Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 29. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1987. február 4. Koivislo indiai látogatása Magyar felszólalás Bécsben ' Állásfoglalás a fegyverzetek csökkentéséről Elsőrendű feladat az euró­pai biztonság erősítése. En­nek érdekében ki kell széle­síteni a stockholmi konfe­rencia mandátumát és a helsinki folyamat kereté­ben mielőbb meg kell kez­deni a tanácskozásokat az európai haderők és a hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentéséről. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó keddi tel­jes ülésén Erdős André nagykövet, a magyár kül­döttség vezetője. Utalt arra. hogy az előző, a madridi utótalálkozó is világosan ál­lást foglalt az európai kato­nai enyhülési folyamat foly­tatása mellett és Bécsben a Varsói Szerződés országai már konkrét javaslatokat terjesztettek elő a kérdés­ben. Hazánk kormánya azt kívánja, hogy a további késlekedést elkerülve a ta­lálkozón a 35 ország adjon megbízást az európai biza­lomépítésről, a biztonságról és a leszerelésről tárgyaló konferencia' új szakaszának összehívására. Küldöttségünk vezetője szólt arról, hogy hazánk nyílt szellemben vizsgálja a november óta ülésező kon­ferencián eddig előterjesz­tett javaslatokat a résztve­vő országok közötti együtt­működés fejlesztésére, s re­méli, hogy a többi állam is hasonlóan, a helsinki fo­lyamat hosszú távú érdeke­it szem előtt tartva cselek­szik. A javaslatokban sok az azonosság, a hasonlóság. Ezért a feladat az, hogy az elgondolásokat összehason­lítva, összekapcsolva, tovább javítva, korszerűsítve töre­kedjenek a sikerre. így ma­gyar részről előterjesztendő javaslatainkkal kapcsolat­ban, például a kevésbé el­terjedt nyelvek, vagy az ipari együttműködés kérdé­séről, tanácskozunk az ér­dekelt küldöttségekkel, olyan megfogalmazásokra töreked­ve, amelyek azoknak is megfelelnek, hogy így a ja­vaslatok végső soron elfo­gadhatók legyenek a tanács­kozáson. (MTI) Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök hivatalos in­diai látogatásra kedden Üj- Delhibe érkezett. Kíséreté­ben van a finn kormány több minisztere. A magas rangú vendég megérkezése után közvetle­nül udvariassági látogatást tett Zail Szingh köztársasá­gi elnöknél. Az előzetes program szerint tárgyalásai kedd délután kezdődnek meg Radzsiv Gandhi kor­mányfővel. Legutóbb 1965-ben járt indiai úton finn államfő Urho Kekkonen személyé­ben. A két ország kapcsola­tai kiegyensúlyozottak, nem terhelik problémák viszo­nyukat. Figyelemre méltó humanitárius és kulturális együttműködésük: Indiában több finn misszió és árva­ház működik. Finnország teljes mérték­ben támogatja az Indiát is magába foglaló Hatok atom- leszerelési kezdeményezéseit. Mauno Koivisto a látogatás előtt indiai újságíróknak adott nyilatkozatában kije­lentette: országa kész csat­lakozni a nukleáris robban­tási kísérletek felfüggeszté­sének ellenőrzéséhez, amely­re a Hatok csoportja tett ja­vaslatot. (MTI) A bányászszakszervezet elnökségének ülése Öt év alatt 4 milliárdos állami támogatás A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kedden ülést tartott, ame­lyen áttekintette a Borsodi Szénbányák Vállalat fejlesz­tésének ötéves beruházási programját. A hazai bányá­szatból a lakosság részére szállított szénnek csaknem a felét ez a vállalat adja. Ezért a fejlesztési forráshi­ánnyal küszködő vállalat a jelenlegi tervidőszakban 4 milliárd forintos állami tá­mogatást kap. A beruházási programban szelektivitásra, a gazdaságo­san termelő bányák foko­zottabb fejlesztésére és a nem gazdaságosak gyorsított lefejtésére, valamint a ki­merülő bányák termelésének pótlására törekednek. Meg­kezdték már a munkát egye­bek között a külfejtésen, amely a kimerült radostyá- ni külfejtés termelését pó­tolja. A kiváló minőségű szenet adó putnoki bánya­üzem termelését évi egy­millió tonnára növelik az idén befejeződő fejlesztések­kel. A központi szénosztá­lyozóra kerülő nagyobb fű- tőértókű putnoki szén a be- rentei szén minőségét is ja­vítja. Lyukóbányán az elő- vájási és fejtési munkahe­lyek légellátásának bővítésé­re új szellőztető légaknát épí­tenek. Ezzel lehetővé teszik, hogy továbbra is fenntart­sák a bányaüzem évi egy­millió tonnás termelését és ebből 200—220 ezer tonna jó mhnőségű szénnel lássák el Miskolcnak és környéké­nek a lakosságát. A legjelentősebb fejlesztés a dubicsányi új bánya meg­nyitása, erre csaknem más­fél milliárd forintot költe­nek ebben a tervidőszak­ban. Az évi 2 millió tonna szenet termelő új bánya be­ruházási programja az év (Folytatás a 2, oldalon) A Diósgyőri Gépgyárban gyár­tott kábelgépek csaknem 100 százaléka exportra kerül. Béta Imre, a kábelgépgyártó gyár­egység művezetője egy DSÖ -63 típusú összecsapó kábel­gépet szerei. Ebből a típus­ból a gépgyár 1987 év dere­kán ismét tetemes megrende­lést elégít ki. Fojtán László felvétele DIGEP­termék Volt egyszer egy gyár... ...tawdf eladták. Félezer ember most arra zökkenőmentesen. Az Ipari Elektronlkai Közös készül, hogy orvos-elektronikai műszerek he- Vállalatnál jártunk. {Cikkünk az 5. oldalon.) lyett kohászati mérőberendezéseket készítsen. Mint minden váltás, ez o változás sem megy - Balogh Imre felvétele Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Legfontosabb a jövedelemtermelő képesség fokozása — Előtérben a műszaki fejlesztés — Programok a termeléskiesés pótlására Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztala­tairól kedden sajtótájékoz­tatót tartottak az Ipari Mi­nisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a mi­nisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össz- nyereségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10—12 nagyvállalat és néhány kis­üzem, illetve ipari szövetke­zet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállala­tok köre főleg a szénbányá­szatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyipariban, s a könnyű­iparban is ilyen üzem. 11987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jö­vedelemtermelő képesség fo­kozása és a nagyobb hozzá­járulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzé­kenyebbé válnak és növe­lik teljesítményeiket. Az ed­digi szabályozás ugyanis le­hetővé tette, hogy kisebb teljesítménybövüléssel arány­talanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A sza­bályozás változása várható­an a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetkö­zi piacon tapasztalható vál­tozásokhoz. Ennek érdeké­ben fel kell gyorsítani az egyes iparágakban a ter­mékszerkezet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt segí­tik a különböző gazdaság- fejlesztő központi progra­mok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológi­ák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezmé­nyeket, beruházási hitele­ket is kaphatnak. A mikro­elektronikai alkatrészek gyártására és elterjesztésére is központi program szolgál. A Vilii, ötéves tervidőszak­ban több milliárdot fordí­tanak ilyen jellegű kutatás- fejlesztésre, a termelésgépe­sítésre, új elektronikai ter­mékeket gyártó technológi­ákra. A központi program­ihoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoz­nak, ami a minőség fejlesz­tését célozza. Az Ipari Mi­nisztérium más javaslatokat is tett a kormányzati szer­veknek arra, hogy mikép­pen lehet még jobban ösz­tönözni, segíteni az idei tervcélok elérését. " Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bőví­ti termelését, szocialista ex­portját 3, konvertibilis kivi­telét — a múlt évi elmara­dások bopótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a termelésben, mind az érté­kesítésben nő majd a na­gyobb szellemi munkát igénylő feldolgozott termé­kek aránya. Ennek megfe­lelően az iparirányítás első­sorban a piaccal rendelkező, s már most is korszerű cik­keket előállító ágazatoknak biztosít lehetőséget az erő­teljesebb fejlődéshez. Így az idén és a következő években is az elektronikai termékek, a vákuumtechnikai, a ro­bottechnikai gyártmányok, a szerszámgépek, a közúti jár­művek, a gyógyszerek és nö­vényvédő szerek, egyes mű­anyag és gumiipari cikkek, s a divatos ruházati termé­kek és bútorok gyártása fej­lődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezek­nek a feldolgozóipari ágaza­toknak kellő ipari háttérrel, kiszolgáló partnerekkel is rendelkezniük kell, az ilyen jellegű termékek előállításá­ra is szükség van. Az egyes ipari ágazatok ■idei terveiről Szólva Kéri Endre elmondta, hogy a hazai szénbányászat 23,3 mil­lió tonna szenet termel eb­ben az évben, miközben a gazdaságtalan mélyművelésű aknákban fokozatosan visz- szafejlesztik a termelést. A kőolajipar 1,9 millió tonna, a földgózkitermelő-helyek pedig 7 milliárd köbméter nyersanyagot hoznak a fel­színre. A villamosenergia­ipar termelése 3,9 százalék­kal haladja majd meg az előző évit. Így az ipar ter­meléséhez és a lakossági el­látásához rendelkezésre áll a szükséges energia. A kohá­szat 2 százalékkal bővíti ter­melését, ezen belül a nyers- vasgyártás az eddigi szinten marad, az acél- és henge- reltáru-termelés 2—3 száza­lékkal csökken, nő viszont az értékesebb ötvözött acé­lok, valamint a másod- és harmadtermékek előállítása. A feldolgozóipari ágazatok általában 3 százalékos ter­melésnövekedést irányoztak elő. (Folytatás a 2. oldalon) Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban A Magyar Néphadsereg ve­zető állományának részvéte­lével tegnap értekezletet tar­tottak a Honvédelmi Minisz­tériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizott­ság titkára, megjelent Czine- ge Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szombathe­lyi Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, va­lamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter az értekezleten részt vevő pa­rancsnokok, pártaktivisták és politikai munkatársak előtt értékelte a Magyar Néphad­sereg 1986. évi tevékenysé­gét, és szólt a honvédelem soron lévő legfontosabb fel­adatairól. A miniszteri érté­kelést és feladatimeghatáro- zást hozzászólások követték. (MTI) íiirnimpi—um i >iiiiiihíi"j""tt**"wini' i Borsodi bányaberuházások

Next

/
Thumbnails
Contents