Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIM. évfolyam, 56. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1987. március 7. Kultúra - közösség - demokrácia Huszár István előadása Miskolcon Huszár István bevezető előadását tartja Sajtóértekezlet a londoni szovjet nagykövetségen Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója tegnap Miskolcra látogatott. Először a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságát , kereste fel, ahol tájékozódott a kö­zelmúltban létrehozott köz­vélemény-kutató csoport munkájáról, az eddigi ta­pasztalatokról. Ezután meg­Az év első két hónapjá­ban az ipari termelés ösz- szességében megközelítette a múlt év hasonló időszaká­nak szintjét. Januárban a rendkívüli hideg időjárás miatt jelentős volt a terme­léskiesés, körülbelül 2,5 szá­zalékkal kevesebb ipari ter­mék készült el, mint egy évvel ezelőtt. A veszteség pótlására februárban min­den ágazatban hétvégi pót­műszakokat szerveztek, vagy többműszakos munkarendet vezettek be, így az .elmara­dást már a legtöbb helyen behozták. Hasonlóan ala­kultak az ipar exportszállí­tásai is. örvendetes, hogy a feldolgozóipar anyagellátásá­ban — a néhány szokatlanul hideg januári nap kivételé­vel — jelentős fennakadás nem volt. A Lenin Kohászati Mű­vekben kedvező kilátásokkal kezdték el az évet, később azonban gondot okozott a rendkívüli hideg miatti ter­meléskiesés és energiakor­látozás. Az akkor keletke­zett körülbelül 100 millió forintos veszteség — amely mintegy !t ezer tonna ko­hászati terméknek felel meg — jelentős részét pótmű- szakokkal, illetve különféle műszaki és szervezési intéz­kedések eredményeként már pótolták. Az LKM-ben a ki­egyensúlyozott termeléshez szükséges anyagok zömében rendelkezésre állnak. Gondot jelent viszont, hogy a vállalatnak nincs elegendő pénze a tőkés im­portanyagok beszerzésére. A kedvezmények és nagyobb beszerzési lehetőségek re­ményében nemrég pályáza­tot nyújtottak be a konver­tibilis export fokozására. Ennek érdekében a vállalat az idén tovább növeli a kor­szerű ötvözött és nemesacé­lok arányát termelésében, tekintette az ortodox egy­házművészeti gyűjteményt, majd a megyei pártbizott­ság székházátoan fogadta őt Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Délután a megyei könyv­tárban a Hazafias Népfront megyei bizottsága — együtt- (Folytatás a 2. oldalon) amihez jó alapot biztosít a szovjet partnervállalatokkal kialakított együttműködés. Erőfeszítéseket tesznek a gazdaságtalan tevékenységek felszámolására is, de néhány ilyen termékükre, például a kovácsolt és öntött gyárt­mányokra sok felhasználó­nak szüksége van itthon. Annak érdekében, hogy az ilyen termékek előállítása ne szűnjön meg, s gazdaságo­sabb legyen, az LKM meg­rendelőivel külön megálla­podások létrehozására törek­szik. „Mihail Gorbacsov javas­latának előterjesztésében az Egyesült Államok belpoliti­kai helyzetének mérlegelése játszotta a legkisebb szere­pet” — jelentette ki csütör­tökön Londonban Jevgenyij Primakov akadémikus, a szovjet—brit kerekasztal-ér- tekezleten részt vett szovjet küldöttség vezetője. A Világgazdasági és Nem­zetközi Kapcsolatok Moszk­vai Kutató Intézetének igazgatója, valamint Gelii Batyenyin vezérőrnagy, a .katonai vezénkar tagja és Andrej Garacsov, az SZKP KB apparátusának vezető munkatársa válaszolt a lon­doni szovjet nagykövetsé­gen a brit és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdé­seire. Arra a kérdésre, hogy Reagan elnök belpolitikai nehézségei megkönnyítik-e avagy inkább hátráltatják Gorbacsov javaslatának el­fogadását, Primakov akadé­mikus nyomatékosan hang­súlyozta: „A középhatótávú rakéták problémájának meg­oldása önmagában is fon­tos. Az ügynek az ad külö­nös jelentőséget, hogy egy ilyen megállapodás frontát­törés lehet átfogóbb kérdé­sek megoldása irányában is. Alapvetően ez a megfonto­lás vezérelte a legújabb szovjet kezdeményezést.” Primakov hozzáfűzte, hogy személyes vélemén; e szerint Reagan elnök hazai nehéz­ségei ugyan rugalmasabb A hivatalos látogatáson In­donéziában tartózkodó Edu­ard Sevardnadze, az SZKF KB PiB tagja, szovjet kül­ügyminiszter pénteken ta­lálkozott indonéz kollégá­jával, Mochtar Kusumaat- madja külügyminiszterrel. A baráti légkörű találko­zón a szovjet és az indoné­ziai diplomácia vezetője tár­amerikai magatartásra ve­zethetnek, ámde más vonat­kozásokban viszont akadá­lyokat is támaszthatnak. Gorbacsov javaslatának el­ső nyugati visszhangját a szovjet szakértők „egészében véve bátorítónak” minősí­tették. „Ügy tűnik azonban — fűzték hozzá —, hogy a nyu­gati reagálás valójában így hangzik: Igen, de..., az iga­zán nyugtalanító az, ami a -de- mögött meghúzódik.” A javaslat konkrét részlet- vonatkozásai iránti érdeklő­dés önmagában logikusnak tűnik. De egészen más a helyzet, ha a részletkérdé­sek tisztázásának igénye a gyors megállapodás esélyei­nek megtorpedózását céloz­za. A szakértők rámutattak: a Szovjetunió az Európában lévő valamennyi nukleáris fegyver maradéktalan fel­számolását szorgalmazza, kezdve a középhatótávú nukleáris nakétafegyverak- kel, amelyek tekintetében lényegében már kialakult a megegyezés. A Szovjetunió ellenzi a nullamegoldás min­den olyan új keletű értel­mezését, amely az egyik faj­ta rakétát másik fajtával váltaná fel, s az egyik megszüntetett „szürke zóna” helyén új, „nem kevésbé szürke és nem kevésbé ve­szedelmes zónát” hoznia lét­re az európai kontinensen. gyalt a kétoldalú politikai és kereskedelmi-gazdasági kap­csolatokról, a térség politi­kai helyzetéről, valamint nemzetközi kérdésekről. A külügyminiszterek megálla­pították, hogy a Szovjetunió és Indonézia álláspontja a fontos, időszerű nemzetközi kérdések megítélésében kö­zel áll egymáshoz. A munka termelékenységé­nek és hatékonyságának javítását eredményező, a munkaidőalap fokozottabb ki­használására irányuló tevé­kenység — a gazdálkodás vál­tozó körülményei következté­ben — a vállalati irányítás és szervezés egyik legfontosabb részévé vált. Mind több üzem­ben, vállalatnál, szövetkezet­ben került előtérbe az élő­munka hatékonyságának növe­lése, ámít a termelés inten­zitásának fokozása, a lét­számmal való takarékos gaz­dálkodás követel meg. Ez vi­szont szorosan kapcsolódik ah­hoz a törekvéshez, amely- a munkafegyelem általános javí­tására, a •munkaidő-veszteségek csökkentésére, a munkaidő- alap jobb hasznosítására irá­nyul. A Tiszai Kőolajipari Válla­latnál a munkafegyelem erőtel­jesebb megszilárdításának gon­dolata akkor vetődött fel, ami­kor megkezdődött a negyven­órás munkahétre való átál­lás. A negyvenórás munkahetet ugyanis csak azzal a feltétel­lel lehetett bevezetni, ha a ki­eső munkaidőalapot a válla­lat saját erőből pótolja. Ez pedig csak úgy vált lehetsé­gessé, hogy az egész üzemre kiterjesztették a teljesítmény­bérezést. Jelenleg, a vállalat valamennyi termelő üzemében ezt az ösztönző bérezési for­mát honosították meg. Ez az intézkedés különben — azon túl, hogy lényegesen javult a munkaidőalap kihasználása — bizonyos létszám-megtakarítást is lehetővé tett. Ugyancsak a munkafegyelem megszilárdítását célozta az 1985-ben bevezetett és az el­múlt esztendőben tovább kor­szerűsített elektromos blokkoló, valamint a rugalmas munka­idő bevezetése. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy a dolgozók maguk tervezzék meg munka ritmusú kát és így a mun­kahelyen töltött idő valóban szorosan kapcsolódik a tényle­ges munkavégzéssel.-s Szögek a vascipoben Csapolás. Indul a vasfolyam. De merre tart megyénk két, a hazai fémipart meghatá­rozó üzeme? Az ózdi és a di­ósgyőri helyzetről számolunk be a 3. oldalon. Balogh Imre felvétele Az iparvállalatok első iiónapjai Sevardnadze indonéziai tárgyalásai Nemzetközi nőnap '87 Feiedy Gyula rajza A munkaidőalap védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents