Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. január 23., péntek OTP-mérleg - Borsodban (Folytatás az 1. oldalról) igényeinek a kielégítésében is. A tanácskozáson minde­nekelőtt a beruházási, vala­mint a lakásépítési felada­tok kerültek előtérbe. Az a helyzet ugyanis, hogy az OTP a legkülönbözőbb be­ruházási feladatok, így a la­kásépítési munkálatok fi­nanszírozásában is érdekelt. A hitelpolitikai elveknek megfelelően, elsősorban hosz- szú lejáratú hitelekkel segíti e tevékenységet, évről évre növekvő színvonalon. Mint az adatokból kitűnik, a múlt évben 4848 lakás készült el a pénzintézet közreműködé­sével. S ami a lényeg: min­den jogos hitelkérelmet rö­vid határidőn belül elbírál­va teljesítettek. Ide tarto­zik, hogy 3 százalékkal fo­lyósítottak több pénzt, mint amennyit az év elején ter­veztek. Ebben szerepet ját­szott az is, hogy egy új ren­delkezés értelmében a folya­matban lévő építkezéseknél pótkölcsön is folyósítható az elmaradt munkák befejezé­sére, ha az építtető bemu­tatja a használatbavételi en­gedélyt. Ilyen címen a múlt évben 50 millió forinttal na­gyobb összeget engedélyez­tek kifizetésre, mint ameny- nyit terveztek. Jó dolog az is, hogy a munkáltatók is mind nagyobb számban és mértékben támogatják dol­gozóikat lakásgondjaik meg­oldásában. Az ilyen jellegű támogatás tavaly mintegy 25 százalékkal növekedett. Az elmúlt év folyamán az OTP közreműködésével 1080 telket adtak tartós haszná­latra. Ebből mindössze 30 szerződést kellett felbontani, mert az építkezést valami­lyen oknál fogva nem tud­ták megkezdeni. Pillanat­nyilag újabb 1138 telket ké­szít elő az OTP értékesítés­re. A felépített lakások egy­től egyig gazdára találtak, eladatlan lakás nincs Bor­sodban. Ami a jövőt illeti, az Országos Takarékpénztár továbbra is messzemenő se­gítséget igyekszik nyújtani a lakásgondok és egyéb be­ruházási feladatok megoldá­sához. Ezt hangsúlyozta fel­szólalásában Tisza László vezérigazgató is, aki — töb­bek között — arról is be­szélt, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordíta­nak a minőségi lakások épí­tésére, a választék bővíté­sére. Elmondta: az OTP minden törekvése az, hogy gyorsabb legyen az ügyinté­zés, a hitelkérelmek elbírá­lása, még színvonalasabbá váljék az ügyfélszolgálat. Ehhez természetesen szüksé­ges megteremteni a feltéte­leket. E törekvést szolgálja a technikai színvonal növe­lése, amiben országosan, de Borsod megyében is jelentős az előrelépés. A megyében is lemérhető a munkakörül­mények javulása. Így töb­bek között Putnokon elké­szült az új OTP-fiók, ahol kulturált körülmények kö­zött állnak az ügyfelek ren­delkezésére. Felújították az ózdi körzeti fiók helyisége­it, ahol szintén megújhodott körülmények között fogad­hatják az ügyfeleket. Sáros­patakon új totó-lottó kiren­deltséget nyitottak. Terve­zik a szerencsi, a mezőkö­vesdi OTP-íiókok elhelyezé­si gondjainak a megoldását, és még egy sor olyan fel­adat végrehajtását, amelyek együttjárnak a szolgáltatás színvonalának a növelésé­vel. A vezérigazgató azt kérte a tanácsoktól; mire egy lakótömböt műszakilag átadnak rendeltetésének, ne csak a lakáshoz jutók név­sora, de a szerződés is le­gyen készen. Csali így kerül­hető el, hogy hetekig, eset­leg hónapokig üresen állja­nak az új otthonok. Egyéb vonatkozásban is figyelemre méltóak az OTP megyei-igazgatóságának ered­ményei. A lakossági szol­gáltatásban a személyi és egyéb hitelek iránt megnőtt az igény. Jó dolog, hogy minden jogos igényt ki tud­tak elégíteni. Elutasítás csak ott fordult elő, ahol a kére­lemhez nem voltak meg a szükséges feltételek. A hitel folyósításának egyik bázisa, forrása a be­tét, ami szintén kedvezően alakult a múlt évben. Az előző évhez viszonyítva mintegy 12—13 százalékkal növekedett a különféle be­tétben elhelyezett összeg. Figyelemre méltó növekedés tapasztalható az átutalási betéteknél, ami több mint kétszerese az előző évinek. S várhatóan ez az arány eb­ben az esztendőben még tovább növekszik. Mindent egybevetve, a pénzintézet eredményei fi­gyelemre méltóak, amit a megyei tanács elnöke, La­dányi József is hangsúlyo­zott, amikor a tanács veze­tőinek nevében megköszönte a jó együttműködést, a vég­zett munkát. T. F. Havasi Ferenc Japánba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására ja­nuár 16. és 22. között láto­gatást tett Kínában. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott, fő­titkára, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának el­nöke fogadta Havasi Feren­cet. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára megbe­szélést folytatott Hu Csi-li- vel, a KKP KB Politikai Bi­zottsága tagjával, a KB tit­kárával, és Jao Ji-linnel, a Politikai Bizottság tagjával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon tájékoztatták-Jk.-zu.-c'. älör-í)r-Iß..-qßk-)9>: n W '{SEI’ nocík-IV * * * hc.'-'x-ßl riadó blßcr. egymást az MSZMP XIII. kongresszusán, illetve a KKP KB 1978 decemberében tar­tott III. plénumán hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja során szerzett tapasztalata­ikról. Havasi Ferenc látogatást tett Kantonban és Sanghaj­ban, megtekintett több ipari és mezőgazdasági üzemet. Az MSZMP KB titkárának programjában részt vett Kó- tai Géza, a Központi Bizott­ság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Iván László, Magyarország pekin­gi nagykövete. Havasi Ferenc és kísérete csütörtökön Kínából Japán­ba utazott. Munkásgyíílés az Orionban (Folytatás az 1. oldalról) kell ösztönözni, biztosítani annak feltételeit, és csak ez­után, csak ennek arányában következhet az elvonás. Űj- ra át kell gondolni a kisvál­lalkozások működését. Mun­kájukra szükség van, de nem mindegyikére és egyáltalán nincs szükség egyes kisvál­lalkozások taktikázására. A SZOT elnöke ezután az új vállalatirányítási formák­ról szólt, hangsúlyozva: új lehetőséget teremtett, hogy a vállalati tanácsok, a köz­gyűlések létrejöttével na­gyobb jogot kaptak a ter­melő kollektívák a vállalat- vezetésben. A dolgozók mun­kavállalói és tulajdonosi helyzetében bekövetkezett ' módosulás hatással van a szakszervezetek érdekvédel­mi, érdekképviseleti tevé­kenységére is. — Ma sok a kérdőjel az új vállalatirányítási formák­kal kapcsolatban — muta­tott rá. — Ezek többsége a kezdeti lépések bizonytalan­ságaiból, az útkeresésből, a partnerek kapcsolatának ki­alakulatlanságából fakad. A szakszervezetek véleménye egyértelmű: elvileg nem za­varhatják, hanem csakis se­gíthetik egymás munkáját a szakszervezetek és a válla­lati tanácsok. — Ha a gazdaságban gon­dok jelentkeznek és bonyo­lultabbá válnak a feladatok, a szakszervezeteknek is se­gíteniük kell e következmé­nyek leküzdését. Hiszen alapvetően érdekeltek a szo­cialista építés feladatainak megoldásában, a gazdaság erejének növelésében. Minél nagyobb gazdasági erővel rendelkezünk, annál többet tudunk tenni a dolgozók anyagi, kulturális, szociális érdekeinek érvényesítéséért. Dolgozni az ország erejé­nek növeléséért és ezzel egy időben erősíteni a dolgozók érdekeinek képviseletét és védelmét — ez néha meg­haladja a szakszervezetek le­hetőségeit, dilemmák elé ál­lítja őket. Emlékezzenek ar­ra, hogy az elmúlt években hányszor kellett a fejlődés érdekében népszerűtlen, szi­gorító, megszorító intézke­Weinberger vádaskodásai A terrorizmus „közvetett” támogatásával vádolta meg a Szovjetuniót szerdán Wein­berger amerikai hadügymi­niszter. Egy beszédében azt mondotta, hogy a Szovjet­unió „kétarcú” politikát ta­núsít a terrorizmussal szem­ben, mivel állást foglal el­lene, de 'politikai és katonai támogatást nyújt” olyan ál­lamoknak, amelyek amerikai értékelés szerint „állami szintű terrorizmust” folytat­nak. A hadügyminiszter ez utóbbi kategóriába sorolta Líbiát, Szíriát és Iránt. Három szocialista orszá­got, Bulgáriát, az NDK-t és Kubát a hadügyminiszter szintén azzal vádolt, hogy „fegyverekkel, kiképzéssel és anyagiakkal támogatják a terrorizmust”. Egy másik nyilatkozatában a miniszter sürgette az űr­fegyverkezési program meg­valósítását, bár ezúttal óva­tosan fogalmazott, nem úgy, mint az elmúlt napokban. Kijelentette, hogy az űr­fegyverek telepítése „nem azonnal eldöntendő kér­dés”. déseket is támogatni. Hány­szor kellett elismerten jogos, sürgető igényekre azt mon­dani: sajnos, kielégítésükre most nincs lehetőség. Még azt se állíthatjuk, hogy en­nek a helyzetnek már vége. Mélyen hisszük: a dolgo­zók többsége megérti, hogy a szakszervezeteknek nem­csak a napi érdekekkel kell törődniük, hanem azzal is, hogy minél előbb több le­gyen az elosztanivaló. Ugyan­akkor meg kell érteni azok­nak a dolgozóknak — sőt rétegeknek — a keserűségét, helyzetét is, akik nem kap­nak béremelést, bár az mun­kájuk alapján jogos lenne. Meg kell érteni azokat, aki­ket az árak alakulása, az infláció erősen és negatívan érint. Sajnos, ilyen példát is sokat lehetne felsorolni. — Demokrácia, gazdasági megújulás, az értékek meg­becsülése nem lehetséges anélkül, hogy a dolgozók ne érezzék saját felelősségüket mindazért, ami ebben az or­szágban történik. Felelőssé­günket sorsunkért nem há­ríthatjuk senkire. Vissza kell állítanunk a XIII. kong­resszust követő kedvező, bi­zakodó légkört. Ez csak ak­kor lehetséges, ha ismét be­csületet adunk a munkának, ha megszilárdítjuk a megin­gott értékrendet, és újra el­ismerjük, hogy az ország legértékállóbb valutája a jó munlka, a gondolkodás — hangsúlyozta végezetül Gás­pár Sándor. Zuhanó dollár „Meddig zunanhat még a zöldhasú?” „A dollár mély­repülése” — ilyen és hasonló címekkel jelentek meg a világ vezető hirmagazinjainak legfrissebb számai. Az ér­deklődés, a megszaporodott gazdasági és messzebb te­kintő politikai elemzés magyarázata világos: az arrTCTikai valuta értékváltozása (magyarán gyengélkedése) az utób­bi hetekben elérte azt a szintet, amely immár közvetlen beavatkozásra késztette az Egyesült Államok legfonto­sabb kereskedelmi partnereit is. Japán és az NSZK kamatláb-változtatásokat jelentett be. A kanadai miniszterelnök és a japán pénzügyminisz­ter Washingtonban tárgyalt a valutapiaci együttműkö­dés kérdéseiről. Úgy tűnik azonban, hogy bár a megbe­szélések hírére a tőzsdei ingadozások rövid időre csilla­pultak, ám e viszonylagos nyugalom átmenetinek bizo­nyult. A dollár — legalábbis a jenhez és a márkához ké­pest — az elmúlt jó egy évben értékének csaknem a felét vesztette el, s egyelőre semmi biztosíték nincs rá, hogy e folyamat a közeljövőben megáll. Az amerikai illetékesek ugyanis korántsem fájlalják e valutapiaci átrendeződést, sőt sok szakértő egyenesen üdvözli e módosulásokat, ettől remélve az USA krónikus kereskedelmi hiányának csökkenését, az amerikai gaz­daság versenyképességének javulását. Vélhető, hogy Wa­shington kész akár ösztönözni — s a partnereire gyako­rolt. nyomással elfogadtatni — a további árfolyamesést is, azzal a céllal, hogy felszámolják a napjainkban horri­bilis szintre emelkedett, tavaly 170 milliárd dollár körül járó külkereskedelmi deficitet. A jelek szerint tehát háttérbe szorultak azok a körök, amelyek e pénzügyi politika veszélyeire figyelmeztetnek. Elvégre a pillanatnyi előnyök mellett a Fehér Háznak olyan, hosszabb távon ható hátrányokkal is számolnia kell, mint az infláció megugrása, az importtermékek drá­gulása, valamint a dollár iránti bizalom általános meg­ingása. Japánnal és a nyugat-európai szövetségesekkel amúgy sem ritkán fordult elő hosszabb-rövidebb keres­kedelmi háborúskodás, s könnyen megtörténhet, hogy a valuták kusza ingadozása csak nehezíti a piaci összhang kialakítását. Felmerült már olyan elképzelés is — a na­pokban épp a moszkvai Pravda adott hangot a javaslati­nak —, hogy a dollár' helyett fokozatoson nemzeti valu­tákból álló pénzügyi egységgel kellene lebonyolítani a nemzetközi pénzforgalmat. Egyelőre persze a „zöld hasú” bankjegyek kulcsvaluta szerepét nem fenyegeti veszély, így érthető, hogy világszerte figyelemmel kísérik: hol végződik a mostani mélyrepülés? Dr. Fodor László főszerkesztő (Folytatás az 1. oldalról) védelmét, a szocialista épí­tőmunka vállalását jelentet­te. Annak az örökségnek a felvállalását, amelyet talán legfényesebben a lap 1941. december 25-i, az úgyneve­zett karácsonyi lapszám fémjelez, amely a háborúba sodródott országban a füg­getlenségi mozgalom zászló- bontása volt. A múlt természetesen kö­telez is. Napjaink feladata csak látszatra tételez fel kevesebb hősiességet, helyt­állást. A mindennapok ten­nivalója a ma emberétől is megköveteli a maga cselek­vését. A mai Népszava fel­A résztvevők a megemlékezésen adatai sem kevesebbek, mint a régié voltak — mert az ország tennivalói is nagyok. Azokat az eszközöket, lehe­tőségeket kell megtalálnia ma az újságnak, amelyek a szakszervezeti munkásság érdekeinek védelmével, az ország gazdasági megerősö­dését segíthetik. Ezekről a feladatokról sokat beszélünk manapság — az újság fel­adata — többek között — megnyerni a munkásokat, olvasóit annak, hogy a szel­lemi és anyagi erőforrások egyesítésével • valóban túl­jussunk nehézségeinken. A Népszava főszerkesztőd je szólt azokról az elkép­zelésekről, amellyel mun­kájuk hatékonyságát szeret­nék erősíteni, s amely hoz­zásegíthet ahhoz, hogy a szakszervezeti munkások párbeszédének fóruma is legyen a lap. A Rónai Sándor Művelő­dési Központban megtartott ünnepségen egyébként a Csortos Gyula Irodalmi Színpad tagjai olvastak fel szemelvényeket a lap régi írásaiból, és színes össze­állítással kedveskedett a résztvevőknek az \ Avas Táncegyüttes. Gondoljuk, mindenki örömmel vitte ha­za a résztvevők közül a szerkesztőség ajándékát: an­nak a valóban történelmi, 1941 decemberi, karácsonyi számnak a másolatát. Skála-vásár: Minden más ár! 1987. JANUÁR 26-TÓL FEBRUÁR 6-IG SZOMBATON ÉS VASÁRNAP IS NYITVA, A VÁROSI SPORTCSARNOKBAN, 9 ÓRÁTÓL 18 ÓRÁIG. Kötött-divat, cipő, konfekció, lakás-textil, vas-műszaki árucikkek gazdag választékával várjuk kedves Vásárlóinkat ÉM. SKÁLA-SZÖVKER GT., MISKOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents