Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. február 4., szerda Ülésezik a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa Borsodi bányaberuházások Kedden összeült Bejrut­ban a Libanoni Kommunis­ta Párt V. kongresszusa. A nyitó napon hangzott el Georges Hauinak, a Közpon­ti Bizottság főtitkárának be­számolója. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága a kongresz. szus résztvevőihez intézett üdvözletében megállapítot­ta, hogy „a libanoni nép harca részét képezi az össz­arab antiimperialista küzde­lemnek”. Az elmúlt hónapokban széles körben megvitatták a kongresszusi dokumentumok tervezetét — azokban a pártcsoportokban is, ame­lyek az Izrael által megszáll­va tartott területeken ille­galitásban működnek. A libanoni kommunisták te­vékenysége jelenleg elsősor­ban arra irányul, hogy egy­ségfrontba tömörítsék az or­szág összes hazafias erőit. A párt szerint ez az izraeli megszállás felszámolásának előfeltétele. A Libanoni KP kongresz- szusa pénteken, a vezető szervek megválasztásával fe_ jezi be munkáját. A Művelődési Minisztérium felhívása Pontatlan információk az 1987-es felsőoktatási felvételi tájékoztatóban A felsőoktatási felvételi tá­jékoztató 1987 című, nemrég megjelent kiadványban né­hány pontatlan információ olvasható. A Művelődési Mi­nisztérium ezért felhívja az érdekelték figyelmét a kö­vetkezőkre: A József Attila Tudomány- egyetem Természettudományi Karán az 1987/88-as tanév­ben nem indul matematikus szak. A Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Bölcsészet­tudományi Karán a népmű­velés—magyar, népművelés— történelem szakokon az írás­beli vizsga tárgyai a magyar és a történelem; a szóbeli vizsgán pedig a választott szaktárgyakból kell felvéte­lizni. A Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Bölcsészet­tudományi Karán meghirde­tett könyvtáros—egyéb szak- pár az 1987/88-as tanévben nem indul. Az idegen nyelv­vel és bármely természet- tudományi szákkal párosít­ható könyvtár—informatikai szak indítására későbbi idő­pontban kerül sor. A Janus Pannonius Tudományegye­tem (Pécs) Tanárképző Ka­rán a tájékoztatóban meg­hirdetett szakpárókon kívül biológia—kémia szakos főis­kolai nappali képzés is kez­dődik; az írásbeli és a szó­beli vizsga tárgyai biológia és kémia. A jelentkezők je- lentkezésii lapjaikat a Janus Pannonius Tudományegye­tem Tanárképző Karának cí­mére küldjék (7624 Pécs; If­júság útja 6.). A tájékoztató 222—223. ol­dalán a pszichológia tan­tárgyra vonatkozó felvételi feltételek a) pontjában írt „legalább négyéves képzési idejű főiskolai vagy egyete­mi diploma” C9ak a kiegé­szítő szakra vonatkozik. A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyész­tési Főiskolai Karán (Hód­mezővásárhely) a felvételi tárgyak kémia és biológia, a kémia helyett matematika is választható (a biológia he­lyett nem). A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­lánál közölt nappali keret­szám (320 fő) a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakra együttesen vonatkozik, tehát mindkét szakon lesz nappali képzés. A tájékoztató tartalmazza a felsőoktatási intézmények­ben továbbtanulók KISZ- jellemzésének kötelezőségét. Ez a fennálló rendeletekkel ellentétes, a jelentkezési lap­hoz a KÍSZ-jellemzést nem kell mellékelni. A szakközépiskolák helyet­tesítő vizsgatárgyait tartal­mazó táblázatban a szakirá­nyú felsőoktatási intézmé­nyek közül hiányzik a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi In­tézete. Minden olyan he­lyen, ahol a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem szerepel, szakirányú fel­sőoktatási intézménynek te­kintendő az NME KTI is. A Művelődési Minisztérium kéri az érdeklődőket, hogy konkrét kérdéseikkel a felső­oktatási intézményekhez for­duljanak. (MTI) ajánlólevéllel? A Keletiben vonatindulás előtt öt-hat perccel fül- kéből-fülkébe benyitó, s „portékáját” hévvel kínáló mozgó-újságárus példájával hadd kezdjem. Annál is inkább mert erről — el­lentétben másik példám­mal — már mindenki biz­tos, hogy szerzett szemé­lyes tapasztalatokat. Előre bocsátom, jómagam a szó­ban forgó hírlapárus „tény­kedését” rendkívül pozitív­nak, figyelmes szolgáltatás­nak tartanám, ha csak­ugyan szolgáltatna, vagyis három-négy közkedvelt új­sággal, képeslappal kedves­kedne az olvasnivaló meg­vételéről odalent a pero­non, a standoknál elfeled­kező utasoknak. Ám valamennyien jól tudjuk: a hírlapárus „szol­gáltatása” egészen mást cé­loz. Ez mindenekelőtt ab­ból látszik, hogy mindösz- sze egyetlen . lapot kínál. Ez önmagában még nem is lenne baj, ám ez az egy lap legtöbb esetben garma­dában áll az újságárus standokon, nemigen fogy. S mivel az árust aszerint is fizetik, mennyi lapot ér­tékesít — gondolom én —: ő — ugyancsak gondol egyet, s — kihasználva az igénly (hosszú az utazás, olvasással jobban telik az idő), s a szorító helyzet (le már nem szállhatok újsá­gért, mert esetleg lemara­dok) kényszerét, rámtuk­málja furfanggal, hévvel az egyébként alig eladha­tó sajtóterméket. Legalább egyszer minden bizonnyal ez sikerül neki valameny- nyi utas esetében; sőt ha a címoldalt belőre hajtja, még másodszor is. Az sem kizárt, hogy akadnak olya­nok, akik még ettől is többször „megeszik a szö­vegét” és vásárolnak. S ismerve az utazók nagy számát, végül is ez egész tekintélyes mennyiségű el­adott újság. E nem kelendő lap áru­sának hasonmása — no, nem újsággal, hanem köny­vekkel — ugyancsak meg­jelenik kellő rendszeres­séggel, például a termelő- szövetkezetekben. ö nem egy könyvvél házal, ha­nem mondjuk úgy, egy könyvtípussal, s ha kell, több ideje is van, mint öt perc. Sőt, hogy egész biz­tos legyen az üzlet, sem­mit nem bíz a véletlenre. Visz magával ajánlólevelet is, természetesen az illető szövetkezet valamelyik fel­ügyeleti szervének, valame­lyik felettesétől, amelyben az áll, hogy ... Dehogy az, hogy kötelező! Teljes mér­tékben a helyi vezetőre van bízva, köt-e vásárt, vesz-e könyveket. Ám még­is jó lenne, szóval szépen kérik... S ha ugye egy „főnök”, egy „főnökség” szépen kéri, hogy támogas­sák, jelien esetben a kultú­rát, akkor ugye mit tehet a tsz-elnök? Méghogy va­laki azt mondja rá, ő kul­túraellenes!? Nem, nem, ezt éppúgy nem tudná el­viselni, akár a mérleghi­ányt. Különben is, az a néhány ezer forint nem oszt, nem szoroz a gazda­ság életében. Így került (kerül) nem kevés könyv a termelőszö­vetkezeti irodák vitrinjei­be, polcaira. Aki e folyama­tot, könyvvásárlási kény­szert nem ismeri, az bi­zony meglepődve tekint szét például egy-egy elnöki irodában. A polcokon az orosz ikonoktól a német táblaképeken át a francia impresszionistákig, a kép­zőművészet számos szak­könyve ott sorakozik. Ez igen — csóválja meg fe­jét a kultúra külső mun­katársa, az újságíró is el­ső alkalommal. — Aki ilyen kulturális igényessé- gű, az nyilván a gazdálko­dásban sem adja alább ... Persze, később — máso­dik, harmadik alkalommal és helyen! — már tudja, hogy egész másról van szó. Mert a táblaképek, ikonok, impresszionisták máshol is ott sorakoznak, akár a tí­pusbútor, ellenben a gaz­dálkodás enciklopédiái, ké­zikönyvei, a takarmányo­zás, ' a növénytermesztés szakkönyvei nem mindig találhatók meg a polcon. Egyebek közt azért sem, mert az ügynök, pardon, a könyvterjesztő nem olyan könyvekkel házalt (házal), „papírrá! megtámogatva”, amelyek az üzem profiljá­nak, termelésének megfe­lelnek. Hogy azokat eset­leg a múzeumokban, mű­velődési házakban próbál­ja értékesíteni? Nem ki­zárt, mindenesetre nekem eszembe jut a Keleti moz­góárusa és egyetlen hírlap­ja, s máris teljes a párhu­zam a nevezett forgalmazók és a forgalmazott terméke­ik között. S valahogy ezt az egészet értelmetlennek tartom. Mindezt azért bátorko­dom papírra vetni, mert február van, és február a mezőgazdasági könyvek hó­napja, az agrárkönyvek ünnepe. S e sorok írójának is például szenvedélye, „fél­hivatása’ a kertészkedés. Persze, mielőtt bárki meg­róna és valamiféle „kul- túraellenességgel” megvá­dolna, ki kell jelentenem: nagyon szeretem az ikono­kat, táblaképeket, az imp­resszionistákat meg külö­nösképpen. Mégis! Szőlőmetszés köz­ben soha nem nézegetek például táblaképeket! Hajdú Imre (Folytatás az 1. oldalról) második - felében kezdődik. Nagy gondot fordítanak a beruházás ütemes előkészí­tésére, mert a késés vagy a fejlesztés elmaradása jelen­tősen visszavetné a vállalat termelését, s megszakadna a folyamatosan kimerülő szén­mezők pótlása. Tervezik újabb gépesített frontfejté­sek létesítését, a központi szénosztályozó korszerűsíté­sét, a bányaüzemekben el­használódott gépek, • beren­dezések folyamatos pótlását. A beruházási programból azonban az is kitűnik, hogy a fejlesztések ellenére a széntermelés, s ezen belül a lakosság szénellátásának né­mi csökkenésével számol­nak. A szakszervezet elnök­sége szükségesnek tartja, hogy nagyobb erőfeszítése­ket tegyenek a fejlesztési források célszerűbb haszno­sítására, a széntelepék fel­tárásnak meggyorsítására, a mosott szén arányának nö­velésére, hogy ne vagy csak alig csökkenjen a lakosság­nak szállított borsodi szén ■mennyisége. Indokolt, hogy a termelé­si szerkezet korszerűsítésé­ben az eddiginél jobban tá­maszkodjanak a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem kutató-fejlesztő mun­kájára is. (MTI) * „Jeles nap”-ként jegyzik majd fel a Borsodi Szénbá­nyák történetében február 3-át, amikor is megkezdték az üzemszerű termelést a vadnai külfejtésen. A „napfényes bányában”, amelyet most vastagon borít a jeges hó, jelenleg két mű­szakban dolgoznak a 21-es Volán Vállalat dolgozói, s naponta átlagosan 1000 ton­na szenet termelnek. A ki­termelt szenet gépkocsikkal a berentei Központi Szén­osztályozóra szállítják. A víztelenítést viszont a Bor­sodi Szénbányák brigádjai végzik. A tervek szerint az első ütemben mintegy 300 000 tonna szenet bányásznak ki a földtakarótól folyamatosan megszabadított területről. A tervezett termelést figyelem­be véve, itt körülbelül a jö­vő év közepéig dolgozhat­nak. A széntelep váltakozó mélységben, 15—40 méteres földtakaró alatt található. A kitermelésre kerülő szén vastagsága 2 és 3,5 méter között változik, fűtőértéke pedig átlagosan 2000—2400 kalória. A darabos szén fű­tőértéke meghaladja a 3000 kalóriát. Ezt a lakossági el­látásra szánják, míg a ki­sebb kalóriájú aprószenet a berentei erőműben használ­ják majd fel. A korábban elvégzett geo­lógiai kutatások, amelyek mintegy 100 hektárnyi terü­letre terjedtek ki, azt mutat­ják, hogy ebben a térségben megközelítőleg 3 millió ton­nára tehető a szénvagyon. Ebből a kitermelésre érde­mes mennyiség meghaladja az egymillió tonnát. Ennek egy része kerül kitermelésre az elkövetkező hónapokban, majd pedig, szükséglet sze­rint fejtik le a többit is. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium ezekben a hetekben felméri a vállalati szándékokat összegző terve­ket. Az eddigi tapasztalatok szerint a kívánt termelésnö­vekedést általában előirá­nyozzák a vállalati tervek is, ugyanakkor a szükségesnél és a lehetségesnél jóval ki­sebb exportot terveznek a konvertibilis piacokra. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet, az évindítás nem volt zök­kenőmentes. A januári ke­mény fagyok és hóviharok leállásra késztettek számos gyárat, ami az iparban mintegy hárommilliárd fo­rintos termeléskiesést oko­zott. Ez az éves termelés 0,3;—0,5 százaléka. A veszte­ség pótlására mindenütt program készült, a vállala­tok nagyobb része már az első negyedévben, a többi a fél év végére hozza be a le­maradást, bár a pótműsza­kok szervezése is jelentős többletköltséggel jár. (MTI) Szerencsi bűnözési helyzetkép Negatív jelenségek Intézkedések a megelőzésre A Szerencsi Városi Pártbi­zottság székiházában a na­pokban titkári értekezletet tartottak, melyen — egye­bek mellett — a város és vonzáskörzetének közrend- és közbiztonsági helyzetéről is szó volt. iKardos József városi rend­őrkapitány tájékoztató elő­adásában leszögezte: a köz­rend és a közbiztonság a te­rületen megfelelő. Viszont a bűnügyi fertőződöttség (az 1982-től napjainkig terjedő időszakban) tovább nőtt. Ezt a tendenciát olyan negatív jelenségek elburjánzása okozta, mint például a mér­téktelen alkoholfogyasztás, a csavargó, munkakerülő élet­vitel, a közömbösség, a nem­törődömség. Mindezek a bűncselekmények, a jogsér­tések számának emelkedésé­hez vezették, nagyobb, több munkát adva a rendőrség­nek. A terület sajátosságai, a lakosság életszínvonalát fi­gyelembe véve, az összbű- nözés nagyságrendje és az 1000 lakosra jutó bűncselek­mények száma magas. Ezek érzékeltetésére álljon itt egy kis statisztika (az :1982-es és 1986-os adatok tükrében): Az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma 523-ról 957-re, míg a bűnelkövetők száma 526-ról, 597-re emelkedett. Ezen belül növekedés tapasz­talható a gazdasági bűncse­lekmények esetében: 6-ról, 38-ra. Hasonlóképpen elsza­porodtak a betöréses lopá­sok. A társadalmi tulajdon elleni Vétségek száma 32- ről 74-r.e, a személyi javak elleniek pedig 67-ről 100-ra. Ami nagyon sajnálatos: sok a fiatal, a gyermekkorú bűnelkövető. Ők elsősorban vagyon elleni bűncselekmé­nyeket követnek el, de je­lentős az arányuk az erő­szakos bűnözésben is. Sóik az ittas járműveze­tés. Egy évben általában 140 körüli a balesetek szá­ma, melyeket a szabályta­lan előzés, a kanyarodási szabályok megszegése és a figyelmetlen, gondatlan köz­lekedés idéz elő. A rendőrség — mondotta Kardos József — a bűncse­lekmények megelőzése és visszaszorítása, emelkedő ten­denciájának megelőzése ér­dekében több intézkedést tett. Ennek köszönhető, hogy az ismertté vált bűncselek­mények száma — 1984 kivé­telével — egyre több lett. (Az értékelt időszakban, te­hát 1982 és 1986 között 21 százalékkal.) Gyakrabban ellenőrzik a bűnügyileg fer­tőzött területeket, tökélete­sítették az ügyeleti, vala­mint a forrónyomos szolgá­latot. Többször és határo­zottabban ellenőrzik a csa­vargó, munkakerülő életmó­dot folytatókat, a visszaeső bűnözőket.

Next

/
Thumbnails
Contents