Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. január 20., kedd Fórum a miskolci rádióban Gorbacsov üzenete Hosszú vitát zárnak le azok az eszmecserék, ame-' l.yek a hazai vaskohászat helyzetét elemzik és értéke­lik. Ha nem is sorsdöntő, de mindenképpen tájékoztató, tényeket regisztráló volt a tegnap esti fórum is, ame­lyet a miskolci rádióban hall­hattunk. A stúdió vendége volt dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes, Kovács Zoltán, a megyei pártbizott­ság titkára, Drótos László, az LKM vezérigazgatója és dr. Petheá András, az ÓKÜ ve­zérigazgatója. A műsort Pau- lóvits Ágoston szerkesztette, Tolnai Attila vezette. A hazai kohászat sorsát alapvetően a világgazdasági helyzet befolyásolta, de meg­határozó volt az Állami Tervbizottságnak az a dön­tése, amely gazdaságosságra, ésszerűségre törekedve ered­ményeket adott és követel­ményeket írt elő. A rádió­hoz címzett kérdések egy része az úgynevezett nagy- politika számára jelentenek feladatot: a visszafejlődve is fejlődő kohászat — mivel saját erejéből nem tud ki­lábalni a pénzügyi gondok­ból — milyen állami támo­gatásra számíthat? Melyik foglalkoztatási ág szívja fel a felesleges munkaerőt? A kohászati dolgozók tervezett bérnövekménye arányban áll-e más iparágakkal? Vár­ható-e, hogy a szakmának visszatér a régi rangja? Vol­tak, vannak lokális kérdé­sek is. Hogyan becsülik az újítókat Ózdon és Diósgyőr­ben? Kínálkozik-e lehetőség a két borsodi kohászati nagyüzem szorosabb együtt­működésére? Miért nem mu­tatkoznak gyakrabban a kri­tikus időkben a két nagy­üzem vezetői a gyárban? Miért gyanítható — egyik telefonáló szerint — ellen­szenv a gazdasági munkakö­zösségekkel szemben? Rendkívüli a helyzet, így soron kívüli volt ez a „Mér­legen a kohászat” című mű­sor is. Várakozáson felül nagy volt az érdeklődés. Az írásos és telefonos kérdések egy része — idő hiányában — válasz nélkül maradt. A résztvevők és a rádió segít­ségével lapunkban igyek­szünk majd felelni. Kedvcsi­nálóként csak annyit, kicsit sarkosan és nagyon bátran fogalmazva: megpróbálunk válaszolni arra, hogy lesz-e személygépkocsi-gyár Bor­sodban ... (Folytatás az 1. oldalról) miatt végül is nem került sor a hal ország szakértői­nek és a Szovjetunió, vala­mint az Egyesült Államok szakértőinek találkozójára. Nekünk azonban változatla­nul az a véleményünk, hogy égy ilyen találkozó rendkí­vül hasznos lenne a nukleá­ris kísérletekei betiltó szer­ződés kidolgozásának meg­gyorsítása szempontjából. A szovjet vezető tájékoz­tatta a „Hatokat” arról, hogy — még ha az Egyesült Államok nem is vizsgálja felül elutasító álláspontját — a Szovjetunió kész elküldeni képviselőit a hal ország szakértőivel való találkozó­ra. Egy ilyen találkozón — figyelembe véve minden új, az ellenőrzés terén az utób­bi időben előterjesztett ja­vaslatot — már most közö­sen, célratörően lehetne ke­resni azokat a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, amelyek a későbbiekben a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásá­ról szóló szerződés megbíz­ható ellenőrző mechanizmu­sának alapját képezhetnék. Mihail Gorbacsov- üzeneté, ben végezetül kifejtette, mindaz, amiről Reykjavíkban sikerült megállapodni, a nukleáris fegyverzet meg­semmisítéséről ott kialakult elképzelés ezentúl már nem kizárólagosan a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok tárgyát képezi: Reykjavik eredmé­nyei most már minden or­szág és nép közös tulajdo­nává váltak. S ez érthető is. hiszen túlélésük kölcsö­nösen függ egymástól — ez atom- és űrkorszakunk rea­litása —, s ez minden álla­mot életbevágóan érdekeltié tesz abban, hogy megsemmi­sítsék a nukleáris fegyverze­tet és megakadályozzák a fegyverkezési hajsza áttérje, dését a világűrre. Az álla­mok — kicsik és nagyok — ilyenfajta együttműködése az egész emberiség megóvásáért, napjainkra minden koráb­binál erőteljesebb létérdek­ké vált. — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. Újítók klubja alakul akiben mocorog valami Az újító, ha mocorog ben­ne valami, nem fogja be „pörös száját”, mert ötletét minél előbb szeretné meg­valósulva látni. Közösségi és egyéni érdek egyaránt mun­kál abban, aki mást, aki újat akar. Ezeknek a gyak­ran izgága embereknek nem­csak az adminisztrációval kell megküzdeniük, hanem kollégáik, főnökeik szakmai, s egzisztenciális előítéletei­vel is: hiszen az újító, ép­pen az önként vállalt hiva­tásánál, vagy éppen elhiva­tottságánál fogva, úgy kínál mást, hogy tagadja a ko­rábbi, vagy a meglevő gya­korlatot. Keserű kenyér az ötletembereké. Többek kö­zött ebből a felismerésből kiindulva határoztak úgy a Rónai Sándor Művelődési Központban, hogy Miskolcon létrehozzák az újítók-felta- lálók klubját. Barna Károly, a művelő­dési ház igazgatója és Tóth Szabó György, a január 20- án alakuló klub megbízott szervezője az alábbiakban összegezte az indítékokat: — Társadalmunk folyama­tosan átéli és óhajtja is min­dennapjaink technikái szín­vonalának fejlődését. Az újabb és újabb eredmények azonban nem minden eset­ben hivatásukat teljesítő szakemberek munkahelyein látnak napvilágot. Társadal­munk és népgazdaságunk hasznára vált már ez idáig számos olyan produktum is, amely a munkahely hatá­rain kívüli, otthoni szorgos­kodás eredménye volt. Nap­jaink innovatív munkájá- nagy egy részét a magánújí-. tők és -feltalálók tevékeny­sége teszi ki. Az ilyesfaj­ta törekvés azonban gyak­ran csak szándék marad, a hosszadalmas, egyéni pró­bálkozás ellenére is ... Az ötlet- és újításmentés érde­kében az országban már több szervezet, ügynökség áll az érdekeltek rendelke­zésére. Megyénkben mj is azt szeretnénk, ha a magán­újítók és -feltalálók ötletei minél nagyobb arányban válnának ismertté és haszno- síthatóvá. Szeretnénk meg­előzni az értékelhető és ér­tékesíthető szellemi produk­tumok elvesztését. A Szak- szervezetek Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanácsának elvi irányításával ennek ér­dekében ajánljuk föl segít­ségünket és támogatásunkat. Jó ötletnek tűnik klubot szervezni az ötletemberek­nek. Hasznos lehet, ha gaz­dája akad majd a gazdát­lan tippeknek. Óriási és könnyen mozgósítható tarta­lékokról, súlyos milliókról van szó. Gondoljuk csak meg: az elmúlt tervidőszak­ban az újítási versenyben versengő 89 borsodi válla­lattól 76 ezernél több újítás futott be, s ennek csaknem kétharmadát el is fogadták. A kimutatható gazdasági eredmény — öt esztendő alatt — mintegy 3,5 milliárd forint volt. Túl azon, hogy a klub létrejöttével a szel­lemi befektetés anyagi hasz­na növekedni fog, várható, remélhető, hogy az úgyne­vezett „nehéz ember” közül egyre több lesz az elégedett ember . . . B. I. Bányász Rezső látogatása az egyiptomi miniszterelnöknél Bányász Rezső államtit­kárt, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­két, aki küldöttség élén Egyiptomban tartózkodik, hétfőn fogadta Atef Szidki miniszterelnök. A találkozón jelen volt Szafvat Moham­med Juszef as-Sarif tájékoz- tatásügyi államminiszter, és Simonyi Ernő kairói magyar nagykövet. Havasi Ferenc kínai tárgyalásai A Pekingben tartózkodó Havasi Ferencet (balról) üdvözli Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt KB újonnan megválasztott ügy­vezető főtitkára, miniszterelnök. A Zsenmin Zsipao és az összes többi kínai központi lap hétfői számának első oldalán, vezető helyen kö­zölte azt a kommünikét, amelyet az Új Kína Hírügy­nökség hozott nyilvánosság­ra Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök, a KKP KB ügyvezető főtitkára és Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, KB titkára vasár­nap lezajlott találkozójáról és tárgyalásáról. Több lap a találkozóról készült fény­képpel illusztrálta a közle­ményt. Havasi Ferenc hétfőn dél­előtt megtekintette az egy­kori kínai császárok pekin­gi nyári palotáját, majd a déli órákban elindult Pe- kingből vidéki útjára, amely­nek során látogatást tesz Kantonban és Sanghajban. Elhunyt Török Alfréd Kedves kollégát, igaz ba­rátot veszített el a borsodi újságíró társadalom: 1987. január 18-án hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Török Alfréd, a Borsodi Bá­nyász hetilap nyugalmazott felelős szerkesztője. Korán itthagyolt bennünket, egy hónap múlva töltötte volna be 57. életévét... Immár öt éve tartó betegsége megtör­te életerejét, szépen ívelő pályáját, de így is gaz­dag életutat hagyott maga után. Az ötgyermekes vég- ardói szegény paraszt család­ból származó Török Alfréd már kora ifjúságában be­kapcsolódott a munkásmoz­galomba: kezdetben ifjúsági vezetőként, majd pártalap- szervezeli titkárként tevé­kenykedett. Ekkor még fi­zikai munkásként dolgozott, de szakmailag, politikailag folyamatosan képezte magát. Volt pártoktató, majd 1.953- tól, amikor is szerkesztősé­günkbe került, eljegyezte magát a lapszerkesztéssel, az újságírással. A Borsodi Bányász hetilap felelős szer­kesztőjévé 1957-ben nevez­ték ki, ezt a tisztet látta el a betegsége miatt 1982-ben történt nyugdíjazásáig. Mun­kában, sikerekben gazdag volt ez a 25 év: újságíró­ként, szerkesztőként oda­adással, lelkiismeretesen dol­gozott és ez megmutatko­zott a lap folyamatos fejlő­désében. Az ő érdeme, hogy a (Borsodi Báríyász országo­san is tekintélyes üzemi lappá fejlődött. Közben szá­mos fiatal újságírói nevelt a szakma szeretetére, becsü­letére, akik közül ma töb­ben vezető újságíróként dol­goznák. Török Alfréd, amíg egész­sége engedte, szakmai mun­kája mellett a közéletbe is bekapcsolódott: több éven keresztül a Borsodi Szénbá­nyák Pártbizottságának tag­jaként teljesített pártmeg­bízatásokat, munkásőrként pedig 16 éven át látott el szolgálatot. Munkásságát szá­mos elismerés, kitüntetés, többek között a Munka Ér­demrend bronz fokozata fémjelzi. Hozzátartozói, ba­rátai, munkatársai mellett gyászolja őt a borsodi bá­nyászok nagy családja, ame­lyet negyedszázadon át új­ságíróként, magánemberként mindig nagy odaadással szolgált. Temetése január 22-én, csütörtökön 12 óra 30 perckor lesz a Szentpé- teri kapui temetőben. Em­lékét megőrizzük! Hazaérkezett Ulánbátorból a magyar küldöttség, amely Papp Lászlónak, az OMFB elnökhelyettesének vezetésé­vel részt vett a KGST Tu­dományos-Műszaki Együtt­működési Bizottságának 35. ülésén. Megtárgyalták a KGST tudományos-műszaki komp­lex program teljesítésében eddig elért eredményeket és meghatározták a tennivaló­kat. 'Egyik legfontosabb fel­Pandzsábi Merénylet áldozata lett hétfőn az indiai Pandzsáb Szövetségi Állam egyik ve­zető politikusa. Ismeretlen fegyveresek az Új-Delhitől 240 kilométernyire északra fekvő Ludhijána városban fényes nappal meggyilkolták Dzsoginder Pál Pandey-l, a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt (I) helyi szervezetének főtitkárát, volt pandzsábi minisztert. A hin­du politikus testőre is éle­tét vesztette. adatként jelölték meg a ma­gas műszaki színvonalú ter­mékek és technológiák ki­dolgozását célzó szerződések mielőbbi megkötését. Átte­kintették a mongol kutatá­si-fejlesztési bázis erősíté­sével kapcsolatos együttmű­ködési feladatokat és a sok­oldalú együttműködés más aktuális kérdéseit. Papp László a mongol és szovjet féllel kétoldalú meg­beszéléseket is folytatott. merénylet Dzsoginder autójára egy benzinkútnál nyitott tüzet öt fegyveres. A rendőrség feltételezése szerint a gyil­kosságot szikh szélsőségesek követték el. A hatóságok a többnyire hinduk lakta vá­ros egy részében kijárási tilalmat vezettek be, hogy megakadályozzák a hinduk esetleges megtorló akcióit. Az új esztendőben ebben a szövetségi államban leg­alább negyven embert öltek meg szélsőséges merénylők. Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy Lillafüreden, a Mátyás-teremben, 1987. január 31-én, 19—04 óráig műsoros pótszilvesztert rendezünk Asztalfoglalás az üzletvezetőnél Január 21-től 24-ig CSEREAKCIÓ • FÉRFI LEMBERDZSEK VÁSÁRLÁSA ESETÉN 1 db használt lemberdzseket 400 Ft értékben beszámítunk a vételárba Várja Önt a MISKOLCI VM Centrum Áruház rn* f umí Mérlegen a kohászat KGSI-tanácskozás a tudooiáiivos-müszaki együttműködésről

Next

/
Thumbnails
Contents