Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. február 4., szerda Ülésezik a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa Borsodi bányaberuházások Kedden összeült Bejrutban a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa. A nyitó napon hangzott el Georges Hauinak, a Központi Bizottság főtitkárának beszámolója. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresz. szus résztvevőihez intézett üdvözletében megállapította, hogy „a libanoni nép harca részét képezi az összarab antiimperialista küzdelemnek”. Az elmúlt hónapokban széles körben megvitatták a kongresszusi dokumentumok tervezetét — azokban a pártcsoportokban is, amelyek az Izrael által megszállva tartott területeken illegalitásban működnek. A libanoni kommunisták tevékenysége jelenleg elsősorban arra irányul, hogy egységfrontba tömörítsék az ország összes hazafias erőit. A párt szerint ez az izraeli megszállás felszámolásának előfeltétele. A Libanoni KP kongresz- szusa pénteken, a vezető szervek megválasztásával fe_ jezi be munkáját. A Művelődési Minisztérium felhívása Pontatlan információk az 1987-es felsőoktatási felvételi tájékoztatóban A felsőoktatási felvételi tájékoztató 1987 című, nemrég megjelent kiadványban néhány pontatlan információ olvasható. A Művelődési Minisztérium ezért felhívja az érdekelték figyelmét a következőkre: A József Attila Tudomány- egyetem Természettudományi Karán az 1987/88-as tanévben nem indul matematikus szak. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a népművelés—magyar, népművelés— történelem szakokon az írásbeli vizsga tárgyai a magyar és a történelem; a szóbeli vizsgán pedig a választott szaktárgyakból kell felvételizni. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán meghirdetett könyvtáros—egyéb szak- pár az 1987/88-as tanévben nem indul. Az idegen nyelvvel és bármely természet- tudományi szákkal párosítható könyvtár—informatikai szak indítására későbbi időpontban kerül sor. A Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs) Tanárképző Karán a tájékoztatóban meghirdetett szakpárókon kívül biológia—kémia szakos főiskolai nappali képzés is kezdődik; az írásbeli és a szóbeli vizsga tárgyai biológia és kémia. A jelentkezők je- lentkezésii lapjaikat a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának címére küldjék (7624 Pécs; Ifjúság útja 6.). A tájékoztató 222—223. oldalán a pszichológia tantárgyra vonatkozó felvételi feltételek a) pontjában írt „legalább négyéves képzési idejű főiskolai vagy egyetemi diploma” C9ak a kiegészítő szakra vonatkozik. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Karán (Hódmezővásárhely) a felvételi tárgyak kémia és biológia, a kémia helyett matematika is választható (a biológia helyett nem). A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolánál közölt nappali keretszám (320 fő) a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakra együttesen vonatkozik, tehát mindkét szakon lesz nappali képzés. A tájékoztató tartalmazza a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók KISZ- jellemzésének kötelezőségét. Ez a fennálló rendeletekkel ellentétes, a jelentkezési laphoz a KÍSZ-jellemzést nem kell mellékelni. A szakközépiskolák helyettesítő vizsgatárgyait tartalmazó táblázatban a szakirányú felsőoktatási intézmények közül hiányzik a Nehézipari Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete. Minden olyan helyen, ahol a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szerepel, szakirányú felsőoktatási intézménynek tekintendő az NME KTI is. A Művelődési Minisztérium kéri az érdeklődőket, hogy konkrét kérdéseikkel a felsőoktatási intézményekhez forduljanak. (MTI) ajánlólevéllel? A Keletiben vonatindulás előtt öt-hat perccel fül- kéből-fülkébe benyitó, s „portékáját” hévvel kínáló mozgó-újságárus példájával hadd kezdjem. Annál is inkább mert erről — ellentétben másik példámmal — már mindenki biztos, hogy szerzett személyes tapasztalatokat. Előre bocsátom, jómagam a szóban forgó hírlapárus „ténykedését” rendkívül pozitívnak, figyelmes szolgáltatásnak tartanám, ha csakugyan szolgáltatna, vagyis három-négy közkedvelt újsággal, képeslappal kedveskedne az olvasnivaló megvételéről odalent a peronon, a standoknál elfeledkező utasoknak. Ám valamennyien jól tudjuk: a hírlapárus „szolgáltatása” egészen mást céloz. Ez mindenekelőtt abból látszik, hogy mindösz- sze egyetlen . lapot kínál. Ez önmagában még nem is lenne baj, ám ez az egy lap legtöbb esetben garmadában áll az újságárus standokon, nemigen fogy. S mivel az árust aszerint is fizetik, mennyi lapot értékesít — gondolom én —: ő — ugyancsak gondol egyet, s — kihasználva az igénly (hosszú az utazás, olvasással jobban telik az idő), s a szorító helyzet (le már nem szállhatok újságért, mert esetleg lemaradok) kényszerét, rámtukmálja furfanggal, hévvel az egyébként alig eladható sajtóterméket. Legalább egyszer minden bizonnyal ez sikerül neki valameny- nyi utas esetében; sőt ha a címoldalt belőre hajtja, még másodszor is. Az sem kizárt, hogy akadnak olyanok, akik még ettől is többször „megeszik a szövegét” és vásárolnak. S ismerve az utazók nagy számát, végül is ez egész tekintélyes mennyiségű eladott újság. E nem kelendő lap árusának hasonmása — no, nem újsággal, hanem könyvekkel — ugyancsak megjelenik kellő rendszerességgel, például a termelő- szövetkezetekben. ö nem egy könyvvél házal, hanem mondjuk úgy, egy könyvtípussal, s ha kell, több ideje is van, mint öt perc. Sőt, hogy egész biztos legyen az üzlet, semmit nem bíz a véletlenre. Visz magával ajánlólevelet is, természetesen az illető szövetkezet valamelyik felügyeleti szervének, valamelyik felettesétől, amelyben az áll, hogy ... Dehogy az, hogy kötelező! Teljes mértékben a helyi vezetőre van bízva, köt-e vásárt, vesz-e könyveket. Ám mégis jó lenne, szóval szépen kérik... S ha ugye egy „főnök”, egy „főnökség” szépen kéri, hogy támogassák, jelien esetben a kultúrát, akkor ugye mit tehet a tsz-elnök? Méghogy valaki azt mondja rá, ő kultúraellenes!? Nem, nem, ezt éppúgy nem tudná elviselni, akár a mérleghiányt. Különben is, az a néhány ezer forint nem oszt, nem szoroz a gazdaság életében. Így került (kerül) nem kevés könyv a termelőszövetkezeti irodák vitrinjeibe, polcaira. Aki e folyamatot, könyvvásárlási kényszert nem ismeri, az bizony meglepődve tekint szét például egy-egy elnöki irodában. A polcokon az orosz ikonoktól a német táblaképeken át a francia impresszionistákig, a képzőművészet számos szakkönyve ott sorakozik. Ez igen — csóválja meg fejét a kultúra külső munkatársa, az újságíró is első alkalommal. — Aki ilyen kulturális igényessé- gű, az nyilván a gazdálkodásban sem adja alább ... Persze, később — második, harmadik alkalommal és helyen! — már tudja, hogy egész másról van szó. Mert a táblaképek, ikonok, impresszionisták máshol is ott sorakoznak, akár a típusbútor, ellenben a gazdálkodás enciklopédiái, kézikönyvei, a takarmányozás, ' a növénytermesztés szakkönyvei nem mindig találhatók meg a polcon. Egyebek közt azért sem, mert az ügynök, pardon, a könyvterjesztő nem olyan könyvekkel házalt (házal), „papírrá! megtámogatva”, amelyek az üzem profiljának, termelésének megfelelnek. Hogy azokat esetleg a múzeumokban, művelődési házakban próbálja értékesíteni? Nem kizárt, mindenesetre nekem eszembe jut a Keleti mozgóárusa és egyetlen hírlapja, s máris teljes a párhuzam a nevezett forgalmazók és a forgalmazott termékeik között. S valahogy ezt az egészet értelmetlennek tartom. Mindezt azért bátorkodom papírra vetni, mert február van, és február a mezőgazdasági könyvek hónapja, az agrárkönyvek ünnepe. S e sorok írójának is például szenvedélye, „félhivatása’ a kertészkedés. Persze, mielőtt bárki megróna és valamiféle „kul- túraellenességgel” megvádolna, ki kell jelentenem: nagyon szeretem az ikonokat, táblaképeket, az impresszionistákat meg különösképpen. Mégis! Szőlőmetszés közben soha nem nézegetek például táblaképeket! Hajdú Imre (Folytatás az 1. oldalról) második - felében kezdődik. Nagy gondot fordítanak a beruházás ütemes előkészítésére, mert a késés vagy a fejlesztés elmaradása jelentősen visszavetné a vállalat termelését, s megszakadna a folyamatosan kimerülő szénmezők pótlása. Tervezik újabb gépesített frontfejtések létesítését, a központi szénosztályozó korszerűsítését, a bányaüzemekben elhasználódott gépek, • berendezések folyamatos pótlását. A beruházási programból azonban az is kitűnik, hogy a fejlesztések ellenére a széntermelés, s ezen belül a lakosság szénellátásának némi csökkenésével számolnak. A szakszervezet elnöksége szükségesnek tartja, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a fejlesztési források célszerűbb hasznosítására, a széntelepék feltárásnak meggyorsítására, a mosott szén arányának növelésére, hogy ne vagy csak alig csökkenjen a lakosságnak szállított borsodi szén ■mennyisége. Indokolt, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésében az eddiginél jobban támaszkodjanak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kutató-fejlesztő munkájára is. (MTI) * „Jeles nap”-ként jegyzik majd fel a Borsodi Szénbányák történetében február 3-át, amikor is megkezdték az üzemszerű termelést a vadnai külfejtésen. A „napfényes bányában”, amelyet most vastagon borít a jeges hó, jelenleg két műszakban dolgoznak a 21-es Volán Vállalat dolgozói, s naponta átlagosan 1000 tonna szenet termelnek. A kitermelt szenet gépkocsikkal a berentei Központi Szénosztályozóra szállítják. A víztelenítést viszont a Borsodi Szénbányák brigádjai végzik. A tervek szerint az első ütemben mintegy 300 000 tonna szenet bányásznak ki a földtakarótól folyamatosan megszabadított területről. A tervezett termelést figyelembe véve, itt körülbelül a jövő év közepéig dolgozhatnak. A széntelep váltakozó mélységben, 15—40 méteres földtakaró alatt található. A kitermelésre kerülő szén vastagsága 2 és 3,5 méter között változik, fűtőértéke pedig átlagosan 2000—2400 kalória. A darabos szén fűtőértéke meghaladja a 3000 kalóriát. Ezt a lakossági ellátásra szánják, míg a kisebb kalóriájú aprószenet a berentei erőműben használják majd fel. A korábban elvégzett geológiai kutatások, amelyek mintegy 100 hektárnyi területre terjedtek ki, azt mutatják, hogy ebben a térségben megközelítőleg 3 millió tonnára tehető a szénvagyon. Ebből a kitermelésre érdemes mennyiség meghaladja az egymillió tonnát. Ennek egy része kerül kitermelésre az elkövetkező hónapokban, majd pedig, szükséglet szerint fejtik le a többit is. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) A minisztérium ezekben a hetekben felméri a vállalati szándékokat összegző terveket. Az eddigi tapasztalatok szerint a kívánt termelésnövekedést általában előirányozzák a vállalati tervek is, ugyanakkor a szükségesnél és a lehetségesnél jóval kisebb exportot terveznek a konvertibilis piacokra. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet, az évindítás nem volt zökkenőmentes. A januári kemény fagyok és hóviharok leállásra késztettek számos gyárat, ami az iparban mintegy hárommilliárd forintos termeléskiesést okozott. Ez az éves termelés 0,3;—0,5 százaléka. A veszteség pótlására mindenütt program készült, a vállalatok nagyobb része már az első negyedévben, a többi a fél év végére hozza be a lemaradást, bár a pótműszakok szervezése is jelentős többletköltséggel jár. (MTI) Szerencsi bűnözési helyzetkép Negatív jelenségek Intézkedések a megelőzésre A Szerencsi Városi Pártbizottság székiházában a napokban titkári értekezletet tartottak, melyen — egyebek mellett — a város és vonzáskörzetének közrend- és közbiztonsági helyzetéről is szó volt. iKardos József városi rendőrkapitány tájékoztató előadásában leszögezte: a közrend és a közbiztonság a területen megfelelő. Viszont a bűnügyi fertőződöttség (az 1982-től napjainkig terjedő időszakban) tovább nőtt. Ezt a tendenciát olyan negatív jelenségek elburjánzása okozta, mint például a mértéktelen alkoholfogyasztás, a csavargó, munkakerülő életvitel, a közömbösség, a nemtörődömség. Mindezek a bűncselekmények, a jogsértések számának emelkedéséhez vezették, nagyobb, több munkát adva a rendőrségnek. A terület sajátosságai, a lakosság életszínvonalát figyelembe véve, az összbű- nözés nagyságrendje és az 1000 lakosra jutó bűncselekmények száma magas. Ezek érzékeltetésére álljon itt egy kis statisztika (az :1982-es és 1986-os adatok tükrében): Az ismertté vált bűncselekmények száma 523-ról 957-re, míg a bűnelkövetők száma 526-ról, 597-re emelkedett. Ezen belül növekedés tapasztalható a gazdasági bűncselekmények esetében: 6-ról, 38-ra. Hasonlóképpen elszaporodtak a betöréses lopások. A társadalmi tulajdon elleni Vétségek száma 32- ről 74-r.e, a személyi javak elleniek pedig 67-ről 100-ra. Ami nagyon sajnálatos: sok a fiatal, a gyermekkorú bűnelkövető. Ők elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, de jelentős az arányuk az erőszakos bűnözésben is. Sóik az ittas járművezetés. Egy évben általában 140 körüli a balesetek száma, melyeket a szabálytalan előzés, a kanyarodási szabályok megszegése és a figyelmetlen, gondatlan közlekedés idéz elő. A rendőrség — mondotta Kardos József — a bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása, emelkedő tendenciájának megelőzése érdekében több intézkedést tett. Ennek köszönhető, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma — 1984 kivételével — egyre több lett. (Az értékelt időszakban, tehát 1982 és 1986 között 21 százalékkal.) Gyakrabban ellenőrzik a bűnügyileg fertőzött területeket, tökéletesítették az ügyeleti, valamint a forrónyomos szolgálatot. Többször és határozottabban ellenőrzik a csavargó, munkakerülő életmódot folytatókat, a visszaeső bűnözőket.
