Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
1987. március 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ámít tudni kell az új házadóról lesz több és kevesebb? A tavaly átadott sátoraljaújhelyi határállomás fogadja április 1-től a Szovjetunióba menő, s az onnan jövő személygépkocsikat, autóbuszokat, kamionokat. Fotó: Adóm István Lezárják a záhonyi határállomást ■ Sátoraljaújhelyen keresztül a Szovjetunióba „Születési” ideje: 1986. Amiért „világra jött”: az új rendszerű adóztatásban az arányosabb közteherviselés megvalósítása és az adókötelezettségtől függetlenül a személyi tulajdonú lakásállomány felmérése. Amikortól „kilépett az életbe": 1987. január 1. Az új házadóról van szó. Amiről már ugyancsak sokan tudnak, ám részleteiről kevesen. Éppen ezért kerestük meg Miskolc város Adó- és Illetékhivatalának vezetőjét, Kocsis Zsuzsannát, kérve tőle apró, részletekbe menő kérdésekre is a választ. — Ez a rendelet ebben az évben válik esedékessé. Hogyan foglalhatnánk össze ennek lényegét? — Az új házadóval kapcsolatos rendelet két részből áll. Van egy központi és egy helyi tanács által szabályozható része. A tanácsok meghatározhatják a következőket: a ház kivitelezési, módja alapján az alapadótól való eltérést, továbbá az övezeti besorolást — melynél a kiemelt, illetve a kedvezőtlen adottságú településrészek szerepelnek —, ezen túl adhatnak a szociális körülmények figyelembevételével adómentességet, illetőleg adó- kedvezményt. — Mindezekről Miskolcon, a februári tanácsülésen született meg az új rendelet. Mi a különbség a korábbi és az új között? — Jelentős a változás. Mindenképp az arányosabb közteherviselés és a társadalmi igazságosság érvényesítése vezette a rendelet alkotóit. Tehát: akinek nagyobb lakása van, netán luxus kivitellel, az nagyobb adót fizessen. Korábban a szobák száma alapján kellett adózni, a mostani rendelet szerint alapterület után vetjük ki a házadót. Ez, úgy érzem, jobb a lakosságnak, hiszen, hogy csak egy példát említsek, a komfort nélküli lakások -után már nem is kell adót fizetni. — Ha már ezt említette, hadd kérdezzem meg: növekszik az adóból befolyó összeg? — Országos adatókkal is szolgálhatok. A régi szerint 1 millió 600 ezer volt az adózók száma, az új szerint KI VEHET IGÉNYBE MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI KÖLCSÖNT? — kérdezi Ferenc Gábor mezőkövesdi olvasónk. A pénzintézetek (OTP- és takarékszövetkezetek) a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelési kölcsönnel. A mezőgazdasági termelési kölcsön célja, hogy a kistermelők gazdaságukat, ingatlanukat növénytermesztéssel, állathizlalással, -tenyésztéssel hasznosítsák, illetve növeljék árutermelésüket. Ki vehet fel termelési kölcsönt? Kölcsönt vehetnek igénybe azok a kistermelők, akik szerződéses árutermelést folytatnak és az alapanyagokat magánszemélyektől szerzik be, árutermelést folytatnak, de termékeiket a szabadpiacon értékesítik, mezőgazda- sági ingatlantulajdonosok, bérlők, amennyiben szőlővagy gyümölcstelepítést végeznek, önfogyasztásra termelők. Éppen ezért kölez 150 ezerre csökken. Ami a pénzt illeti: itt körülbelül a szintentartás várható. Vagyis az eddigi 290 millió forinttal szemben úgy 320 millió forint bevétel várható a házadókból. — Mindezek szerint egyeseket ez az új adózási rendszer kedvezően, míg másokat kedvezőtlenebbül érint majd. Milyen a lakossági visszhang? Egyáltalán: tudták ezt mérni, érzékelni? — Igen, ezzel kapcsolatosan több lakossági fórumot tartottunk itt, Miskolcon. Magam is részt vettem ilyeneken, és saját tapasztalataim alapján mondhatom, nem találkoztunk negatív visszhanggal. Az érdeklődés nagy volt. Érdekes, hogy bár a fő helyen az új házadó szerepelt, mégis a kérdések legnagyobb része a nem lakás céljára szolgáló építményekkel kapcsolatban hangzott el. — Milyen nagyságú ház tartozik az adókötelesek körébe? — Azok, melyek alapterülete az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetmétert, illetve az értnél több lakásos épületben a 80 négyzetmétert meghaladja. Nem kell adót fizetni a komfort nélküli és a szükséglakások után sem, függetlenül azok alapterületétől. — Miyen tarifák lépnek életbe az adóköteles házaknál? — A már említett alapterületeken fölül — tehát száz, illetve 80 négyzetméter fölött — 140-ig 80 forint négyzetméterenként, 140 —200-ig 3200 forint négyzetméterenként — a 140 négyzetméter feletti alapterület után — 120 forint, valamint 200 négyzetméter fölött 10 400 forint, plusz a 200 négyzetméter feletti részért 180 forintot kell fizetni négyzetméterenként. — Érzékeltetésül mondjunk egy példát. Van egy csont lehet kérni állat, állattáp, takarmány beszerzésére, gyümölcs-, szőlőtelepítésre, felújításra, zöldség- termesztésre, legfeljebb 6 m--ig szerszámlkamra, kút létesítésére, palánta, növényvédő szerek, műtrágya, fóliasátor, az ehhez szükséges fűtő- és öntözőberendezések, szerszámok beszerzésére, mezőgazdasági kisgép beszerzésére a vételár 70 százalékáig terjedően, férőhely létesítésére, kialakítására, felújítására, gyümölcstá.roló építésére 12 m2 alapterületig a költségvetés 70 százalékáig terjedően. Kedvezményes feltételekkel vehetnék igénybe kölcsönt azok a kistermelők, akik nagyüzem (állami gazdaság, tsz, áfész) által szervezett szőlő-, gyümölcstelepítést valósítanak meg, nagyüzemi szervezésben szerződéses zöldségtermesztést, áltatbiz- lalást, -tenyésztést folytatnak, telepítési engedéllyel egyéni szőlő- vagy gyümölcstermesztést folytatnák, szarvasmarha tenyészállat 4 éves tartására vállalkoznak. Ezenkívül kölcsönadható a 140 négyzetméteres lakás, melyben négy szoba és egyéb helyiségek találhatók. Négyen laknak benne. Mennyit kellett a régi adózás szerint, és mennyit kell majd az új szerint fizetni? — A régi alapján, amikor is az adózás alapja a szobák száma volt, évente 380 forintot fizették. Az új adója pedig 3200 forint lesz. Hozzáteszem: az adónál figyelembe vesszük azt is, hogy hány — állandó bejelentés alapján — közeli hozzátartozó él az adott házban. Ugyanis, ha az egy főre számított terület nem több, mint 25 négyzetméter, akkor — függetlenül attól, hogy a ház 80, illetve 100 négyzetméternél nagyobb — nem kell adót fizetni. — A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy egy-egy településen belül úgynevezett övezeteket határozzon meg a helyi tanács. Nevezetesen a lakás használati értékét növelheti. vagy csökkentheti az, hogy a település, mely részén fekszik. így növelő tényező például a zöldövezeti, a városközponti elhelyezkedés stb., csökkentő pedig, ha a ház iparterületen, kijelölt zajártalmas helyen épült. Miskolc, azt hiszem ez utóbbiakban nem szűkölködik, ám a másikra is akad példa ... — Igen. Kiemelt például a Szabadságharc utca és környéke, kedvezőtlen adott- ságúak közé .sorolható például a Szondi-kelep. — Az adó mértékének a megállapítása a lakosokhoz, pontosabban a háztulajdonosokhoz eljuttatott adóbevallási nyomtatványok alapján történik. Mikor kapják meg az érdekeltek ezeket és mi a beadási határidő? — Májusban juttatjuk el ezeket a felhívásokat a tulajdonosoknak. A beadási határidő: 1987. június 30. Megjegyzendő, hogy aki a fenti határidőig nem juttatja el hozzánk ezeket az iratokat, vagy abban valótlan adatokat közöl, emelt összegű adó fizetésével kell számolnia. Aki esetleg nem kapná meg ezt a nyomtatványt, a hivatal ügyfélszolgálati irodáján beszerezheti. nagyüzemi szervezésben megvalósuló szőlő- és gyümölcs- telepítés céljára, ha egyénenként, tagonként szőlőnél legalább 1500 m2, gyümölcsösnél 3000 m- földterület telepítésére kerül sor, korszerű szőlő- és gyümölcstelepítés költségeinek fedezésére. A lejárata általában 3—5 év, de lehet 5—10 év is, a kamat évii 8 százalékos. A kölcsöncélok — csak árutermelés esetén — összekapcsolhatók például: férőhely létesítése és állatvásárlás, zöldség, gyümölcs, szőlő termesztése és mezőgazdasági kisgép vásárlása, így a két kölcsön együttes összege az 50 ezer Ft-ot, szerződéses termeléssel kapcsolatban nagyobb értékű mezőgazdasági kisgép beszerzésekor a 75 ezer Ft-ot is elérheti. A mezőgazdasági termelési kölcsön célhitel, tehát csak arra szabad felhasználni, amire folyósították. A pénz rendeltetésszerű felhasználását számlákkal igazolni kell. — Dr. Sass Tibor — Március végén — a Tiszán átívelő híd átépítése miatt — lezárják a közúti forgalom elől a magyar—szovjet államhatáron a záhonyi határátkelő-állomást. A hír azért különösen fontos számunkra, mert a Szovjetunióba irányuló személy- és teherforgalmat megyénkén keresztül vezetik el, ez pedig igen érzékenyen érinti Miskolcot, de kiváltképp Sátoraljaújhelyt. Jócskán megnő a határőrök és vámosok munkája is. A Tisza-híd átépítése, s így a záhonyi határállomás lakat alatt tartása várhatóan egy fél évet vesz igénybe — tudtuk meg Nyirkos László határőr ezredestől, a BM Határőrség miskolci kerületparancsnokától. Ez a hat hónap a legkritikusabb , nyári időszakra esik, amikor is mind a turista-, mind pedig a teherforgalom jelentékeny módon megnövekszik. — Felvettük a kapcsolatot a szovjet határőrség munkácsi kerületparancsnokságával — mondta Nyirkos László —, s azt az értesülést kaptuk tőlük, hogy ez alatt a fél év alatt hasonló forgalomra számíthatunk, mint ami tavaly volt. Vagyis körülbelül negyedmillió személy, 30—40 ezer személy- gépkocsi, 5—6 ezer autóbusz, s 15—20 ezer tehergépkocsi, kamion okmányait kell ellenőrizni, pluszként. A forgalom nagyobbrészt a tavaly átadott, korszerű sátoraljaújhelyi határátkelőn bonyolódik le, kisebbrészt pedig a tornyosnémeti határon. Egyébként ezt is tavaly vehették birtokukba a turisták, ennek is igen nagy az átbocsátó-képessége. A magyar—csehszlovák államhatár átlépése után csehszlovák területen folytathatják útjukat az autósok, s a szlovákiai Felsőnémetinél léphetnek be a Szovjetunió területére. Ez a határállomás ez idáig csak nappal tartott nyitva, de április 1- től — a társ-, külföldi szervektől kapott információk szerint — éjjel-nappal üzemel. Mi, Sátoraljaújhelynél és Tomyosnémetinél egyaránt felkészültünk a megnövekedett forgalom fogadására, megerősítjük a szolgálatot, s így állíthatom — ha az úti okmányokkal nem lesz baj —, hogy a határokon a várakozási idő nem növekszik meg sokkal... Ez utóbbit megerősítette Földesi Balázs pénzügyőr őrnagy, a Vám- és Pénzügy- őrség Borsod—'Heves megyei parancsnoka is, aki érdeklődésünkre elmondotta, hogy a záhonyi vámhivatal munkatársai végzik április 1-től Sátoraljaújhelyen a tehergépkocsik és kamionok ellenőrzését, de a nyári idegen- forgalmi főszezonban Tornyosnémetinél is — szükség szerint — többen dolgoznak majd, hogy ne legyen fennakadás a határállomáson. — Egyébként — mondotta a vámparancsnok —, a szlovák társszervek is hasonló intézkedést terveznek, s így nem valószínű, hogy az egyszerű turistának az autóbusz- és kamionforgalom megnövekedése miatt hosz- szabb ideig kelljen várakoznia. A Szovjetunióba menő, s onnan jövő személyautók, autóbuszok és tehergépkocsik, kamionok keresztülhaladnak majd Miskolcon — a városban a jelzőtáblákat már elhelyezték —, s természetesen Sátoraljaújhelyen, illetve kisebb részben Hi- dasnémetin, Tornyosnémetin. A Sátoraljaújhelyi Városi Tanács elnökétől, Kazsi- mérszki Ferenciéi arról érdeklődtünk, miképp készülnek fel a városban az őket érzékenyen érintő forgalomátterelésre? — Nehéz dolognak ígérkezik, az biztos, de úrrá leszünk a gondokon — mondElkészült és életbe lépett az új ruházati mérettátolá- zat, illetve az erre vonatkozó szabványsorozat. Az új méretek a korábbiaknál jobban megfelelnek a lakosság testalkat-sajátosságainak, s egyúttal lehetővé teszik a gyártók és a forgalmazók számára az eddigieknél kedvezőbb ruházati méretválaszték kialakítását. A testmagasság szerinti méretek továbbra is 6 centiméterenként változnak, a bőség azonban az eddigi 6 centiméter helyett 4 centiméterenként növekszik. A méretek jelölési módja is változott: háromszög helyett emberi figurán ábráta. — Ujhely belső része amúgy is túlterhelt, s óvni, védeni kell a történelmi városmagot is. Épp ezért olyan variánst kerestünk, amely ebben az esetben a város érdekét szolgálja, de garantálja a megnövekvő forgalom zavartalan átbocsátását is. A Közlekedési Minisztérium anyagilag is támogatja elképzelésünket, amely any- nyiból áll, hogy Miskolc felől érkezve egyirányosít- juk a város főutcáját (és sebességkorlátozást vezettetünk be), a határállomástól visszafelé jövet pedig az úgynevezett északi tehermentesítő utat, s az ehhez kapcsolódó kisebb utcákat vehetik igénybe az autósok. Ezeket az utcákat egyébként a kanyarokban most szélesítjük ki, s korrigáljuk a tél okozta károkat is. Minden bizonnyal ez marad a későbbiekben a városban a forgalmi rend, hiszen célkitűzésünk volt, hogy a teherforgalmat eltereljük a főutcáról. A turista-„invázió- ra” a város kereskedelmi egységei is felkészülnek, s azon leszünk, hogy a parkolási gondokon is enyhítsünk. Ügy hiszem, ha nem is lesz minden zökkenőmentes — hiszen a nyári főidényben torlódások a legjobb igyekezet ellenére is előfordulhatnak —, de Sátoraljaújhely megtesz minden tőle telhetőt ebben a kényszerű helyzetben. zolják a magasság, illetve a bőség adatait. A jelölést eltávolíthatatlan módon — például bevarrva — kell alkalmazni. A termelő, illetve a kereskedelmi vállalatok a raktáron levő régi mérettáblázat szerint jelölt, illetve importált készleteiket az idén még forgalomba hozhatják. 1988. január 1-jétől azonban kötelező lesz az új méretjelölés teljes körű alkalmazása. Az importcikkek, illetve az exportra szánt, de itthon árusított ruhaneműk méretjelölését papírcímkén, vagy egyéb célszerű módon kell közölni. (MTI) (mészáros) Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol (illésy) Már érvényes Új ruházati mérettáblázat
