Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 52. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1987. március 3. A szovjet javaslat visszhangja A Fehér Ház hivatalosan nem tett újabb nyilatkozatot Mihail Gorbacsovnak a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök felszámolására vonatkozó javaslatáról, a washingtoni politikai köröket azonban élénken foglalkoztatja az új szovjet kezdeményezés és nagy terjedelemben foglalkoztak azzal vasárnap a tömegtájékoztatási eszközök is. Max Kampelman, a Géniben tárgyaló amerikai küldöttség vezetője egy televíziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy Gorbacsov ajánlata „pozitív lépés”, de nem lehet szó azonnali megállapodásról, még akkor sem, ha a reykjavíki csúcstalálkozón a felek lényegében megegyezésre jutottak erről a kérdésről. Kampelman szerint „legalább hat hónapra” van szükség az esetleges egyezmény kidolgozásához. A francia kormány Mihail Gorbacsov legújabb javaslatára reagálva újból megmutatta, hogy a nyugati hatalmak közül a legnegatívabb magatartást tanúsítja az európai nukleáris leszerelés iránt. A francia külügyminisztérium vasárnap este kiadott közleménye kereken kimondta, hogy „el kell kerülni Nyugat-Európa atomfegyver-mentesítését”, amit a hagyományos és vegyi fegyverek terén mutatkozó állítólagos nyugati hátrány- nyal indokolt. A Zsenmin Zsipao hétfői száma különh írben számolt be Mihail Gorbacsov legújabb javaslatáról. A kínai pártlap rámutat, hogy megfigyelők véleménye szerint a javaslat újabb békeoffen- zíva kezdetét jelzi a Szovjetunió részéről. Miután az Egyesült Államok nem reagált pozitívan a Szovjetunió által egyoldalúan meghirdetett nukleáris kísérleti moratóriumra, a jelek szerint a Szovjetunió módosított azon az álláspontján, hogy csomagtervként kezeli a fegyverzetcsökkentés kérdését. Japán üdvözli az SZKP főtitkárának azt az — úgymond — váratlan javaslatát, hogy a két atomnagyhatalom kezdjen tárgyalásokat az Európában telepített középhatótávolságú rakéták visszavonásáról, függetlenül az Egyesült Államokkal folyó egyéb fegyverzetcsökkentési tárgyalásoktól. Ottawában Joe Clark kanadai külügyminiszter is támogatásáról biztosította azt a szovjet elképzelést, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást ne tegyék függővé a hadászati fegyverekre, vagy más fegyver- rendszerekre vonatkozó megegyezéstől. Lázár György fogadta Wolfgang Rauchtet Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, a bizottság NDK-beli társelnöke. Hétfőn délelőtt Marjai József és Wolfgang Rauchfuss a Parlamentben szakértőik bevonásával megkezdték a tárgyalásokat a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a nap folyamán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. A szirákiak A3 milliója Megnyitó a MAB székházéban A Magyar Nyelv Hete Az ünnep előadói Lörincze Lajos és dr. Kun László Az ünnepi alkalomhoz méltóan, telt ház volt tegnap délután a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, a Magyar Nyelv Hete megyei megnyitóján. A megnyitó beszédet dr. Kun László, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei titkára mondotta. Az ő beszédéből idézünk néhány gondolatot: „Egy olyan rendezvény után, amilyen a tavalyi volt, amikor is az előző évek munkáját is elismerve, Borsod- Abaúj-Zemplén megye, illetve Miskolc kapta meg azt a jogot és lehetőséget, hogy házigazdája, rendezője legyen a XX. jubileumi Magyar Nyelv Hete országos megnyitójának, nos, egy ilyen sikerrel teljesített feladat és közfigyelmet keltett központi (Folytatás a 2. oldalon) Sárospatakon a Csapot Művök Ruhaipari Gép* és Ke- rékpárgyórtó Vállalat helyi gyáregységében minden varrógépet alaposon kipróbálnak. Képünkön a meálás. Fotó: Locxó Jóisef A huszonhatodik zárszámadásukat tartották meg a borsodsziráki Bartók Béla Tu melőszövetkezet küldöttei az elmúlt hét végén. Botya Péter elnök ismertette a jelenlévőkkel az 1986. év gazdasági eredményeit. Elmondotta, a tavalyi időjárás nem kímélte a sziráki növénytermesztést sem, hiszen csak az aszály 10 millió forintos terméskiesést okozott. Ennek ellenére kiváló eredménynek számít a kukorica csaknem 6,5, a napraforgó 2,8 tonnás hektáronkénti termésátlaga, így a növénytermesztés összességében — bár nyereségtervét nem tudta teljesíteni — eredményessége növekedett. A traktorüzem, valamint a karbantartó dolgozók év elején bevezetett új érdekeltségi rendszere, továbbá a költségek ésszerű csökkentése meghatározó volt a növénytermesztés eredményességében éppúgy, mint az állattenyésztésében. A Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet állattenyésztési főágazata ugyanis fennállása óta a legeredményesebb esztendejét zárta. Az egy tehénre eső tejtermelés mintegy 800 literrel növekedett, s van olyan telep, ahol a termelt tej literenkénti önköltsége nem éri el az 5,7 forintot. Jelentős a javulás a sertés- ágazatban, különösen az egy anyakocára jutó szaporulatot illetően, hiszen 1985. évben ez a szám „csak” 19, tavaly pedig 23,3 volt. Jó esztendőt mondhat magáénak az élelmiszer-gazdasági főágazat, hiszen a hús-, a desszert- és a Borsodi víz üzemek, a háztáji tejfelvásárlás, a háztáji gazdálkodás összességében az előző évhez képest megduplázta nyereségét. Tízmillió forintos nyereséget hozott a borsodsziráki ipar. Tízmilliót, s nagy csalódást. A tervezett nyereségének ugyanis — kapacitás lekötési nehézsége miatt — csak egyharmadát tudta megvalósítani. Tény, hogy az ipari üzemek a szövetkezeti szektorban is egyre nehezedő körülmények között tudnak csak versenyben maradni. Amíg 1966-ban csak 237 dolgozó talált megélhetést a Bartók Béla nevét viselő szövetkezetben, húsz évvel később már majd’ 1400-an. Igaz, nőtt a szövetkezet területe, gazdálkodási köre, a szorító körülmények okán pedig technológiai és munkafegyelme, ám évről évre a nyeresége is. Húsz évvel ezelőtt a közös nyeresége kevesebb mint 4 millió, most viszont több, mint 43 millió. S az eredmények alapján a dolgozók átlagjövedelme is növekedett, mégpedig ’86-ban 8 százalékkal. Az egy főre jutó jövedelem 1986-ban 71 900 forint, az egv dolgozóra jutó nyereség pedig több mint 31 ezer forint, azaz két és fél százalékkal magasabb a korábbinál. A jövő gazdálkodását meghatározó beruházások tavaly jóval terven félül, mintegy 44 millió forintban valósultak meg. A küldöttgyűlésen szó esett az idei év terveiről is, amelynek megvalósulása esetén a nyereség tovább növelhető. — bea — Fiatal szociológusok konferenciája Jövőnk a tét!” giai Társaság elnöke nyitotta meg. A konferencia témájára utalva elöljáróban kiemelte: Hazánkban a reform két évtizeddel ezelőtt a gazdaságirányítási rendszer átalakításával kezdődött. A reform tehát a gazdaság átalakítását jelentette, ám elengedhetetlen, hogy ezek a változtatások a társadalom más területeire is kiterjedjenek. Gépgyári fiatalok a felhívásról A fiatal szociológusok első konferenciája hétfőn megkezdte munkáját a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézetében. A kétnapos tanácskozást Reform és társadalom címmel a Magyar Szociológiai Társaság rendezte. Az eszmecserét Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a Magyar SzociolóA KISZ Központi Bizottsága az egész nemzethez intézte a Jövőnk a tét! elnevezésű felhívását, amelyben közös gondolkodásra, közös gondjaink megoldására, cselekvésre ösztönöz valamennyiünket, s ennek részeként március másodikára országos akciót hirdetett meg. Azzal a céllal, hogy ezen a napon az ország valamennyi üzemében, intézményében és vállalatánál találkozzanak a munkaidő letelte után a fiatalok vezetőikkel, együtt keressék azokat a helyes módszereket, megvalósítható javaslatokat, amelyek mindannyiunk javát szolgálják. A Diósgyőri Gépgyár fiataljai sajátos módját választották az akciónak. Részben a közvetlen, részben a közvetett találkozást. Ez utóbbit, kérdőívek segítségével, amelyet eljuttattak valamennyi KlSZ-tagnak. Az ötletek közül azokat, amelyek vállalati szintű megoldást igényelnek, március végén tárgyalják meg a Digép gazdasági, párt-, KISZ- és társadalmi szerveinek vezetői. A közvetlen találkozót, az országos akcióhoz csatlakozva, tegnap szervezték meg a fiatalok, részeként kibővített KISZ-tit- kári értekezletüknek. Az itt elhangzott kérdésekre Gombos László gazdasági igazgatóhelyettes, Pálmai Zoltán termelési igazgatóhelyettes, Wágner Ádám munkaügyi főosztályvezető és Kovács István kereskedelmi főosztályvezető-helyettes válaszolt. Szalagyi József az iránt érdeklődött, milyen konkrét elképzelések születtek a vállalatnál a műszaki értelmiségiek helyzetének javítására? Ezután az országos felhívással kapcsolatos aggályairól szólt, miszerint: bizonyára jó néhány javaslat bevezetése meghaladja majd a vállalatok lehetőségeit, önerejét. Jogos tehát a kérdés; lesz-e olyan foganatja a felhívásnak, hogy központi intézkedéssel igyekeznek enyhíteni a nagyüzemek, intézmények, egy-egy gazdasági egység gondját? A válaszból kitűnt, hogy a fiatal műszakiakat — beleértve az egyetemet, főiskolát végzett gyári dolgozókat is — érintő bérezési, jövedelmi problémákat a gyár önmagában nem képes megoldani, hiszen ehhez sok pénzre lenne szükség. Arra viszont van lehetőség, hogy a teljesítményüket a jövőben anyagilag jobban elismerjék. És hogy várható-e központi intézkedés ? ... Minden bizonnyal, amelyre garanciaként szolgál, hogy a felhívásra érkezett ötleteket, válaszokat az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány tagjai mérlegelik és értékelik majd. Szava Ferenc, az A-gyár- egység dolgozója, az úgynevezett többgépes rendszer hátrányaira hívta fel a figyelmet. A termelékenység javítása érdekében a dolgozónak lehetősége van a nyolcórás munkaidőben egyszerre több gépen dolgoznia és ezzel kiküszöbölni a többletidőt, amelyet nem effektiv munkával tölt. Ezután (Folytatás a 2. oldalon) W> m Varrógépvizsga
