Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

1987. január 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Megkérdeztük: Mindenütt megvalósítható December 31-én Jósva- főn töltöttem a szabadidő­met. A községi vendéglő­ben szerettem volna étkez­ni, mivel a Tengerszem Szálló nem üzemelt. Az ét­teremben azonban nem le­hetett főtt ételt kapni. Mi­ért nem gondolnak a tu­ristákra egy idegenforgal­mi helyen? Farkas Béla ­Kaposvár * Az étterem vezetőjétől érdeklődtünk, aki elmond­ta: a vepdéglő május 1-től szeptember végéig min­dennap meleg étellel vár­ja a látogatókat. Október­től viszont hétvégén és ün­nepnapokon nem főznek a konyhán, csak előzetes be­jelentésre (például: cso­portétkeztetés). Azért ala­kult ki ez a gyakorlat, mert egyáltalán nincs, vagy alig van látogatójuk az őszi és téli időszakban. Hétközben előfizetéses ebédet biztosí­tanak a környék lakóinak és az iskolásoknak. Egészségtelen megoldás Az olvasó véleménye Lehetne másképp is... tott két korcsolyapálya. A gimnázium testnevelője és diákjai évek óta biztosít­ják a szikszói ifjúság szá­mára a jeget. A korcsolya­pályák fenntartásáért a KISZ gimnáziumi szerve­zetének tagjai vállaltak fe­lelősséget, s ők látják el az ügyeletet is. A pályák há­rom „műszakban’’ működ­nek. Délelőtt a gimnázi­um, s az általános iskolai Szikszói diákok a testnevelési órán tanulók használják, akik testnevelés órákon ismer­kednek a korcsolyázás tu­dományával. Számukra a gimnázium korcsolyát is biztosít. A délután és az este a nagyközönségé. A téli sportok kedvelői kö­zül sokan látogatják a — különösen villanyfényben hangulatos — korcsolyapá­lyákat. A gimnázium 1/A osztálya Szikszó Hová forduljunk? Alberttelepen 1981 nya­rán költöztünk új lakás­ba. Azóta állandóan be­ázunk, esőzések vagy hó­olvadás alkalmával. Min­den esetben jelentettük ezt, javították is, mégis évről évre jobban beázunk. A konnektor mellett úgy folyik a víz, mintha kinyit­nánk a vízcsapot. A bizto­sító elzárkózik kárunk ren­dezésétől. Kárigényünk még az építtetőt kötelezné. Problémánkkal már nem tudunk kihez fordulni. Valóban nincs segítség? Kónya István és hat aláírás Alberttelep Összeállította: Bodnár Ildikó Érdeklődéssel, s időn­ként némi bosszúsággal fi­gyelem a televízióban a fő műsoridőben bemutatás­ra kerülő filmeket. Milye­nek ezek a történetek? El­nyerték-e a nézők tetszé­sét? Valószínűleg megosz­tanának a vélemények, ha megkérdeznénk őket. Egy kérdésben azonban — úgy hiszem — a legtöbben hozzám hasonlóan véle­kednének. A film nyelve­zetére gondolok, -mely sok­szor fül- és ízléssértő; a sikamlós dialógusokra, a durva, indulatos, trágár kifejezésekre. Legutóbb mindezt egy amerikai szinkronizált film nézése közben tapasztal­tam. Ha már a televízió­ban, melyet milliók figyel­nek, is gyakran élnek ilyen szöveggel, miért ne lehet­ne máshol is? Gyakran ta­pasztalom, és hallom eze­ket a trágár szavakat vil­lamoson, utcán, vásárlás közben. Ez ellen keveset tehetünk. De a televízió­ban egy-egy magyar nyelv­re fordított film sugárzá­sakor mindez elkerülhető lenne. Hogyan vélekednek erről a fordítók, a szinkronren­dezők, a filmátvevők? Ta­lán helyeslik a jó „magya­ros” nyelvet? Nem volna jó, ha nem szólnánk és tennénk ellene. Gazdag és színes a szókincsünk, s a szinkronizálás során bizo­nyára pótolni, helyettesí­teni lehetne a drasztikus- ságot és ízléstelenséget. Nyíri Kálmán Miskolc Drága, de ennyire? Megdöbbenéssel és fel­háborodással vettem tudo­másul, hogy a miskolci Szentpéteri kapui kórház rehabilitációs osztályán a takarítók egy adag kávét nyolc forintért adnak. Mi­vel a betegeknek más le­hetőségük nincs a kávéfo­gyasztásra — s aki ezt az italt megszokta, „kényte­len” áldozni is rá — kifi­zetik a magas árat. Erről személyesen is meggyőződtem, amikor egy hozzátartozómat látogat­tam meg. Tehát fogyasz­tottam a mennyiségileg és minőségileg is kifogásolha­tó „élénkítő italból”. Az­tán számolni kezdtem, s bizony jelentős hasznot mutattam ki. A legtöbb vendéglátóhelyen hét-nyolc forintért, még II. osztályú helyen is megvásárolható. Munkahelyi közösségek is általában hat forintért fő­zik, még így is nyeresége­sen. A betegek mindezt nem teszik szóvá, hisz’ van elég gondjuk, bajuk. — ezért bosszankodom és írok az érdekükben. ♦ K. L. Miskolc A hideg idő, a kemény mínuszok örömet is hoz­nak. Az elmúlt hetekben több iskola udvarán alakí­tottak ki alkalmi jégpá­lyát pedagógusok, szülők, gyerekek. Naprakészen ja­vítják, locsolják ezeket, ahol egészséges mozgással tölthetik szabadidejüket a korcsolyázást kedvelők. Ezt bizonyítja a következő le­vél is: Korcsolyázni sokan sze­retnek, s többen szeretné­nek megtanulni. Ehhez ad lehetőséget Szikszón a Szepsi Csombor Márton Gimnázium által kialakí­A miskolci Szentpéteri kapu 25. sz. ház előtt és a kapualjban kaptuk lencsevégre a fotókon látható sze­méthalmazt. A kukák belefagytak a hóba, ezért a Közterület-fenntartó Vállalat munkásai ottjártukkor nem tudták kiüríteni. Mivel azok már megteltek, a lakók más megoldást nem találva a kapualjban gyűjtik a szemetet. A házkezelőségtől több­ször kérték elszállítását, ígéretet is kaptak, de intézkedés azóta sem történt. A lakók többnyire idős, be­teges emberek, akik nem tudnak segíteni a rendteremtésben. így vi­szont nem maradhat! Fotó: F. L. Hi a fontosabb? Valószínűleg sokan bosz- szankodtak január 6-án Tardonán, mivel még fél tizenkettőkor sem érkezett meg a tejszállítmány a boltba. Ekkortájt még jól járhatóak voltak az utak, más oka volt a késedelem­nek. Dédestapolcsányban a reggeli órákban motorhiba miatt lerobbant a tejter­mékeket szállító autó. Ezt megértéssel fogadtam, de a későbbi fejleményeket már kevésbé. Egy másik gépko­csi sietett bajbajutott tár­sának a segítségére. A ve­zetői nem azon igyekeztek, hogy átpakolják .a ládákat és mielőbb tejhez juttassák a környező falvakat, ha­nem bevontatták a hibás járművet. Végül is falunk úgy ju­tott tejhez, hogy a boltve­zető saját kocsijával ho­zott át néhány ládával. A bölosődés és óvodás korú gyermekeket mindez nem érdekli, s hiába is mesél­nénk nekik, hogy: Tardo­nán még délben sincs ko­rán reggel... Lábasnc Fehér Lívia Tardona A tél jegyében Január 24-én több mint száz kisdobos és úttörő vett részt szánkó- és síver­senyen Szomolya község­ben. A résztvevők Mező­kövesdről és környékéről érkeztek. A hegyközi kis­falu 12 éve ad otthont a téli versenyeknek. Jó pá­lyán és napsütéses időben zajlott a küzdelem. A he­lyezések többségét a szo- molyai pajtások nyerték el, de a részt vevő iskolák tanulói is ügyesen szere­peltek. A továbbjutók leg­közelebb a megyei verse­nyen indulnak. Tusay Dénesné Mezőkövesd A iél elleni küzdelem hetéről Az összefogás ereje A közelmúlt rendkívüli, embert és gépet is próbára tevő időjárása ismét bi­zonyította az összefogás erejét. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat mintegy 350 ezer embert ^lát el na­ponta kenyérrel és péksü­teménnyel. A kritikus idő­szakban — ha némi késés­sel is —, de eljutottak a pékáruk a fogyasztókhoz. A vállalat dolgozóinak erőfeszítése sok esetben hiábavaló lett volna külső segítség nélkül. Nagy tel­jesítményű gépekkel jutott el üzemeinkbe a fűtőolaj, a liszt, a falvakba a ke­nyér. Megköszönjük a segítsé­günkre siető honvédség­nek, a tardonai erdészet, a mezőcsáti, a mezőkeresz­tesi, tiszakeszi, ároktői, he- jőbábai, tömöri, geleji, bo­Szerkesztői üzenetek P. R. Sátoraljaújhely. Tijbb észrevételét tartal­mazó levelét köszönjük. Egyes megjegyzéseire a kö­vetkezőket tudjuk vála­szolni: az említett darab szlovák nyelvű címében valóban egy magánhangzó­val többet írtunk, hiba volt; egy adott film meg­ítélésében eltérhet a kriti­kus és az ön véleménye, sőt ez szinte természetes is lehet, az ágyjelenetet ábrázoló mozireklám ügyé­ben célszerűbb lenne a he­lyi mozi üzemvezetőjéhez fordulnia; a miskolci jég­korong-mérkőzésen adó­dott incidensről - lapunk írt, de nem szenzációhaj- hászó módon, s ez bizo­nyára elkerülte figyelmét; végül beküldött tudósítását az érdekelt rovat elkésett­nek tartotta, azért nem közölte. gácsi termelőszövetkezetek és a Délborsodi Állami Gazdaság kollektívájának, valamint az edelényi, a mezőcsáti áfészek és az Ózdi Volán dolgozóinak segítségét. Gönczi Sándor a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat igazgatója * Berzék község két utcá­ját, melyen a település apró diákjai járnak az is­kolába, négy Petőfi utcai fiatalember megtisztította a nagy hótól. A községi elöljáróság és a tanulók nevében, köszönjük mun­kájukat. Csóka János Berzék Kovács Péter, Szerencs: Kérjük, írja meg pontosan a címét, hogy sorait közöl­ni tudjuk. * „Kétgyermekes fiatalasz- szony” jeligére: Sajnáljuk, hogy nem közölte nevét és címét, így nem tudjuk jogos panaszát közzétenni. A megadott vállalási szám­ra hivatkozva megkeres­tük az illetékeseket, akik rövidesen rendezik kárigé­nyét. * A Bubiv kárpitüzem dol­gozóinak: Kérjük. írják meg nevüket és címüket, vagy keressék fel szemé­lyesen levelezési rovatun­kat, mert csak így tudunk segíteni problémájukban. Miért nem lehet meleg ételt kapni a jósvai vendéglőben?

Next

/
Thumbnails
Contents