Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1987. január 20., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Gazdasági feladataink 1987-ben

M

int azt a megyei pártbizottság 1987. január 15-i ülésén megerősítette, az 1987. évi népgazdasági terv szigorú követelményeket állít gazdaságunk elé. Legfontosabb feladatunk a gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának növelése, a külkereskedelmi és a belső egyensúlyi viszonyok javítása, a műszaki fejlődés gyorsítása, az életkörülmények jobbítása. Közös érdekünk, hogy a megyében dolgozó vállalatok, szövetkezetek és intézmények az 1987. évi terv eredményes teljesítésében határozottabban mozgósítsák a helyi tartalékokat.

A gazdasági feladatok kimunkálásához és végrehajtásához a KB 1986. november 20-i határozata világos útmutatást ad. A középtávú megyei feladatokat — melyeket a széles közvélemény bevonásával munkáltunk ki —, a Politikai Bizottság is megerősítette, amikor a megyei pártbizottság beszámolt a XIII. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak időarányos végrehajtásáról. Erre alapozva kell az 1987. évi gazdasági feladatokat kijelölni, a végrehajtást megszervezni.

A megyében felhalmozódott gazdasági feszültségek mérséklése érdekében nagyobb erőfeszítéseket akarunk tenni az iparszerkezet arányosabbá tételére, a feldolgozó- ipar részarányának növelésére. Időszerű tennivalónk a termelői és lakossági infrastruktúra fejlesztése, a megye elmaradott térségeinek felzárkóztatása, a szélesebb értelemben vett emberi tényezők kibontakoztatása.

Szükségesnek tartjuk annak tudatosítását, hogy a gazdálkodás feltételei 1987-ben tovább szigorodnak. Olyan rugalmas termelési és piacpolitikára van szükség, mely jobban alkalmazkodik a változó igényekhez. Előrelépésünk egyik fontos feltétele, hogy a gazdálkodó szervek következetesen kutassák a jövedelmező tőkés export bővítésének lehetőségeit, az importot helyettesítő megoldásokat. Dolgozzanak ki programokat, konkrét teendőket a veszteséges és az alacsony hatékonyságú tevékenységek gazdaságossá tételére, vagy megszüntetésére.

Arra kell törekednünk hogy a kutatási eredmények — az érdekeltség megteremtésével — gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztésnek még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állnia. A megyében meglevő szellemi kapacitás jobb hasznosítása érdekében fel kívánjuk gyorsítani azokat a munkálatokat, amelyek a miskolci műszaki innovációs park létrehozására irányulnak.

Nagyobb erőfeszítéseket szükséges tennünk a műszaki fejlesztést szolgáló erőforrások növelésére, a tőkeszegénység enyhítésére. Ezt közös fejlesztések megvalósításával, a központilag preferált programokhoz való kapcsolódással, sőt külföldi működő tőke bevonásával szeretnénk elérni, de gondolunk olyan eszközökre is, mint a világbanki hitelfelvételi lehetőségek és a lízingelés.

Legnagyobb tartalékaink itt, a megyében is az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásban, az emberi kezdeményezőkészség kibontakoztatásában vannak. Ezek kiaknázásának szolgálatába kell állítani a vezetői munkát, az ösztönzést, az egész politikai munkál. Az emberi tényezőket akkor lehet igazán gazdasági fejlődésünk érdekében mozgósítani, ha jobb munkafeltételeket teremtünk — a fő munkaidőben — az alkotó, kezdeményező dolgozóknak.

Fontos követelmény, hogy az új vállalat- vezetési formákban gazdálkodó szervezetek törekedjenek a vezetői munka jobb összehangolására. Gondoskodjanak a vállalati tanácsok rendeltetés szerinti működtetéséről. Éljenek következetesebben a munkáltatói jogokkal. Érvényesítsék a hatáskörrel és a rájuk bízott vagyonnal való gazdálkodási felelősséget.

Az üzem- és munkaszervezés középpontjában a termelékenység állandó növelése, a belső tartalékok feltárása és kiaknázása álljon. A munkaerő-gazdálkodás javításának elengedhetetlen feltétele a vállalati szervezési tevékenység színvonalának további emelésé. Különös figyelmet kell fordítanunk a termelés mérséklésével, vagy átmeneti szüneteltetésével, a leállításokkal járó munkaerő-átcsoportosítások, leépítések megfelelő előkészítésére, a dolgozókkal való személyes konzultációkra.

A termelékenység, a munkafegyelem javításában is fokozni kell a követelményeket. Ennek több módja kínálkozik, köztük az ösztönzőbb belső érdekeltségi rendszer kialakítása, a vezetői liberalizmus felszámolása, a megfelelő munkafeltételek megteremtése, és az ellenőrzés fokozása.

A korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele a vállalatok közötti eredményes együttműködés, kooperáció. E téren a megyében is sok a tartalék. Sürgető és fontos feladat az együttműködést zavaró okok feltárása és megszüntetése, a kölcsönös előnyöket nyújtó formák keresése. Változatlanul fontos teendő a termelési tényezők tárgyi elemeivel való ésszerű takarékosság is. A fő figyelmet mindenekelőtt az anyaggal, energiával és az import termékekkel való takarékosságra kell fordítanunk. A beruházási eszközöket a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelemtermelőképesség növelésére kell felhasználnunk. Az anyagi termelés különböző ágazataiban vállalataink és szövetkezeteink elé a népgazdasági terv és piac különböző követelményeket állít:

A szénbányászaiban folytatódik az Állami Tervbizottság határozata alapján kidolgozott és elkezdett költségracionalizálási, szerkezetátalakítási program megvalósítása. A meghatározott költségszint feletti termelés megszüntetése érdekében meg kell gyorsítanunk néhány mélyművelésű akna lefejtését. Ezzel párhuzamosan Bükkábrány- ban növekszik a lignittermelés. Fontosnak tartjuk, hogy a munkaerő-átcsoportosításokra tervszerűbben kerüljön sor, törekedve a föld alatti szakmányos létszám megtartására, bővítésére, az alkalmazotti létszámnak a feladatokhoz történő igazítására. A gazdaságos termelési méretek kialakításával egyidejűleg a bányák igyekezzenek a belkereskedelem igényeit minél jobban és egyenletesebben kielégíteni. A perspektivikus bányákban fokozzák az előkészítést. A lehetőségekhez mérten növelni kell a du- bicsányi bányanyitás előkészítésének ütemét.

A villamos erőművektől azt várjuk, hogy termelési készültségüket továbbra is tartsák a lehetőség szerinti legmagasabb fokon. Rugalmasan alkalmazkodjanak a tüzelőanyag-struktúra változásaihoz, készüljenek fel a lignithasznosítás további bővítésére.

A

vaskohászati vállalatok az Állami Tervbizottság határozatának megfelelően tervezzék és szervezzék éves feladataikat. Folytatódjon a termelés racionalizálása, a termékszerkezet-átalakítási programok végrehajtása, a gazdaságtalan, illetve gazdaságossá nem tehető gyártmányok és berendezések leállítása. Keresni kell a felszabaduló létesítmények hasznosításának lehetőségeit. A vállalati eredmények és a költségvetési kapcsolatok kívánatos mértékű javulását a veszteségforrások folyamatos felszámolásával, a költség- gazdálkodás szigorításával, az állandó költségek csökkentésével, a fajlagos műszakigazdasági mutatók javításával alapozhatják meg. A tartós eredményjavulás csak az in- tenzifikálúsi és diverzifikálási programok gyorsított beindításától, és végrehajtásától várható. Ezért a programok megvalósításához szükséges források megszerzésében legyenek kezdeményezőek. Akkor számíthatunk sikerre, ha a vállalatok döntéseiket alapos gazdasági elemzésekkel készítik elő.

A szerkezetátalakítási programhoz kapcsoltan szükséges a belső irányítási rendszerünk továbbfejlesztése, a létszámgazdálkodási tervük pontosítása. Célunk a fizikai és alkalmazotti létszám csökkentése, a feladatokhoz való igazítása. A munkaerőmozgásban érintett dolgozókkal személyenként kell törődni, hogy elkerülhetők legyenek az emberi konfliktusok.

A kohászati üzemek szélesítsék együttműködési, kooperációs kapcsolataikat egymással és a termékeiket feldolgozó vállalatokkal. A veszteséges termelés megszüntetése miatt várható ellátási feszültségeket a nemzetközi kapcsolatok és termékcsere bővítésével tudják csökkenteni.

A gépiparnak hosszabb távon meghatározó szerepe van a megye iparszerkezetének átalakításában, a termelés területi koncentráltságának oldásában. Erre a nagy horderejű feladatra már ebben az évben fel kell készülni, a rövid és a hosszú távú tennivalóinkat ennek megfelelően szükséges meghatározni és szervezni. A gépipari vállalatok, gyárak és telephelyek 1987-ben is törekedjenek termék- és termelési szerkezetük folyamatos korszerűsítésére, megújítására. Fokozzák műszaki és gyártmány- fejlesztő munkájukat. Legyenek nyitottab- bak az új piaci igények iránt. Marketing és gyártmányfejlesztő tevékenységüket kapcsolják jobban össze.

Az új gyártmányok kifejlesztőit tegyék érdekeltté a gyors és jövedelmező értékesítésben. Keressék a lehetőségeket és minél nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a járműprogramba. Szélesítsék meglevő kooperációs együttműködési kapcsolataikat a személygépkocsit gyártó külföldi cégekkel. Bővítsék profiljukat gépkocsialkatrészek és -részegységek gyártásával. Ez a megye egyoldalú iparszerkezetében lényeges változásokat produkálhat. Ugyancsak ebbe az irányba hat, ha a vállalatok korszerűsítik és bővítik a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártást, a speciális alkatrészek és kisgépek gyártási feltételeit. Gyorsított ütemben kell keresni új, progresszív termékek (az automatizálás és robottechnika) előállításának meghonosítását is megyénkben. A gépipari vállalatok-az elmaradott térségek felzárkóztatási programjához telephelyek létesítésével, munkakihelyezésekkel kapcsolódjanak.

A vegyipari vállalatok a gazdaságos konvertibilis export növelésével, az importanyagok takarékos felhasználásával, a gazdálkodás hatékonyságának emelésével, a piaci igények mind szélesebb körű kielégítésével és az üzemeltetés feltételeinek biztosításával növelhetik termelésüket. A korábban kivívott gazdasági pozíciójukat akkor javíthatják, ha folytatják a termelési szerkezet korszerűsítését, a termelés diverzifikálását, a feldolgozottsági fok és a műszaki-technikai színvonal emelését. A meglevő alapanyagbázison célszerű megkezdeniük a finomkémiai profil bővítését, az intermedierek, a gyógyszeralapanyagok, a környezetkímélő növényvédő szerek gyártását. Indokolt javítani, bővíteni a műanyag-feldolgozás, a csomagolóanyag-gyártás, a háztartási vegyipari termékek, valamint a kozmetikumok előállításának feltételeit. Szélesíteni kell a hazai és külföldi kooperációs kapcsolatokat. A vállalati fejlesztések szolgálják az exportárualap bővítését, az import kiváltását.

Az építőipari vállalatokkal szemben továbbra is az a követelmény, hogy kapacitásuk összetétele és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon jobban a változó igényekhez. Javítsák a kivitelezői munkák szervezettségét, a szerződéses fegyelmet, emeljék az irányító és vezetői munka színvonalát. A lakásépítésben a változó összetételű igények kielégítése, a minőség, az ütemesség és a gazdaságosság javítása, a költségek és az árak növekedési ütemének mérséklése képezze a legfontosabb feladatokat.

A közlekedési vállalatoknál az eszközállomány ésszerűbb hasznosítását, a szállít- tatókkal való együttműködés fokozását, a szállítási igények gyorsabb teljesítését tartjuk fontosnak. A közúti teherszállítás versenyfeltételeinek egységesítését a szállító vállalatok használják ki újabb megbízások szerzésére, eredményességük javítására. A személyszállításban az elért színvonal megőrzése, a menetrendszerűség javítása a cél.

A posta munkájának középpontjában a telefonellátás javítása álljon. A miskolci postaközponti beruházás megvalósítása során nagyon fontos a költségkeret és a határidő betartása.

A mezőgazdaságban követekezetesen kell dolgozni a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, az alacsony hatékonyságú üzemek jövedelemtermelő képességének fokozására vonatkozó program végrehajtásán. Lényeges és sürgető feladat a visszatérően veszteséges és alaphiányos, valamint a tartósan eladósodott gazdaságok helyzetének rendezése, pénzügyi helyzetük stabilizálása. A termelőszövetkezetek jövedelemtermelő képességének növelését a vezetői munka, a belső érdekeltségi rendszer, az ésszerű vállalkozói készség javításával is elő kell segíteni.

A mezőgazdasági üzemek továbbra is kiemelten kezeljék a jövedelmező termelés- szerkezet kialakítását, a rét- és legelőterületek fokozott hasznosítását, a szarvas- marha- és juhállomány növelését, a térségi komplex meliorációt, beleértve az öntözési feltételek javítását is. Törekedjenek a helyi lehetőségeknek jobban megfelelő, gazdaságos kiegészítő ipari és szolgáltató tevékenységek fejlesztésére.

Az élelmiszeripari feldolgozást végző vállalatok és szövetkezetek az eddigieknél szélesebb választék előállításával tudják biztosítani a lakosság jobb ellátását és gazdaságos exportvállalásaik teljesítését. Ennek érdekében fokozzák az együttműködést az alapanyagtermelő gazdaságokkal, dolgozzák ki a közös nyereségérdekeltség rendszerét. Növeljék a magasabb feldolgozottságú termékek részarányát. Az önállóvá vált Borsod Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a jövedelmező gazdálkodás megteremtése a legfontosabb feladat.

A kereskedelmi egységeknek az alapellátási színvonal folyamatos javításán, a kereslet-kínálati egyensúly megteremtésén kell dolgozniuk. Ennek érdekében szélesítsék kapcsolataikat a termelőkkel, vállaljanak kezdeményezőbb szerepet a piaci hatások gyors közvetítésében, segítsék elő az egészséges gazdasági verseny kibontakoztatását mind a termelő, mind a forgalmazó szférában. Törekedjenek a kereskédelmi hálózat műszaki színvonalának folyamatos emelésére, szélesítsék az áruértékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások körét. A bolthálózat, az intenzív módszerek, rekonstrukciók és egyéb kapacitást növelő megoldások alkalmazásával bővüljön. Segítsék az alkoholizmus visszaszorítását.

Kiemelten kell foglalkoznunk az aprófalvas települések áruellátásának további javításával, a SZÖVOSZ rekonstrukciós programjának megvalósításával. A kereskedelmi vállalatokra nagyobb szerep vár a megye idegenforgalmának fellendítésében, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésében. Fontosnak tartjuk, hogy a kereskedelmi szervezetek munkájában kapjon nagyobb szerepet a fogysztói érdekvédelem javítása, a belső ellenőrzés fokozása, a kereskedelmi munka, a kiszolgálás színvonalának az emelése.

A megyei pártbizottság ülésén az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a gazdasági feladatok megoldásában nélkülözhetetlen szerepe van a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek életközeli, összehangolt politikai munkájának.

A pártszervek és -szervezetek tevékenységében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gazdaságpolitika képviseletére, elfogadtatására, helyi érvényesítésére, a végrehajtásra történő mozgósításra. Tudatosítsák minden munkahelyen, hogy gazdaságpolitikánk a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált célok megvalósítására irányul.

A kommunistákkal szemben az a követelmény, hogy támogassák egyértelműen a népgazdaság, az egész társadalom érdekét képviselő gazdaságpolitikát, az ennek megfelelő helyi törekvéseket. A vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szervezetek munkájának mércéje az, hogy működési területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását. Ezért mindenütt fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy mikor, mely gazdasági feladat megvalósítását kell politikai tevékenységükkel megkülönböztetett módon segíteni. A pártmunka tartalmát, stílusát, módszereit igazítsák a vállalati önállóság és felelősség növekedéséhez.

Elengedhetetlen, hogy pártszervezeteink jól ismerjék kollektívájuk politikai tevékenységét. Tudatosítsák a párttagság körében, hogy a gazdálkodás hatékonyságának emelése, a gazdasági tartalékok kiaknázása a politikai-tudati tartalékok feltárását, a szükséges konfliktusok vállalását és feloldását igényli. A pártszervezetek konstruktívan vegyenek részt a hatékonyság javításával együttjáró esetleges feszültségek feloldásában, fokozzák érdekfeltáró, érdekegyeztető munkájukat. Kezdeményezzék és támogassák a munkaidőalap védelmére, a szervezettség fokozására, az alkoholfogyasztás visszaszorítására irányuló helyi intézkedéseket. Az eredményi munka fontos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A pártszervezetek következetésen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság komoly felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, a szubjektivizmust. Fokozzák a pártellenőrzést, következetesen tárják fel a hiányosságokat, bátran kezdeményezzék az időszerű kádercseréket. Ugyanakkor egyértelműen és nyíltan támogassák az alkotó, kezdeményező, a nagyobb munka- fegyelmet és rendet, a magasabb teljesítményt megkövetelő munkahelyi vezetődet.

A pártszervek és -szervezetek a napi kérdéseken túl, intenzíven foglalkozzanak a hosszabb távú feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek alakításával. Törekedjenek arra, hogy a vállalati, üzemi tervek tükrözzék a népgazdasági célokat, s a vállalatok a népgazdaság helyzetével és igényeivel összhangban álló gazdasági tevékenységeket folytassanak.

A tömegpolitikai munkában ebben az évben is kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági feladatok megoldásának elősegítésére. A pártszervezetek érjék el, hogy a dolgozók megismerjék és elfogadják az 1987. évi fő gazdaságpolitikai célokat, azonosuljanak a KB 1986. november 20-i, valamint a megyei pártbizottság 1987. január 15-i határozatával. A népgazdasági és megyei feladatok általános bemutatása mellett a hangsúlyt mindenütt a konkrét, a helyi tennivalókra kell helyezni.

A politikai munkában fontos feladat a közgazdasági szemlélet erősítése. A párt- szervezetek kezdeményezzék a dolgozókat foglalkoztató gazdaságpolitikai és ideológiai kérdéseknek a munkahelyi fórumokon történő megvitatását. Célratörőbben tudatosítsák a gazdaságban zajló folyamatokat, összefüggéseket, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszának követelményeihez váló gyorsabb alkalmazkodás konkrét feladatait. Erősítsék a reálisan megalapozott elképzelések által kiváltott tenni akarást és optimizmust.

A népgazdaság helyzetéről, az 1987. évi terv országos, megyei és helyi célkitűzéseiről 1987. január 15. és dl. között az egész megyében gazdaságpolitikai pártnapokat tartunk. A megyei pártbizottság ülésén elfogadott és az előbbiekben vázolt célok közreadásával is szeretnénk elősegíteni, hogy megyénk üzemeiben, szövetkezeteiben, intézményeiben a dolgozók minél szélesebb köre ismerje meg, fogadja el és váltsa valóra a közös boldogulásunk alapjául szolgáló 1987. évi gazdaságpolitikai feladatokat.

KOVÁCS ZOLTÁN, a megyei pártbizottság titkára