Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. március 18., szerda p A T T T T7 T T? T T7 TT? vjr ALil JLJd 1 xh LjJOj a ü Brecht-bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Bertolt Brecht műfajilag „Példázat”-nalk jelzett tönté- nelmi paraboláját, a Galilei életét vitte színre a Miskolci Nemzeti Színiházban Csiszár Imre. A darab címe röviden, tömören elárulja már a tartalmát is, s ebben a kritikában aligha kell most Galileo Galilei pályáját bemutatni, hiszen a XVIl. századi olasz tudós élete, életműve, küzdelme azoknak a tanoknak az elfogadtatásáért, miszerint a Föld kering a Nap körül és nem fordítva, minden kultúrember előtt ismert. Ismertek küzdelmének részletei is, s az, hogy o hatalom rettentő fenyegetésekkel kényszerítette tanainak megtagadására, ám azok túlélték őt, s a vele szemben hatalmaskodökat. Bertolt Brecht akikor kezdett Galilei témájával foglalkozni, amikor a hitleri Németországnak az első mesterséges atomhasadással kapcsolatos kísérleteiről tudomást szerzett. Akkor fogalmazódott meg benne annak gondolata, hogy drámai figyelmeztetést írjon a tudós, a tudomány felelősségéről. Arra akart inteni, bogy a tudósnak vigyázni kell: a haladó emberiséghez, a feltörekvő néprétegekhez jusson el a tudománya, ne pedig egy maradi hatalomhoz, olyanokhoz, akik ezt a tudást nem az ember javára kívánják hasznosítani. Galilei rosszul mérte fel helyzetét, ez okozta a tragédiáját. Ezt a művet BreCht először 1939-ben írta meg, majd még kétszer dolgozta át. Utoljára 1945- ben, az első amerikai atombomba ledoibása után. Ezt a változatot láthatja most a miskolci színház közönsége, Ungvári Tamás fordításában. A .fentiekből talán már kitűnik, mi e darab mai aktualitása. A dráma — a példázat — záró képének elején a következő song hangzik el: „Emberek, lám itt a vég A határt a tudás átlépi még. / De mi, tudásra vágyva I Tudjuk, hogy nincs határa. / A fényét most ti őrizzétek / Hamisan bánni véle vétek. / S nehogy egy tűzvész egészen / Mindnyájunkat \elemésszen. / Emész- szen.” Ebben a figyelmeztetésben is ott van az időszerűség. E történelmi parabola nemcsak a XVII. századra vonatkozik, nemcsak ^.fizikusoknak az atombombáért vállalt felelősségére, hanem minden gondolkodóéra, és különösen vonatkoztatható napjaink hazai állapotaira, hiszen a világpolitika és nagypolitika mellett hazai gazdasági megújulási törekvéseink, társadalmi átformálódásaink, a megszokottság és a kényelem görcsei, meg ezeknek a csírázó újjal szembeni csendes és élesebb küzdelmei indokolják, hogy figyeljünk Brecht szavára, Galilei életének tanulságaira. Például arra, hogy a tudomány, a politika, de áz egyszerű ember is jobban mérje fel a helyzetet, figyeljen, mihez, hová, kinek adja tudását, tehetségét. Ezzel a gondolattal már szembe is kerülünk egy fogalommal, amelyről ugyancsak nem új dolog szólni, de mert Brechtet Miskolcon régen láttunk (a Szecsuáni jó lélek című művét nyolc éve, valamivel később meg a Koldusoperát), talán nem érdektelen a didaktikus színházra utalni, Brechtnek arra a törekvésére, hogy a közönség intellektuális meggyőzése a színház lényege, legfőbb tárgya pedig a tár- sadalomelemzés, nem a mindenáron való szórakoztatás, nem a közönség kedvének keresése. Bizonyos hideg kritikai távolságból mérve az állapotokat, és folyamatokat, epikus színházat teremtve. Brecht olyan eszközöket alkalmaz, amelyek nem engeGolilei: Blaskó Péter dik a nézőt a színpadi illúzióba felejtkezni, elidegenítő hatásokat alkalmaz, táblákat, feliratokat, songokat, amelyek mind azt célozzák, hogy a néző az emberi és történelmi valóságban és ne a színpadi játék illúziójában éljen és szemlélje a történéseket. Mindezek a brechti eszközök természetesen jelen vannak a Galilei életében is. Csiszár Imre hatalmas apparátussal keltette életre a színpadon ezt a művet. Fél- száznyi név szerint kiosztott színészi szerep, körülbelül ekkora statisztéria, énekkar, tánokar, sók-sok gyermek mozog a színpadon Vayer Tamás m. v. roppant alkalmas, nagyon célszerű, a hatalmas színpad teljes mélységét felhasználó és néhány elemmel mindig más helyszínné átváltoztatható játékterében. A ragyogó jelmezeket — mert szuper,lativu- szofeban lehet csak róluk szólni — Szakács Györgyi tervezte. A hatalmas tömeg mozgatásának koreográfiájáért Somoss Zsuzsát illeti elismerés. Hans Eisler muzsikájának megszólaltatását, a játékban való egyenértékű közreműködést Kalmár Péter vezetésével látja el igen jól a kis együttes. A Galilei élete eredetileg 15 képből állt. Egyet, a pes- tisnképet elhagytak belőle, mert nem volt sok hatása a cselekményre, a többi képnél okos tömörítéseket alkalmaztak. Annak ellenére,- hogy minden jelenet végén lemegy a függöny, megjelenik a következő kép felirata, meg a gyermekek háromtagú kórusa a song eléneklé- sére, a játék nem érződik széttöredezettnek, villámgyors átdiszítés folyik a függöny mögött, igen gördülékenyen megy tovább az előadás. Az előadás első jeleneteiben érezhető lassúbb sodrás a műből adódhat. A rendező nagyon ügyelt arra, hogy a nagy monológokat, a magvas beszélgetéseket — a .lehetőségek szerint — látványosan oldja. Olykor a beszélgetések mögött látványos tömegjelenet látható. Például az első részt záró báli kép, amelynél a nagyori tanulságos beszélgetés — Galilei és két bíboros között —, meg a megkapó látvány köti le egyszerre a néző figyelmét. Igen megragadó, sokáig emlékezetes lesz a pápaöltöztetés képe. Csiszár rendezésében úgy áll előttünk a brechti kép, hogy azt a konzervatív egyházi hierarchiát látjuk, meg az an- nalk a szolgálatában álló tudósi és hivatalnoki kart, amely előtt csak az a tudományos felfedezés értékes, amely azonnal hasznosítható és amely testület nem akar belenézni a távcsőbe sem a szó szoros, sem átvitt értelmében, mert fél, hogy számára kedvezőtlent láthat .meg abban. E körftye- zetben sem sértődött ember Galilei, nem megalázott, inkább belenyugvó. De sorsa mégis reményt kelt, mert az utolsó songban elhangzik, hogy „A határt a tudás átlépi még”, s itt mondja a tudós egykori kisfamulusa: „Tudásunk semmi esetre sem elegendő. Tulajdonképpen csak most látunk munkához.” Tovább él hát, amiért Galilei küzdött. Említettem már a tömegjelenetéket, de utalnom kell a nagyszerű „vágásokra” is. Például, amikor igaznak .minősítik Galilei felfedezését, az öröm nem zavartalan: a vészt előrevetítve feltűnik már a bíboros inkvizítor. Ritkán látható, nagy formátumú előadást teremtett Csiszár. Tele gondolatokkal, tele látvánnyal, de az utóbbi sosem kerekedik az előbbi fölébe. A szereplőkről szinte lehetetlenség — niagy számuk miatt — külön-fcülön szólni. Kivéve a Galileit megszemélyesítő Blaskó Pétert. Csodás tudós, rajongó, eltökélt hitű ember; ugyaniakkor naiv, jámbor, s annyira jóhiszemű, hogy ellenségei ármánykodását sem méri fel a maguk teljes veszélyességében. Bántódásai ellenére töretlenül hisz igazában, mindenkit tanítani akar. 0 hordja vállán az egész dráma — a példázat — súlyát, mint Atlasz a Földet az idejétmúlt felfogás szerint. Maradéktalanul állítja elénk, éli meg előttünk Galilei életét, annak drámáját, s közvetíti a mához szóló mondandót, mindvégig kitűnő, fáradtságtól mentes játékkal és szöveg- mondással. A többiek közül csak néhányat tudok említeni. Alapvetően közös játékról és közös eredményről van itt szó. Molnár Zsuzsa szelíd apatisztelő Virginiáját (ima-jelenete felejthetetlen), Tímár Éva Galileit féltő, az újat csak tudat alatt sejtő Sarti asszonyát kell a legközvetlenebb partnerek közül az élen említenem. A kisfamu- lusból lett felnőtt Andrea alakjában Szirtes Gábor indulatos, lázadozó, akiben vitázik a tudós iránti tisztelet és a tanait megtagadó ember elleni felháborodás. Bregyán Péter Sagredójáról elhiszem, hogy értő és megértő, segítő és sarkalló jó barátja a tudósnak. Zubornyák Zoltán Ludovicója hideg, kívülálló, Galileitől mindvégig idegen „úriember”. Mucsi Sándor lencsecsiszolója tisztelő alázattal függ a tudóson. Gáspár Tibor szerzetes^ a szinte „forradalmian öntudatra ébredő” kispap igen jó megformálása. Matus György tudósból lett Orbán pápája mo- solyosan kegyetlen egyházi fejedelem. Dóczy Péter konok, fenyegetően vitázó főpap. Körtvélyessy Zsolt szinte fenséges kegyetlenséget ígérő inkvizítor. Horváth Zsuzsa és Somló István nagyszerű komédiás-páros. Csapó János remekbe fogalmazott, elvakult öreg bíboros. Szinte kedélyesen buta ember Sallós Gábor kövér prelátu- sa. Kulcsár Imre kurátora jó szándékú, majd beijedt, tisztességesen gyáva hivatalnok. Lakatos István céhmes- tere becsületet és tiszteletet sugároz. Egy-egy jó villanásért még nagyon sok nevet fel kellene jegyeznem, de szinte a színház teljes személyi állományát sorolhatnám. És akkor még nem szóltam a nagyszámú gyermekszereplőről, ,a kitűnő gyermekkórusokról, köztük a nagyobb szerepet is — felváltva — játszó Fekésházy Attila és Veréb Gyula (a gyermek Andrea), Bodnár Gergely és Kovács Krisztián (a gyermek nagyherceg) figyelemre érdemes játékáról. Ritkán látható, nagy formátumú előadásról írtam feljebb. Csák ismételni tudom ezt záró gondolatként és hozzátenni: őszintén ajánlom a színházban magvas gondolatokat, komoly értéket kereső közönségnek. Benedek Miklós Kamarabérlet Á Miskolci Gordonkaegyüttes Idegen nyelvi gépírók versenye Tehetségkutató idegen nyelvi gépírási versenyt rendez április 25-én a Magyar Távirati Iroda KISZ-bizottsága, valamint a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége a KISZ KB és a Budapesti RlSZnbizottság támogatásával. A versenyre két korcsoportban lehet nevezni: azok a középiskolások és 20. életévüket idén betöltő dolgozók küldhetik el jelentkezésüket, alkiik Pest megyében, vagy Budapesten laknak, illetve dolgoznak. A két kategóriában a követelmény angol, francia és német nyelven 250, illetve 200 leütés percenként, orosz nyelven 150, illetve 100 leütés. A 30 forintos nevezési díjat a helyszínen kell befizetni. A legjobban szereplőket díjazzák, s a tehetséges fiatalok megismerkedhetnek az MTI hírügynökségi munkájával is, A jelentkezéséket — név, cím, a választott nyelv, s annak megjelölésével, .hogy a versenyző elektronikus, elektromos vagy mechanikus írógépet kíván használni — az MTI KISZ-bizottságának címére (1016, Budapest, Fému. 5—7.) április 10-ig lehet eljuttatni. (MTI) Ifjú történelembarátok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt egyre sikeresebben működnek az ifjú történelembarát körök. A megye ilyen irányú tevékenységének elismerése, hogy immáron hagyományosan Sátoraljaújhely ad otthont a baráti körök országos találkozójának, amelyre ezúttal már ötödik alkalommal kerül sor. A TIT történelmi választmánya, a megyei szervezet mellett Sátoraljaújhely Város Tanácsa és a Mezőgazdasági Szakközépiskola látja el a rendező házigazda tisztét, s ez utóbbi jó példa arra is, hogy a történelem iránti érdeklődést fenn lehet tartani, szakközépiskolások körében is. Ennek az iskolának a falai között hosszú évek óta működik történelembarát kör, s tanulói részt vesznek a különböző pályázatokon is. Az idei országos találkozót egyébként március 28-án tartják meg, . a díjakat a legjobb munkák szerzőinek a TIT történelmi választmánya adja. A legjobb dolgozatok készítői egyébként fel is olvassák munkájukat. Sátoraljaújhelyen a körök vezetői is szót cserélnek a mozgalom időszerű feladatairól. Március 11-én este a Miskolci Gordonkaegyüttes lépett pódiumra a Bartók-te- remben. Az együttes művészeti vezetője Gombás Ferenc. Közreműködött Kiss Zsuzsa zongoraművész. A hangverseny nyitószáma Popper: Requiem című műve volt. A darabot három kiemelkedő képességű gordonkaművész: Hajdú Edit, Iván Klára és Pleszkán Mariann adta elő, zongorán közreműködött Kiss Zsuzsa. Popper remekműve az eltelt közel száz év alatt semmit sem veszített népszerűségéből. Sokan játszották már és valószínűleg még sokan is. fogják előadni, a legmaradandóbb élményeket azonban eddig ez az előadás nyújtotta számomra. A tökéletes anyagismereten és stilánis biztonságon túl a művészek hagyták fölülkerekedni ikamaramuzsikusi énjüket, vagyis éreztek és értettek minden egyes hangot, amit együttesük bármelyik tagja játszott. Kiegyenlített játékukra az volt legjellemzőbb, hogy karakterbeli különbség az egyes húrok között szükségtelenül sehol sem jelentkezett. Az est jelentőségét növelte, hogy megismerhettük Sebestyén Andrást, a zeneszerzőt, aki ebben az évben ünnepli 70. születésnapját, és aki jelenlétével is megtisztelte a hangversenyt. „Nyolc kis etűd három gordonkára” című művét Hajdú Edit, Iván Klára és Pleszkán Mariann adták elő. A „Nyolc kis etűd ..minden tétele külön-'külön ragyogó karakterdarab. Az előadás fő erénye a világos értelmezésből adódó változatosság volt. Vivaldi Adagióját Iván Klára játszotta négy cselló kíséretével (Nemes Tamás, Győri Nagy Ilona, Nagy Marianna, G. Barna Katalin). Vezényelt Gombás Ferenc. Iván Klára rendkívüli érzékenységgel és szerencsés intuitív képességekkel rendelkező művésznek mutatkozott ezzel az előadással. Produkciója azért is tetszett, mert nem elkülönülten „dolgozott”, az irányítás a .karmesterrel megosztva történt, így a szólóhangszer és kisegyüttes között jó összhang keletkezett. Amennyire finoman és ki- dolgozottan játszotta Iván Klára a Vivaldi-művet, any- nyira lelkesülten és szenvedélyesen adta elő Albeniz spanyol temperamentumtól átfűtött Tangóját. Nagy sikert aratott, meg kellett ismételni ! Szünet előtt Liszt: Rigo- letto-parafrázisa hangzott el Kiss Zsuzsa előadásában. Személyében olyan zongorista-egyén iséget hallgathat- tunk, aki technikájának megcsillogtatásán túl biztos formáló érzékéről is tanúságot tett. Innen van, hogy a művet töredezett szerkezete, illetve csapongásai ellenére egységesnek éreztük. Szünet után Chopin: g- moll balladája következett. Kiss Zsuzsa játékában a bil- lentés rendkívüli énekszerűsége volt magávalragadó. Többször sikerült a hallgatót a szemlélődés melankolikus pillanataiból kiemelnie és egy távoli bálterem kavargó forgatagába röpítenie. A mű szerkezetileg kényes pontjain megújuló energiával játszott, bár helyenként a lírai futamok, dallamgirlandok erőteljesebb idézése jobban megfelelt volna. I Az est hátralevő részében a Miskolci Gordonkaegyüt- tes Kuznyecov Melódiáját, Sebestyén András: Három darab csellóegyüttesre című művét, valamint Sebestyén András hangszerelésében két Gershwin-dalt játszott, vezényelt Gombás Ferenc. A romantikus kifejezés- mód a csellóművészetben egyre divatosabb lesz. Gombás Ferenc Kuznyecov-inter- pretálása is ebbe az irányba mutat. Stílusát a Idallami és érzelmi elemek hangsúlyozása jellemzi, de szívesen alkalmazza a határozott hang- és akkord.indításokat is a zenei anyagnak megfelelően. Sebestyén András: Három darab csellózenekarra című műve Starker János fölkérésére készült. Itt most érdekes összehasonlításra nyílik alkalom. Gombás Ferenc, Sebestyén András és Starker János iskolatársak voltak a Zeneakadémián a 30-as években. Valamennyiükben közös a kamarazene rajongó szeretete. Starker egy amerikai egyetemen, Gombás pedig Miskolcon teremtette meg a kamarazene és csellótanítás kultuszát. A mű frissességével és szellemességével magával ragadta az előadókat és a közönséget egyaránt. Ki kell emelnünk Nemes Tamás és Győri Nagy Ilona szép szólóit, bár a kiválóan felkészült együttes valamennyi tagja gratulációt érdemel. A harmadik darabban előfordultak apró ritmikai pontatlanságok, de úgy gondolom, ezek csak a fáradtság észrevehető jelei voltak. Befejezésül Gershwint hallhattunk. Sebestyén hangszerelése kitűnően sikerült. Benne is él az a „teremtő hév”, ami a legnagyobb gor- donkásőkat jellemzi: tovább modernizálni a csellójáték technikáját, hogy a közönség gordonka-hangversenyekről maradandó emlékekkel távozhasson ezután is. Gergely Péter Ma este 1.8.10-től újra # jelentkezik az első műsorban a Családi társalgó című új sorozat, amely január óta mintegy bevezetője a Családi kör 20.00 órakor jelentkező dramatizált adásának. A Családi társalgó rövid idő alatt országos mozgalommá szélesük, sokfelé alakultak olyan klubok, amelyek részben a Családi kör dramatizált példázatait vitatták meg, részben a Családi társalgó előző adásában látott-hallott gondolat- cserét szőtték tovább. Nos, ma este 18.10-től a családi konfliktushelyzetekről lesz szó a társalgásban, majd ezt követi egy óra múlva a Családi kör sorozatban az Erdőss Pál rendezte játék - Áldozatok a címe -, amelynek szerepeiben a képünkön is látható Kézdy Györgyön és Tanay Bellán kívül Balkay Gézával, Frajt Edittel, Ozsda Erikával és Incze Ildikóval találkozhatunk. Ma este a képernyőn Családi kör
