Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. január 31., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-ipar- ban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 százalékról 60,8 százalékra nőtt, oly módon, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás részesedése emelkedett. A villamosener- gia-termelés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985- ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villamosenergiatermelés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó villamos- energia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az ösz- szes villamosenergia-felhasz- náláson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonnával, 3,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb 'volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növény- termelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukorica- termés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést Vasmű új kokszolóblokkjában az év végén megindult a termelés. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve, valamennyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitás- kihasználás több területen romlott. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédő- szer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubel viszonylatban kissé csökkent, nem rubel viszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Az építőanyag-ipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösére emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolajipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. a kivitelezők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981— 1985. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszámlálás előzetes adatai szerint az'ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvas- marhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, árutonna-kilométer teljesítményük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében, az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985- ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az ösz- szes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — többek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak. 73 kilométer- nvi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamosmozdony. 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették'lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Ml-es autópálya Herceghalom— Riatorbágv közötti, valamint az M5-ÖS autónálva úiabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömeaköz- lekedésben 1140 úi autó1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-orszá- gokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal enecgia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszeripari árukból nőtt, á többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak. Az év folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tá- roló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógép-vezérlésű folyékonyműtrágya-ke- verő telepe, amely 120—15Q ezer hektár folyékony műtrágya-ellátását tudja biztosítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. buszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer .fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró-hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátó- helye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is számottevően emelkedett. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelőkapacitása 3,1 százalékkal bővült, megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg közcsatornával 47 százaléka ellátott. A vízkárelhárító-rend- szer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kárt. százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékek- foőil, a termelés műszáki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazda.-,á- g i - élelmiszer ipari, valamint any ag jellegű termékekből valamivel több, energiahordozóikból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági-élelmiszeripari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olajexportáló országok fizetőképességének romlása. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet Építőipar Mezőgazdaság ~ erdőgazdálkodás Termelő infrastruktúra Külkereskedelem a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. Idegenforgalom 1986-lban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. Elkészült a budapesti Taverna, a büki Thenmál Szálló, a Club Tihany üdülőfalu, és befejeződött a Hungária Nagyszálló bővítése, rekonstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresz- szusokhoz és különféle rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgálta a Forma 1-es autópálya és a kapcsolódó létesítmények elkészítése és átadása is. Á magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1986. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úti cél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reál- jövedelem 1986-ban a tervezett ll—1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forinlt, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986-ban körülbelül .148,5 milliárd forint vollt, 8 százalékkal több az előző évinél. ÍEbből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek ki, ez az összeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos ösz- iszege 1086-ban 3565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 11986-ban 21,5 milliárd forintot fizették ki, 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986-ban kifizetett együttes összege 5,6 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségét 11986-foan kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermekgondozási segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, és •az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — volumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő yolt. A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31- én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás 1987. január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986-ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1983-ban és 1984- ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12,1 volt. Tavaly 146 ezren haltak meg, közel 1200-zal kevesebben, mint 1985-ben. 1986-ban javult; az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelkedett. Az év folyamán az általános orvosi és gyermek- orvosi körzetek száma 72- vel, a községi fogorvosi körzetek száma 6-tal emelkedett. A fejlesztések és megszűnések egyenlegeként a működő kórházi ágyak száma az év folyamán 1500-zal, 103 900-ra bővült. 1986-ban tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek száma 1986. év végén 38 600 volt, 700-zal több, mint egv évvel korábban. A bölcsődei helyek száma az elmúlt évben 1100-zal csökkent és az év végén 67 200 volt, 100 bölcsődés- korúra 17,8 hely jutott. 1986-ban az óvodai helyek száma 2700-zal csökkent, de kevesebb volt az óvodás korú gyermek is. így az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az óvodáskorúak 92 százaléka jár óvodába. Az 1986—1987-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 1986-ban 744-gyel bővült. A tanulók 41,9 százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka továbbtanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A felsőoktatási intézményekben közel 100 ezren tanulnak, ebből 64 900-an nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatásban részesülők aránya 9,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthonban. 1986-ban 24 700-an szereztek diplomát. Budapest, 1987. január 30. Központi Statisztikai Hivatal (MTI)
