Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1987. március 7., szombat Megyénk sajtótörténetéből 3. Családvédelmi hónap »MEZŐKÖVESDI ÜJSÄB í *r**<Í9imi e* *«$<$<«* Tvaefi ty, <, >::• í% ypy~9> KM, Rendezett, jó családi körülmények közül is léphet valaki a bűnözés útjára. Mint ahogy az sem lehetetlen, hogy szétzüllött, veszélyeztetett környezetben felnőtt ember megmarad a tisztesség útján. Mégis, talán érdemes utánajárni: milyen a kapcsolat a családi élet minősége, állapota és a bűnözés között. „Társadalmi és felekezeti ellentéteken felülemelkedve az egyetemes magyar érdeket valljuk magunkénak, lapunk programjának. Egymással közelebbi kapcsolatba ihozni az embereket, a társadalmi osztályokat, felekezeteket, közelebbi kapcsolatba hozni a járás községeit Mezőkövesddel és egymással: ez az ideális célunk.” Ezzel a summázott „programnyilatkozattal” indult útjára — bizonyos vonatkozásban részben a Mezőkövesdi Hírlap, részben a Mező-Kö- vesd és Vidéke folytatásaként, utódjaként — 1939. március 3,1 -én Mezőkövesd új heti- . lapja a Mezőkövesdi Újság. Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap — volt olvasható az alcímben, vagyis a politikai jelzőt kiiktatta célkitűzéseiből. Ám 1932. szeptember lil-tői már ott a politikai jelző is, sőt egy évvel később alcímében nyíltan vállalja az újság a Nemzeti Egység hivatalos lapja címet. A Nemzeti (Egység iPár.t Gömbös Gyula miniszterelnökségének kezdetétől viseli e nevet, de magát a pártot gróf Bethlen István alapította. Kormányzópárt volt, miként bizonyos szakadások után a Teleki Pál által újjászervezett „jogutód” a Magyar Élet Pártja is az. E kormánypártok szociális demagógiáját, nemzetközi és országos események vonatkozásában a harmincas évek derekától a Mezőkövesdi Üjság is hol mérsékeltebben, hol felerősödve átvette. De még ezekben az esztendőkben is a helyi jellegű hírei, információi, publikációi (s mindig ezek adták a lap gerincét) viszonylagos tárgyilagosságról tesznek tanúbizonyságot, s napjainkban pótolhatatlan helytörténeti források. Az 1929-ben megjelent hetilap első felelős szerkesztője Szombathy László helyi református lelkész volt, őt 1930. április 13-án dr. Németh Béla orvos váltotta, majd 19311. október 4-től maga a laptulajdonos, Balázs Ferenc egy személyben a felelős szerkesztő is. Később újra dr. Németh Béla, majd dr. Stefanies József, s végül Kiss Gyula az újság felelős szerkesztője. A lapot 1940 nyaráig Balázs Ferenc kövesdi nyomdájában nyomtatták, attól kezdve pedig a Pócs Imre tulajdonát képező Nemzeti Nyomdában. A Mezőkövesdi Üjság 1944. október 12-én a XiVI. évfolyam 41. számával jelent meg utoljára. Akkori felelős szerkesztőjét, Kiss Gyulát elmozdították állásából, és rendőri felügyelet alá helyezték a hatalmat átvevő nyilasok. iMi ezúttal a Mezőkövesdi Üjság I. évfolyamának 2. számában megjelent helyi jellegű írások között tallóztunk. A 16 fillérért árusított hetilap 1929. április 7-i számának első oldalán azonnal szembetűnik a Kultúrházat Mezőkövesdnek! című írás. A lap előző száma beszámolt a Szentistván községben épült kultúrházról, s ennek kapcsán írja a szerző: „A szentistváni példa gondolkozóra indíthat bennünket, mezőkövesdieket is. Bizalmas körökben többször merült már föl a mezőkövesdi kultúrház szükségességének a gondolata, de most. immár elérkezettnek látszik az idő arra, hogy nyilvánosan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Milyen legyen a kultúrház, mi legyen benne? Le- venteotthon, előadóterem, rádió, népkönyvtár, olvasószoba? — ezek részletkérdések. Egynek bizonyosan nem szabad majd belőle hiányoznia: a mezőkövesdi vonatkozású néprajzi múzeumnak.” A cikkíró azt is megindokolja, miért: „Nagy az idegenforgalmunk, az elmúlt ünnep alatt is angol és német cserkészek jártak nálunk.” Az írás végén a következőkben foglalja össze a szerző a község legfontosabb „beruházási’’ teendőit: „Legfontosabb egészségügyi követelményünk a járási kórház, legszégyenletesebb becsületbeli tartozásunk a hősök emlékszobra megvalósítása mellett legyen a jövő fejlődés harmadik nagyobb feladata a népművelés teljesebb előmozdítása érdekében mindnyájunknak az az óhajtása: kultúrházat Mezőkövesdnek!” Az első oldal egy másik érdekes írása tulajdonképpen egy olvasói válaszlevél. Szerzője dr. Bielek Tibor járási tisztiorvos, aki levelében Mezőkövesd és a járás egészségügyével foglalkozik. Egyebek között a következő megállapításokat teszi: „A község születési arányszáma egyike a legkedvezőbbeknek az egész országban. Viszont a halálozási arányszáma, ha nem is a legkedvezőtlenebb, de mindenesetre elég magas ahhoz, hogy a szaporodási arányt nagymértékben lerontsa. A teendő nyilvánvaló: magas halálozási arányszám okainak megállapítása és az ezek ellen való küzdelem. A magas halálozási arány oka legelsősorban a nagy csecsemő- halandóság, a fertőző betegségek, a kedvezőtlen szociál hygénes viszonyok (egészségtelen lakás, helytelen táplálkozás, ruházkodás) egé- szíti ki a sort...” Az újság második oldalán a mezőkövesdi idegenforgalomról olvashatjuk többek között a következő megállapításokat: „ ... az érdeklődés óriási mértékben fokozódott, a Budapestet meglátogató idegenek túlnyomó részének első útja az ország fővárosából . mindjárt- hozzánk vezet, s egy esztendőben legalább harminc vasár- és ünnepnapon nagyszámú külföldit tisztelhetnek vendégül községünk falai... Hogy a hozzánk leránduló idegeneket ne riasszuk el végleg magunktól, elsősorban arra kell nagy gondot fordítanunk, hogy a vendégek fogadása méltó legyen a község hírnevéhez ...” A lap hanmadik oldalán többségében hirdetések, közlemények olvashatók. Megtudjuk például, hogy Kovács Kálmán gyógyszerész Ilona lányát eljegyezte Szondi Viktor budapesti gyógyszerész; hegy Edelényi Koós Soma, a Borscd-Miskclci Hitelbank elnöke, a Mezőkövesdi Takarékpénztár igazgatósági tagja elsején 81 éves korában elhunyt; hogy Sályban táncmulatság veit húsvét másnapján a sályi leventék részvételével; hogy 20—25 holland tanárvendégei voltak április 7-én a kövesdi gimnáziumnak; hogy a Kultúr Mozgóban a Barbárokat és a Miss Európát játsszák; hogy a Mezőkövesdi Műkedvelők Köre Herczeg Ferenc Kék róka című művét fogja bemutatni; hogy 160 négyszög- öles kert eladó a Fő utcán örökáron. Érdeklődni lehet Póta János tűzifa-kereskedőnél. A lap negyedik oldalán szintén hirdetések, közlemények olvashatók, egyebek között, hogy a Rákóczi Szálloda és Étteremben elsőrendű magyar konyha van, legjobb minőségű fájborok- kal és minden este Balogh Suba Dezső zenekara muzsikál; hogy dollárokat elfogad betétre a Mezőkövesdi Népbank Rt. és évi 8 százalékos kamatot fizet utána dollár bankjegyekben, s a tőkét úgyszintén dollárban fizeti vissza, hogy új bérautó éjjel, nappal helyben és vidékre bérelhető Czip- szer István vendéglősnél; hogy Czipár Mihály a sörház iskolával szemben levő házát hirdeti; hogy Balázs Ferencnél félbörkötésben finom kiállításban kapható dr. Somogyi Béla könyve A család egészsége. Legközelebb a Tiszajobb- parti Mezőgazda című gazdasági szaklapban tallózunk. Hajdú Imre Repró: Fojtán László Vékony, alacsony ember, borostás arcán már nyomot hagyott az idő és az alkohol. Apró, seszínű szemei idegesen kutatnak körbe, egy pillanatra sem felejti tekintetét semmin. Beszéde is gyors, kezdetben még fékezi magát, de az első trágár szó után már így fűszerezi mondandóját. Az ő életútjában sincs kezdetben semmi rendhagyó-. Falun született, kijárta az általános iskolát, kitanulta a kőműves szakmát, dolgozott, szorgalmas volt, még tudott is annyi pénzt félrerakni, hogy mikor megnősült — igaz némi szülői segítséggel — szoba-konyhás házat vásárolt. Felesége egy kertészetben dolgozott, jól megvoltak, hamarosan fiuk született. Aztán az asszony visszament dolgozni, s hogy a férfi szavait használjam: nem jól viselkedett. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy későn járt haza, gyakran túlórázott, s alighanem volt is valakije. Mindenesetre egy nap hiába várta haza az asz- szonyt. A következő vonattal elé ment, s kiderült, nem ok nélkül gyanakodott. A vállalatnál névnapot 'tartottak, ettek, ittak, táncoltak, ahogy az ilyenkpr lenni szokott. — Az asszony miatt akkor kerültem először börtönbe. Hát megvertem. Még szép, hogy megvertem. Rájuk borítottam az asztalt, aztán kihúztam onnan, és ütöttem végig az úton az állomásig. — Ha börtönbe csukták érte, nyilván súlyos testi sértést okozott. — Á, nem volt az súlyos. Még kórházba sem került, sajnos. — Gondolom maga is ivott előtte. Mennyit szokott inni naponta? — Nem sokat. Reggel iszom egy féldecit, aztán napközben egy-két üveg sört. Nem lehet többet, dolgozni kell, nehéz munka az. Akkor, ha maszeknál dolgozom, mondjuk házat építünk, akkor a tulajdonos mindig megkínál. Ott a láda sör, de nem iszunk csak egy-két üveggel. Délután a presszóban is csak keveset szoktam. Ügy szeretem, hogy egy stampó, egy korsó. De nem szoktam sokat inni, három négy korsót? — Jó helyem volt, több ember is dolgozott a kezem alatt, nekem nem kellett semmit csinálnom, csak a többit irányítanom. De mikor kijöttem a börtönből, már inkább csak maszekhoz Nagyon sokféle betegség gyógyítható a mézzel. Az elfogyasztott méz gyógyítja a szívasztmát, a szívizopnbeteg- ségeket, a gyerekeknél a vérszegénységet, a torokgyulladást, a hörgők gyulladásos betegségét, a mandulagyulladást, a gyomorfekélyt, az emésztési zavarokat. Csakhogy nem elég a mézet egyszerűen elfogyasztani, mindegyik betegségnél másképp ' kell adagolni. A gyomorfekélyt és a nyombélfekélyt langyos folyadékban feloldott mézzel gyógyítják, ezt éhgyomorra kéll meginni. A friss mézes lépből kiszívott méz a felső légutak gyulladását csökkenti, könnyíti a jártam dolgozni. A feleségemtől elváltam, utána már csak egyszer vertem meg. Akkor már hazaköltözött az anyjához a gyerekkel, de nem ő nevelte, hanem az anyja. Egyszer átjön hozzám a fiú, hogy együtt nézzük a tévét, mert szeretett nálam lenni. Már este volt, készültem vacsorázni, hát kért a fiú is, hogy még nem adtak neki enni. Majdnem mind megette az ételt. Akkor mondta, hogy az anyja alszik, mert majd éjszakára megy dolgozni. A gyereket hazaküldtem, én meg mentem a presszóba. Aztán mikor láttam a feleségem, hogy kimegy az állomásra, utána mentem. Miért nem adsz a gyereknek enni, kérdeztem? Anyám adott neki, mondta. De hát te vagy az anyja, nem? Püff! adtam neki. Még szép, hogy megvertem. Akkor csuktak le másodszor. — Mikor megint kiszabadultam, megismerkedtem egy asszonnyal, idősebb volt nálam, na az lett az élettársam hat évig. Jól megvoltunk, nem is tett volna semmi baj, de volt annak az asszonynak egy fia. Az nagyon ivott, folyton részeg volt, tőlünk meg csak követelte a pénzt. Nem bírtam tovább, otthagytam őket. Akkor hazaköltöztem az anyámhoz, de annak nem bírtam ki az idegit. Hát borzasztó volt, hogy folyton csak járt a szája, veszekedett. Ha megittam egy stam- pót reggel, már mondta, hogy megint ittál. így merítem el dolgozni, hát a maszeknál ugye megittuk azt az egykét üveg sört, délután, este megyek haza, már megint csak, hogy ittál. Nem bírtam hallgatni, nem kellett nekem akkor a vacsora se, otthagytam, mentem a presszóba. Ott ettem valamit, aztán ittunk a haverokkal, világos, hogy ittunk, nehéz munka ez. Megyek haza, megint csak a veszekedés. Mondtam neki, hogy most már fogja be a pofáját, elég volt. — Csak nem ütötte meg az édesanyját is? — Azt soha. Nem emeltem rá kezet soha, még a nővéremet se bántottam, pedig az is veszekedett, még meg is ütött, de nem ütöttem vissza. Na, ez így ment tovább, aztán egyszer megyek haza, hát be van zárva a szobaajtó, anyám nem engedett be. Ott kellett aludnom a konyhában, felöltözve, egy ilyen, fotelba, vagy mibe. Reggel olyan fáradtan mentem dolgozni, nem tudMézterápia lélegzést. Az almaecet és méz kevert'KO langyosra hűtött vízben feloldva a gyerekek torokbetegségeit gyógyítja. Ez a keverék székrekedés ellen is hatásos, mert megköny- nyíti az anyagcserét, javítja a vérkeringést és általában erősíti a szervezetet. Székrekedés ellen éhgyomorra isz- szák ezt a keveréket, álmatlanság elten elalvás előtt, rekedtség elten kanalanként fogyasztják. Külsőleg alkalmazva a méz furunkulusokat, égési sebetam kipihenni magam. Ez így ment egy darabig, aztán már a konyhába se engedett be, hát mit csináljak, a pincébe mentem le, ott aludtam a földön. De hát így nem lehetett dolgozni, mindig fáradt voltam, este a presszó, aztán se alvás, se semmi, csak a munka. Az anyám meg folyton veszekedett, szörnyű idege volt, nem lehetett bírni. Akkor mondtam neki, hogy... Na, szóval otthagytam. — Miért került legközelebb börtönbe? — Akkor már lopásért. Előtte még voltam egyszer, mert nem fizettem a tartásdíjat, de aztán lopásért. Mélákkor bejöttem Miskolcra, a haverokkal ittunk, de nem volt pénzünk, hát a Búza téren elloptunk két zsák ilyen zöldséget. El is kaptak bennünket. Akkor láttuk, hogy nem is érte meg, karfiol volt benne, meg ilyesmi. Utána. kaptam pártfogót, visszamentem a faluba, ott a nyugdíjas iskolaigazgatóhelyettes lett a pártfogóm. Na, azt mondja, Pista, beszéljük meg, mit csinálsz, hova mégy dolgozni. Dolgoztam is, megint csak maszeknál, mert ott jobban fizetnek. Akkor nem is ittam, mondtam már, hogy egyébként sem vagyok alkoholista, nem is voltam elvonón egyszer sem. — Most miért van börtönben? — Megint lopásért. Most ilyen üzletekbe jártunk,;i^lt loptam. De már nem akarok többet visszakerülni. Éppen arra gondoltam, ha kimegyek, kéne szerezni egy asz- szonyt. Egy rendes asszonyt, az biztos .segítene* Av.fiam közben felnőtt, szakmát is tanult, tavaly vagy tavalyelőtt ősszel megnősült. Vele mindig jól megvoltam, de nem mentem el az esküvőjére, pedig hívott. Mertv;,’ptt volt az anyja. Mondtam he- ki, fiam inkább nem megyek el, egy ilyen esküvőn ugye inni kell, nem lenne az jó, ha botrányt csapok, vagy fesetleg megint megverem az (anyját, mire jó az? Inkább el se mentem. Azóta nem nagyon találkoztunk, így most nem is keres engem. Azt sem tudják, hogy börtönben vagyok. Az anyám meg a nővérem nem árulja el nekik, azt tudom. Én meg nem mondom, hát csak nem hozok szégyent a fiamra, hogy elrontsam a házasságát, ne mondja a felesége, meg a családja, hogy az apád egy börtöntöltelék... * Életének 45 évéből Bakai István 17 hónapot töltött eddig börtönben. Most előzetes letartóztatásban van, de ahogy mondja, van még egy másik ügye is folyamatban. Azt még nem tudja, most meddig lesz a börtön lakója. két, gennyesédést gyógyít. Ha kelésekre és gennyes sebekre alkalmazzák, célszerű olyan vízbe lenini egy kanálkával, amelyben vöröshagyma főtt, és ezt a kocsonyás anyagot többször rá kell kenni a sebekre. Hatásosabb, mint több gyógyke- nőcs. A móhkaptár olyan, mint egy gyógyszertár. A mézen kívül a virágpor, a méhtej, a viasz, sőt reumatikus megbetegedések ellen még a méreg is gyógyító hatású. A virágpor megszünteti az ami- nósavak, fehérjék és mikroelemek hiányát. Ezért hosszan tartó betegség után, a szervezet kimerülése és étvágytalanság esetében érdemes fogyasztani. Szatmári Lajos Patika a méhkaptárban
