Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

1987. január 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ifli lj * * ** I * Ife j f P olitikai súlyát tekint-' ve egyik legjelentő­sebb rendezvényük­re készülnek a pártalap- szervezetek. 1987. február 1. és március 15. között kerül sor az elmúlt évi munkát értékelő beszá­moló taggyűlésekre, az ok­tatási intézményekben mű­ködő alapszervezetek kivé­telével. Az eddigi gyakor­lattól eltérő időpont az alapszervezetek többségé­nek javaslata alapján mó­dosult. Azt a jogos igényt elégíti ki ez a változtatás, hogy a következő év gaz­daságpolitikai feladatai­nak meghatározására az éves gazdálkodás tenden­ciáinak, eredményeinek pontosabb ismeretében ke­rülhessen sor, illetve a tervezőmunka jobb össz­hangja valósuljon meg. A kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően a taggyűléseket az idén is megelőzik a párttagokkal folytatott személyes be­szélgetések. Alapvető cél­juk az egység további erő­sítése, a pártmunka fej­lesztéséhez szükséges tar­talékok feltárása, a párt­tagok személyes felelőssé­gének növelése, javasla­tok közös kidolgozása. A beszélgetések szervezésé­ben és hasznosításában az elmúlt évek már sok gya­korlati tapasztalatot ad­tak, ezek a mostaniak­nál is jól felhasználhatók. Szükség van azonban a tartalmi és formai meg­újulásra, a kritikus, önkri­tikus szellem frissítésére, a konkrétabb számonkérésre, egyszóval életközeli, politi­záló taggyűlésekre. Ennek egyik feltétele, hogy a párttagok készüljenek az eszmecserére. Gondolják végig környezetük politi­kai állapotát, saját maguk és alapszervezetük erre gyakorolt hatását. Az egyéni beszélgetések akkor töltik be igazán sze­repüket, ha ezáltal is nö­vekszik az alapszervezetek tagjaikat formáló ereje, nevelő hatása. A legutóbbi eszmecseréken bebizonyo­sodott, hogy a vezetőségek egy része álhumánumból, vagy megszokásból nem élt megfelelően az elszá­moltatás jogával. Máshol az őszinteség és a nyíltság nem egyformán nyilvánult meg mindenkivel szem­ben. Több helyen nem vállalták a vezetők mun­kájának értékelését, nem tértek ki a negatív jelen- • ségek bírálatára. A párttagok példamutató tevékenysége meg tudja sokszorozni a párt erejét, szélesítheti a politika meg­valósításának tömegbázi­sát. A pártszervezeteknek nem lebecsülendő felada­tuk és felelősségük tehát, hogy tagjaikat szerénység­re, fegyelmezettségre ne­veljék. Nem elég azonban csak általánosságban fel­lépni a tagság egy kis ré­szénél tapasztalható párt- szerűtlen, erkölcsi normá­inkba ütköző magatartás­sal szemben. Minden kom­munistától — személy sze­rint — határozottan meg kell követelni a szocialista normák betartását. Indo­kolt esetben kezdeményez­ni kell akár a pártból való kikerülést is. A veze­tőségek adjanak őszinte, hiteles, személyre szóló értékelést. Az egyéni beszélgetések lényegében olyan fórumok, ahol a párttagok véle­ményt nyilváníthatnak a politika, a gazdaság, a tár­sadalmi közélet időszerű kérdéseiről. A vezetőségek akkor szolgálják jól a pártegység erősítését, ak­kor segítik a nem egy helyen fellelhető politikai bizonytalanság, a kishitű­ség eloszlatását, ha nem­csak meghallgatják és összegyűjtik az elhang­zott véleményeket, kérdé­seket, hanem választ is adnak rájuk, az ellenvéle­ményeket pedig körülte­kintően elemzik, minősí- sítik. Fel kell lépniük a problémák túlzott leegy­szerűsítése, a kiragadott esetek alapján történő igazságtalan általánosítás­sal, a szélsőséges vagy de­magóg megnyilvánulások­kal szemben. Segítsék megérteni, összefüggései­vel együtt megvilágítani a vezető szervek nemritkán megkérdőjelezett döntése­it. Mindezek elhanyagolása — akár kényelmességből, akár e tartalmi követel­mény szükségszerűségének fel nem ismeréséből fa­kad — politikailag káros. Gyakran találkozhatunk azzal a hivatkozással, hogy társadalmi, gazdasági éle­tünk változásai olyan kér­déseket hoznak felszínre, amelyekkel nem vagy csak nehezen lehet megbirkóz­ni, kevés a tisztánlátáshoz szükséges információ. Az effajta hivatkozás eseten­ként jogos lehet, de általá­ban gyakoribb, mint amit a tényleges helyzet indo­kol. Az irányító pártbizott­ságokhoz nemegyszer olyan kérdések is beérkeznek, amelyekben a helyi veze­tőségektől joggal elvárható a kellő tájékozottság. A politizálásban érzékelhető előrelépést hozhat, ha a párttagok jelzéseit a veze­tőségek érdemben haszno­sítják és hathatós intézke­déseket tesznek a hatáskö­rükbe tartozó problémák rendezésére, egyben a vég­rehajtás alapos ellenőrzé­sére. Mindezekről adjanak tájékoztatást a soros párt- csoport-értekezleteken, tag­gyűléseken. A pártszervek és -szer­vezetek eredményes tevé­kenységének alapvető fel­tétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújí­tása, védelme és erősítése. A párt ereje abban rejlik, hogy tagjai a társadalmi élet valamennyi területén jelen vannak és minden időszakban, minden körül­mények között vonzó mó­don képviselik, magyaráz­zák, védik politikáját. A különféle társadalmi fe­szültségek, konfliktusok és az ezzel járó politikai ér­zékenység erősödése meg­kívánja a pártalapszerve- zetek politikai orientáló, befolyásoló szerepének nö­velését. Ezért személyre szóló értékelésben —t szük­ség esetén — célszerű a politika képviseletére való ösztönzésnek, bátorításnak, serkentésnek is helyt adni. Természetesen e közben figyelembe kell vennünk a párttag képességét, kép­zettségét, tapasztalatait, politikai felkészültségét, a vezető munkakörben dol­gozóknál magasabbra állít­va a mércét. A pártélet fejlesztése érdekében kap­jon az eddigiektől nagyobb hangsúlyt, hogy nem elég Munkásgyűlés a Borsod Volánnál Tegnap, pénteken délután munkásgyűlést tartottak a Borsod Volán miskolci szék- házában. A résztvevőket dr. Juhász György igazgató tá­jékoztatta a vállalat múlt évi gazdálkodásáról és az idei főbb feladatokról. Töb­bek között elmondta: a Köz­lekedésügyi Minisztérium ér­tékelése szerint a Volán-vál­lalatok teljesítették alapvető feladatukat, mind a sze­mély-, mind pedig az áru- szállításban eleget tettek a rájuk háruló kötelezettségek­nek. A Volán-vállalatok is­mételten bizonyították a jól szervezett nagyüzemek elő­nyét, valamint azt, hogy a az elvekkel egyetérteni, mert az egység valódi pró­bája a tett, a nyílt kiállás a politika mellett és az aktív, példamutató részvé­tel a végrehajtásban. Párttagjaink, de a széles közvélemény is ismeri az ország, a megye gazdasági helyzetét. Elsősorban en­nek megismerését, elemzé­sét szolgálták a Központi Bizottság múlt év végén megjelent — megyénket is konkrétan érintő — nagy jelentőségű határozatainak alapszervezeti szintű fel­dolgozása, illetve az eddig már lezajlott gazdaságpo­litikai pártnapok és mun­kásgyűlések is. Ezeket a fórumokat szenvedélyes vi­ta jellemezte. A vélemé­nyekből érződött az ország gazdasági helyzete miatti aggódás, felelősség. A több­ség egyetértett a Központi Bizottság helyzetelemzésé­vel. Megértették, hogy a külgazdasági közeg, amely­ben az eddigieknél ered­ményesebben kell helytáll- nunk, várhatóan nem ja­vul, ezért elsősorban a sa­ját munkánk jobbítása le­het a fő célunk. Elismer­ték párttagjaink, hogy a gazdasági életben válasz­úihoz érkeztünk. Olyan lé­péseket kell ebből követ­kezően megtennünk, mint például a termelés szelek­tív élénkítése, a gazdaság­talan tevékenység vissza­szorítása, a jövedelem- és devizakitermelő képesség növelése, a veszteségforrá­sok megszüntetése, a tár­sadalom rezsiköltségeinek, a közkiadásoknak a csök­kentése. Mindezek valójá­ban már korábban megfo­galmazott követelmények, most annyiban új a hely­zet, hogy tovább már nem tudjuk elodázni érvényesí­tésüket. Nincs más alter­natívánk, mint megvalósí­tani a kongresszusi és a VII. ötéves tervi célkitűzé­seket. Leginkább a gondjaink­ból való lassú kilábalás miatt ugyanakkor tapasz­talható türelmetlenség, ese­tenként „radikális” válto­zások sürgetése, szűkebb körben pesszimizmus is. A pártközvéleményben is fel­lelhető véleménykülönb­ségek miatt a Beszámoló taggyűléseket fel kell hasz­nálni a központi és me­gyei dokumentumok to­vábbi értelmezésére, ma­gyarázására. 1986-ban me­gyénk pártszervei és -szer­vezetei a párt belső életét érintő, azt több ponton új­raszabályozó, olyan jelen­tős kérdésekkel is foglal­koztak, mint a pártdemok­rácia helyzete, a párt po­litikája melletti kiállás, a pártegység alakulása. Ezek ismételt, átfogó elemzését ezért nem tartjuk indo­koltnak. Amennyiben vi­szont a helyi politikai szükséglet úgy kívánja, ne kerüljék meg a párt belső életével összefüggő, esetleg zavart, bizonytalanságot, vagy helyi gondot tükröző kérdések nyílt, őszinte fel­tárását. Emellett szükséges a párttagok ideológiai felké­szültségét, az alapszervezet tudatformáló, nevelő mun­káját is elemezni. Párosul­jon ehhez a konkrét teen­dők kidolgozása. Eredményességünk jórészt azon múlik, hogy a vezetői munka színvonala miként felel meg a növekvő köve­telményeknek. Ezért a ká­dermunka is kapjon hang­változáshoz való rugalmas alkalmazkodással képesek felszabadítani a belső, vál­lalati erőforrásokat. A Bor­sod Volán működését is a tervszerűség jellemezte, te­vékenysége összhangban állt súlyt az idei feladatok megoldását segítő párt­munkában. Ennek során azt is vegyék figyelembe, hogy 1987.1. fél évében va­lamennyi alapszervezet — a felsőbb határozatok ér­telmében — részletesen elemzi majd a kádermun­ka helyi tapasztalatait és megjelöli saját teendőit. A beszámoló taggyűléseken ezért csak a főbb csomó­pontok kijelölése legyen a cél, amely kellő alapot nyújthat a részletes fel­adatok meghatározásához. Bajaink orvoslása köz­ben bizonyára adódnak majd feszültségek a kény­szerű munka-átcsoportosí­tásból, a szakmaváltásból, az új technológiák beveze­téséből, a megszokott ke­reseti viszonyok átrende­ződéséből. Ezek gondos, előrelátó politikai munká­val, a vélt, vagy valós egyéni sérelmek türelmes kezelésével, .a humánus megoldást legjobban segítő módszerek időben történő alkalmazásával megelőzhe­tőek. A taggyűlések legfonto­sabb feladata az alapszer­vezetek 1987. évi tennivalói­nak konkrét megjelölése. Ennek során azt vegyék fi­gyelembe, hogy a megnö- vökedett feladatok végre­hajtásáért minden párt­szerv, alapszervezet és vala­mennyi kommunista poli­tikai felelősséggel tartozik. Gondjaink megoldása, fel­adataink, a kedvező irányú változás megvalósítása, az eddigiektől is fokozottabb követelményeket támaszt, új stílust igényel az alap­szervezetektől. A munka tervezéséhez az irányító pártbizottságok nem írnak elő kötelező direktívákat, a feladatok kijelölésében ugyanis a helyi körülmé­nyek a meghatározók. Min­denhol kötelező azonban felszámolni a formaliz­must, a felső szervek ha­tározatainak mechanikus másolását. Érdemi, mély­reható elemzésen nyugvó, alaposan átgondolt, egyér­telmű és személyre szóló program kijelölésére van szükség. A pártszervezetek akkor járnak el helyesen, ha ere­jüket a súlyponti kérdé­sekre összpontosítják. Min­denképpen ajánlatos te­hát, hogy állásfoglalás szülessen a dolgozó kollek­tívát érintő, valamennyi átfogó kérdésben. Célszerű megvizsgálni, hogy a tevé­kenység jó irányban ha- lad-e, a tervekben megfe­lelő hangsúlyt kap-e a jö­vő, megvalósulnak-e és milyen ütemben a közösen elhatározott célok. G azdálkodásunk haté­konyabbá tétele köz­ügy. Túlzás nélkül állítható, hogy ezen áll, vagy bukik a kisebb és nagyobb közösségek, a tár­sadalom előrehaladása. Cél­jaink megvalósításának el­engedhetetlen feltétele a dolgozók széles rétegei, a pártonkívüliek egyetértésé­nek, támogatásának meg­nyerése. A közös cselekvés politikai, tudati feltételei­nek megteremtését jól szolgálhatják a most zajló munkásgyűlések, szabad pártnapok. A pártszervek e fórumokon is teremtse­nek olyan légkört, hogy minél többen őszintén, nyíltan mondják el véle­ményüket és a központi dokumentumokban megfo­galmazott tennivalók he­lyi megvalósítását segítő javaslataikat, legyenek cselekvő alakítói a politi­kának. Juhász Péter a megyei pártbizottság titkára azokkal a követelményekkel, amelyeket a gazdaság és a lakosság támasztott a válla­lattal szemben, az áru- és a személyszállítás területén. A Borsod Volán tavaly közel egymilliárd 970 millió forint értékű teljesítményével 201 millió forint vállalati ered­ményt produkált. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű gyáregységében 1500—1650 fok közötti hőmérsékleten csapolják az acélt a VII. Siemens- Martin kemencéből. Csapolás után a folyékony acélt a folya­matos acélműbe szállítják, ahol a rúd-drót hengermű alapanya­gaként szolgál. F. L. felvétele Az Észak-Magyarország megkérdezte... Várait a kormányszóvivő A napilapok rendszeres ol­vasói, a tévé-híradó nézői már irrteg is szokták azt a néhány hónapja bevezetett programot, melyben a Mi­nisztertanács ülése után Bá­nyász Rezső kormányszóvivő válaszol az újságírók kérdé­seire. Néhány hete — egy­két megyei laptársunkkal együtt — az Észak-Magyar- ország ils hivatalos ezekre a sajtótájékoztatókra. A leg­utóbbi, csütörtöki alkalom­mal mi is éltünk a lehető­séggel, s az iránit érdeklőd­tünk, van-e remény arra, hogy a tokaji bor, a hegy­aljai szőlészkedés kilábaljon a hosszú válságból. Tudva azt, hogy sok a gazdátlan szőlő, hogy az iparosított szőlészet csak a lankásabb területeket, az úgynevezett „szoknyát” műveli, holott a minőségi bor, a Himnuszban is megénekelt nektár, a me- redekébb lejtőkön terem. Van-e arra lehetőség, hogy külföldi tőkét vonjunk be Tokaj felvirágoztatásához? Bányász Rezső azzál kezd­te válaszát, hogyha igazán finom, jó bort akar inni, ak­kor ő is feltétlenül a tokajit választja. Mindazonáltal vé­leménye szerint nem lehet a hegyaljai szőlészet válságá­ról beszélni. Igaz, hogy a művelésre alkalmas, mintegy tízezer hektárnyi terület egy- harmada még telepítésre vár, de az új telepítések nagy ré­sze éppen a meredekebb, jobb minőségű bort adó hegyoldalakon kap helyet. Biztató lehet a szőlősgazdák számára az is, hogy több vállalat is foglalkozik majd a felvásárlással, s ezek anya­gilag is érdekeltebbé tehetik őket, a minél jobb zamaté, kiváló minőségű bor terme­lésében. Külföldi tőkét a jö­vőben sem kíván a kormány igénybe venni Hegyalja re­konstrukciójához. Ez a kérdés csak egy volt a sok közül, melyet ezen a délutánon feltettek .az újság­írók. Á Magyar Rádió tudó­sítója például arról érdeklő­dött, készült-e már felmérés, milyen kárókat okozott ja­nuár közepén a rendkívüli időjárás? A kormányszóvivő ismer­tette a rendelkezésre álló adatokat, azt például, hogy a hosszabb-rövidebb időre a külvilágtól elzárt 1200 tele­pülés kiszabadítása, egyben mintegy tízezer kilométeres útszakasz tisztítása, 135 mil­lióval került többe, mint más években, az ilyen célú ki­adások költsége. Az útkáro- sodás — mely csak tavasz- szal lesz igazán felmérhető — két-három milliárd forint veszteséget okozhat, s ezek­hez jön még a termelési ki­esésekből adódó károk ösz- szege. A kohászat vesztesége körülbelül 550, a gépiparé 900, a vegyiparé 500 millió forint. A vasúti közlekedés­ben és szállításban is nagy visszaesést tapasztaltak, pél­dául az exportszállítások 40, az import pedig 70 száza­lékra esett vissza, (ami azt sugallja, hogy a kifelé veze­tő utak sokkal rosszabbak voltak, mint a befelé veze­tők ...). A mezőgazdaságot ért károk viszont jóval kiseb­bek voltak, mint az a haszon, amelyet a hótakaró, a csapa­dék-utánpótlás jelenthet. Szóba került még az is, hogy külföldiek, főleg kül-. földön élő magyarok, egyre nagyobb számban szeretné­nek telket, ingatlant vásárol­ni Magyarországon. Változ- nak-e a jogszabályok, me­lyek csak azoknak teszik ezt lehetővé, akik letelepedési, hazatérési engedéllyel ren­delkeznek? Válaszában Bányász Rezső elmondta, hogy valóban nagy az érdeklődés az ingatlan- szerzés iránt, de a kormány véleménye szerint nem fűző­dik érdekünk ahhoz, hogy ezt törvénymódosítással ösz­tönözzük. Inkább arról lehet szó, hogy a külföldiek tartós ingatlanhasználati lehetőség­hez juthassanak, de tulaj­donjogot nem szerezhetnek. Ez a lehetőség a bérbevevő számára a jelenleginél na­gyobb jogbiztonságot jelen­tene, s feltehető, hogy az el­sősorban üdülési igényeiket így kielégíteni akaróknak is megfelél majd. Az új közlekedési törvény­tervezet is iszóba került. A kormány szóvivője azt emel­te ki, hogy a törvény várha­tóan a gyalogosok és a tö­megközlekedés érdekeit ré­szesíti majd előnyben. Az utak építésékor, a járműállo­mány minőségének ellenőr­zésékor maximálisan figye­lembe veszik a környezetvé­delmi szempontokat is. A törvény bevezetésével segíte­ni szeretnék az egészséges közlekedési erkölcs születé­sét és elterjedését. A sajtótájékoztató után a Parlament folyosóin egy má­sodik, nem hivatalos beszél­getés kezdődött, ahol Bá­nyász Rezsőnek legalább annyi kérdésre kellett vála­szolnia, .mint a találkozó hi­vatalos szakaszában. (A kor­mány szóvivőjét lapunk 7. oldalán mutatjuk be.) (szatmári)

Next

/
Thumbnails
Contents