Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. január 30., péntek Téli bérlet Matuz István és a Miskolci Szimfonikusok Haydn-, Mozart- és Bee- thoven-műveket hallhatott a Miskolci Nemzeti Színház közönsége január 26-án este a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, Kovács László vezényletével. A hangverseny meghívott szólistája Matuz István volt. A program első darabja Haydn „Katona” szimfóniája volt. Tudjuk, hogy Haydn utolsó 12 szimfóniájában — melyeket gyűjtőnevükön Londoni-szimfóniáknak szoktunk nevezni — az osztrák zenei fejlődés teljesedik be, talán tipikusabban, mint Mozart nagy szimfóniáiban. Ez a szimfónia, mely a századik sorszámot viseli, 1794-ben meghökkentően új zeneként hatott a közönségre, elsősorban a szimfonikus intonációs terület gazdagításával, de nem utolsósorban a kifejezésmódok bővítésével. Az előadás erényei ellenére nem tudott mozgékonyságban és intenzitásban Haydn zenéjével (vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy Haydnnel együtt) megújulni. Az első tételt indító „lassú bevezetés” gyönyörűen sikerült. Az ezt követő fafúvós effektus minden „irrealitása” ellenére a főtémát foglalja magában. Itt még nem, de néhány taktussal később az első tut- ti-szakaszban kedvezőtlenül hatott a fafúvók pontatlan hangolása. Ez sajnos, az egész szimfónia alatt változatlan maradt. (!) Haydn melléktémája a másik meglepetése az első tételnek. Ezt a témát derű és nótázó kedv jellemzi. A kidolgozási részben főleg ez a népies ízű melódia kerül központba, összeolvadva a vezértémával. Ez az a pont, ahol Haydn a legszélsőségesebb élményszférák felé a^car vinni bennünket, hallgatókat. Mi viszont a döntő pillanatban úgy éreztük, magunkra hagytak bennünket. Meggyőző volt viszont a tétel befejezése. Már az „Üstdob”-szimfó- niában megcsodálhatjuk a lassú tétel úgynevezett „dalfantázia típusát”. Ebben a szimfóniában is csodálatos színkaraktert képvisel a második tétel. Az emelkedettségnek és a „triviálisnak” a szembeállítása ilyen művészi szinten már majdnem programzene, de legalábbis no- vellisztikus értelmű költészet. A Haydn diktálta „programot” a zenekar elsősorban karmesterének köszönhetően kiválóan megoldotta. Kiemelésre kívánkozik a nagybőgő hajlékony, és mégis magvas játéka, valamint a hegedű szép dallamformálása. A Menüett-tétel előadásában tetten érhető volt a plebejus erő, melyet Haydn magasrendű szimfónikus formálással fokról fokra nemesít. Hiányzott ellenben a trióból a haydni humor és ezen nem elsősorban a „tréfálkozó” játékmodort értjük. Növelte volna a hatást, ha a harmadik tétel tempóját a Fináléhoz viszonyítva! — lassúbbra fogják. A rendkívül nehéz zenei anyagú negyedik tételben Haydn minden eddiginél ár- nyaltabbat ás bonyolultabbat akar mondani. Ez már Beethovenre jellemző feldolgozási részt takar, melyben a hangnemi kilengések száma is nagyobb. A tétel interpretálása helyenként nehézkesnek tűnt, de túlnyomórészt sikerült kifejezni súlytalan és játékosan búcsúztató jellegét. Mozart: G-dúr fuvolaversenyét Matuz István előadásában csodálhattuk. Mozart két fuvolaversenye — rá nem jellemző módon — szokatlanul nehezen született meg. Édesapjának írt levelében úgy számol be életének erről a csöppet sem kellemes emlékű időszakáról, hogy nem túl nagy lelkesedéssel ír olyan hangszerre, melyet nem szívelhet különösebben. (Vajon milyen mű született volna, ha kedvenc hangszereinek egyikéről lett volna szó?) Mozart kedvetlenségének föltehetően más okai is lehettek, ha tudjuk, hogy életének egyik legnagyobb szerelmi csalódását élte meg 1778 elején, mannheimi tartózkodása alatt. Matuz előadásában természetesen már csak Mozart zsenialitását csodálhattuk. Könnyed és gondtalan játékkal tolmácsolta a művet, melyet érezhetően áthatott francia rokokó szelleme. A többnyire csak szórakoztatni akaró Mannheimmel szemben Mozart tartalmasabb és mindig „aktuális” zenét írt. A második tételben Matuz egyedülálló teljesítményt nyújtott. Ez a tétel az osztrák érzelmesség jó értelemben vett kifejeződése. Matuz Mozart frázisait utánozhatatlan légzéstechnikával, magától értetődő „egyszerűséggel” tolmácsolta. A nagy sikerű versenymű után ráadásként Bach: a-moll szólószonátájából az Allemande tételt játszotta- el a fölforrósodott hangulatú színházteremben. Szünet után - Beethoven VI., Pastorale szimfóniája következett. Ez a szimfónia Berlioz szerint Beethoven legjobb szimfóniája, a franciák mindmáig a legjobban szeretik a „kilenc” közül Érdekes, hogy Debussy egészen másként vélekedik: szerinte az öreg mesternek sok más műve van, melyekben mélyebben fejeződik ki a természet szépsége. És Beethoven? Ö mérhetetlenül gyűlöli a „megrendszabályo- zott” természetet, azaz a francia parkokat. Az előadás problematikája abban áll: az illusztratív elemek legyenek-e túlsúlyban, vagy pedig a zene szuggesztivitására, kifejezőerejére támaszkodjon inkább a karmester és zenekara? Az első esetben a na- turalisztikusabb felfogás a döntő. A másodiknál azonban különösen fontos mérlegelni a tempókat, ezenkívül a hangszerelés sugallta lehetőségekre és a dallamjelek Beethoven megálmodta precíz eljátszására helyeződik a figyelem. A Miskolci Szimfonikusok vezető karmesterükkel, Kovács Lászlóval ez utóbbi, szimpatiku- sabb megoldást választották. A számos szép részletmunka mellett a zárótételben a fáradtság jelei mutatkoztak az együttesen. A fafúvók elhangolódása több helyen nyugtalan pillanatokat okozott. A képszerű elemek kifejezőbb bemutatása meggyőzőbbé tette volna a hatást. , Gergely Péter Versengenek az autómodellek „Borsodi Mini Rallye” R 'C autómodell országos versenyt hirdettek a királdi művelődési házban. A rangos áutó- modell-verseny első ízben kerül megrendezésre megyénkben, úttörő, ifjúsági és felnőtt kategóriákban. A harmincéves fennállását ünneplő királdi művelődési ház Gagarin modellező klubja, öt évvel ezelőtt kapcsolódott be e sportágba, és az elmúlt évben országos második helyezést ért el. Várják az érdeklődőket február 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Némely díjak, meg a fedezetük Hegyi út.. . Az Aurára felújítása (MTI) — Eredeti formájában állították helyre a nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évfordulója tiszteletére a legendás Auróra cirkálót. 1917. október 25-én — a Gergely-naptár szerint november 7-én — az Auróra ágyúja adta meg a jelet a Téli Palota ostromára. A hajómúzeum több millió látogatót fogadott, megérett a felújításra. A végső simítások után ismét az érdeklődők rendelkezésére áll. A tökéletes helyreállítás érdekében külön szakértői bizottságot hoztak létre, azzal a céllal, hogy a könyvtárakban és az irattárakban fellelhető dokumentumok alapján tervezzék meg a restaurációt, és ennek érdekében még régi gyártási eljárásokat is felelevenítettek. Nagy gonddal hozták helyre a hajó rádióberendezését is. Annak idején ez a rádió röpítette világgá a forradalom győzelmének hírét és Lenin békefelhívását. Egy nagyon régi történet jut eszembe. Igaz minden betűje, semmit sem tettem hozzá, nem vettem el belőle, nem formáltam át benne semmit. Valamikor az ötveneshatvanas évek fordulóján, amikor a szakszervezeti szpartakiádok még fénykorukat élték, egyik vasárnapomat azzal töltöttem, hogy részt vettem a KPVDSZ rendezte egész napos versenyen, amelyen a sportágazatok mellett egy-két kulturális jellegű produkció is szerepelt. Néztem az egymást követő versenyszámokat, szorgalmasan jegyezgettem, egyik-másik versenyen derültem is. Nem kellett nagyon komolyan venni ezeket a teljesítményeket, de sokakat megmozgatott a legtöbb szám. Aztán elérkeztünk az egyik derűs versenyszámhoz, a pincérek futóversenyéhez, amikor is nem sportöltözetben, hanem felszolgáló ruhában, tálcán ételt, italt egyensúlyozva kellett a résztvevőknek bizonyos távot futni, ami tekintettel a hőségre, az öltözetre, meg a futballpályát övező futópálya hosszára, nem is volt valami könnyű teljesítmény. Már nem tudom, hányszor kellett a pincéreknek megkerülni a pályát, nem is fontos. Az érdekesebb ezt követően jött: kihirdették, hogy a pincérnők futóversenye következik. S akkor jött a meglepetés: mindössze két hölgy állt a starthoz. Sötét ruha, fehér kötény, bóbita a fejükön, a kezükben meg tálca, pohár, üveg ital stb. Harmadik versenyző nem akadt. Szabályosan elindították a két versenyzőt, azaz' a teljes mezőnyt. Az egyik komolyan vette a versenyt, megnyújtotta, meggyorsította lépteit, könnyű futással rótta a távot, a másik azonban nagyon hamar rájött, hogy legrosszabb esetben is második lesz, ami bizony nagyon szép helyezés ahhoz képest, hogy sosem futott, de most az eszbé-titkár a lelkére kötötte, hogy ott legyen a szpartakiádon az ő üzemegységük színeiben. Hát ott volt. Szép komótosan körbesétálta a pályát, s mikor a célhoz ért, még meg is tapsolták. Utána felállt a győzelmi emelvény második helyére, átvette az ezüstérmet, meg ' az emléklapot, s az annále- szek azóta is feljegyezve őrzik, hogy az ekkori és ekkori szpartakiád pincérnői futásának második helyezettje Iksz Ipszilon, lakásán meg ott a bekeretezett oklevél, ami ezt tanúsítja, meg ott az ezüst medália, s kinek jut eszébe firtatni annyi idő után, hogy hányán is futhattak azon a versenyen. A történet — mint mondtam — hiteles, a szereplőjét olykor látom a miskolci utcán. Már régen nyugdíjas. Miért mesélem el most ezt a történetet? Mert mostanában is kiadunk mindenféle díjakat, ha nem is csak a szakszervezeti sportversenyen, hanem mindenféle kulturális rendezvényen, szemlén, fesztiválon, éves felmérés után, pályázati eredményként, egyéb módon. Tudok szemléről, ahol csaknem annyi díjat adtak ki, ahány mű versenyzett. Igaz, adtak a díjnak ilyen-olyan nevet: volt különdíj, a zsűri különdíja, az ilyen-olyan szervezet által felajánlott különdíj stb. Az új magyar játékfilmszemle közeledtén nem árt talán emlékeztetni arra is, hogy az elmúlt évben — hosszú évek után a leggyengébb mezőnyt felmutató versenyen, amikor még ki is fütyültek frissen bemutatott filmet — nagyon kevés új mű került a szemle közönsége elé, s az is elszomorító kép kialakítását eredményezte, a díjakat mégis sorra kiadták. A társadalmi zsűriét, meg a szakmai zsűriét is. Jellemző, hogy dokumentumfilm kapta a játékfilmszemle nagydíját, mert nem adódott alkalmas játékfilm. De a díjakat, ha már egyszer korábban megszavazták, felajánlották, ki kellett adni. Azért hoztam most példának éppen ezt a játékfilmszemlét, mert a két hét múlva esedékes újabb szemle állítólag messze kedvezőbb képet ígér és feledteti a tavalyit. Hozhattam volna példákat miskolci fesztiválokról, vagy a veszprémi tévétalálkozóról is. A miskolci fesztiválokon is nagymértékben befolyásolja a művek díjakkal történő honorálását, hogy mely szerv ajánlott fel valamilyen díjat, s ha ráadásul a felajánló szerv egy meghatározott témakörhöz, vagy egyéb kö- rülhatároltsághoz köti a maga díjának odaítélését, illetve a zsűri közvetítésével történő odaítéltetését, úgy lehet bármilyen harmatgyenge egy mű, de tematikailag egybeeső, megkapja a díjat, mert megfelel a kiírásnak, versenytársa meg nincsen abban a kategóriában. Nem példálózom tovább. A fesztiválok és ilyen jellegű rendezvények, versenyek, pályázatok díjai különböző helyeken feljegyzésre, nyilvántartásba kerülnek és nagyon rövid idő múltán senki sem firtatja, senki sem kérdi, vajon milyen mezőnyben született a szépen őrzött díj, van-e mögötte valamilyen tartalom, vagy egyszerűen azért jutott az adott műnek, illetve alkotójának, mert éppen rendelkezésre állt, ki lehetett adni. Meglehetősen sok díj jut ilyen formában kiadásra, sok oklevelet nyomatnak, sok plakettet öntenek, a „melléklethez” meg mindig akad sponsor, akad egy gazdálkodó szerv, amelynek jó reklám is, ha neve mecénásként említődik. Ugyanakkor a díjak értéke a szakmai és hovatovább a szélesebb közönség-tudatban meglehetősen devalválódik. A bevezetőben említett pincérnő, az egykori ez^t- érmes legalább körbejárta, a pályát, s tette mindazt hivatásán túl, magánszorgalomból, ha úgy tetszik, társadalmi feladatként. Most meg nem egy művészeti fesztiváli, vagy pályázati második, harmadik díj, de olykor az első is azt sejteti, hogy gazdája nem azért kapta, mert kiemelkedő volt, hanem, hogy nem volt — egyáltalán! — versenytársa. Benedek Miklós A Miskolci Nemzeti Síié 117. február M játékreodje DATUM ELŐADÁS BÉRLET KEZD. DATUM ELŐADÁS KEZDÉS J A T É K S Z 1 N 1., vasárnap maria főhadnagy Bérletszünet <7> 2., hétfő Nincs előadás 1., vasárnap AZ ÉJSZAKA Este 7 órakor 3., kedd EURÜDIKÉ Kossuth A NAPPAL ANYJA ifjúsági bérlet (5) 3., kedd MEDÜZAFEJ • Este 7 órakor 1., szerda A MESÉLŐ KERT Gyermekclöadás <3> 4., szerda MEDUZAFEJ Este 7 órakor EURÜDIKÉ Shakespeare 5«, csütörtök MEDUZAFEJ Este 7 órakor ifjúsági bérlet (7) G., péntek MEDUZAFEJ Este 7 órakor 5., csütörtök A MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 7., szombat MEDÜZAFEJ Este 7 órakor EURÜDIKÉ Schiller ifj bérlet <7) 8., vasárnap MEDUZAFEJ Este 7 órakor 6., péntek EURÜDIKÉ Földes ifj. bérlet (5) 10., , kedd MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 7., szombat EURÜDIKÉ Csehov ifj. bérlet <3> ilszerda MEDÜZAFEJ Este 7 órakor 8., vasárnap MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet (3) ia., péntek AZ ÉJSZAKA 9., hétfő A Miskolci Szimfonikus Téli bérlet (fél S) A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor Zenekar hangversenye 1.4., szombat AZ ÉJSZAKA 10., kedd A MESÉLŐ KERT EURÜDIKÉ 11., szerda A MESÉLŐ KERT EURÜDIKÉ 12., csütörtök A MESÉLŐ KERT MARIA FŐHADNAGY 13., péntek MARIA FŐHADNAGY 14., szombat MARIA FŐHADNAGY 15., vasárnap MARIA FŐHADNAGY 1G., hétfő Nincs előadás 17., kedd EURÜDIKÉ 18., szerda EURÜDIKÉ 19., csütörtök MARIA FŐHADNAGY 20., péntek MARIA FŐHADNAGY 21., szombat MARIA FŐHADNAGY 22., vasárnap MARIA FŐHADNAGY 23., hétfő Nincs előadás 24., kedd MARIA FŐHADNAGY 25., szerda MARIA FŐHADNAGY 26., csütörtök MARIA FŐHADNAGY 27., péntek MARIA FŐHADNAGY 28., szombat MARIA FŐHADNAGY MÁRCIUS 1., vasárnap MARIA FŐHADNAGY Gyermekclöadás (3) Gárdonyi ifj. bérlet (7) Gyermekelőadás (3) Radnóti ifj. bérlet (7) Gyermekelőadás (3) Bérletszünct (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Arany János ifjúsági bérlet (7) Petőfi ifj. bérlet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünct (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet (7) Bérletszünet '(7) Bérletszünct (7) Bérletszünct (7) A NAPPAL ANYJA 15., vasárnap AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA MEDUZAFEJ MEDUZAFEJ Este 7 órakor 17., kedd 10., szerda BE JARAT A Este 7 órakor Este 7 órakor Este 7 órakor DÉRYNÉ UTCAI OLDALON! KAMARASZlN 11 AZ 16., hétfő leszállás PÁRIZSBAN A Kassai Thália Színház vendégjátéka Este 7 órakor 25., szerda NYOLC Nő 26., csütörtök NYOLC Nő 27., péntek NYOLC Nő 28., szombat NYOLC Nő KOSSUTH L. U. 11. Este Este Este Este órakor órakor órakor órakor VENDÉGJÁTÉKOK 19., csütörtök AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Sárospatak 23., hétfő NYOLC NŐ Kassai Thália SZERVEZÉSI OSZTÁLY: Telefon: 38-960 Jegypénztár telefonja: 15-680 Színházjegyek a bérleti előadásokra is válthatók. (7) (7)
