Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. január 31., szombat Leviathan — Csanaki Gábor — Galilei Blaskó Péteré a tévékritikusok díja A Magyar Sajtó Házában tegnap délutáni adták át ünnepélyes keretek között a magyar filmkritikusok, illetve tévékritikusok által odaítélt díjakat az 1986-os esztendő kiemelkedő alkotásaiért és alakításaiért. A tévékritikusok díját nyerte el két tévédrámabeli alakításáért Blaskó Péter Jászai-díjas érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Az egyik dráma, amelynek címszerepét játszotta, Julien Green műve nyomán készült, a címe Leviathan, a rendezője pedig Horváth Z. Gergely volt. Ezt a múlt februárban sugározták, A másikat meg december 29-én; ez Szabó István novellái nyomán, Gaál István rendezésében született, Isten teremtményei volt a címe, és Csanaki Gábornak hívták a főszereplőjét, akit Blaskó Péter jelenített meg. Két,, messze ellentétes jellemű és jellegű emberalak megformálásáért kapta Blaskó Péter a kitüntetést, amely anyagiakkal ugyan nem jár, pusztán erkölcsi elismerést jelent, mégis rangja és súlya van. Arról beszélgetünk, milyen volt az útja a filmhez, illetve televízióhoz, miként kapcsolódik oda. — Főiskolásként és frissen végzettként igen sok tévéműben szerepeltem. Filmben is. Sártta Ferenc egyik novellájának tévéadaptációjában, a Vederben Szinetár Miklós szerepeltetett először, de szerepeltem Sántának az Isten a szekéren című művében is; Fábri Zoltán a 141 perc a Befejezetlen mondatból egyik kisebb szerepét bízta rám, szerepeltem Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjében, Kása Ferenc Ítéletében, Kovács András Stafétájában. Amikor 1973-ban Miskolcra kerültem, az itteni lekötöttségem miatt először fellazultak a filmes, illetve televíziós kapcsolatok, sok volt az elfoglaltságom, de a koncentrált színházi munka azért rám terelte a rendezők figyelmét. Így hívott meg Horváth Z. Gergely a Leviathan címszerepére 1984 őszén, amikor a színházban a Tótékat próbáltuk még. — A Tótékban az őrnagyot játszotta. Érdekesen\ jött itt össze két idegbeteg figura. Hiszen Leviathan is az, az őrnagy is., — Valóban, és most már nagyon nehéz eldöntenem, hogy a párhuzamosan folyt próba, illetve tévéalakítás két figurája közül melyik segítette a másikat, melyik hatott jobban a másikra. Engem Leviathan visszafojtottsága érdekelt. Egy egyszerű kis tanárember kifordul magából, olyan dolgokat, követ el, amiket a másik énje csodálkozva szemlél, ő lenne-e az, aki ilyesmikre képes. Deformálódott lelkületű, gátlásos, befeléforduló természetű ember ez a Leviathan, aki ösztöneinek nem tud gátat szabni. Igen jó társ volt e figura felépítésében a rendező és a partner, Varga Mária, nem utolsósorban Márk Iván operatőr. Négyesben beszéltünk meg és dolgoztunk ki mindent. — Jókora késéssel került végül képernyőre ez a tévédráma. S nem sokkal utána már forgatta is az Isten teremtményeit, amelyben merőben más embert kellett megjeleníteni. — Az Isten teremtményeit 1986 őszén forgattuk. Nem érdektelen megjegyezni, hogy december 29-én már be is mutatták. Nagyon rövid idő alatt került képernyőre. Amíg ezt a filmet forgattuk Su- korón, párhuzamosan forgattuk Hintsch György rendezésében Németh László Égető Eszter című regényének hatrészes tévéváltozatát, ahol Inna Csurikova, a nagy hírű szovjet filmművésznő partnere voltam. A forgatás már befejeződött. Ugyancsak ez idő tájt fejeződött be és bemutatásra vár a Bánk bán, amelynek címszerepét játszom, s amelyet Szönyi G. Sándor rendezett. — S mindezek mellett játszott Miskolcon is. Elég sűrű volt a program, de térjünk vissza az Isten teremtményei Csanaki Gáborjára. — Gaál Istvánnal először dolgoztam együtt. Érdekes feladatot jelentett Csanaki megjelenítése. Benne az is, hogy a felnövekvő gyermeket életkoronként másmás partner játszotta, akit meg kellett ismernem, akivel együtt kellett lélegeznem. Ez a Csanaki Gábor tiszta lelkű, józan paraszti figura. Érdekes, hogy az ugyanekkor forgatott Égető Eszter tanár figurájában is találtam a Csanakiéhoz hasonló vonásokat; ez a tanár kollégiumba toboroz gyermekeket. Szerettem ezt a Csa- nakit. Ennek a férfinak- költészete van ebben a filmben. Szinte népmeséi jélle- gű, ahogyan a gyermekének fantáziáját nyitogatja. Mindenesetre, visszatérve beszélgetésünk elejére, érdekes volt egy dé- monikus és egy tiszta figura megjelenítése, még ha időben messze is esett egymástól, s nagyon örülök, hogy ezért a két alakításért kapom a tévékritikusok elismerését. — A tévészínész Blaskóról szabadjon áttérnünk a miskolci színész Blaskóra. Mielőtt beszélgetni kezdtünk, próbált. A Galilei címszerepére készül. S ha abbahagyjuk most a beszélgetést, közeleg az esti előadás a stúdiószínpadon, és Lars Noren Az éjszaka a nappal anyja című drámájának részeges, alkoholista Martinjaként lép a közönség elé. Nem tudnám megmondani, hányadik szerepe ez Miskolcon. Emlékszem bemutatkozására Csongorként 1973-ban. Csak néhányat ragadok ki a sok-sok szerep közül; például a Csapodár madárka Menettóját, Alek- szej matrózt az Optimista tragédiából, Andrejt a Három nővérből, A mi Moli- ére-ünk, a Monna Vanna alakjait, vagy később a Pygmalion, a Tartuffe, A tribá- dok éjszakája, a Csetepaté Chioggiában, a Most mind együtt, a Peer Gynt, Az ember tragédiája, a Tóték, az Ének Phaed- ráért alakjait említhetném. És most újabb nagy feladat előtt áll. Bertolt Brecht Galileijét fogja életre kelteni. — Hát igen, a Galilei, önmagában a szerep is színészi kihívás. A maximumot követeli. Amikor most a szerepre készülve elolvastam a darabot, .rá kellett jönnöm, hogy fantasztikusan mai ez a mű. Mintha napjainkról írta volna Brecht. Mintha ma játszódna az a dráma, amelyben az újnak, az új felfedezés befogadásának nehézségei rajzolódnak fel. Azt ábrázolja ez, hogy a tudóst körülvevő közeg milyen ntehezen fogadja el a szokatlant, az újat, az új felfedezést. Ebben megtalálni a magam gondolatait, kifejezni azt, hogyan látom ma én a világot, és behelyettesítve a tudomány helyére a művészetet, hogyan szükségeli a mai társadalmi közeg a művészetet, mi lehet a művészetnek és természetesen a tudománynak, a kultúrának a szerepe ma, kell-e ez a társadalomnak.. . Ezt kutatom, ezt szeretném kifejezni Galileiben. S hogy ez sikerülhessen, igen nagy társ benne Csiszár Imre, az élőadás rendezője. Nagy örömöm lenne, ha olyan nyitottan és szeretettel tudnám Galileiben mindezeket a gondolatokat átadni, mint ahogyan gondolkodom ezekről. * Blaskó Péter már több elismerést kapott művészi pályáján miskolci színészként nyújtott teljesítményeiért. Most televíziós munkájáért kapta a kritikusok díját. A fenti beszélgetés közreadásával köszöntjük ez alkalomból. És várjuk a Bánk bán, meg az Égető Eszter bemutatóját a képernyőn, meg a Galileit a színpiadon ... Benedek Miklós Kik olvasnak, mit olvasnak? kontra szépirodalom Lehetetlen nem észrevenni, hogy napjáinlkban erő- t ölj esen módosul a könyvtáraik szerepe. A klasszikus könyvtár funkciói ugyan megmaradtak — a kölcsönzés és a helyben olvasás változatlanul elsődleges a nagyobb közművelődési könyvtárakban —, de ezelk mellett más szollgáiltatás jellegű feladatokat is el kell, hogy lássanak az intézmények. Jóllehet, a Guten- berg-ga taxis változatlanul érvényes, egyre inkább tért hódítanák, előretörnek a könyvtárakban is a modern technikával terjesztett ismeretek, úgymint a lemez, a magnószalag, vagy újabban a video. Hogy mást ne hozzunk példának, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtáriban például igen jelentőssé vált (de a megye városi könyvtáraiban is) a zenei részleg, s mind nagyobb kereslet mutatkozik mag a nyalvli Iküilöngyűjtemény iránt, ami egyszersmind jelzi, hogy a nyelvtanulás iránti növekvő 'érdeklődést könyvtári szinten is megfelelően szükséges álátámasz- itami. De a szakszóval „új típusú dokumentumok” (CiD- lamezek, videokazetták, számítógépes programok) megjelenését is elsősorban a jelentkező igények „erősZakoil- iták” ki, s -alighanem -ezzel . új fejezetet is nyitnak a könyvtártörténetben. Korántsem larróil van szó, hogy a könyv, minit alapvető ismeretszerző forrás 'rováséira Ik-ellen-e -ezeket az ismerethordozó -eszközöket fejleszteni és beépíteni -a könyvtári munkába. De arról igenis szó van, hogy iá -könyvtáraiknak valamilyen módon nyitniuk Ikelll, -adaptálniuk szükséges mindazokat -az ismerethordozókat, amelyek a 'tájékozódást, a szórakozást -és ;a tanulást segítik. Várakozáson felüli érdeklődéssel fogadták például -az elmúlt esztendőiben -a megyei könyvtár látogatói 'azokat -a videó- vetítéseket, amellyékre az információs -részlegben -nyílt lehetőség, :s amelyeken -első- -sorlban ia -helyi kábeltelevízió belylsmer-et-i anyagának -megismerésére -nyílt lehetőség. Nyilvánvaló, hogy -ezeket -az új típusú dokumentumokat a különböző gyűjteményekbe érdemes integrálni, hiszen — iaz előző példánknál maradva — a helyitörténet iránti változatlanul növekvő érdeklődés -teljesebb kielégítését is szolgálják. Ezekre ' -a kérdésekre és feladatokra keresik a teljesebb megoldást ia megyei könyvtárban. Az esztendőre készített munkaterv például az összkönyvtári fejlesztés egyik központi kérdésének tekinti -a videoitár anyagának hasznosítását, s -ennek háttérmunkájaként a már meglevő állomány ésszerű fejlesztését és -feltárását. Ez akkor is fontos, iba természetesen ia hagyományos könyvtári munka finomítása, változatlanul feladat. Az éves feladatok elkészítésekor, meghatározásaikor mindig alapvető fontosságú az elmúlt év • munkájának áttekintése és értékelése. Ebiből iá szempontból -rendkívül -érdék-esek -a statisztikai adatok. Meg -kéül mondanunk, -a megyei könyvtár -adatai bizonyos -szempontból -imponálóak. Az -elmúlt -évben -csaknem -nyollciszázzal -többen, összesen IS 144-en iratkoztak be a TI. , Rákóczi -Ferenc iMegy-ei Könyvtárba. A -tizennégy 'éven aluli és felüli ólvasók száma is nőtt. Még látványosabb -az 1985-ös évhez képesti növekedés a látogatók számát tekintve. Miig ,1985-iben 1111-5 279 látogatójuk voilt, addig tavaly .1-57 '680-ira -emelkedett -ez a szám. A kölcsönzők -száma is -növekedett, -mintegy húszezerrel. -Mindennemű túlzás nélkül ez -jelentős eredménynek számít, aminek hátterében az olvasáspropa- ganda-munka javulását is fel kell tételeznünk. A tavalyi Statisztika azonban nem mentes az ellentmondásoktól sem. Miközben itöbben fordultak meg a könyvtárban, s vették igényibe a különböző szolgáltatásaikat (a kölcsönzéstől, a -helyben olvasásitól, az információ újságolvasójától a különböző zenei és képzőművészeti vagy irodalmi rendezvényiekig) , -a kölcsönzött kö'tetszám -gyakorlatilag csökkent valamelyest. Az -okok között -első helyen a helyben használat elsőbbségét emelik ki a könyvtárosok Az utóbbi években egyre erősödő tendenciával tapasztalható a helyben olvasás hangsúlyosabbá válása. Főként a diákok (a középiskolásoktól az egyet emlistáikig, ia különböző esti, levelező képzésben résztvevőkig) űzőik, akik élnek -ezzel -a lehetőséggel, s mivel a szabadpolcos rendszert veszik igénybe, gyakorlatilag kimutathatatlan ez a 'könyvtári forgalom. De ezt a tendenciát erősíti fel -a már említett nyelvi részleg is, -hiszen ott többnyire nem kölcsönözhető, zömmel külföldről, devizáért 'beszerzett dokumentumok és anyagok találhatók. Ez a tendencia is megerősíti egyébként azt a -tapasztalatot, hogy változatlanul tant az olvasási szokások átrétegződése. Nem általában olvasunk kevesebbet, hanem mást olvasunk. Kevesebb szépirodalmat és ■több szakirodáimat. Jóllehet a kölcsönzött köteteknél -ez viszonylag kiegyenlített arányokban -jelentkezik, a helyben olvasás döntően a szakirodalom felé fordul, önmagában ez nem baj. Nyilvánvalóan a társadalmi hatások is kimutathatók mögötte. De itendenc iájában m-ég-iócsák foglalkozni szükséges ezzel a jelenséggel, akkor is, ha csak könyvtári eszközökkel nemigen oldhatók fel az ellentmondásai. Ennek ellenére — vagy -éppen -ezért — -nyilván szükség van ia szépirodalom erőteljesebb propagálására, -akár -a hagyományos esziközök, -akár új formák 'erősítésével. Énre először a gyermekkönyvtárban -nyílik lehetőség, -az olvasás -megszerettetésének változatos formáival. De természetesen a felnőtt olvasáspropaganda további finomítása is feladat, -amelybe beleértendők a különböző irodalmi rendezvények csakúgy, mint a'köny v- ünnepéken való részvétel, illetve azok alkalmainak még jobb -kihasználása. A megyéi könyvtár munkatársai természetesen, részletesen is megfogalmazták azokat -a feladatokat, -amelyeket az idén kell elvégezniük -a könyvtár -hatékonyabb és szélesebb -hatókörű működtetéséhez. Ezek elsősorban olyan belső feladatok, amelyek a tájékozódást és a tájékoztatást javítják. A naprakészebb katalógus- készítés, az új könyvek állományiba illesztése, a számítógépes nyilvántartás bevezetése -egy-egy részlete (bér korántsem elba-nyagol- ihaltó részlete) -ennek a munkának. Aminek az alapja azonban mégiscsak az, hogy -a megyei könyvtárnak változatlanul -legyenek meg azok a működési feltételei, amelyek az egyenletes állományfejlesztést biztosítják -Eddig ezt 'Sikerült megteremteni. Aminek nemcsak a gyarapodó -könyvállomány, hanem a .rendkívül széles folyóirat-állomány is -bizonyítéka. Az elmúlt év adatai is -azt -bizonyítják, hogy -a 'könyvtárhasználat iránt nő -az érdeklődés, a magánkönyvtárakkal szemben a közgyűjtemények szerepének növekedésére kell -számítani. Csutorás Annamária Tanácskozás Magyar-szovjet barátsági hét Encsen A KISZ előtt álló időszerű feladatokról tanácskoznak öt na-pon át -Gyöngyösön az egyetemek és főiskolák K'ISZ-vezetői. A szerdán megnyílt találkozón részt vesznek az ország valameny- nyi felsőoktatási intézményének ifjúsági vezetői. Az eszmecserén a többi között előadás hangzik el arról, hol tart a KISZ XI. kongresszusán elfogadott program megvalósítása, mi a KISZ szerepe a politikai, gazdasági életben. Az előadásokon , 'tapasztalatcseréken kívül kulturális rendezvényekre is sor kerül: klubfoglalkozásokat, kötetlen beszélgetéseket folytatnak a február elsején záruló konzultáció résztvevői. (MTI) Immáron hagyományosnak tekinthető, hogy Encsen és vonzáskörzetében idén is megrendezik a Magyar— szovjet barátsági hetet. (Mint arról már lapunkban is -beszámoltunk, az MjSZ-MiP Encs Városi Bizottsága együttműködési szerződést kötött a Szovjet Kultúra és Tudomáhy -Házával. A -mostani rendezvény is • -ennek jegyében valósul meg. A rendezésben részt vesznek még Encs város és vonzás- körzete -MSZ-BT-tag csoportjai, az enesi városi TI. Rákóczi Ferenc -Művelődési Központ -is. A február 2-án kezdődő rendezvénysorozat keretében 'több .politikai, kulturális élőadás, kiállítás szerepe], melynek sorát a február 2-án, il6 órakor kezdődő „A Szovjetunió ma” című kiállítás -nyitja. ‘Ezt megelőzően tartja a barátsági hét megnyitóját -Nyikolaj Koztyuciseniko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója. Az ezt .követő napokon pedig -szó lesz még a szovjet külpolitikáról és gazdaságról, az ifjúság és a szovjet nők szerepéről, valamint videofilm-vetítéssel egybekötött rendhagyó oroszórákon ,is megismerkedhetnek a fiatalok néhány -aktuális szovjet kérdéssel. A barátsági hét idején több szovjet híradófiimet Iktatnak -programba, Éncsen és a környék községeiben.
