Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! At 1986. évi gazdasági teljesítmények fő műtőiéi Nemzeti 102,3-102.7 kb. 100,2-101.0 kb. •02.0-10». 5 101.0- 101,5 103.0- 103.5 kb. 101 Vb. 101-101,5 Vb. (pú«, .d.melés Országos épít lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása (folyó áron) Lakásépítés BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 26. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1987. január 31. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékelteb­ben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mér­tékben emelkedett. Az anya­gi és nem anyagi ágak tel­jesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 szá­zalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd Ft-ot. A fő termelő- ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett ter­melésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearány- romlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereske­delemben keletkezett beho­zatali többletet az idegen- forgalom és a szolgáltatá­sok aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a ru­belelszámolású, a nemzet­közi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának volu­mene körülbelül 3 százalék­kal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a fel­halmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben elő­irányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgaz­dasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és ösz- szehasonlító áron is megha­ladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 szá­zalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A köz­ponti beruházásokra kifize­tett összeg kevesebb, a ta­A Munkásőrség megyei parancsnokságának törzse és a közvetlen irányítása alá tartozó alegységek tegnap délután tartották a Diós­győri Vasas Művelődési és Oktatási Központban az év­záró-évnyitó ünnepi állo­mánygyűlést. A Munkásőr­ség harmincéves évforduló­jának jegyében rendezett számvetésen jelen voltak a párt-, állami és társadalmi szervek, a tömegszerveze­tek, a társ fegyveres erők és testületek, az állomány bázisát adó vállalatok, vala­mint a testvéri kelet-szlo­vákiai milícia képviselői. Az ünnepi állománygyű­lésen Soós Ottó, a Munkás­őrség megyei parancsnoka értékelte az elmúlt évben végzett munkát és szólt az idei feladatokról. Beszámoló­jában felidézte az alapítás időszakát, a munkáshatalom megvédésében elévülhetetlen érdemeket szerzett fegyve­nácfci beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A la­kosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett, és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruhá­zásain belül jelentősebben a. nem rubelelszámolású im- • pót gépek, valamint a ha­zai gyártású gépek beszer­zése emelkedett. Az üzem> be helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénz­ügyi teljesítése, a befeje­zetlen beruházások állomá­nya az előző évihez hason­lóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gya­rapodott, az anyagi ágak­ban valamivel nagyobb mértékben, mint a terme­lés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 száza­lékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dol­goztak, minit egy évvel az­előtt , A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy két­harmada volt az anyaghá­nyad. Ez az arány lényegé­ben azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafel­használása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 szá­zalékkal. Az egységnyi brut­tó termelésre jutó energia­felhasználás az anyagi ágak­ban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és földgázimport következté­ben — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytató­dott a vállalatok decentra­lizálása, fejlődött a vállala­ti szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed ré­szénél az év végéig meg­történt az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 szá­zalékát vállalati tanács irá­nyítja, egyötöde államigaz­gatási irányítás alatt műkö­dik. Megtörtént a bank- rendszer fejlesztésének elő­készítése. A gazdaságirányító szer­vek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohá­szat, a magasépítő-ipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak an­nak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fize­tésképtelen gazdálkodó szer­vezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési nehézségekkel küzdők fel­mondási idejének meghosz- szabbítását és részükre el­helyezkedési támogatás fo­lyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati ' gazdasági munka- közösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövet­kezeti szakcsoportok számá­nak növekedése. A részük­re kifizetett összeg emel­kedett, de az előző éviné jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyara­podott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az ipari szervezetek brut­tó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 száza­lékkal emelkedett. Az álla­mi iparvállalatok 1,3 száza­lékkal, az ipari szövetkeze­tek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkis­ipar, valamint' az egyéb ipari szervezetek teljesítmé­nye az átlagosnál gyorsab­ban emelkedett. Az ipari termékek: értéke­sítésében az export aránya az előző évihez képest mér­séklődött. A lakosságnak el­adott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházá­si célú értékesítés 6,5 szá­zalékkal, a termelő felhasz­nálást szolgáló 1,5 százalék­kal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fő­vel, 0,7 százalékkal csök­kent, az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 2,1 száza­lékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a ter­melést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság rom­lott. (Folytatás a 2. oldalon) | 1 Indulás előtt megyénk küldöttei A budapesti, XI. or- 0 szagos békekonferen ciára megyénkből a ;í: népfront 37 küldöttet dele- gólt. A küldöttségben helyet & kapott mérnök, pedagógus, lelkész, tsz-dolgozó, .párt- funkcionárius és sok más oglaikozású ember, vala­mennyien aktívái a népfront­mozgalomnak. Megyénk kül­döttei Bartos Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága főmunkatársának vezetésével tegnap reggel utaztak Budapestre. Képün­kön az indulás előtti pilla­natok. H 1 Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjeszté­sét, módosította a szabály­sértéseikről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabá­lyozás az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, vala­mint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes mun­kaügyi szabálysértések tekin­tetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatás­körét a Minisztertanács ren­delettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekin­tette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állam­polgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar ál­lampolgárság megszerzésére, megszüntetésére irányuló, megnövekedett számú kérel­mekben a döntéseket az ál­lampolgárságról szóló tör­vény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szem­pontok indokolták. A hatá­rozatok meghozatalát a bel­ügyi, a tanácsi és a külkép­viseleti szervek gondos elő­készítő munkájukkal segítet­ték. A kegyelem gyakorlásá­ra az Elnöki Tanács részé­ről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körül­mény miatt — súlyos beteg­ség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rend­kívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a dön­tések előkészítését az igaz­ságügyi szervek a törvényes­ségnek és a jogpolitikai el­veknek megfelelő, alapos kö­rültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezés­ről döntött, bírákat men­tett fel és választott meg az Elnöiki Tanács. (MTI) A megyei párt-vb napirendjén: A tagfelvételi munka A megyei párt-vb tegnapi ülésén áttekintette a tagfel­vételi munka múlt évi ala­kulását. Megállapítást nyert, hogy néhány területen sike­rült előrelépni. A tagfelvé­tel növekedési üteme meg­haladja az elmúlt évek át­lagát. Az erőfeszítések ered­ménye mégsem kielégítő. A rés testület harcait, elemez­te az elmúlt három évtized eredményeit. Megyénk mun­kásőrei az elmúlt időszak­ban becsülettel teljesítették kötelezettségeiket, maradék­talanul végrehajtották ki­képzési és szolgálati felada­taikat, helytálltak a terme­lésben, részesei voltak sok­féle társadalmi munkaakció­nak. Az elmúlt hetekben tartott egységgyűlések fon­tos tanulsága: a pártmegbí­zatásukat teljesítő munkás­őrök egyetértéssel fogadták a Központi Bizottság elmúlt év novemberi ülésének ál­lásfoglalását, helyeslik az abban megfogalmazott célo­kat. Mumkásőreink a nyílt, őszinte beszédet szeretik — mondotta a parancsnok — és gazdálkodásunk hatékony­Az alapítók. ságát javító, konkrét intéz­kedéseket várnak. A maguk munkaterületén becsülettel dolgoznak a határozatok vég­rehajtása érdekében. A megyei törzs számve­tésén Juhász Péter, a me­gyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a munkásőröket. Elismeréssel szólt az önként vállalt pártmegbízatásukat sokszor áldozatvállalással tel­jesítő munkásőreink helyt­állásáról. Az egységgyűlésen elisme­réseket, kitüntetéseket ad­tak át. Az alapítókat és a feleségeiket névre szóló le­vélben köszöntötte az orszá­gos parancsnok, számosán vették át az alapítóknak adományozott dísztőrt, vala­mint a Munkásőr Emlékér­met és a Szolgálati Érdem­érem különböző fokozatait. testület különösen a szak­munkások és a fiatalok kö­rében végzett nevelő tevé­kenységet elemezte kritiku­san. A pártba kerülők zöme valamely tömegszervezetben, vagy mozgalomban bizonyí­totta alkalmasságát és ren­delkezett előzetes értékelhe­tő megbízatással. A feladatok tekintetében különösen fontosnak minő­sítette a vb a tagfelvételi munka javítását az építő- és építőanyag-iparban, a keres­kedelem és a szolgáltatások területén, a kis létszámú munkahelyeken és a kistele­püléseken. Ugyancsak ki­emelt feladatként fogalma­zódott meg az arra alkal­mas fiatalok párttaggá ne­velése a társadalom minden rétegében. A továbbiakban a párt­végrehajtóbizottság tájékoz­tatót fogadott el az MSZMP 1986. november 20-i határo­zata feldolgozásának tapasz­talatairól. Megállapította, hogy a pártközvélemény nagy többségére jellemző a tenni akarás, a jobbító szán­dék. Ugyanakkor érződik az aggodalom az ország, a me­gye gazdasági helyzete miatt. A higgadt megnyilatkozások mellett tapasztalható türel­metlenség is a gazdasági gondjainkból való lassú ki­lábalás miatt. Végül a testü­let döntött az első félévi po,- . litikai ünnepek megünnep­léséről.

Next

/
Thumbnails
Contents