Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lesz elegendő építőanyag A lakossági építőanyagigények kielégítése változatlanul elsőbbséget élvez. S hogy mindezt elsőrendű feladatának tekinti az építésügyi kormányzat, arra elegendő megemlíteni az építőanyagiparban az elmúlt három év során végbement fejlesztéseket, amelyek révén igazi verseny van kialakulóban a gyártók között. Elmondhatjuk, hogy az építőanyagiparban megvalósított rekonstrukciók, beruházások eredményeként már az elmúlt esztendőben kialakultak a tartós kínálat feltételei. Nem egy helyen előfordult, hogy bizonyos építőanyagokból eladatlan készletek keletkeztek, s ez arra serkenti a gyártókat, hogy ezután többet törődjenek a minőséggel. Mindinkább számolni kell azzal, hogy csak korszerű, hőtakarékos építőanyagok találnak gazdára a vásárlók körében. Néhány évvel ezelőtt az illetékes kormányzati szervek határozatban írták elő, hogy a kisméretű téglaellátás krónikus hiányát csökkentő fejlesztést, rekonstrukciót kell megvalósítani az ország különböző gyáraiban. Ennek eredménye, hogy 1987 első felében már 120 millió darab kisméretű tégla előállítására nyílik lehetőség. — Ilyen termelő kapacitásokat hoztunk létre Putno- kon és Szécsényben — újságolta Garbóczi János, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója. — Ebben a két gyárban az idén már mintegy 9-—10 millió darab kisméretű tégla készül, s ezenkívül természetesen régi, hagyományos falazótéglát is termelünk, több tízmilliót. Nem lesz tehát hiány az alapvető építőanyagokból, sőt valószínűleg előáll egy olyan helyzet, hogy bizonyos termékekből vissza kell fogni a termelést, mivel a várható kereslet alatta marad a gyárak kínálatának. A különböző fejlesztések — a termelés volumenének növelésén túl — azt a célt is szolgálják, hogy növekedjen a korszerű, energiatakarékos építőanyagok aránya, s csökkenjen azoknak a termékeknek az előállítása, amelyek nem felelnek meg a mai építési előírásoknak. A tárca ez évi elképzelései közé tartozik, hogy a téglaiparban leállítanak tizenöt, gazdaságtalanul működő, elavult, leromlott eszközállagú gyárat, amelyekben hiányoznak a termelés alapvető feltételei. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál is fontolgatják, hogy hét (Folytatás a 2. oldalon) Eladó OTP-lakások (4. oldal) XLIII. évfolyam, 47. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1987. február 25. 3 Az ismeretterjesztés eszközeivel is A megyei tanács-vb napirendjén A megújulás fogadókészségét kell növelni Fejti György előadása a TIT-ben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat decemberben megtartott megyei küldöttértekezletén igen hangsúlyosan fogalmazódott meg; az ismeretterjesztés eszközeit, lehetőségeit és nem utolsósorban szellemi munkásait is erőteljesen a társadalmi- gazdasági megújulás szolgálatába kell állítani. Erre az (MTI) — Moszkvában ked- : den reggel, a Kreml kong- : resszusi palotájában megnyílt jj a szovjet szakszervezetek | XVIII. kongresszusa. Munkájában részt vesz Mihail Gor- ' bacsov, az SZKP KB főtit- : kára és más szovjet vezetők. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meg- | bízása alapján a tanács munkájáról és a szakszervezeteknek az SZKP XXVII. | kongresszusa határozataiból jj fakadó feladatairól a beszáI- mólót Sztyepan Salajev, az SZSZKT elnöke terjeszti a kongresszus elé. A legfelsőbb szovjet szak- szervezeti fórum elé kerül | jóváhagyásra a szakszerve- 2 zetek új szervezeti szabályit zatának tervezete, amelyhez !; a kongresszust megelőző vi- jj ta során a dolgozók kiegé- •i szítéseket és javaslatokat íj fűztek. A 140 millió tagot tömölj rítő szovjet szakszervezetek ; teljességgel támogatják a í! pártnak a gyorsítást, az átlezettségre íigyelmezett dr. Czibere Tibor akadémikus, egyetemi tanár, a TIT Borsod Megyei Szervezetének elnöke a társulat megyei elnökségének tegnapi alakuló, munkaterv-egyeztető ülésén. A legkülönbözőbb értelmiségi rétegeket tömörítő társadalmi szervezet aktív közreműködésére is szükség van ahhoz, hogy az ország, s alakítást és a demokratizálást célzó irányvonalát — hangsúlyozta a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának a szovjet szak- szervezetek XVIII. kongrasz- szusa elé terjesztett beszámolójában Sztyepan Salajev, a tanács elnöke. A szónok hangoztatta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa óta eltelt időt a szakszervezetek arra használták fel, hogy bekapcsolódjanak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésé(TASZSZ) — A TASZSZ szovjet hírügynökség kedden jelentette, hogy Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter — az előzetes megállapodással összezen belül a megye műszaki fejlesztésének problémáit, a gazdaságban egyre sürgetőbb szerkezetváltást valóban eredményesen oldjuk meg, amelyről Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára beszélt a rendkívül népes — s az utána következően aktív — résztvevők előtt. (Folytatás a 2. oldalon) nek meggyorsítására irányuló munkába, növeljék a szakszervezeti tagok aktivitását. A beszámolóban Sztyepan Salajev nagy teret szentelt a lakásépítés kérdéseinek. Megállapította, hogy bár a lakásalap az utóbbi húsz évben megkétszereződött, ez a probléma továbbra is élesen vetődik fel. A szónok kitért az anyaság és a nők foglalkoztatása jobb összeegyeztetését hangban — március első felében látogatást lesz a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban és a Kambodzsai Népköz- társaságban. Energiaellátás és -fogyasztás Február 24-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága az energiaellátás és -fogyasztás helyzetéről, a szükségletek kielégítésének lehetőségeiről. Az itt koncentrálódott ipar, elsősorban a nehéz- és vegyipar szükséglete következtében a népgazdaság összes energiaigényének *-öhb. mint 16 százalékát ánkben használjuk 2 Ezen jelentősen csökkent t’ előbbi években a tüzelőn L i használása. A terveknek megfelelően öl év alatt, 5 ezer olajkályha és 100 olajkazán helyett, más fűtőeszközt állítottak be. A tüzelőolaj árának emelése után jelentősen csökkent a lakossági olajfelhasználás is. Ezzel egy időben ismét megnövekedett a lakosság szénigénye, a változást a hazai szénbányászat nem tudta követni. Az ellátás alakulását még mindig a Borsodi Két olyan szakma szak- szervezeti képviselői ültek le közös dolgaikat megbeszélni, amelynek együttműködése, egymásra utaltsága több mint százéves. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a vasutas- és a bányászszakszervezet titkárságának február 24-én, a Borsodi Szénbányák Vállalat központi üzemében megtartott együttes ülését. Szénbányák tevékenysége határozza meg. Az erőművek szénigényét a külszíni fejtéssel, a lakossági igényeket az import fokozásával lehet kielégíteni. A vita során szóba került a dubicsányi bányanyitás kérdése. Mint az Ipari Minisztérium jelenlevő képviselői elmondták, a program a Tervbizottság elé került, s bár végleges döntés még nem született, a szénbányászat helyzetét ismerve, minden valószínűség szerint, sor kerül a bányanyitásra. Megyénk gázellátása vegyes képet mutat. Csak a Leninváros—Miskolc—Kazincbarcika—Özd vonalon és Mezőkövesden van földgáz- vezeték. Miskolctól keletre nincs olyan vezeték, amelyhez csatlakozni lehetne, így ennek a térségnek megoldatlan az ellátása. Megyénk vdllamosenergia-ellátását az országos hálózat biztosítja. (Folytatás a 2. oldalon) Nem volt véletlen a helyszín kiválasztása, hiszen a berentei szénosztályozóhoz az elmúlt évben például 2,4 millió tonna szén érkezett vasúton a környező bányaüzemekből, s több mint másfél millió tonna osztályozott tüzelő indult útnak a fogyasztókhoz. Az üzemek és a vasút együttműködésén tehát rendkívül sok múlhat, befolyásolhatja a bányák (Folytatás a 2. oldalon) elvárásra, értelmiségi köteMegkezdődött a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalon) Sevardnadze Indokínába látogat Közös szakszervezeti titkársági ülés A bányászat és a vasút együttműködése IMHMHnHI Tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében aktivaértekez- letet tartottak a pártszékházban a családpolitika időszerű kérdéseiről. A rendezvényen Ződi Imre, megyei titkár üdvözölte a több, mint 500 résztvevőt: népfronbak- tivistákat, a párt-, a KISZ-, a Vöröskereszt-szervezetek, a tanácsok képviselőit, a téma iránt érdeklődőket, majd Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. — Inkább romló állapotokról, mintsem jó irányú változásokról adhatunk számot a társadalom legfontosabb kis közössége, a család helyzetének elemzése nyomán — indokolta a téma időszerűségét és hozzátette: — E felismerésből nem a remény feladása következik, hanem a kötelességünk; a tennivalók megfogalmazása. Minden borongós hangulat ellenére az egészséges családok, az együtt élni akarók vannak többségben. Ezért nemcsak, nem is elsősorban a veszély hárítása, hanem a családok védelme, és a megelőzés a legfontosabb feladatunk. Gondjaink okait bogozva utalt rá, hogy ezekért a modernizációt, a társadalmi változásokat, a mobilitás felgyorsulását és következményként a magatartásváltozásokat szokták okolni. Ebben sok igazság van. Ezek a változások törvényszerűek, a társadalmi haladás visszafordíthatatlan. Ugyanakkor látni kell, hogy e gyors változásokat a család nem képes megemészteni. Egy lehetőség maradt tehát; a társadalmi haladással, a gazdasági helyzet alakulásával szinkronban keresni a megoldásokat. Ismert a család gazdasági szerepkörének változása. Miközben radikálisan átalakult a termelésben betöltött szerepe, a munkavállalás révén megnőtt a külső gazdasági környezet hatása. A nők munkavállalási lehetőségeinek korábban nem ismert mérvű megnövekedését máig a haladás legpregnánsabb vívmányaként tartottuk számon. Elvileg ez most is így van. Látjuk azonban azt is, hogy a nők jelentős részét a munkavállalás nem lehetőségként, hanem kényszerként érte. Tény, hogy a jelenlegi körülményeink között. egy családban több keV' ; ki:■ resőre van szükség. A munkavállalásnak óriási jelentősége van a nők felszabadulásának folyamatában, de ennek káros hatásai is mutatkoznak a családi rekonstrukcióban. Ez a legdrasz- tikusabban a születések számának csökkenésében jelentkezik. De ezen túl is a megszületett gyermek nevelésében, pontosabban annak hiányaiban sajnos jellemző, hogy a család kisebb figyelmet, felelősséget érez a gyermek nevelése iránt. E funkcióját mind szívesebben átadja a családon kívüli intézményeknek, elsősorban az iskolának. A népfront főtitkára találóan érzékeltette, hogy a többgenerációs, az úgynevezett hagyományozó család szerepét ma már nehéz lenne visszaállítani. Ezzel együtt a múlté a régi spontaneitáson alapuló nevelés is. Ehelyett minden szülőnek ál kell éreznie: tudatosan kell nevelnie gyermekeit. Ennek azonban több akadálya van. (Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre előadása a miskolci aktíván