Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. február 25., szerda Kultúrforintok „Ha a hatvanas években voltak ellentmondásaink a kultúrában (a nagyarányú mennyiségi fejlesztés ellenére is), a hetvenes években, gyorsabban, miint ahogy ezeket megválaszolhattuk volna, újabb ellentmondások is kialakultak. A gazdasági fejlődés megtorpanása, az élet- színvonal fejlődésénék lefékeződése, majd egyes rétegeknél annak visszaesése . .. már egy új nemzedéket érintett.” — hangzott el az 1983- ban megrendezett művelődéspolitikai tanácskozáson. Mindezekhez tegyük 'hozzá, hogy népgazdaságunk helyzete csak nehezebb lett az elmúlt három esztendőben, s ezzel együtt a lakosság élet- színvonala is csökkent. A fenti megállapítások két okból is nagyon lényegesek. Egyrészt azért, mert ha kevesebb az állami jövedelem, akkor több pénz nem jut a kulturális szféráiba, sőt, az anyagi támogatás szinten tartása Is nagy erőfeszítéseiket igényel. Másrészt, a lakosság is visszafogja kulturális kiadásait, mert ezen lehet a legkönnyebben spórolni. Azt viszont nem mondhatjuk ki, hogy a gazdasági konjunktúra időszakában teljesen fordított a helyzet. Legalábbis ezt bizonyítják az <1980 és 1980 közötti Időszakot vizsgáló felmérések. Ezek szerint a fogyasztás szerkezetében a lakosság oktatási, kulturális, sport- és üdülési jellegű fogyasztása az 1960. évi 8,4 százalékról 1980-ra, 12,6 százalékra ugrott. Ez közel négyszerese az összfogyasz- tás évi átlagos növekedési ütemének. Ezek a számok önmagukban nagyon kedvező helyzetet tükröznek. Gyorsan tegyük hát hozzá, hogy mindezek ellenére a lakosság kulturális érdeklődése elmaradt az anyagi jólét növekedési ütemétől. Arról nem is beszélve, hogy a gyarapodó államkasszából sem jutott több pénz kultúrcélokra, s az állapítható meg, hogy az oktatás és kultúra fejlesztésének feltételei elmaradtak az anyagi jólét növekedési ütemétől. A vizsgált időszakban kevesebb erőfeszítéssel is látványos eredményéket lehetett -volna elérni, ha növekedtek volna a támogatások. Az arányok azonban nem nagyon változtak, mivel a közművelődési kiadások az állami költségvetésnek még másfél százalékát sem tették ki (éveken keresztül pontosan 1,4 százalék volt). Ez az összeg 1980-ban 6 milliárd forintot jelentett. Ha szűkítjük a kört és megnézzük, hogy a művelődési otthon jellegű intézményék támogatására menynyi jutott — a 6 milliárdot 100 százaléknak véve —, akkor azt látjuk, hogy ez 9 százalék, ami az 600 millió forintot sem éri el. Az anyagi helyzetet látva jogos a kérdés: hogyan lehet pénz nélkül művelődést csinálni, illetve művelődés nélkül pénzt? Hiszen félmilliárd forint segítség már akkoriban sem nyújtott megfelelő biztonságot az intézményeknek. Az eltelt hét 'év alatt pedig csak néhezebb lett népgazdaságunk helyzete, s ezzel együtt a lakosság élet- színvonala is csökkent. Nehezedték a körülményék, mert ha nőtt is a forint- összeg, az alig másfél százalékos arány megmaradt — ez pedig nem kompenzálja a kiadások jelentős növekedését. A korábban elemzett húszéves időszakban a statisztikai adaték szerint a lakosság nagy hányada az otthon rendelkezésre álló művelődési eszközöket vette gyakrabban igénybe. Pedig akkoriban nem voltak olyan magasak a színház-, a mozijegyárak, a különböző rendezvények belépődíjai, mint manapság. Egyre kevesebben tudják, vagy akarják majd a drága műsorokat megfizetni, tehát csökkenni fog az intézmények látogatottsága, ami maga után vonhatja azt is, hogy az olcsó, vagy teljesen ingyenes rendezvényekre sem jut el a közönség. Azon túl, hogy kivonja magát a közösségi életből, s csak a rádióban, a televízióban és a sajtóban megjelenő kultúra fogyasztására szorítkozik, van még ennek a helyzetnek egy jóval nagyobb veszélye is: elveszíti vonzerejét a művelődési ház. Holott a jövőben ezekre az intézményekre vár az emberek szabadidejének hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítása. Feladatuk, hogy az általános és szakmai műveltség gyarapításához segítsék a lakosságot. Szerepük lenne abban, hogy az emberek nagyobb szakértelemmel végezzék a munkájukat, hozzáértőbben foglal kozhassanak hobbijukkal. A megyében 1985-ben 269 művelődési otthon jellegű intézmény működött. Elenyészően kis részüknek megfelelő az anyagi helyzete. A kör úgysem sakkal tágabb, ha vanniak is olyan intézmények, ahol a népművelők hozzáértése, lelkesedése, ötletei valamelyest mérséklik a pénztelenségből fakadó feszültséget. A 269 intézmény túlnyomó többsége tehát vegetál, működget, s igyekszik a művelődéspolitifcaii céloktól távol eső bevételes műsorokkal életben tartania magát. Ennek következményei kiszámíthatók: rósz- szabb tájékozottság, alacsonyabb műveltség. Művelt emberfők nélkül viszont nem lehet magas színvonalú munkakultúrát teremteni, korszerű gazdaságot működtetni. A műveltségbe!! hiányosságok, illetve következményei a termelésben csapódnak Je. A megspórolt kultúrforintok többszöröse jelentkezik majd veszteségként a gazdálkodó egységek év végi mérlegében. Fónagy István Tábortervek Barátkozásra, olvasásra, családra A Magyar Úttörők Szövetsége Miskolc Városi Elnöksége az elmúlt napokban beszámolót tartott az úttörőcsapatok középtávú ; terveinek megvalósításáról. A középtávú feladattervek többsége négy tevékenységtípus köré csoportosítva fogalmazza meg az elérendő célokat. Alapvető szerepe van a tanulmányi I munkának, a közösségnek, a művelődésnek és sportnak. A középtávra megfogalmazott terv eredménye az is, hogy egyes csapatok arculata — a helyi sajátosságokat is figyelembe véve — egyénibb lett, megvalósult a hagyományrendszer ápolása, bővült a csapatok külső kapcsolata. Az értékelés után a megyei úttörőtitkár javaslatot tett a megyei nyári úttörőtáborok jellegére. Az idei nyár kiemelkedő eseménye lesz egy nemzetközi úttörőtábor júliusban a Csanyik- ban, ahol külföldi testvériskolák, testvérmegyék küldöttei fogadják megyénk kiváló úttörőközösségeinek képviselőit. A dédestapol- csányi úttörőtábor már hagyományként fogadja most is az olvasótábor, az úttörőgárda szaktábor és a kulfúrális szaktábor résztvevőit. Első alkalommal rendezik meg a családi életre nevelő tábort. Külföldi táborozáson is részt vesznek úttörőink, a testvérmegyei együttműködés alapján 1987 nyarán Miha- lovce, Kassa (Csehszlovákia) és Katowice (Lengyelország) fogadja a pajtásokat. Ma este a képernyőn Osztálytársak NDK-ból való tévéfilm $ jelentkezik ma 20.05 órától az első műsorban, a Rainer Barr rendezte Osztálytársak. Harmincöt év után tér vissza gyermekkora színhelyére a bűnügyi nyomozó, hogy egy rutinügynek látszó zsaroló levél írója után nyomozzon. Felkeresi volt osztálytársait, iskolás idejének elválaszthatatlan barátait, akik közül az egyik gyilkosság áldozata lesz. A tettes felderítésében a nyomozót segíti o közös múlt. Képünkön a film egyik kockája. Könyvek, filmek, videók A Reflektor Kiadó újdonságát A Reflektor Kiadó elsődleges feladata, hogy szemléltetőanyagokkal és módszertani kiadványokkal segítse a párt, tömegszervezetek és mozgalmak agitá- ciós és propagandatevékenységét, valamint az állami oktatást. A politikai oktatás nem nélkülözheti azokat a szemléltető- és segédanyagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók ne csiak tételesen tanulják a marxizmus—leninizmus elméleti rendszerét, hanem képessé váljanak a napjaink tényeinek, eseményeinek önálló, marxista értelmezésére, az ennek szellemében való cselekvésre. A szemléltetőanyagok segítséget adnak a párt politikájának megértéséhez és gyakorlati megvalósításához, a pártoktatás eredményességének növeléséhez. A Reflektor kiadványai egyrészt a pártoktatás tematikájához, másrészt évfordulókhoz, kiemelkedő és aktuális eseményekhez kapcsolódnak. Összegzik az elmúlt időszak eseményeit, eredményeit, a szocializmus építésének soron levő feladatait. A kiadó ez év harmadik negyedére tervezi egy képes album megjelentését a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára. A kiadvány új kutatási eredményeiket is tartalmaz, szerzői az új magyar történészgeneráció kiváló képviselői. Az igényes, könyvművészetileg is rendkívül tetszetős kivitelű kötet ajándékozásra is alkalmas. A magyar történelem nagy alakjai címmel négyrészes sorozatot indít a kiadó. A színes füzetek — amelyek negyedévenként jelennek meg — a magyar történelem, irodalom és képzőművészet, művelődéstörténet kimagasló személyiségeit mutatják be dokumentumok, irodalmi és művészeti alkotások segítségével. A kiadvány jól használható a középiskolai történelemoktatásban, de minden érdeklődő számára hasznos könyvecske. Gazdag választékot kínál a Reflektor film- és videokata- lógusa. Az audiovizuális anyagok hasznosan segíthetik a politikai munkát, a politikai oktatást, a marxista— leninista elmélet jobb megismertetését, hozzásegíthetnek a napjaink eseményeinek önálló értékeléséhez. A Cselekvés programja című fékete-féh'ér dokumentum- film áttekintést ad a XIII. kongresszus munkájáról, kitűnően használható a politikai oktatás minden tanfolyamán. A videofilmek között van az 3ZKP XXVII. kongresszusáról készített tematikus összeállítás, amelynek alkotói nemcsak a múltat elemzik, hanem az elkövetkezendő ötéves tervidőszak politikai-gazdasági feladatait is. Több videofilm foglalkozik a műszaki fejlesztés — társadalmi haladás, az újítás, az innováció kérdéseivel. A nyomtatott kiadványok és az audiovizuális anyagok a Reflektor Kiadónál, és a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségeinél rendelhetők meg. A föld mélyének virágai A Herman Ottó Múzeum ásványtára Múzeumunk ásványtára fiatal, 1980-tól létezik. Igaz, hogy már a század elején is voltak ásványok a miskolci múzeum tulajdonában, sőt kiállításokon is láthatta őket a nagyközönség, de sorsa összefonódott a hazai ásványtanéval. Amíg a múlt században és a XX. század első felében az ásványtan jelen volt az oktatás szinte minden szintjén, addig hazánkban jelenleg, ellentétben a legtöbb európai országgal (!) — néhány felsőfokú oktatási intézmény szaktanszékei kivételével — sehol nem oktatnak ásványtant. így ez a világ természetesen kiszorult az emberek tudatából. Amíg régen a gimnáziumok szép gyűjteményekkel rendelkeztek, manapság a múzeumokban is elvétve található színvonalas gyűjtemény. Mii arra törekedtünk, hogy az ország egész területéről gazdagítsuk gyűjteményünket, Néhány éve részt veszünk Magyarország ásványtani enciklopédiáját előkészítő kutatásban, s tervszerűen járjuk hazánk lelőhelyeit. Ennek során kialakulhat egy magyar etalon ásványgyűjtemény, amelyben minden lelőhely, minden föllelhető ásványfaja szerepel. Néhány példa az eddigi munkáról: még a múlt évi bezárása előtt végigjártuk az egyik utolsó ércbányánkat Gyöngyösorosziban és a jellemző érctípusokat begyűjtöttük. Hasonló munkát végeztünk el az azóta már szintén bezárt rudabányai vasércbányában — ott külszínen gyűjtöttünk be minden föllelhető érctípust. Ezt a munkát a már megkezdődött rekultivációs munkálatok miatt nem lehet majd később megtenni. Folyamatosan végezzük a borsodi szénbányák hányóin jelenleg is képződő ásványok vizsgálatát, ennek során már számos ritka ásványfajt mutattunk ki. Terepi munkánk nemcsak bányákhoz kötődik, minden olyan feltárást (például út- bevágást, patakmedert) megvizsgálunk, ahol ásvány remélhető. Munkánkban sokat segítenek nekünk a mind nagyobb számban jelenlévő ásványgyűjtők, ásványbarátok. A Miskolci Ásványbaráti Kör aktív tagjai múzeumunkban tartják havonta összejöveteleiket. Múzeumunk kezdeményezte a nemzetközi ásványbörzét, melyet az idén már ötödik alkalommal láthatnak az érdeklődők. Erről szerénytelenség nélkül megjegyezhetjük, hogy Kelet-Európa legnagyobb ilyen jellegű rendez) vénye lett, amelyre már a tengeren túlról is figyelnek. Visszatérve gyűjteményünkhöz, ez tehát alapvetően magyar etalongyűjtemény. Emellett kiemelten foglalkozunk azon lelőhelyekkel is, amelyek a magyar ásványtan történetében fontos szerepet játszottak. Ilyenek a Kárpát-övezet klasszikus bányahelyei. A világhírű erdélyi és felvidéki lelőhelyek, amelyek ásványtani szempontból nemzetközileg is figyelemre méltó anyagot szolgáltattak. Gyűjteményünk közel 5000 tételből áll, nagyságát és minőségét tekintve a budapesti után a legnagyobb gyűjtemény. Az ásványgyűjtemény mellett létezik egy tudomány- történeti gyűjteményrész is. Ezt akkor kezdtük el kialakítani, amikor hozzánk került minden idők egyik legnagyobb mineralógusának — dr. h. c. Koch Sándor professzornak — értékes hagyatéka. De vajon mikor láthat majd a nagyközönség ebből egy szép válogatott anyagot? Mivel a hazai ásványvilágot bemutató kiállítás még nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatna. Bízzunk benne, ha a föld adott az emberiségnek annyi ásványt, amiből vasat gyártott, porcelánt készített stb., úgy mi is adtunk az ásványoknak egy megfelelő hajlékot, ahol bemutatkozhatnak. Ahol kedvünkre csodálhatjuk a föld mélyének virágait. Dr. Szakáll Sándor Az Országos Takarékpénztár a lakásépítési tervek megvalósításához nemcsak azáltal járul hozzá, hogy a hitelpolitikai elveknek megfelelően különféle kölcsönökkel segíti a lakásépítést, a lakásvásárlást, hanem azáltal is, hogy a saját beruházásában épülő új otthonokat értékesítsen. E törekvésében a pénzintézet Borsod megyében országosan is figyelemre méltó eredményekről adhat számot. E számadás lényege, hogy a saját beruházásban épülő lakások a terv előírásainak megfelelően határidőre, és jó minőségben elkészüljenek. Most is van tíz olyan lakás, amelyekre vevőt keres az OTP. A tíz lakásból kettő másfél szobás (ára 550 ezer forint). Négy kétszobás lakás (ára 810 ezer forint) és négy 1+2 félszobás lakás (ára 830 ezer forint) vár még gazdára. Ezek természetesen átlagárak. Jó tudni, hogy ebből a tíz lakásból kettőt a pénzintézet kizárólag azok számára tart fenn, akik ifjúsági takarékbetéttel rendelkeznek. Milyen feltételek alapján vásárolhatók meg ezek a lakások? Mint azt Adámi Tibor osztályvezető elmondta: előnyben azok részesülnek, akik a legtöbb készpénzt ajánlják fel. Természetesen nincs mindenkinek otthon a ládafiában, vagy a betétkönyvben ennyi pénze. Mégis van reménye arra, hogy e lakásokból vásárolhasson. Az OTP ugyanis — például fiatal házasok esetében — készpénznek tekinti a szociálpolitikai kedvezményekben biztosított összeget is. Ez két gyermeket feltételezve 105 ezer forint. Készpénznek számít az ifjúsági takarékbetét után igényelhető külön kölcsön. Ha például valaki már öt éve fizeti az ifjúsági betétben vállalt összeget, akkor 200 ezer forintot kaphat lakásgondjai megoldására az OTP-től. Minél régebbi valakinek az ifjúsági takarék- betétje, annál magasabb az így igénybe vehető kölcsön. Kilenc év után a felső határ 300 ezer forint. Akinek szándékában áll az OTP-beruházásban épült lakásokból vásárolni, az bővebb felvilágosítást kaphat a megyei igazgatóságon (Szemere út 5.) a Killián-déli, a Győri-kapui, valamint a vasgyári OTP-fiókoknál. Itt kérhető az igény benyújtásához szükséges nyomtatvány is. A határidő e hét vége. Akinek tehát szándékában áll e lakások bármelyikét megvásárolni, ne késlekedjék. Barlangtúrák A kerek mezőben a turisták barlang jele, az omega, körben B.-A.-Z. megyei barlangtúrák 1987 felirat. Ilyen jelvényt kapnak majd azok a természetjárók, akik ebben az esztendőben legalább hatot teljesítenek a megyei természetbarát szövetség „Túrák megyénk szép barlangjaihoz” sorozatának kirándulásaiból. Az első túrát március 7-én a Büdöspest és a Szeleta-barlangokba a DVTK, a másodikat március 21-én az Esztramosba a Kazincbarcikai Vegyész túra- vezetői irányítják. A következő során, áprilisban a Ba- rad’lát keresik fel az Ózdi Kohász, majd májusban a Kaszúsréti-barlangot a Sajó- bábonyi Vegyész szakosztályának szervezésében. Az idén felújítják az 1967- ben épített Garadna-völgyi Szövetség-forrást, gyalogúidat építenek Mérán az országos kék túra útvonalán a Hennád fölé, és a sátoraljaújhelyi új határátkelőtől jelzést festenek a Várhegyig. Felújítják továbbá a turis- taösvények jelzéseit- 150 km hosszúságban. Már most folynak a bükki Encián Kupa tájékozódási túraverseny és a III. Bükk 50. teljesítménytúra előkészületei. Eladó OTP-lakások
