Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

1987. február 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az ország 3058 települése közül 3040-et érint a Volán menetrend szerint közlekedő autóbuszjárata. Értelemsze­rűen a Borsod Volán autó­buszai is bejárják szinte az egész megyét, jelenleg ugyanis 348 településre köz­lekednek. Munkanapokon az autóbuszjáratok száma eléri a nyolcvanezret, amelyek mintegy 6—7 millió utast szállítanak. Borsod esetében a naponta utazók száma több százezerre tehető. Ami a közúti áruszállítást illeti, megemlítendő, hogy néhány évvel korábban, a kiélezett fuvarpiaci helyzet­ben elkezdődött az árufuva­rozás teljesítmény-csökkené­se. Ezt a tendenciát azonban tavaly már sikerült megál­lítani, olyannyira, hogy a gépkocsiállomány csökkené­se ellenére mintegy öt szá­zalékkal emelkedett az el­szállított áru súlya az or­szágban. A 'Borsod Volán gazdálkodását alapul véve viszont tízszázalékos növe­kedésről beszélhetünk. — A számok tükrében nem is tűnik túl nehéznek az el­múlt esztendő — jegyeztük meg dr. Juhász Györgynek, a Borsod Volán igazgató já­rlak. — Ha csak felületesen vizsgáljuk gazdálkodásunk alakulását, valóban olyan érzés támadhat az ember­ben, hogy ment minden, mint a karikacsapás — mondta az igazgató. — Pe­dig a dolgozóink a meg­mondhatói, milyen erőfeszí­tést 'követelt a ránk háruló feladatok megoldása. De hát ez a mi dolgunk, az embe­reket ez nem érdekli, annál inkább az, hogy menjen a busz, s persze időben célhoz érjen. — S vajon, időben célhoz is ért? — A menetrend szerinti közlekedésben vitathatatla­nul előreléptünk, ugyanak­kor azt is le kell szögezni, hogy járatkésés, járatkima­radás 1986-ban többször for­dult elő, mint egy évvel ko­rábban. Legrosszabb a hely­zet az ózdi üzemegységnél a helyi közlekedésben, de magas volt a helyközi jára­tok kimaradása a kazinc­barcikai és; a sátoraljaújhe­lyi üzemegység területén is. — Nagy gondot okozott a vállalatnak, hogy a szüksé­gesnél kevesebb az autó­busz-vezető, különösen Óz- don. — Korábban nem voltak ilyen gonldjai a Borsod Vo­lánnak. A létszámcsökkenés tavaly éreztette káros hatását, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy az egy dolgozóra jutó szolgálatban éltöltött idő az elmúlt évben öt órával magasabb volt az előző évi­nél, a tervezettet pedig hat órával haladta meg. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk lénye­gesen kevesebb bért kapnak a dolgozók, mint számos iparvállalatnál, ahol 20—25 ezer forinttal nagyobb az éves átlagkereset, mint a Volánnál. így hát nem is csodálkozhatunk azon, hogy a dolgozók száma erőtelje­sen, mintegy 3,8 százalék­Hagyományainkhoz híven, a hét elején találkozóra gyü­lekeztek a szocialista bri- gádvezet.ők a Miskolci Pa­mutfonodában. Egy kiadós eszmecsere okán jöttek el ide, hogy amúgy istenigazá­ban megbeszéljék: mi az, amire joggal lehetnek büsz­kék az elmúlt évben végzett munka alapján, és mi az, amiért még többet kell ten­niük a sikerek érdekében. Egy biztos: a gyár a nehéz körülmények ellenére is fi­gyelemre méltó eredmények­kel zárta a múlt esztendőt. Erről Szigeihy Tibor igazga­kal csökkent 1986-ban. Ez abszolút számban kifejezve annyit jelent, hogy tavaly kélszázkilencen léptek ki vállalatunktól. A legnagyobb arányú elvándorlást a lenin- városi, az ózdi és a miskolci üzemegységben tapasztaltuk. — Nem kis gondot oko­zott már eddig is az a kö­rülmény, hogy a gépjármü­vek, főként pedig az autó­buszok tekúitélyes hányada elhasználódott, s csak rész­ben tudták őket pótolni. — Annak érdekében, hogy lassítsuk, illetve megállítsuk az autóbusz-, illetve a te­hergépkocsi park műszaki elhasználódását, a korábbi évekhez képest jóval na­gyobb hitéleket vettünk fel, ugyanakkor kötvényt bocsá­tottunk ki és természetesen éltünk a szállítóeszközök lí­zingelése nyújtotta lehetősé­gekkel is. Így, a tervezettet meghaladó, közel 500 millió forint nagyságrendű érde­keltségi alap állt rendelke­zésünkre. Tulajdonképpen ez tette lehetővé, hogy 1986-ban nyolcvan autóbuszt és csak­nem 130 tehergépjárművet vásárolhattunk. — Mi jellemezte a Borsod Volán elmúlt évi gazdálko­dását? — Elmondhatom, hogy gaz­dálkodásunk kiegyensúlyo­zott volt, piaci pozícióink stabilizálódtak, teljesítettük alapvető feladatainkat. Vég­eredményben a közúti köz­lekedés helyzete kedvezőb­ben alakult, mint a megye iparáé, mezőgazdaságé, vagy éppenséggel a vasúté. Élve a piaci lehetőségekkel, a Bor­sod Volán mind az autó­busz-közlekedésben, mind pedig az árufuvarozásban teljesítette termelési elő­irányzatát. Hasonlóképpen — ha n|agy erőfeszítések árán is — valóra váltak a válla­lati eredménytervben meg­fogalmazott célok és véle­ményem szerint a közleke­dés jól vizsgázott a kemény téli napokon is. Az sem le­becsülendő, hogy hiánytala­nul teljesítettük az állammal és a bankkal szemben fenn­álló fizetési kötelezettségein­ket, ugyanakkor dolgozóink bérét, a teljesítménnyel ará­nyosan 4,3 százalékkal tud­tuk növelni, anélkül, hogy többletadót kellett volna fi­zetnünk. — S milyennek ígérkezik az idei esztendő? — A feltételek kedvezőb­bek a néhány évvel ezelőt­tieknél, s ez előrelépésre serkent bennünket. Igen lé­nyeges, hogy a jövőben azt csináljuk, amivel mások egyáltalán nem vagy kevés­bé jól foglalkoznak. Ki kell használnunk a konjunktúra nyújtotta lehetőségeket a tá­volsági és a nemzetközi fu­varozásban, s a tömegáru- szállításban. — Az idén 2 milliárd fo­rintot meghaladó árbevétel elérését tűztük célul magunk elé. Ennek során 116 millió utas szállításáról és mintegy 14—15 millió tonna áru fu­varozásáról kell gondoskod­nunk — mondta befejezésül az igazgató. Lovas Lajos Késiül a sicipö belső betétje .. . Tanácskozás Szerencsen Fagykár utáni leendők a szilen Az előrejelzések — misze­rint a januári, átlagostól lé­nyegesen szigorúbb hideg, alacsonyabb hőmérséklet sú­lyos fagykárokat okozott a szőlőültetvényekben — nem kis aggodalommal tölti el a szőlőtermesztőket. S bizony — különösen a kezdő sző- lészkedők körében — nagy a bizonytalanság, tanácsta­lanság saját ültetvényük esetében: hogyan állapítha­tó meg a fagykár mértéke, illetve ennek függvényében, mikor és hogyan lássanak neki az idei termést ugyan­csak nagymértékben befo­lyásoló metszési művelethez. E gondokon igyekszik se­gíteni a TIT Szerencs Vá­rosi Szervezete, a Szerencsi Városi Művelődési Központ, s az ott működő mezőgaz­dasági szakkör annak a szak­mai tanácskozásnak a meg­rendezésével, amelyet febru­ár 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartanak meg Sze­rencsen, a KlOSZ-helyiség- ben (Kisvásár tér 14.). A tanácskozás fő témája: a fagykárok következményei­nek csökkentese érdekében elvégzendő tennivalók meg­beszélése lesz, de emellett szó lesz Tokaj-Hegyalja sző­lőtermesztésének helyzetéről, jövőjéről, a kistermelők ér­dekeiről, a többcsatornás must- és borértékesítésről. A vitát Szabó Sándor, a bodrogkeresztúri Béke Szak- szövetkezet elnöke vezeti. Szakértőként részt vesz a ta­nácskozáson Jámbor György, a borkombinát vezérigazga­tó-helyettese, dr. Visóczky Lajos, a mádi Rákóczi Szak- szövetkezet elnöke, Kiss Ist­ván, a tolcsavai Békeharcos Tsz elnöke és Szabó Zoltán, a tolcsvai szövetkezet terme­lési főmérnöke. A tanácskozáson Herczeg István, a szerencsi OTP képviseletében nyújt tájé­koztatást a kistermelőknek adható termelési kölcsönök- ről, Daruka Dezső, a Sze­rencs és Vidéke Áfész ke­reskedelmi főosztályvezetője pedig a szőlőtermesztés esz­közellátásáról. A szerencsi rendezvényen a megye bármely részéből szívesen látnak érdeklődő­ket. (ha) Kiváló boltok Miskolcon A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa minden évben a „Fo­gyasztók Kiváló Boltja” cí­met adományozza azoknak az üzleteknek, amelyekre a vásárlók köréből a legke­vesebb panasz érkezett, és amelyek megfelelnék a kö­vetelményeknek. A vizsgá­latot a Fogyasztók Városi Tanácsa végzi, és a javas­latokat a tagok tették meg. A testület legutóbbi ülésén, az elmúlt év munkája alap­ján, kilenc bolt kapta a Ki­váló címet: a Széchenyi út 19. alatt lévő Húsáruház, a Szerencsi Édességbolt, a Za­mat ABC, a Pátria ABC, a Szinva ABC, a Tanácsház téri húsbolt, a Jókai lakóte­lepen lévő, a Kistábornok utcai, a Csabai úti ABC-áru- házak. Ebben az évben bővíteni szeretnék a pályázó vállala­tok sorát, így bevonják a Zöldért, a BIK, a Vasvill boltjait is a versenybe. Rémiás Mihályné most lett kiváló dolgozó a cipöfelsőrész-készitö üzemben a melléküzemág A sajóhídvégi Rákóczi Ter­melőszövetkezet széles körű melléküzemági tevékenységet folytat. Ennek eredménye: a szövetkezet 4 millió 700 ez­res nyereségének jelentős ré­sze, 3 millió 100 ezer ebből adódik. Ipari ágazatukra a telep­helyi tevékenység a jellem­ző. Károlyi László ipari fő- ágazatvezető tájékoztatott az üzemi és egyéb munkák jel­legéről : — Építőipari szolgáltató ágazatunk 35—40 embert fog­lalkoztat. A TVK területén tereprendezési munkákat végzünk 1980 óta. Itt a fel­adat területfelújítás, gyom­irtás, az elbontott épülettöm­bök helyén füvesítés, parko­sítás. A sörgyár területén is dolgozik nyolc asszony, ta­karítanak, előkészítik a sör- palackokat. Cipöf elsőrész-ké­szítő üzemünk 1983 óta mű­ködik. Régebben női cipőket, szandálokat készítettünk, majd korcsolyacipővel foly­tattuk. Pillanatnyilag — osztrák megrendelésre — a ma divatos sícipők belső be­tétjét gyártjuk. Naponta 200 —250, havonta 4—5 ezer pár körül készítünk ilyen beté­teket. Minőségi gondunk nincs, tavaly nyáron a mis­kolci helyiipari kiállításon is nagy érdeklődéssel fogadták termékünket. Az elmúlt év elejétől működik a beton­üzemünk, ahol járdalapokat, gyephézagos burkolólapokat, kéményajtót gyártunk építő­ipari vállalatok, és a Tüzép megrendelésére. Kavicsbá­nyánkból évi 30 ezer köbmé­ter kavicsot értékesítünk, melynek kitermelése részben saját, részben bérgépekkel ■történik. D. K. Kiskertek növényvédelme Bármennyire erőlködik ezekben a napokban is, las­san elmúlik a tél. Január az átlagosnál sokkal hide­gebb volt, és ez jobban megviselte a növényeket, mint más esztendőkben. Milyen kártevőket és kór­okozókat találunk a gyü­mölcsfákon, milyen növény- védelmi munkát kell végez­ni a tél végén? Erről kér­deztük dr. Gyurkó Pétert, a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás előrejelzési csoportvezetőjét. — A gyümölcsfákon a hi­deg ellenére igen sok fer­tőző anyagot találunk. A le­veleken a gombabetegségek spórái, a fákon hernyófész­kek és tojáscsomók, gyü­mölcsmúmiák találhatók. A fatörzsön és hajtásokon to­jáscsomók, atkatojások, a kéregrepedések alatt atkák és bábok találhatók. A vé­konyabb hajtásokon pajzs­tetvek telelnek át. Ezenkí­vül hosszan lehetne sorol­ni még, hogy hol és milyen kártevők vészelték át a te­let. A fertőző anyag nagy részét gondos fatisztogatás­sal el lehet távolítani, meg lehet semmisíteni. (Fontos szerepe van a drótkefe al­kalmazásának.) A fentiek természetesen nem helyette­sítik a vegyszeres védeke­zést. A metszési területet fasebkezelő anyaggal (Ceh­eid vagy fémmentes olaj­festék) célszerű lezárni. Va­lamennyi gyümölcs- és sző­lőkultúrában használhatjuk rügyfakadásig a Báriumpo- liszulfid 4—5 százalékos ol­datát, az Ágról 3 százalé­kos oldatát. Elsősorban erős pajzstetű fertőzés, körtele- vélbolha esetén célszerű al­kalmazni rügypattanás előtt, vagy rügypattanáskor. Al­ma-, körte- és szilvafákon használhatjuk a Novenda 1,5 százalékos oldatát is. A csonthéjasoknál, elsősorban az őszibaracknál a levélde­formáló betegség ellen ha­tásos rügyf akadás előtt réz- oxikloriddal permetezni, 0,5 százalékos töménységben. A Bárium-poliszulfid és No­venda permetezőanyag elő­készítése több gondosságot igényel, mint más permete­zőanyagé. A permetezést bőségesen, nagy vízmennyi­séggel, lemosó jelleggel vé­gezzük el. Brigádvezetők egymás közt tó adott tájékoztatást. El­mondta, hogy a nyereség több mint .160 millió forint, ami mindenekelőtt az üzem kollektívájának egészét di­cséri. Az sem mellékes, hogy tavaly átlagban 6 százalékos bérfejlesztésre nyílt lehető­ség. Ezen belül természete­sen volt, aki ennél lényege­sen kevesebbet kapott, de igen sokan a maximummal növelt fizetést vihették ha­za a borítékban. Nem tit­kolta az igazgató, hogy eb­ben az esztendőben mind­össze 2 százaléknak megfele­lő bérfejlesztést tudnak biz­tosítani, ami kevesebb ugyan mint a tavalyi, de mégis a több, a jobb munkáért járó fedezet ez is. Ami a kilátásokat illeti, ez az év tulajdonképpen jól kezdődött. Ami ritkaság- számba ment, most megvaló­sult: az exportmegrendelé­sek már januárban beérkez­tek, korábban erre mindig jóval később számítottak. Az igazgató is, a felszólalók is azt hangsúlyozták: a tervek teljesítése megköveteli az egyenletes, precíz, pontos munkát annak ellenére, hogy erőfeszítésekből ezután sem lesz hiány. Az a helyzet ugyanis, hogy az alkatrészel­látás nemcsak itt helyben, de országosan sem kielégítő, és időnként az alapanyag mi­nősége is kifogásolható. De mint ígérték, igyekeznek túl­lenni a nehézségeken, ami­ben jelentős szerepet szán­nak a szocialista brigádmoz­galomnak. A verseny min­dig éltető eleme volt és az ma is a munkának ebben a gyárban. A cél, a tervek mi­nőségileg is kifogástalan tel­jesítése. A szocialista brigá­dok szigorúak önmagukkal szemben, magasra emelték a mércét, amiből a továbbiak­ban sem engednek. Öröm­mel közölték azt is, hogy megalakult a gyárban egy új brigád, amelynek tagjai — 11-en — olyan fiatalok, akik tavaly tettek szakmunkás- vizsgát. A tanácskozás jó lehető­ség volt tehát az ügyes-bajos dolgok megbeszélésére és ar­ra, hogy a szocialista mun­kaversenyben ezután is szép sikerekről adhassanak szá­mot. BepiliantnHik ______ a Vnlán gazdálkodásába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents