Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. február 26., csütörtök r Dr. Féter András válaszol az újságírók kérdéseire Fotó: Balogh Imre A lakosság dönti el Bezárnak-e két kocsmát Sajószentpéteren? Mihail Gorbacsov beszéde Tegnap ülést tartott a Sajószentpéteri .Nagyközsé­gi Tanács. Ezen több más ügy tárgyalása mellett el­fogadták azt a tanácsren­deletet, amely szerint a la­kosság véleményét kérik két vendéglátóhely szeszes­ital-árusítási engedélyének visszavonásáról. (Ami gya­korlatilag egyet jelent a két hely bezárásável, hi­szen főleg szeszes italt áru­sítanak.) A rendeletről, a lakossá­gi véleménykérés módjáról tartott tegnap délután Mis­kolcon a Sajtóházban a község két vezetője, dr. Pé­A város és a városkörnyék közművelődési intézményei­nek működéséről, a munka objektív feltételeiről foga­dott el tájékoztató jelentést tegnapi ülésén a Miskolc Városi Pártbizottság Végre­hajtó Bizottsága. Ez a hely­zetfelmérés — amint az a Dudla József első titkár el­nökletével megtartott ülésen megfogalmazódott — része annak a folyamatnak, hogy időről időre áttekintik a mű­velődési élet egy-egy terüle­tét. A művelődési intézmé­nyek működési körülményei ellentmondásosak ma Mis­kolcon. Ami a legkirívóbb: a város letéti könyvtárainak többsége elavult, sóik eset­ben fűtésgondok nehezítik a kölcsönzés folyamatosságát. Ez különösen jellemző a vá­roskörnyékre. Ott azonban sokszor nemcsak a tárgyi tér András tanácselnök és dr. Szemán Ilona vb-tit- kár sajtóértekezletet. Mint elmondták, a Pepsi büfé­ről (üzemeltetője a Miskol­ci Vendéglátóipari Vállalat) és a Keresztanyám kocsmá­járól (amely magánkézben van) döntenek majd annak a tanácstagi választókörzet­nek a lakói, ahol a két kocsma üzemel. A tanács társadalmi aktivistái kér­dőívekkel keresik fel az érintett lakókat, akik így nyilváníthatják akaratukat a kérdésben. Májusban összegzik az eredményeket, s ha a lakók (akik eddig is körülmények, Iranern a nép­művelő, a könyvtáros hiá­nya is akadozóvá teszi a művelődést. Ezek az okok is közrejátszanak abban, hogy a városkörnyéki települések többségében csökkent a be­iratkozott olvasók száma. Több alkalommal is meg­fogalmazódott : a közműve­lődésre fordítható forintok csökkennek, s sokszor az igényes művelődés, szórako­zás ellen hat a közművelő­désben is mind uralkodóbbá váló gazdaságosságra (bevé­telekre) való törekvés. Hol­ott épp a mai gazdasági ne­hézségek indokolják, hogy a közösségi nevelésre, a mű­velődésre nagyobb figyelmet fordítsunk. Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője fogalmazta meg fel­szólalásában, hogy éppen az ilyen anyagi kondíciók köze­sokat panaszkodtak a nyu­galmukat háborgató kocs­mákra és vendégeire), több mint fele igennel válaszol, a tanácsülés dönt az enge­délyek visszavonásáról. A lakosság bevonását, a helyi párt-, tanácsi és nép­frontszervek együttesen kezdeményezték, vélemé­nyük szerint fölösleges fe­lülről várni utasításokra, hiszen a törvények lehető­vé teszik a kérdés ilyen megoldását. Az italmérési engedélyek visszavonását az is indo­kolja, hogy a 14 ezer lako­sú nagyközségben 15 he­lyen mérnek szeszes italt, de ezeknek a kocsmáknak a törzsvendégei közízlést sér­tő magatartásukkal különö­sen zavarják a környék la­kosságát. A Keresztanyám kocsmája mellett egészség- ügyi intézmény és iskola is van, tehát fokozottan indo­kolt a bezárása. Kérdések­re válaszolva a tanács ve­zetői elmondták, hogy van ugyan jogszabály arra, hogy a szakigazgatási szerv meg­vonja a működési engedélyt a kocsmáktól, de egyrészt, nem akarják megvárni azo­kat az eseményeket, me­lyek indokolttá tennék ezt, másrészt a lakosság érde­keiről van szó, jogos a kí­vánság, hogy ők döntsenek a kérdésről. Most, amikor állandóan napirenden szerepel az al­koholizmus elleni küzdelem kérdése, üdvözlendő a sajó- szentpéteriek kezdeménye­zése. A lakosság vélemé­nyére, a véleménykérés eredményére lapunkban még visszatérünk. pette van szükség arra, hogy át- és újragondoljuk az 1976-os közművelődési párt­határozatból és az 1978-as közművelődési törvényből adódó, időszerű feladatain­kat, tennivalóinkat. En­nek szellemében határo­zott úgy a miskolci váro­si párt-vb, hogy az év má­sodik felében a városi párt- bizottság elé terjesztik a testület 1983-as közművelő­dési határozatának végrehaj­tásáról, illetve a közműve­lődés mai helyzetéről és fel­adatairól készült jelentést. A tegnapi végrehajtó bi­zottsági ülésen határozatot fogadtak el a politikai év­fordulók megünnepléséről és a Politikai Bizottság novem­ber 4-i határozatának vég­rehajtásáról. (Folytatás az 1. oldalról) fejlődés állandósult tenden­ciájává. Már tavaly novem­ber óta növekedtek a nehéz­ségek a kohászatban, a vegy­iparban, az elektronikában. Most javul a helyzet, de a következő időszakban sem lesz könnyű a munkánk. A főtitkár ezután megálla­pította: csak a januári plé- num erősítette meg azt a meggyőződést, hogy az át­alakítás visszafordíthatatlan­ná vált. Ez a lakosság sok rétegét aktivizálta. Nem ke­vesen voltak eddig a kivá­rást választók és tétlen szemlélők, s ők most csatla­koznak a cselekvők táborá­hoz. A munka a párt irányítá­sával folyik, az SZKP te­kintélye növekszik — mon­dotta Mihail Gorbacsov, majd leszögezte: nem eltá­volodunk a szocializmustól, hanem az átalakításon ke­resztül kibontakoztatjuk és megerősítjük annak poten­ciálját. A demokráciának a dolgozók érdekében történő kibővítése irányában hala­dunk. Lemondhatuk-e mind­erről, lemondhatunk-e a szo­cializmusról, a nép érdekei­ről csupán azért, hogy ki­elégítsük azokat, akiket kel­lemetlenül érint és újfajta gondolkodásra kötelez az át­alakítás? — tette fel a kér­dést. Majd kijelentette: az ilyen eljárás nem politika, hanem egyes személyek érdekeinek és ambícióinak kiszolgálása. Nem értünk egyet és a tár­sadalom sem ért egyet az ilyen magatartással. Minden, ami a szocialista államban történik, a népre tartozik. Ezért van szükség az ügyek nyilvános intézésére. A nyíltságnak nem kampány­nak, hanem normának kell lennie. A szónak ezután arról be­szélt, hogy az átalakítás egyeseket lelkesít, új erővel tölt el, másokban a bizony­talanság érzetét kelti, megint másoknak nem tetszenek a végbemenő változások. Kü­lönösen azoknak nem, akik megszokták, hogy egyked­vűen, gépiesen dolgozzanak, akik közömbösek, tehetetle­nek és nem kezdeménye- zőek. De vannak olyanok is, akik cinikus módon, szemé­lyes jólétük gyarapítására használták ki az ellenőrzés korábbi hiányát. Furcsa lenne — mondotta a szovjet vezető — ha az át­alakítás mindenkinek meg­felelne, a becsületeseknek és a becsteleneknek, a szorgal­masaknak és a lógósoknak egyaránt. Az ellenzők kö­zött azonban vannak önzet­len, becsületes emberek is, akik egyelőre a régi elképze­lések foglyai, nem ismerik fel a társadalom problémái­nak kiéleződött, kritikus vol­tát. Őket meg kell győzni, az ügy igazsága révén kell kivívni bizalmukat. A demokráciára nem azért van szükség, hogy akárki előtt is kedvező színben tün­tessük fel magunkat. A de­mokráciára azért van szük­ség, hogy teret adjunk az alkotó munkának, az új esz­méknek és kezdeményezé­seknek. Az átalakítás körülményei közepette a szakszervezetek új szerepét abban látom — fejtette ki Mihail Gorbacsov —, hogy egyfajta ellensúly­nak kell lenniük a gazdaság­ban a műszaki szempontok túlzott érvényesítésével szemben, és küzdeniük kell a gazdasági döntések szo­ciális tartalmának erősítésé­ért. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakszervezeteknek nemcsak jóvá kell hagyniuk a tervek és programok szo­ciális kérdésekkel foglalko­zó fejezeteit, hanem tevéke­nyen részt is kell venniük azok kidolgozásában, s ha szükséges, meg kell fogal­mazniuk saját alternatív ja­vaslataikat. A szovjet vezető ennek kap­csán, a Központi Bizottság nevében, a kezdeményező­készség fejlesztésére, új utak keresésére és az alkotó hoz­záállás erősítésére hívta fel a szakszervezeti kongresz- szust. A kongresszusnak a kor követelményeivel összhang­ban meg kell határoznia a szakszervezeti tevékenység átalakításának széles körű programját. Lényegesen nö­velni kell a szakszervezetek harcosságát, gyökeresen ki kell irtani a formalizmust, a kampányszerűséget, az aktaT gyártást és a bátortalansá­got. A szakszervezetek le­gyenek állhatatosak és kö­vetkezetesek a szovjet em­berek létfontosságú igényei­nek kielégítésében. Ennek érdekében pedig a dolgozó embert kell munkájuk kö­zéppontjába állítani. A szak- szervezetek véleményének a dolgozók véleményét kell ki­fejeznie. A főtitkár rámutatott, hogy sok szakszervezet mint­ha az átalakítás második vo­nalában maradna, még olyan tési piac egyensúlya tovább javult, egyre jobban kibon­takozik a verseny, sóikat fej­lődött a vállalkozókészség és képesség. Kedvezőtlen vi­szont a szervezett építőipari munkások összetétele, to­vábbra is létszámhiány mu­tatkozik a befejező szakipa­ri munkáknál. Kevesebb a mezőgazdasági építőipari melléküzemágak száma, ezek tevékenysége nem bizonyult tartósan gazdaságosnak. Szó volt róla, hogy a jövőben gondosabban elő kell készí­teni a beruházásokat, javí­tani kell az építőipari cé­gek technikai színvonalát, fejleszteni kell a gépállo­mányt, s tovább nem ha­lasztható a fenntartási mun­kák gépesítése sem. A tervegyeztető tárgyalá­son kiemelten foglalkoztak a megye legnagyobb építőipari, illetve tervező vállalatainak elmúlt évi gazdálkodásával, idei célkitűzéseivel. A BÁÉV tavalyi árbevétele például meghaladta az 1,7 milliárd forintot, a várható nyeresége pedig 75 millió fo­rint lesz. Tavaly 1410 lakást adtak át, s építettek ottho­nokat Budapesten is. Az idei fontos kérdésekben is, mint a dolgozók érdekvédelme, a társadalmi igazságosság ér­vényesítése. Csak a munka lehet az ember értékmérője, társadalmi tekintélyének és anyagi jólétének alapja, a szakszervezetek azonban nem tesznek meg mindent azért, hogy tevékenyen hassanak a bérpolitikára. Sok vállalat­nál még mindig nem szűnt meg az egyenlősdi. Beszédének befejező ré­szében az SZKP KB főtitká­ra a nemzetközi élet főbb kérdéseit tekintette át, han­goztatva, hogy azok a leg­közvetlenebb módon kapcso­latban vannak az ország belső fejlődésével. Az „át­alakítás” és a „nyíltság” szavakat különösen a januá­ri KB-ülést követően világ­szerte a „haladás” és a „bé­ke” sajátos szinonimáiként értékelik. Külföldön helye­sen ismerték fel a legfonto­sabbat: az az új gondolko­dás, amely a párt irányvo­nalának alapjául szolgál, az SZKP válasza az idő kihí­vására, amely ma az embe­riség előtt álló feladatok megoldásához minőségileg új viszonyt követel meg. A fegyverkezési hajsza azonban folytatódik, a nuk­leáris fenyegetés továbbra is valóságos, mert az amerikai imperializmus nemcsak nem akar leszerelni, hanem még növeli is támadó erőit. A Szovjetunió védelmi erejéről szólva Mihail Gor­bacsov végezetül hangsú­lyozta: az ország mindent megtesz a jövőben is a ma­ga, barátai és szövetségesei biztonságának szavatolására, ám nem fejleszti a szüksé­gesnél jobban védelmi ere­jét. Nem ismétli automati­kusan és gondolkodás nélkül az imperializmus fegyverke­zési lépéseit, s a jövőben is kész minden becsületes lé­pésre a fegyverzet korláto­zása és csökkentése, ennek megbízható ellenőrzése te­rén, a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében — mondotta a szovjet vezető. bért fizetett a Mátra Gázbe- tongyár késedelmes befeje­zése miatt. Az idén is 1 mil­liárd forint feletti termelé­si értéket terveznek, teljes kapacitásuk csak egyh arma­dát a felújítások, karbantar­tások teszik ki. Eredményes évet zárt az Északterv is. A nem egészen félezer embert foglalkoztató tervező válla­lat 33 millió forint nyeresé­get inkasszált, az idén 140 millió forint árbevételt ter­veznek. A lakásépítésről szólva: a VII. ötéves tervben több, mint 22 ezer lakás épül a megyében, s ennek egyhetede állami lakás lesz. Folytató­dik a bányász-lakásépítés, valamint a szociális követel­ményeknek meg nem felelő telepek felszámolása. A terv­időszak végére a száz la­kásra jutó népesség 298-ról 277-re, a száz lakásra jutó családszám 105-ről 101-re csökken. A megbeszélésen ezenkí­vül szó volt az ingatlanke­zelő vállalatokról, a kom­munális ellátásról, a telepü­léstervezésről, a területren­dezésről, s az építésfelügye­letről is. „TAVASZ” A MEGÚJULÁS IDŐSZAKA a Matyóföldi Áruház lakástextil osztály kiemelt készletéből. Hazai Struktur és zsakárd mintás függönyök 60 cm-tői 300 cm szélességig 43,50-324 Ft-ig Klöpli függöny, 250 cm magas 1380 Ft-os méterenkénti áron NDK importfüggöny, 180 cm széles 103 Ft-os méterenkénti áron Jugoszláv importfüggöny, 250 om magas 448 Ft-os méterenkénti áron ÁFÉSZ Matyóföldi Áruház Mezőkövesd A Megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya érte­síti a lakosságot, hogy a gépjármüvek üzemben tartási engedélyeinek — úgymint a fuvarozók, a személyszállítást végzők (taxi), valamint saját célú üzemben tartási engedélyt kérők ügyeinek inté­zését, továbbá a lassú járművek azonosítási jel­zéssel történő ellátását folyó év március 1-től a Közlekedési Felügyelethez (Miskolc, Futó utca 1.) helyezi át. Ügyfélfogadási idő: hétfő 10.00—18.30-ig szerda 7.30—18.30-ig péntek 8.00—12.00-ig Az áthelyezéssel az ügyintézés egyszerűbbé, gyor­sabbá válik. B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. közlekedési osztály A közművelődés mai feladatai Ülést tartott a miskolci városi párt-vb Az építésről, az építészetről (Folytatás az 1. oldalról) kastély helyreállítása. Ez utóbbi befejezéséhez szintén számít a minisztérium tá­mogatására a megye. Elhangzott a tegnapi tár­gyaláson az is, hogy az épí­árbevéteti tervük 1,75—1,85 milliárd forint, s 93 millió fo­rint nyereség elérését tűzték ki célul. Az ÉÁÉV 1986-ban 1,1 milliárd forint árbevé­telt ért el, nyeresége ne­gyedszázmillió forint volt. A cég 73 millió forint köt­

Next

/
Thumbnails
Contents