Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
1987. január 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ifli lj * * ** I * Ife j f P olitikai súlyát tekint-' ve egyik legjelentősebb rendezvényükre készülnek a pártalap- szervezetek. 1987. február 1. és március 15. között kerül sor az elmúlt évi munkát értékelő beszámoló taggyűlésekre, az oktatási intézményekben működő alapszervezetek kivételével. Az eddigi gyakorlattól eltérő időpont az alapszervezetek többségének javaslata alapján módosult. Azt a jogos igényt elégíti ki ez a változtatás, hogy a következő év gazdaságpolitikai feladatainak meghatározására az éves gazdálkodás tendenciáinak, eredményeinek pontosabb ismeretében kerülhessen sor, illetve a tervezőmunka jobb összhangja valósuljon meg. A kialakult hagyományoknak megfelelően a taggyűléseket az idén is megelőzik a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések. Alapvető céljuk az egység további erősítése, a pártmunka fejlesztéséhez szükséges tartalékok feltárása, a párttagok személyes felelősségének növelése, javaslatok közös kidolgozása. A beszélgetések szervezésében és hasznosításában az elmúlt évek már sok gyakorlati tapasztalatot adtak, ezek a mostaniaknál is jól felhasználhatók. Szükség van azonban a tartalmi és formai megújulásra, a kritikus, önkritikus szellem frissítésére, a konkrétabb számonkérésre, egyszóval életközeli, politizáló taggyűlésekre. Ennek egyik feltétele, hogy a párttagok készüljenek az eszmecserére. Gondolják végig környezetük politikai állapotát, saját maguk és alapszervezetük erre gyakorolt hatását. Az egyéni beszélgetések akkor töltik be igazán szerepüket, ha ezáltal is növekszik az alapszervezetek tagjaikat formáló ereje, nevelő hatása. A legutóbbi eszmecseréken bebizonyosodott, hogy a vezetőségek egy része álhumánumból, vagy megszokásból nem élt megfelelően az elszámoltatás jogával. Máshol az őszinteség és a nyíltság nem egyformán nyilvánult meg mindenkivel szemben. Több helyen nem vállalták a vezetők munkájának értékelését, nem tértek ki a negatív jelen- • ségek bírálatára. A párttagok példamutató tevékenysége meg tudja sokszorozni a párt erejét, szélesítheti a politika megvalósításának tömegbázisát. A pártszervezeteknek nem lebecsülendő feladatuk és felelősségük tehát, hogy tagjaikat szerénységre, fegyelmezettségre neveljék. Nem elég azonban csak általánosságban fellépni a tagság egy kis részénél tapasztalható párt- szerűtlen, erkölcsi normáinkba ütköző magatartással szemben. Minden kommunistától — személy szerint — határozottan meg kell követelni a szocialista normák betartását. Indokolt esetben kezdeményezni kell akár a pártból való kikerülést is. A vezetőségek adjanak őszinte, hiteles, személyre szóló értékelést. Az egyéni beszélgetések lényegében olyan fórumok, ahol a párttagok véleményt nyilváníthatnak a politika, a gazdaság, a társadalmi közélet időszerű kérdéseiről. A vezetőségek akkor szolgálják jól a pártegység erősítését, akkor segítik a nem egy helyen fellelhető politikai bizonytalanság, a kishitűség eloszlatását, ha nemcsak meghallgatják és összegyűjtik az elhangzott véleményeket, kérdéseket, hanem választ is adnak rájuk, az ellenvéleményeket pedig körültekintően elemzik, minősí- sítik. Fel kell lépniük a problémák túlzott leegyszerűsítése, a kiragadott esetek alapján történő igazságtalan általánosítással, a szélsőséges vagy demagóg megnyilvánulásokkal szemben. Segítsék megérteni, összefüggéseivel együtt megvilágítani a vezető szervek nemritkán megkérdőjelezett döntéseit. Mindezek elhanyagolása — akár kényelmességből, akár e tartalmi követelmény szükségszerűségének fel nem ismeréséből fakad — politikailag káros. Gyakran találkozhatunk azzal a hivatkozással, hogy társadalmi, gazdasági életünk változásai olyan kérdéseket hoznak felszínre, amelyekkel nem vagy csak nehezen lehet megbirkózni, kevés a tisztánlátáshoz szükséges információ. Az effajta hivatkozás esetenként jogos lehet, de általában gyakoribb, mint amit a tényleges helyzet indokol. Az irányító pártbizottságokhoz nemegyszer olyan kérdések is beérkeznek, amelyekben a helyi vezetőségektől joggal elvárható a kellő tájékozottság. A politizálásban érzékelhető előrelépést hozhat, ha a párttagok jelzéseit a vezetőségek érdemben hasznosítják és hathatós intézkedéseket tesznek a hatáskörükbe tartozó problémák rendezésére, egyben a végrehajtás alapos ellenőrzésére. Mindezekről adjanak tájékoztatást a soros párt- csoport-értekezleteken, taggyűléseken. A pártszervek és -szervezetek eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. A párt ereje abban rejlik, hogy tagjai a társadalmi élet valamennyi területén jelen vannak és minden időszakban, minden körülmények között vonzó módon képviselik, magyarázzák, védik politikáját. A különféle társadalmi feszültségek, konfliktusok és az ezzel járó politikai érzékenység erősödése megkívánja a pártalapszerve- zetek politikai orientáló, befolyásoló szerepének növelését. Ezért személyre szóló értékelésben —t szükség esetén — célszerű a politika képviseletére való ösztönzésnek, bátorításnak, serkentésnek is helyt adni. Természetesen e közben figyelembe kell vennünk a párttag képességét, képzettségét, tapasztalatait, politikai felkészültségét, a vezető munkakörben dolgozóknál magasabbra állítva a mércét. A pártélet fejlesztése érdekében kapjon az eddigiektől nagyobb hangsúlyt, hogy nem elég Munkásgyűlés a Borsod Volánnál Tegnap, pénteken délután munkásgyűlést tartottak a Borsod Volán miskolci szék- házában. A résztvevőket dr. Juhász György igazgató tájékoztatta a vállalat múlt évi gazdálkodásáról és az idei főbb feladatokról. Többek között elmondta: a Közlekedésügyi Minisztérium értékelése szerint a Volán-vállalatok teljesítették alapvető feladatukat, mind a személy-, mind pedig az áru- szállításban eleget tettek a rájuk háruló kötelezettségeknek. A Volán-vállalatok ismételten bizonyították a jól szervezett nagyüzemek előnyét, valamint azt, hogy a az elvekkel egyetérteni, mert az egység valódi próbája a tett, a nyílt kiállás a politika mellett és az aktív, példamutató részvétel a végrehajtásban. Párttagjaink, de a széles közvélemény is ismeri az ország, a megye gazdasági helyzetét. Elsősorban ennek megismerését, elemzését szolgálták a Központi Bizottság múlt év végén megjelent — megyénket is konkrétan érintő — nagy jelentőségű határozatainak alapszervezeti szintű feldolgozása, illetve az eddig már lezajlott gazdaságpolitikai pártnapok és munkásgyűlések is. Ezeket a fórumokat szenvedélyes vita jellemezte. A véleményekből érződött az ország gazdasági helyzete miatti aggódás, felelősség. A többség egyetértett a Központi Bizottság helyzetelemzésével. Megértették, hogy a külgazdasági közeg, amelyben az eddigieknél eredményesebben kell helytáll- nunk, várhatóan nem javul, ezért elsősorban a saját munkánk jobbítása lehet a fő célunk. Elismerték párttagjaink, hogy a gazdasági életben válaszúihoz érkeztünk. Olyan lépéseket kell ebből következően megtennünk, mint például a termelés szelektív élénkítése, a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása, a jövedelem- és devizakitermelő képesség növelése, a veszteségforrások megszüntetése, a társadalom rezsiköltségeinek, a közkiadásoknak a csökkentése. Mindezek valójában már korábban megfogalmazott követelmények, most annyiban új a helyzet, hogy tovább már nem tudjuk elodázni érvényesítésüket. Nincs más alternatívánk, mint megvalósítani a kongresszusi és a VII. ötéves tervi célkitűzéseket. Leginkább a gondjainkból való lassú kilábalás miatt ugyanakkor tapasztalható türelmetlenség, esetenként „radikális” változások sürgetése, szűkebb körben pesszimizmus is. A pártközvéleményben is fellelhető véleménykülönbségek miatt a Beszámoló taggyűléseket fel kell használni a központi és megyei dokumentumok további értelmezésére, magyarázására. 1986-ban megyénk pártszervei és -szervezetei a párt belső életét érintő, azt több ponton újraszabályozó, olyan jelentős kérdésekkel is foglalkoztak, mint a pártdemokrácia helyzete, a párt politikája melletti kiállás, a pártegység alakulása. Ezek ismételt, átfogó elemzését ezért nem tartjuk indokoltnak. Amennyiben viszont a helyi politikai szükséglet úgy kívánja, ne kerüljék meg a párt belső életével összefüggő, esetleg zavart, bizonytalanságot, vagy helyi gondot tükröző kérdések nyílt, őszinte feltárását. Emellett szükséges a párttagok ideológiai felkészültségét, az alapszervezet tudatformáló, nevelő munkáját is elemezni. Párosuljon ehhez a konkrét teendők kidolgozása. Eredményességünk jórészt azon múlik, hogy a vezetői munka színvonala miként felel meg a növekvő követelményeknek. Ezért a kádermunka is kapjon hangváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodással képesek felszabadítani a belső, vállalati erőforrásokat. A Borsod Volán működését is a tervszerűség jellemezte, tevékenysége összhangban állt súlyt az idei feladatok megoldását segítő pártmunkában. Ennek során azt is vegyék figyelembe, hogy 1987.1. fél évében valamennyi alapszervezet — a felsőbb határozatok értelmében — részletesen elemzi majd a kádermunka helyi tapasztalatait és megjelöli saját teendőit. A beszámoló taggyűléseken ezért csak a főbb csomópontok kijelölése legyen a cél, amely kellő alapot nyújthat a részletes feladatok meghatározásához. Bajaink orvoslása közben bizonyára adódnak majd feszültségek a kényszerű munka-átcsoportosításból, a szakmaváltásból, az új technológiák bevezetéséből, a megszokott kereseti viszonyok átrendeződéséből. Ezek gondos, előrelátó politikai munkával, a vélt, vagy valós egyéni sérelmek türelmes kezelésével, .a humánus megoldást legjobban segítő módszerek időben történő alkalmazásával megelőzhetőek. A taggyűlések legfontosabb feladata az alapszervezetek 1987. évi tennivalóinak konkrét megjelölése. Ennek során azt vegyék figyelembe, hogy a megnö- vökedett feladatok végrehajtásáért minden pártszerv, alapszervezet és valamennyi kommunista politikai felelősséggel tartozik. Gondjaink megoldása, feladataink, a kedvező irányú változás megvalósítása, az eddigiektől is fokozottabb követelményeket támaszt, új stílust igényel az alapszervezetektől. A munka tervezéséhez az irányító pártbizottságok nem írnak elő kötelező direktívákat, a feladatok kijelölésében ugyanis a helyi körülmények a meghatározók. Mindenhol kötelező azonban felszámolni a formalizmust, a felső szervek határozatainak mechanikus másolását. Érdemi, mélyreható elemzésen nyugvó, alaposan átgondolt, egyértelmű és személyre szóló program kijelölésére van szükség. A pártszervezetek akkor járnak el helyesen, ha erejüket a súlyponti kérdésekre összpontosítják. Mindenképpen ajánlatos tehát, hogy állásfoglalás szülessen a dolgozó kollektívát érintő, valamennyi átfogó kérdésben. Célszerű megvizsgálni, hogy a tevékenység jó irányban ha- lad-e, a tervekben megfelelő hangsúlyt kap-e a jövő, megvalósulnak-e és milyen ütemben a közösen elhatározott célok. G azdálkodásunk hatékonyabbá tétele közügy. Túlzás nélkül állítható, hogy ezen áll, vagy bukik a kisebb és nagyobb közösségek, a társadalom előrehaladása. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a dolgozók széles rétegei, a pártonkívüliek egyetértésének, támogatásának megnyerése. A közös cselekvés politikai, tudati feltételeinek megteremtését jól szolgálhatják a most zajló munkásgyűlések, szabad pártnapok. A pártszervek e fórumokon is teremtsenek olyan légkört, hogy minél többen őszintén, nyíltan mondják el véleményüket és a központi dokumentumokban megfogalmazott tennivalók helyi megvalósítását segítő javaslataikat, legyenek cselekvő alakítói a politikának. Juhász Péter a megyei pártbizottság titkára azokkal a követelményekkel, amelyeket a gazdaság és a lakosság támasztott a vállalattal szemben, az áru- és a személyszállítás területén. A Borsod Volán tavaly közel egymilliárd 970 millió forint értékű teljesítményével 201 millió forint vállalati eredményt produkált. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű gyáregységében 1500—1650 fok közötti hőmérsékleten csapolják az acélt a VII. Siemens- Martin kemencéből. Csapolás után a folyékony acélt a folyamatos acélműbe szállítják, ahol a rúd-drót hengermű alapanyagaként szolgál. F. L. felvétele Az Észak-Magyarország megkérdezte... Várait a kormányszóvivő A napilapok rendszeres olvasói, a tévé-híradó nézői már irrteg is szokták azt a néhány hónapja bevezetett programot, melyben a Minisztertanács ülése után Bányász Rezső kormányszóvivő válaszol az újságírók kérdéseire. Néhány hete — egykét megyei laptársunkkal együtt — az Észak-Magyar- ország ils hivatalos ezekre a sajtótájékoztatókra. A legutóbbi, csütörtöki alkalommal mi is éltünk a lehetőséggel, s az iránit érdeklődtünk, van-e remény arra, hogy a tokaji bor, a hegyaljai szőlészkedés kilábaljon a hosszú válságból. Tudva azt, hogy sok a gazdátlan szőlő, hogy az iparosított szőlészet csak a lankásabb területeket, az úgynevezett „szoknyát” műveli, holott a minőségi bor, a Himnuszban is megénekelt nektár, a me- redekébb lejtőkön terem. Van-e arra lehetőség, hogy külföldi tőkét vonjunk be Tokaj felvirágoztatásához? Bányász Rezső azzál kezdte válaszát, hogyha igazán finom, jó bort akar inni, akkor ő is feltétlenül a tokajit választja. Mindazonáltal véleménye szerint nem lehet a hegyaljai szőlészet válságáról beszélni. Igaz, hogy a művelésre alkalmas, mintegy tízezer hektárnyi terület egy- harmada még telepítésre vár, de az új telepítések nagy része éppen a meredekebb, jobb minőségű bort adó hegyoldalakon kap helyet. Biztató lehet a szőlősgazdák számára az is, hogy több vállalat is foglalkozik majd a felvásárlással, s ezek anyagilag is érdekeltebbé tehetik őket, a minél jobb zamaté, kiváló minőségű bor termelésében. Külföldi tőkét a jövőben sem kíván a kormány igénybe venni Hegyalja rekonstrukciójához. Ez a kérdés csak egy volt a sok közül, melyet ezen a délutánon feltettek .az újságírók. Á Magyar Rádió tudósítója például arról érdeklődött, készült-e már felmérés, milyen kárókat okozott január közepén a rendkívüli időjárás? A kormányszóvivő ismertette a rendelkezésre álló adatokat, azt például, hogy a hosszabb-rövidebb időre a külvilágtól elzárt 1200 település kiszabadítása, egyben mintegy tízezer kilométeres útszakasz tisztítása, 135 millióval került többe, mint más években, az ilyen célú kiadások költsége. Az útkáro- sodás — mely csak tavasz- szal lesz igazán felmérhető — két-három milliárd forint veszteséget okozhat, s ezekhez jön még a termelési kiesésekből adódó károk ösz- szege. A kohászat vesztesége körülbelül 550, a gépiparé 900, a vegyiparé 500 millió forint. A vasúti közlekedésben és szállításban is nagy visszaesést tapasztaltak, például az exportszállítások 40, az import pedig 70 százalékra esett vissza, (ami azt sugallja, hogy a kifelé vezető utak sokkal rosszabbak voltak, mint a befelé vezetők ...). A mezőgazdaságot ért károk viszont jóval kisebbek voltak, mint az a haszon, amelyet a hótakaró, a csapadék-utánpótlás jelenthet. Szóba került még az is, hogy külföldiek, főleg kül-. földön élő magyarok, egyre nagyobb számban szeretnének telket, ingatlant vásárolni Magyarországon. Változ- nak-e a jogszabályok, melyek csak azoknak teszik ezt lehetővé, akik letelepedési, hazatérési engedéllyel rendelkeznek? Válaszában Bányász Rezső elmondta, hogy valóban nagy az érdeklődés az ingatlan- szerzés iránt, de a kormány véleménye szerint nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy ezt törvénymódosítással ösztönözzük. Inkább arról lehet szó, hogy a külföldiek tartós ingatlanhasználati lehetőséghez juthassanak, de tulajdonjogot nem szerezhetnek. Ez a lehetőség a bérbevevő számára a jelenleginél nagyobb jogbiztonságot jelentene, s feltehető, hogy az elsősorban üdülési igényeiket így kielégíteni akaróknak is megfelél majd. Az új közlekedési törvénytervezet is iszóba került. A kormány szóvivője azt emelte ki, hogy a törvény várhatóan a gyalogosok és a tömegközlekedés érdekeit részesíti majd előnyben. Az utak építésékor, a járműállomány minőségének ellenőrzésékor maximálisan figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat is. A törvény bevezetésével segíteni szeretnék az egészséges közlekedési erkölcs születését és elterjedését. A sajtótájékoztató után a Parlament folyosóin egy második, nem hivatalos beszélgetés kezdődött, ahol Bányász Rezsőnek legalább annyi kérdésre kellett válaszolnia, .mint a találkozó hivatalos szakaszában. (A kormány szóvivőjét lapunk 7. oldalán mutatjuk be.) (szatmári)
