. A mezőkövesdi vezetőség is szorgalmazza, hogy a klubok vegyék fel a munkás- mozgalom helyi, kiemelkedő személyiségeinek nevét. Eredményesebb tevékenységet akarnak kifejteni a katonai pályára irányításban. Ök is megrendezik a mesterlövész versenyt. Az igényeket felmérve, karate és hegymászó szakosztályok megalakítását is tervezik. A sárospatakiak az idén tervezik a lövészetvezetők továbbképzését, elsősorban a pedagógusok körében, de emellett nagyobb figyelmet fordítanak a leszerelt tartalékos tisztekre; szeretnék, ha minél többen kapcsolódnának be a honvédelmi klubok munkájába. Csúszókorong és sárkányrepülő szakosztály kialakítását is tervezik. A kazincbarcikai városi vezetőség a klubokra lebontva is meghatározta a fontosabb feladatokat. A 105-ös szakmunkásképző és szakközépiskolában kerékpáros, a rudabányai klubban pedig barlangász szakosztályt alakítanak. A Borsodi Vegyi Kombinát klubjai a 40. évforduló tiszteletére vetélkedőt szerveznek. A különböző versenyeken való részvétel mellett szeretnék, ha jelentősen növekedne a klubok taglétszáma. Petra József Megszűnt a készültség, szállítanak az uszályok Megszüntette az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság a korábban elrendelt belvízvédelmi készültséget a Bodrogközben. A törökéri, valamint a tiszakará- di belvízvédelmi szivattyútelepek „leszívták” a korábbi olvadás okozta belvizet. Mintegy másfél—kétmillió köbméternyi vízmennyiséget emeltek vissza a Tisza medrébe a mezőgazdasági művelésű területekről. Most a szivattyúk javításához fogtak, hogy szükség esetére újra üzemképes állapotban legyenek. Alacsony a vízszint a belvízelvezető csatornákban is. Most tehát megyénk mélyfekvésű részein nincs belvízveszély, nincsenek elöntött táblák. A napok óta tartó újabb lehűlés nem okozott jegese- dést a folyókon sem. Eltekintve egy-két kisebb erdei vízfolyástól, amelyek az éjszakai fagyok hatására „be- pillésednek”, jégmentesek megyénk folyói, közte a Tisza is. A Tisza jégmentessége lehetővé tette, hogy a jégtörők visszatérjenek „békés” termelőmunkájukhoz. Megindult ugyanis a kőszállítás a Tiszán. A sárospataki kőbányából uszályokon továbbítják a parterősítéshez, valamint más munkálatokhoz szükséges követ, többek között Tiszatar- dos térségébe, valamint a folyó délebbi szakaszaira. A közelmúltban levonult jeges ár számottevő károsodást nem okozott a folyók védműveiben. A gátakat most felülvizsgálják, s ahol szükséges, a javításokat elvégzik, hogy azok teljes védelmet nyújtsanak egy esetleges áradás esetén. A BORSOD VOLÁN MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZETNÉL férfiak részére hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot szervez A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: — 8 általános, szakmunkás-bizonyítvány — büntetlen előélet — 18 éves életkor Jelentkezés: 1987. március 9-én 8 órakor Miskolc, József Attila utca 70. szám, III. emeleti előadóterem. Munkába járáshoz — vidéki munkavállalóink részére — autóbuszra díjtalan utazási jegyet biztosít a vállalat. A Magyar Nyelv Hete
