Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. március 7., szombat Bátor tűzoltó kitüntetése Vita a földtörvény tervezetéről A Star című londoni újság Bátorság éremmel tüntette ki Leonyid Teljatnikov tűzoltóparancsnokot. A 38. éves férfi élete kockázta­tásával sok ezer ember életét mentette meg a csernobili atom­szerencsétlenségnél. A képen: Margaret Thatcher brit miniszter- elnök fogadta a kitüntetett tűzoltót. Római katolikus főpapok kinevezése II. János Pál pápa dr. Paskaj László kalocsai ko~ adjutor érseket esztergomi érsekké; Marosi Izidor váci segédpüspököt váci megyég- püspökké; dr. Dankó Lászlót, a római Pápai Ma­gyar Egyházi Intézet rek­torát címzetes püspökké, kalocsai apostoli kormány­zóvá kinevezte. Nyugdíjba vonulásuk miatt dr. Bánk Józsefet, a váci megyéspüs­pöki és dr. Belon Gellértet pécsi segédpüspöki tiszte alól felmentette. A kineve­zésekhez, illetve felmenté, sekhez a Népköztársaság El­nöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú tvr. alapján az előze­tes hozzájátulást megadta. * Dr. Paskai László 1927. május 8-án született Szege­den. 1951-ben Budapesten szentelték pappá, 1952-ben ugyanitt teológiai doktorrá avatták. Ezt követően 1955- ig Szegeden püspöki szertar­tó, majd tizenegy éven át filozófiatanár és prefektus. 1965-től a Budapesti Közpon. ti Papnevelő Intézet spiri­tuálisaként és a Budapesti Római Katolikus Hittudomá­nyi Akadémia filozófiai tan­székvezető professzoraként tevékenykedett. 1973-ban a ' Központi Szeminárium rek­torává nevezték ki. Paskai László 1978-tól cím­zetes püspök, veszprémi apostol; kormányzó, 1979-től veszprémi megyéspüspök. 1982-től kalocsai koadjutor j érsek, 1986 óta tölti be a Ma. | gyár Katolikus Püspöki Kar elnökének tisztét. Nőtt a sertés-, csökkent a szarvasmarha-állomány A Központi Statisztikai Hivatal összesítette a január első napjaiban végzett or­szágos állatszámlálás ada­tait. Az ország 1200 mező- gazdasági üzemének az ál­latállományát mérték fel. Ezenkívül a KSH több mint 10 ezer számlálóbiztosa jár­ta végig a kistermelőket, s írta össze az állatállomány legfontosabb adatait, a ha­szonállatok kor és ivar sze­rinti megoszlását. A szám­lálóbiztosak egymillió 820 ezer háztartást kerestek fel, ezek közül egymillió 330 ezerben tartottak valamilyen állatot. A számlálás adatai sze­rint az ország állatállomá­nya — a sertés és a barom­fi kivételével — az 1985. évinél kisebb ütemben ugyan, de tovább csökkent az el­múlt esztendőben. A szarvasmarha-állomány egymillió 725 ezer, az egy évvel korábbinál 41 ezerrel kevesebb. A sertések száma nyolcmillió 687 ezer-, 407 ezerrel több, mint egy év­vel korábban. Mind a nagy­üzemek, mind a kistermelők több sertést tartanak a ko­rábbiaknál.' Az ország ba­romfiállománya 67 millió, ebből 62,5 millió a tyúkféle, 1.2 millió a liba, 2 millió a kacsa és 1,3 millió a puly­ka. Az összállomány az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékkal növekedett. A juhállomány 2 millió 337 ezer, 128 ezerrel kevesebb, a lovak száma 95 ezer, há­romezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lo­vak kétharmadát a kister­melők tartják, s ők általá­ban növelték állományukat. Az országos állatszámlálás­kor összeírtak ezenkívül 2.3 millió házinyulat; 119 bivalyt, 25 600 kecskét, 4600 szamarat és 347 öszvért. Növekvő tejtermelés Az év első hónapjában, az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest, tovább nőtt a hazai tejtermelés. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert januárban a kedvezőt­len időjárás és az ezzel is kapcsolatos takarmányozási nehézségek az elmúlt évek­ben gyakran hoztak kisebb- nagyobb visszaesést. Ez az idén, a rendkívüli hideg és erős havazás ellenére, nem következett be; az összesítés szerint a gazdaságok 183 millió liter tejet adtak ebben a hónapban, csaknem 4 mil­lió literrel többet, mint 1986 januárjában. Ez 2,2 százalé­kos növekedésnek felel meg. Az átlagosnál kedvezőbben alakultak a teljesítmények a termelőszövetkezeti tehe­nészetekben, ezek hárommil­lió literrel adtak több tej­ipari alapanyagot, 2,9 száza­lékkal javult teljesítményük. Az állami gazdaságok is több mint egymillió literrel fokozták a tejértékesítést. Kisebb visszaesés mutatko­zott a kistermelőknél, ők 0,6 százalékkal maradtak el a tavalyi teljesítménytől. Különösen Hajdú-Bihar és Békés megyében sikerült fo­kozni a tejleadást, viszont Pest megyében a kínálat csökkent. Az országban • ez az egyedüli megye, ahol ez bekövetkezett. A termelőszö­vetkezetek teljesítménye Pest és Somogy megyében volt kisebb az 1986. évinél, az állami gazdaságoké pedig Tolna és Fejér megyében. (Folytatás az 1. oldalról) működve a megyei közmű­velődési módszertani köz­ponttal, — egyesületi fóru­mot rendezett a kölcsönös tájékoztatás, az érdekvéde­lem és a tanácsadás kiala­kítása céljából. A fórum be­vezető előadását Kultúra — közösség — demokrácia cím­mel Huszár István tartotta. — Napjainkban a közvé­lemény és minden közéleti fórum érdeklődésének hom­lokterében gazdasági életünk nehézségei, a gazdasági re­formfolyamat alakulásának kérdései állnak. Ez a kérdés soha nem állt meg a gaz­dasági szféra szintjén, min­dig érintette politikai intéz­ményrendszerünket is. Így kapcsolódik ez a probléma a demokrácia kibontakozá­sának folyamatához. — Ma nápirenden van a társadalmi erőforrások gya­rapítása, ehhez az szüksé­ges, hogy az emberek értői legyenek minden dolguknak, a kisebb-nagyobb közössé­gek javára szolgáló mun­kálkodásukban. , Van, aki nem demokráciát akar, ha­nem úgy tartja, hogy a fe­gyelmet kellene megszilár­dítani. Ezt a két fogalmat hiba lenne szembeállítani, Az állami gondozottak tár­sadalmi beilleszkedését, ott­honteremtését segítő kez­deményezések támogatására hirdetett pályázatot a KISZ KB. A beérkezett javasla­tok, tervek elbírálását köve­tően pénteken az ifjúsági szövetség székházában Szó- rádi Sándor, a KjISZ KiB tit­kára átadta hét pályázó szervezet vezetőjének a dí­jat. ' A KISZ KB gazdaságpo­litikai és érdekképviseleti osztálya által meghirdetett pályázat elnyerésével a hét intézmény négymillió forint­ból összesen negyven lakás kialakítását vállalta. Kecskeméten a városi ta­nács tíz garzonlakás örökös bérlőkijelölési jogát ajánlot­ta fel a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnek (GYIVI). A lakásokba olyan nagykorúvá váló volt állami ' hiszen a demokrácia — a társadalmi kontroll — fe­gyelmet kényszerít a veze­tésre, a végrehajtásra. így a demokrácia a fegyelem megteremtésének eszköze is lehet. — Nem lehet minden fel­adatot a gazdaság szempont­jait figyelve megoldani. Nem­csak a gazdasági problé­mák, hanem a kultúra kér­dései is döntőek a társada­lom fejlődésében. Különben is a különböző szféráknak közük van egymáshoz. Nem azért kell foglalkozni a kultúrával, mert így elfed­hetjük a gazdasági bajokat. Ma nincs egyensúlyban a magyar gazdaság, de ennek megteremtéséhez nem sza­bad a kultúrától elvonni az eszközöket. Ezen a területen is nagy szükség van az öntevékeny­ség kibontakoztatására — a kultúra fejlesztésében sem lehet csak a paternalista ál­lamra hagyatkozni. Az ön- tevékenység közösségteremtő erő is. Ennek felkarolása, támogatása össztársadalmi ügy — fejezte be előadását Huszár István. Az előadást vita követte. Huszár István az esti órák­ban elutazott Miskolcról. (szatmári — fojtán) tartásuk, tanulásuk, munká­juk alapján erre érdemesek. A beköltözőknek vállalniuk kell, hogy ifjúsági takarék- betétet nyitnak. A pályázó szervezete 900 ezer forintot kapott a KISZ KB-tól. Győr Város Tanácsa há­rom, felújításra szoruló la­kást ajánlott fel a helyi GYTVI-nek, örökös haszná­latra, állami gondozottak, il­letve utógondozottak társa­dalmi beilleszkedésének se­gítésére. A feltételek az elő­zőhöz hasonlóak, akárcsak a KISZ-től kapott támogatás összege, a 900 ezer forint. A Fejér megyei előszállási nevelőotthon az elmúlt év­ben — kísérletképpen — családias típusú otthonná alakult át (a gyermekek el­helyezésében és a pedagógiai módszerekben is). A nevelő- otthonban dolgozók önerő­Váncsa Jenő, mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter előterjesztésében vi­tára bocsátották — immár második alkalommal — az új földtörvény tervezetét, az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának pénteki ülésén, az Országházban. A készülő törvény céljá­ról a miniszter elmondta, hogy a formálódó új rendel­kezésekkel tovább akarják erősíteni a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszo­nyok szocialista vopásait, ugyanakkor intézményesíte­ni az állami és a szövetike- «zeti szektor között nemcsak a földcserét, hanem a föld Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök pénteken folytatta az előző napon megkezdett belpolitikai kon­zultációsorozatát, amelynek eredményeképpen új kor­mány alakításával kell meg­bíznia valamelyik politikust. Az ország életét a legna­gyobb mértékben befolyásoló három párt (a keresztényde­mokrata, szocialista és kom­munista) képviselőivel már csütörtökön este tanácsko­zott. A köztársasági elnöknek a Quirinale-palotában levő irodájában egymást követték a politikai pártok képvise­lői csütörtökön (délelőtt az államfő három elődjével, Giuseppe Saragattal, Giovan­ni Leonéval és Alessandro Pertinivel, valamint a par­lament két házának elnöké­vel konzultált). A pártveze­tők egyenként nyilatkoztak a konzultáció után az újság­íróknak. De Mita keresztény- demokrata és Alessandro Natta kommunista főtitkár, valamint Claudio Mar teli i, szocialista párti főtitkárhe­lyettes egyaránt elutasította az előrehozott parlamenti vá­lasztások gondolatát. Mind­egyikük a jelenlegi törvény­hozási időszakon belül kí­tulajdonjogának átruházá­sát is. Elhangzott a képvi­selői tanácskozáson, hogy hazánk földterületéből je­lenleg több mint 2 millió 200 ezer hektár állami tu­lajdonban és kezelésben van, mintegy 5 millió 700 ezer hektárnyi földön pedig a szövetkezetek gazdálkod­nak. Alapvető gazdaságpoli­tikai követelmény —' a ké­szülő törvény kidolgozása­kor is az volt a fő törek­vés —, hogy a földet minél ésszerűbben kell hasznosí­tani, mert csak így növel­hető a mezőgazdasági ter­melés hatékonysága. ván megoldást találni a kor­mányválságra (a mostani parlamentnek egy év múlva járna le a mandátuma). Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára éles hangon bírálta az öt­párti koalíció rendszerét. A kereszténydemokraták, szo­cialisták, szociáldemokraták, republikánusok és liberáli­sok kormányszövetségének politikája kimerült, ezt a formulát nem lehet ismét életre kelteni — mondotta, hangoztatva, hogy a volt kormány gazdasági sikerei mellett számos kérdés ma­radt megoldatlan, így a munkanélküliség, a déli or­szágrész elmaradottsága, ,a nyugdíjrendszer, a tökéletlen közigazgatási rendszer, va­lamint a közrend problémá­ja. Natta ezért határozottan kijelentette: az OKP is elH lenzi az előrehozott parla­menti választásokat, a jelen­legi törvényhozási időszak sorsa nem kötődhet az öt­párti koalícióéhoz. Politikát kell változtatni, s ehhez az egész nemzet szükségleteit kell alapul venni. Az Olasz Kommunista Párt — az olasz baloldal legnagyobb ereje — kizárásával nem lehet le­győzni az ország válságát — mondotta. Programismertetés a nagygyűlésen Kohászfiatalok javaslatai Lakástámogatás állami gondozottaknak Olasz kormányválság - a koalíció bírálata gondozott fiatalok költözhet­nek, akik korábbi maga­A pénzügyi és számviteli rendszer korszerűsítéséről, a hozzáadott értékadórendszer bevezetésének feltételeiről kezdődött pénteken kétna­pos tanácskozás Pécsett. A konferencia megnyitóján hangsúlyozták, hogy a pénz­ügyi rendszer fejlesztése a két évtizede megkezdett gazdasági reform része, cél­ja a fejlett szocialista áru­termelés megteremtése terv­szerűen szabályozott piaci viszonyok között. A gazda­sági mechanizmus tovább­fejlesztése — a vállalatok irányításának korszerűsíté­se, a bankrendszer reform­ja, a gazdaságtalan tevé­kenység felszámolásának új szabályozása — elősegíti a vállalatok önállósodását. Egyre inkább valódi vállal­kozóként léphetnek fel azo­kon a területeken, ahol a verseny lehetőségei adottak, így a korábbinál könnyeb­ben rátalálhatnak a jöve­delmezőbb, hatékonyabb te­vékenységre. A kidolgozás alatt álló új adórendszer be­vezetése is a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek ki­alakítását segíti elő. Az új rendszerben ugyanis a készterúiék létrehozásának láncolatában elkerülhető a halmozott adóztatás, a bő­vülő munkamegosztásban „gazdát cserélő” alapanyag gok, félkész termékek hozzá­ből, társadalmi munkával végezték az átalakítást. adott értékadója az értéke­sítés utolsó mozzanatában realizálódik. Ennek révén megszűnik az az adózási hátrány, amely a feldolgo- zottabb termékek előállítóit jelenleg még sújtja. Több mint ezerkétszázan vettek részt a Lenin Kohá­szati Művekben azon a mun­kaidőn túli találkozón, ame­lyet a Jövőnk a tét! elne­vezésű országos felhíváshoz kapcsolódva szerveztek meg. A vállalat harminchét helyszínén három téma fog­lalkoztatta a fiatalokat: az 1987. évi tervjavaslat, az egyéni és kollektív munka­verseny és vállalás, vala­mint a Jövőnk a tét! című felhívással kapcsolatos helyi tennivalók sokasága. A már­ciusi akcióval egy időben he­lyi szintű — gyáregységi, üzemi — találkozókat is megszerveznek a fiatalok, amelyeken egyeztetik a fel­adatokat és egyben megkez­dik azok végrehajtását. A helyi szinten elhangzott ja­vaslatokat és ötleteket az LK|M KISZ-bizottságán ösz- szesítik majd és elkészítik azt a komplex programot, amelyet március végén, nagygyűlésen ismertetnek a gyár kollektívájával. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat — a Magyar Hitel Bank Rt lebonyolításában — kötvényt bocsát ki a lakosság számára. A kötvény kamata évi 1.1%, lejárata 6 év, törlesztése 1991-től három rész­letben történik -, ha a kamatokat évente beváltják. Amennyiben a kamat- és törlesztőszelvényeket a kötvénybirtokós 1993. már­cius 1-től egybefüggően és hiánytalanul mutatja be, úgy a névérték 11% kamatos kamattal növelt összege illeti meg. A kötvény a Magyar Hitel Bank Rt megbízása alapján a Miskolc, Hősök tere 3. szám alatti pénztárban vásárolható meg. Pénzügyi konferencia Kultúra - közösség - úemukrácia

Next

/
Thumbnails
Contents