Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 19. szám
1987. január 23., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 üj típusú lézer A lézertechnológiát olcsóbbá teszii, gyakorlati alkalmazását jelentősen kiszélesíti a Szovjet Tudományos Akadémia Általános Fizikai intéz étében kifejlesztett új lézer. A vezérlőpult tumbler- kapcsolójának alig észrevehető élfordításáit követően a lézer halványkék sugara a szemünk láttáira változik bí- borvörössé. Ugyanez a művelet a világon eddig alkalmazott — gyakran személyautó nagyságú lézerberendezéséken — nem kevesebb, mint egy órát vett igénybe, nem is beszélve arról, hogy a sugárzás hullámhosszának — s ezzel együtt a színének —- megváltoztatását nagyméretű szímszűrőlkkél végezték. Ezzél szemben a szovjet tudósók találmánya elfér egy kisebb asztalon. VjaesesZlav Osziko, az intézet igazgatóhelyettese ate- nyerében egy gyufásSkatu- lya méretű sötétvörös prizmát tart: „A szabályozható frekvenciájú lézersugárzás sajátosságát — ez a fiziku- sök szerint színcentrumdkat tartalmazó — különlegesen megmunkált ftorlitium-kris- tály adja, amely egyedülálló módon, egyszerre tölti be a kvantumerősítő, a sugárgenerátor és az optikai szűrő funkcióit. A kristály segítségével sikerült 2—3 százalékról 40 százalékra növelni a lézerek hatásfokát. Az új lézerék hatékonyan aiká! miazh a- tók mind a fotókémiában és fotőbiológiában, mind a lézeres izötópsébészetben, mind pedig a környezettisztaság ellenőrzésében. Zsákmadzag a láblisztben A kistermelő nem károsodhat! Könnyen elmegy a kistermelő kedve a munkától, ha rossz minőségű s drága a táp, vagy alacsony a felvásárlási ár. A napokban panaszolta egy tiszalúci kistenyésztő, aki rokkantnyugdíjas és hat tehenet tart. A minap úgynevezett láblisztet vásárolt a közeli malomból, és otthon az első zsák kiürítésekor furcsa dolgot tapasztalt: félzsáknyi szemétzsákmadzag, papír, műanyag doboz, fémhulladék került napvilágra. Egy tehén körülbelül 30 ezer forintot ér, és az ilyen „táptól” bizony meg is fulladhat. — A kistermelőtől elvárják a jó árut, legyen az sertés, nyúl, vagy tej, ehhez azonban olyan takarmányt kell garantálni, amellyel a kívánt minőség előállítható. Szerencsére a takarmányértékesítő vállalatok erre is törekszenek — hallottuk Ruzsbánszky Jánostól, a B.-A.-Z. Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettesétől, akivel beszélgetve természetesen tiszalúci állattartónk panasza is terítékre került. — Mi a véleménye a történtekről, és hogyan jártak el a kivizsgálás során? — Először is tudni kell, hogy mi a lábliszt. Ez a malomüzemi takarításból, a rendszerek kiürítéséből származik. Az ilyen tételeket vállalatunk olcsóbb áron, és felelősség nélkül értékesíti, s ezt a vevőnek jelezzük is. Visszatérve a konkrét esetre, megkerestük a kistermelőt, és megállapítottuk, hogy tényleg volt valamennyi szemét a zsákban, ezért megfelelő mennyiségű korpát biztosítunk részére. — Bár elmondta, hogy fogyasztói panaszok évek óta nem fordultak elő, mégis megkérdezzük: mi a kistermelő teendője, ha rendellenes dolgot tapasztal? — A fogyasztói érdeket messzemenően szem előtt tartjuk. a keveréktakarmányt és egyéb termékeinket vásárló partnerekkel megkötött szerződéseinkben minden esetben szerepel, hogy a minőségi kifogásokat milyen módon kell bejelenteni, és ezt követően a vállalat milyen intézkedéseket köteles megtenni. Nagyon fontos, hogy a kistermelők bejelentsék észrevételeiket. Ez nekünk is érdekünk, hiszen célunk a kifogástalan minőség. Illetékeseink ellenőrzik, jogos-e a panasz, és megbizonyosodnak róla, hogy tényleg a mi termékünk-e. Abban az esetben, ha jogos a bejelentés, vállalatunk az árut (takarmányt) kicseréli, és kár esetén kártalanítja a kistermelőt. D. K. Az elmúlt időszak nagy havazásai, kisebb olvadásokkal tarkított kora reggeli fagyok, a lehullott hó felületén eljegesedést okozott. Ez a jégréteg csábíthat a nagyüzemekben a tavaszi nitrogén-fejtrágyázás megkezdésére, esetleg az ősszel ki nem szórt alap- trágyák (N. P. K.) kiszórására. A szakszerű munkák végzéséhez kértünk tanácsot Fás Jánostól, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai főmérnökétől. — Vélhetjük, hogy kettős célt szolgálhat ez a tevékenység, egyrészt a fejletlenül, vagy gyengén fejlett állapotú, esetleg hó alatt kikelt őszi kalászosok táp- anyagpótlását, másrészt a jégréteg összetörésével a növényzet levegőztetését. Ez utóbbit azonban hatásosabban el lehet végezni, a juhok megjáratásával. Az eljegesedett területre történő bármilyen műtrágyaszórás azonban semmiképpen sem hozhatja a várt hatást. Az őszi vetések fejtrágyázásával mindenképpen célszerű megvárni a hó teljes elolvadását, mind a lejtős, mind a sík táblákon. Tudvalevő ugyanis, hogy a tápanyag csak ott tud hatást kifejteni, ahol a növényzet a levelein vagy gyökérzetén keresztül felveheti. A hóra szórt tápanyag pedig nem biztos, hogy azon a helyen jut a növényzettel kapcsolatba, ahová szántuk. Olvadásig a felszínen hatóanyag-veszteség állhat elő (ammóniapárolgás). Olvadáskor — a felszínen elolvadt hóval együtt a lejtőn lecsorog és a hatását esetleg az élővizek elnitrátosításában fejti ki. Sík területeken pedig a mikrodomborzat mélyedéseiben halmozódik fel koncentrált tápoldatként, ahol esetleg perzselést is okozhat. Különösen helytálló ez a megállapítás a gyengén fejlett vetések esetében. Végül, az átlagosan ugyan 8 százalékkal olcsóbb műtrágya hatástalanul elfolyik a tábláról, vagy egyes táblarészekről, ami egyenetlen fejlődést, érést és a betakarításkor szemveszteséget jelent. Zárszámadás a termelőszövetkezetekben Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások. A tagság a szövetkezét! demokrácia fórumain, küldöttgyűléseken, közgyűléséken, részközgyűléseken értékeli az elmúlt év gazdálkodásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irányairól, feladatairól. Az országban 1203 termelőszövetkezet, s mellettük a halászati téeszék, a szakszövetkezetek és a té- eszltánsu lások készítenék zárszámadást. A TOT-nál értékéit első gyorsjelentés szerint a közös gazdaságok teljesítménye az elmúlt évben némileg elmaradt a várakozástól. Nem sikerült az előirányzatnak megfélélően fokozni a gabonatermelés hozamait, és az állattenyésztés teljesítése is a tervezettnél mérsékdltebb volt. Mindebben közrejátszott, hogy a termelőket jelentős aszálykár érte. Kétszáznál több téeszben gyorsított eljárással, részben állam! segítséggel pótolják az aszály ókoZta kiesést, újra megteremtve a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Az adatok szerint a téeszek bérgazdálkodása az elmúlt évben kellőképpen mértéktartó völt, a kifizetések alapvétőén nem szakadták el a teljesítményektől. A téeszék jövedelme szintén kisebb a vártnál, és — az előzetes adatók szerint — nem éri el az 1985. évi értéket sem. A fizetésképtelenné vált téeszek száma egyelőre még nem ismeretes. A január végén esedékes mérlegzárás után derül rndjd ki, hogy hány üzem lett veszteséges, vagy alaphiányos, illetve vált fizetésképtelenné. Ez lesz az első év, amikor a fizetésképtelenség ténye és annak mértéke alapján rendezik az ilyen helyzetbe jutott téeszek sorsát. A mezőgazdasági szövetkezetek egy része, több mint 200 üzem, tartósan eladósodott, ezt a helyzetet a zárszámadás is tükrözi. E szövetkezetek fölzárkózásának segítésére újabb intézkedések várhatók, amelyektől e termelői kör pénzügy! helyzetének fókozates megszilárdulása is remélhető. Versengő bankok Felgyorsultak az események a bankszférában: decemberben szinte naponta adtak hírt az újságok a kereskedelmi bankok alakuló közgyűléseiről. Januárban pedig szervezetileg és helyileg is elkülönültek egymástól, s megkezdték tevékenységüket. Mit is jelent mindez az érdekeltek, tehát a vállalatok, szövetkezetek számára? Egyelőre csak a cégtáblák változtak, hiszen az új pénzintézetek jogutódként mindazt a szolgáltatást nyújtják, mint korábban az MNB, és természetésen folyósítják a régebben fölvett hiteleket. Ám mindenképpen érdekes időszak elé nézünk, hiszen alapvetően megváltozott a helyzet. Ügy is fogalmazhatunk: immár nem a vállalatok keresik az egyetlen nagy bank kegyeit, hanem a bankok próbálják megnyerni új ügyfeleiket. Nem véletlen, hogy tevékenységükről, szolgáltatásaikról értesítik mostani és potenciális ügyfeleiket, kis túlzással élve, reklámozzák magukat. És ebben a versenyben, ha csak részlegesen is, de a kisbankok, vagyis a szakosított pénzintézetek szintén részt kérnek maguknak. A vállalatok hosszú évtizedek után most merőben más helyzetbe kerültek. Egy fél év várakozás után, július 1-jét követően maguk választhatnak, hogy kivel, mikor szerződnek, nem kötik őket a jogszabályok egyetlen nagy pénzintézethez sem. Már az alakuló közgyűléseken elhangzottakból nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen átalakul a banki politika. A kulcsszó az üzlet lesz, vagy ahogy a Magyar Hitelbank alakuló közgyűlésén megfogalmazódott, a bank ugyanolyan vállalat, mint a többi, csak ott pénzzel kereskednek. De ugyanúgy nyereségből él a pénzintézet most már, mint a többi gazdálkodó. Tehát száműzni kell az üzleti szótárakból az ügyfél megjelölést. Ezentúl egyenrangú partnerek ülnek a tárgyaló- asztal két oldalán, hogy kölcsönös előnyök alapján kös- senék szerződést. Már sokszor leírták, de érdemes újból megemlíteni, hogy a több bank nem jelent automatikusan több pénzt is. A népgazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a pénzpiac megelőzze a reálszférát, liberálisabb szabályozás, alacsonyabb jegybanki kamatlábak révén túlzott és kielégíthetetlen keresletet támasszon a beruházások piacán. De nem mindegy, hogy a meglevő pénzt, tőkét hogyan és főleg, kiknek osztják el. Magyarán mondva, az új, kétszintű bankrendszerben az üzleti érdekeltség alapján szerveződött pénzintézetek a hiteléket a korábbinál hatékonyabban ítélhetik oda. Nem elhanyagolható szempont, hogy maguk is gyűjthetnek betéteket, meggyorsíthatják a hitelek forgását, vagy más módon növelhetik kihelyezéseik nagyságát. S éppen a kibontakozó versenyben valószínűleg a korábbinál sokkal több új lehetőséget kínálnak majd a vállalatok számára, amelyek eddig nemigen láttak fantáziát abban, hogy pénzüket a bankban elhelyezve, annak kölcsönadva kamatoztassák. Ám ezzel még nem értünk a lehetőségek végére, a bankok kötvényt bocsáthatnak ki, tőkéjükkel résztulajdonosokként különböző vállalkozásokba foghatnak, sőt az elmúlt év végén megjelent új jogszabályok szerint még leánybiztosítót is alapíthatnák, ha éppen ebben látnak fantáziát. A megpezsdülő pénzügyi élet nemcsak tőkében, pénzben, vagyonban mérhető nyereséget hoz. Üj szemléletet plántálhat gazdasági életünkbe, a maga sajátos eszközeivel dinamizálhatja a gazdaságot, a szó igazi értelmében vett partnere lehet a vállalatoknak és szövetkezeteknek. De megújítása, bármilyen gyorsan halad is, nem helyettesítheti azokat a folyamatokat, amelyeknek a reálszférában kell megindulniuk. A kétszintű bankrendszer megteremtése, a pénzintézetek közti verseny kialakulása csak keretéül szolgálhat a struktúra- átalakításnak, a föllendülő termelésnek, önmaga mindezt nem érheti el, sőt a reálszféra lemaradása fékezőleg hat a pénzügyi életre is. Hiába van meg a szándék és a pénz, ha híján vagyunk megfelelő hatékonysággal termelhető és eladható árucikkeknek, megfontolt és dinamikus üzletpolitikával rendelkező vállalatoknak. Enélkül a bankszféra sem töltheti be eredeti funkcióját, a tőke hatékony áramoltatását. L. M. Munkavédelem a mezőgazdaságban A munkavédelmi kiállítás elsősorban a szakemberek számára fontos A dolgozó ember védelmében. — Ezzel a címmel tavaly több sikeres munka- védelmi kiállítást láthattunk. Az ilyen rendezvények elsősorban a szakemberek számára hasznosak, hiszen itt tájékozódhatnak a legújabb munkavédelmi eszközökről, és a beszerzési lehetőségekről — mondja Papp Zoltán, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának munkavédelmi vezetője, akivel a mezőgazdasági dolgozók munkavédelmi helyzetéről beszélgettünk. — Tavaly 24 termelőszövetkezetben végeztünk törvényességi vizsgálatot, idén 20 tsz-ben tervezzük. Ilyenkor ellenőrizzük, hogy a munkavédelmi szabályzat megfelel-e az előírásnak. Az összes baleset mintegy 25 százaléka a mezőgazdaságban következik be. Néhány adat megyénk termelőszövetkezeteiből: 1985-ben 1683 baleset történt, tavaly valamivel kevesebb. Fontos mutató a táppénzes napok száma: 1985Lben 54 337 nap volt, tavaly 10 384-gyel kevesebb. Az 1985-ös táppénzes napok száma 362 ember egy teljes évi munkaképtelenségét jelenti. A tavalyi évben ez 290-re csökkent. — A mezőgazdaságban ma sincs olyan szervezett munkavédelem, mint más területeken. Gondolok itt szakemberekre, oktatásra, munkafegyelemre ... — Ez tény. Az utóbbi időben azért tapasztalható javulás. A munkavédelmi előadók, vezetők alkalmazásával a munkavédelem hatékonysága is nő. Az oktatás** területéről is tudok jó példát mondani. A megyei tsz- ek fele például anyagi eszközökkel támogatta a korszerű ismeretanyagot tartalmazó diasorozatok elkészítését. A leggyakrabban előforduló balesetek okairól, a Borsod Megyei Munkavédelmi Felügyelőségen Perjési Zsolt, a felügyelőség vezetője, a következőket mondja: — A termelőszövetkezetekben mintegy hatvanezer ember dolgozik. A baleseteket — a súlyos esetek kivételével — a munkáltató vizsgálja ki, így mi is csak az általuk felfedett okokat ismerjük. Ennek alapján a munkabalesetek 12 százaléka a berendezések, gépek hibájából ered. Tíz százalékuk állatok támadására, 58 százalékuk pedig egyéb okokra (például környezeti hatásokra) vezethető vissza. A maradék 20 százalék pedig a munkafegyelem megsértéséből adódik. Itt meg kell jegyezni, hogy a munkafegyelmet nemcsak a dolgozó sértheti meg. Ide tartozik a nem megfelelő technológiai előírás, vagy a hiányos munkaköri leírások. A súlyos baleseteknek mintegy a felét emberi felelőtlenség okozza. Nem kis szerepet játszik az italozás, amit ugyan a munkáltatók nem szívesen tüntetnek fel a jegyzőkönyvben. Fontos még tudni, hogy a mező- gazdaságban előforduló balesetek egy része nem mező- gazdasági, hanem más, elsősorban ipari melléktevékenységből adódik. Ennek oka, hogy a tsz-ek korszerűtlen technológiát, elavult berendezéseket vesznek át, és működtetnek. Dobos Klára ,x Egyénileg építkezők figyelmébe Az Építésügyi Tájékoztató Központ miskolci információs irodájának komplex maigánépütési tanácsadóját, a megnyitás óta eltelt három esztendő alatt 11 111 ügyfél kereste fel. Tanácsút, tippet, tervét kértek. Az önerős otthonteremtés meglódulása magáitól értetődően növelte a forgalmat, a borítékolt építési menetrendek keresletét. A miskolci, Hunyadi utoai iroda tatarozásának befejezése után a vállalkozásihoz méltó környezetben fogadhatják majd az érdeklődőket. Dr. Horváth Béla irodavezető elmondotta, hogy az egyénileg építkezőknek hatféle katalógussal, 165-féle családi ház. 35-; féle melléképület és tízféle paneles technológiájú építmény tervével szolgálhatnak. Az iroda adatainak alapján úgy tűnik, hogy a két- három éwel ezelőtti nagy építési kedv megyénkben némileg csökkent. Tény viszont, hogy a legtöbb la- kásavató ünnepséget ebben az esztendőben tartják majd. agrokémiai tanácsok
