Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. február 25., szerda Németh Károly Finnországba utazott A Finn Kommunista Párt meghívására kedden délután magyar pártküldöttség uta­zott Helsinkibe Németh Ká- rolynak, az MSZMP főtit­kárhelyettesének vezetésével. Kíséretében van Barta Ala­jos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első tit­kára, Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Gróf Ferenc, a KB munkatársa. Finnországi tartózkodása során Németh Károly meg­beszéléseket folytat a Finn KP vezetőivel, a finn álla­mi élet, valamint más pár­tok vezető személyiségeivel. Németh Károly búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Arto Mansa- la, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) Energiaellátás és -fogyasztás (Folytatás az 1. oldalról) Egyes üzemek képviselői ki­fogásolták, hogy bár a la­kosság fogyasztását a legna­gyobb hidegben sem korlá­tozták, a termelőegységek­nek komoly anyagi veszte­séget jelentett az időszakos korlátozás. Egyes túlterhelt körzetekben nagyjából nyolcvan települést érint a csúcsidejű feszültségcsök­kenés és az ebből adódó üzemzavar, hosszabb idő kell, hogy ezeket a panaszo­kat megszüntessék. A távhőszolgáltatásba tíz településen 51 ezer lakás és több, mint ezer közület van bekapcsolva. Problémát Óz- don az okozott, hogy az ÓKÜ csökkentette a város számára szolgáltatott ener­giamennyiséget. Az ózdi táv­fűtés biztosításához jelentős beruházás szükséges, ehhez nélkülözhetetlen a központi szervek támogatása. A végrehajtó bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a technikusképzés beindításá­ról. Várható, hogy a követ­kező tanévtől újabb iskolák kapcsolódnak be a képzés­be, illetve a jelenlegiek kö­zül néhányban bővül a kép­zés köre. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a várako­zások ellenére ezekben az iskolákban nem emelkedett jelentősebb mértékben a je­lentkezők száma. Gondot okoz, hogy általában nem ismertek a vállalati igények, így a technikusképzés to­vábbfejlesztése nehézkes. Az ülésen dr. Dénes La­jos, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca értékelé­sét a megyei tanács ágazati, területi irányító munkájáról. A végrehajtó bizottság ja­vaslatot fogadott el a me­gyei tanács Idegenforgalmi Hivatala munkájának javítá­sára vonatkozó intézkedési tervére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (sz—i) Lesz elegendő építőanyag (Folytatás az 1. oldalról) gyáruk közül egyet, a ti- szaberceli téglagyárat meg­szüntetik, mert elavult tech­nikával, gazdaságtalanul ter­mel. Mint azt az igazgató el­mondta, a vállalat mályi gyárában 10 millió forintos rekonstrukcióhoz fogtak hoz­zá, amit a tervek szerint ez év őszén, szeptember körül fejeznek be. A fejlesztés le­hetővé teszi egy újabb ter­mék, a 36-os Thermofor fa­lazóblokk gyártását. Ez a fa­lazóanyag a szakemberek szerint hőtakarékosság te­kintetében felülmúlja az ed­digi gyártmányok ilyen tu­lajdonságait. A vállalat ve­zetői nem titkolják: sokat remélnek megjelenésétől. Bíznak benne, hogy a vásár­lók megkedvelik és mindin­kább tért hódít ez az új, hő­takarékos építőanyag. L. L. Február 27-től március 21-ig ÚJRA Belvárosi TEXPÓ Miskolcon, a Széchenyi út 101. sz. alatt (volt lakástextilbolt) Import ruházati cikkek nagy árengedménnyel Ruhák, pantallók, blúzok, pólók, szabadidőruhák, háló­ingek, szoknyák, kosztümök, mind-mind 400 forint alatti árban. Nyitva: hétfőn zárva; kedd, szerda 9—18 óráig, csütörtök 9-19 óráig, péntek 9-18 óráig, szombat 8.30-13 óráig. Tájékoztatjuk az érintetteket, hogy február 14-i hirde­tésünkben egyes adatok tévesen jelentek meg. A ver­senytárgyalás időpontja helyesen: 1987. március 20., 9 óra; a szerződés időtartama: 1987. április 1-1990. március 31. Fejti György előadása a TIT-ben (Folytatás az 1. oldalról) Fejti György abból indult ki előadásában, ami ugyan magyarázható történeti előz­ményekkel, de tény: a ma­gyar gazdaság, s ezen belül a borsodi iparszerkezet aránytalan, s ilyen körülmé­nyek között különösen fel­értékelődik a műszaki fej­lesztés szerepe. Ez a régi módon, az extenzív gazda­ságpolitika eszközeivel már nem valósítható meg. Ha a további cserearány­romlást, a magyar munka leértékelődését meg akarjuk állítani — sőt a folyamatot meg akarjuk fordítani —, akkor nagyobb részarányt kell biztosítanunk a termé­kekben realizálódó szellemi erőfeszítéseknek. Ily módon a műszaki fejlesztés, a gaz­daság megújulása nemcsak pénzkérdés, hanem igényes­ség kérdése is. Azaz: min­dennél és minden időnél fon­tosabb a teljesítményképes tudás aktivizálása a gazda­sági, termelési, értékesítési folyamiatokban. Ez feltétele­zi a lehetőségék, az erőfor­rások (szellemi és anyagi erőforrásokról egyaránt szó van), pontos számbavételén túl magának a megújulási folyamatnak a felgyorsítását is. Adottságaihoz képest is ésszerűtlen a megye gazda­sági szerkezete — mondot­ta Fejti György, aki az el­képzelések közül a jármű­programhoz való kapcsolódá­sunk lehetőségeit, illetve az automatikábain, a robottech­nikában és a pneumatikában mutatkozó térnyerési esélye­inket emelte ki többek kö­zött. Hangsúlyozva, hogy a megye saját erőfeszítésére is szükség van ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzeté­ből adódó lépéshátrányát csökkenteni tudjuk. . Ebben a valóban létkér­dés feladatmegoldásban megújulási folyamatban az értelmiségre — ha úgy tét szik — kettős feladat is há­rul. Egyrészt a meglevő szel­lemi tőke hasznosítása a feltétel, másrészt — s ebben lehet óriási szerepe az is­meretterjesztésnek — a meg újulás fogadókészségét szük­séges megteremteni a társa­dalomban. Másképpen ezt manapság úgy szoktuk em­legetni, mint a gazdasági megújulás humán tényező­jét, s ami — sok egyéb mel­lett — magába foglalja a szellemi élet pezsgőbbé té­telét is. Érdekes és sok szempont­ból valóban izgalmas beszél­getés alakult ki a TIT el­nökségi ülésén, amelyen a felszólalók sokoldalúan kö­zelítették meg az előadásban felvetett gondokat. A magyar ipar korántsem kellően ki­használt értékeiről csakúgy szóltak a résztvevők, mint az iskolarendszer anomáliái­ról, a stabilitás igényéről a gazdaságban, a kutatások pá­lyázati rendszerének hibái­ról, a munkaerőmozgás ne­hezen tervezhetőségéről, vagy a KGST-együttműkö- dés korántsem kiaknázott lehetőségeiről. Bár egy ilyen eszmecserét nehéz röviden összefoglalni, azt mondhat­juk, hogy az elnökségi ülé­sen kibontakozott beszélge­tés is bizonyította, érdemes konkrét és pontosan meg­fogalmazott feladatokhoz ki­kérni a megyében meglevő és cselekedni kész értelmiség véleményét. Május 18—19. Egyetemi felvételik A hazai egyetemeken és főiskolákon az idei felvéte­li vizsgák május 18—19-én kezdődnek. Ekkor írják meg a matematikából, fizikából, biológiából és kémiából fel­vételizők az érettségivel kö­zös írásbeli felvételi dolgo­zatukat; a többi tárgy írás­belijét, illetve a szóbeli vizsgákat június 22. és jú­lius 3. között tartják meg. A felsőoktatási intézmények 15 nappal a felvételi előtt írásban értesítik a jelentke­zőket a vizsga pontos idő­pontjáról, helyéről. A fel­vételi kérelmeket — mint minden évben — idén is március elsejéig fogadják el. Sikeres év Encsen Az ez évi várospolitikai feladattervről, a költségveté­si és fejlesztési tervről, vala­mint a településfejlesztő tár­sadalmi munkáról esett szó az Encsi Városi Tanács teg­napi ülésén. A tanácsülésen megállapí­tották: az elmúlt évre terve­zett hosszú és középtávú vá­rospolitikai célkitűzések főbb vonalaiban megvalósultak. Javult a kapcsolat a nem ta­nácsi szervekkel, valamint a lakossággal kialakított kap­csolat. A lakossági fórumok, a különféle témákban tartott városkörzeti tanácskozások, rétegtalálkozók hozzájárultak ahhoz, hogy az állampolgá­rok többsége azonosult a ki­tűzött célokkal. Kialakulóban van a város és vonzáskörze­te egymásrautaltságából ere­dő, úgynevezett térségi szem­lélet is. A rövid visszatekintést kö­vetően előterjesztették azo­kat a társadalompolitikai fel­adatokat, melyek az írásos anyagban felelősök és határ­idők megjelölésével szerepel­tek. A gazdaságpolitikai fel­adatok között — egyebek mellett — szó van a lakos­sági infrastruktúra (járda, ivóvízhálózat, szennyvízcsa­torna) feltételeinek javítása, az itt alkalmazott pályázati rendszer további fenntartása is. A társadalmi munkavégzé­sért a város 1986-ban elis­merő oklevelet, serleget és kétmillió forint jutalmat ka­pott a megyei tanácstól, to­vábbá 500 ezer forintot és elismerő oklevelet a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­tól. Ami az ez évi társadal­mi munkákat illeti: főkép­pen a tanuszoda és a posta beruházásához kellenek a se­gítő kezek. Közös szakszervezeti titkársági ülés A bányászat és a vasát együttműködése (Folytatás az 1. oldalról) zökkenőmentes termelését és a lakosság folyamatos szén- ellátását. A titkársági ülésen Heidrich László, a központi üzem főmérnöke elmondotta, hogy mindkét fél nagyobb fennakadások nélkül tett ele­get a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, ami töb­bek között annak köszön­hető, hogy a vitás ügyeket még a megállapodások meg­kötése előtt igyekeznek ren­dezni a két vállalat képvi­selői. A főmérnök azt kérte a MÁV illetékeseitől, hogy továbbra is az eddigihez ha­sonló korrekt kapcsolat le­gyen a két cég között. A vasutas-szakszervezet képvi­selői részéről pedig az hang­zott el, hogy a két vállalat mindenekelőtt üzleti partne­rei legyenek egymásnak, ügyelve arra, hogy egyik fél se veszítsen ezen az együtt­működésen. A MÁV-nak ér­deke, hogy növekedjék a bányától kapott közel 100 millió forintos fuvarköltség. A berentei szénosztályozónak viszont arra kell törekednie, hogy tovább csökkentse az elmúlt esztendőben kifizetett 8 millió forintos bírságot, amely 3 forint 50 fillérrel emelte meg tonnánként a szén osztályozási költségét. Baráti és udvarias légkör­ben zajlott a közös titkár­sági ülés, mindkét szakszer­vezet képviselői elismerték a másik fél eddigi erőfeszí­téseit. Koszorús Ferenc, a vasutas-szakszervezet főtit­kára zárszavában külön rá­mutatott arra, hogy a két szakma gondjai hasonlóak, ami a jövőben .növelheti az egymásrautaltságot, bővít­heti az együttműködés lehe­tőségeit. Ezen belül mind a vasutas-, mind pedig a bá­nyászszakszervezetnek arra kell törekednie, hogy emel* kedjen dolgozóik életszínvo­nala és visszaálljon a két szakma régi presztízse. F. I. A család szerepe pótolhatatlan (Folytatás az 1. oldalról) A mai több irányban elfog­lalt családban nehezebben fogalmazódnak meg a gyer­mek feladatai, ritkább a számonkérés. Némely család­ban — kivált ahol lazulnak a házassági kapcsolatok — verseny zajlik a gyermek kegyeiért. A munkaszeretet pedig nem prédikáció dol­ga, a legjobb tanulmányok, a leghatásosabb irodalom sem pótolja a családi példát, az ésszerű követelményt, munkamegosztást. Előadása befejező részé­ben a népfront feladatairól szólt. Utalt rá, hogy 1984- ben a HNF kezdeményezte az Országos Családvédelmi Tanács életre hívását. A csa­lád segítésével, nevelésével hazánkban több intézmény foglalkozik. Természetesen az országos és a helyi csa­ládvédelmi tanácsok akkor végzik jól munkájukat, ha támaszkodnak az említett intézményekre is. E munka­megosztásban a népfront fő célja az egészséges családok védelme, valamint a káro­sodás megelőzése, e negatív hatások hárítása. Ennek megfelelően az Országos Családvédelmi Tanács arra ösztönzi a központi szerve­ket, hogy családcentrikus szociális intézkedéseket hoz­zanak. A nagy tetszéssel fogadott előadást felszólalások követ­ték. A felszólalók saját ta­pasztalataikkal erősítették meg az előadásban elhang­zottakat, és javaslatokat fo­galmaztak meg e sokoldalú tevékenység javítására. Pozs- gay Imre zárszavában hang­súlyozta, hogy a családvéde­lem nemcsak társadalmi, ha­nem egyéni feladat is. Vi­tatkozott azzal a helytelen szemlélettel, amely minden probléma megoldását az államtól várja. A megyei családpolitikai abtívaérte- kezlet Ződi Imre zárszavá­val ért véget. Pozsgay Imre megyei lá­togatása során tegnap dél­után Mezőkövesden nép­frontaktivistákkal találko­zott, majd felkereste a Ma­tyó Háziipari Szövetkezetét. Ezután visszautazott Buda­pestre. (N. Z.) Megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) szogláló intézkedésekre: a szülés előtti szabadság idő­tartamát 70 napra, a fizetett gyermekgondozási szabadsá­gét másfél évre növelik eb­ben az ötéves tervidőszak­ban. Ez még további féléves fizetés nélküli szabadsággal meghosszabbítható. A gyer­mek betegsége .idejére az anya hosszabb ideig tarthat majd számot teljes fizetésére. A szovjet szaktanács ja­vaslattal fordult a kong­resszushoz: a következő tíz év során a szakszervezetek fordítsanak egymilliárd ru­belt klubok és sportlétesít­mények építésére a Szovjet­unió európai északi területe­in, Szibériában és a Távol- Keleten. A dolgozóktól ka­pott fontos megbízatása a szakszervezeteknek, hogy gondoskodjanak a gyerme­kek és a serdülők üdülteté­séről. A beszámolási időszak­ban másfélszeresére nőtt az üdülőtáborok hálózata, ugyanakkor ma új módon kell megközelíteni a gyer­meküdültetés megszervezését. A szaktanács elnöke hang­súlyozta, hogy tovább kell demokratizálni a szakszer­vezeti szervek megválasztá­sának folyamatát. A szer­vezeti demokrácia fejleszté­sének fontos iránya a szak- szervezeti munka nyilvános­ságának erősítése. A szovjet szakszervezetek nevében az SZSZKT elnö­ke felszólította a világ min­den országának szakszerve­zeteit, hogy támogassák az „emberiség fennmaradását szolgáló erőfeszítések” pénz­alapjának létrehozását cél­zó javaslatot, amelyet a moszkvai békefórum fogal­mazott meg. A szovjet szakszervezetek nemzetközi munkájukban el­sőrendű fontosságot tulaj­donítanak a szocialista or­szágok szakszervezeteivel megvalósuló együttműködés fejlesztésének és elmélyíté­sének. A szovjet szakszervezetek — hangsúlyozta végezetül Sztyepan Salajev — a jö­vőben is azért szállnak sík­ra, hogy a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom erősít­se sorait a kizsákmányolás, a „szociális visszavágás” po­litikájával szemben, a mun­kához és az élethez való jo­gért vívott harcban. A szak- szervezetek tevékenyen küz­denek a háborús veszély el­len, a népek közötti barát­ság és kölcsönös megértés elmélyítéséért, a békéért és a társadalmi haladásért.

Next

/
Thumbnails
Contents