Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
1986. december 12., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A tényekből ítélve Van-e verseny biztosítók között? Az utóbbi hónapokban mozgásba lendült a biztosítási piac. Talán nem is hat immár kissé túlzó elnevezésnek a „piac'* szó sem, hiszen 1986. július elseje után — ahogy akkor hírül adták az újságok, — kettévált az Állami Biztosító, a korábbi egyetlen nagy monopolszervezet: egyik fele a korábbi néven, míg a másik Hungária Biztosítóként szállt ringbe az állampolgárok kegyeiért. Akkortájt többen úgy gondolták, tulajdonképpen nem sok minden változik, nem hoz minőségi különbséget az, hogy a korábbi egy helyett két intézményhez fordulhatunk. A pesszimista jóslatoknak nem lett igazuk, elég csak az újságok hirdetési rovatait fellapoznunk. Az első hetek megfeszített szervező munkája után mindkét oldalon megindult a verseny a fogyasztók kegyeiért. Ugyanazért í többet Hamarosan valóra váltak olyan elképzelések is, amelyekre régebben legyintettünk volna: munkaidő utáni ügyintézés, bizonyos összeghatárig helyszíni kárrendezés, vagy éppen a megmerevedett casco-szabál.vok módosítása. Éppen a minap adta hírül a Hungária Biztosító, hogy a külföldre szóló casco biztosítás alapján a korábbinál nagyobb összeget fizet a kint szükségessé váló javításra. A példákat még lehetne sorolni tovább, bár a szinte reklámkampánynak is beillő hirdetések egyre pontosabban és mind gyakrabban informálják az ügyfeleket. A felhangzó szlogenek révén pedig már sajátos vállalati képe, idegen kifejezéssel — image-ja kezd kialakulni a két biztosítónak. A szolgáltatások színvonala tehát látványosan és ugrásszerűen megváltozott; mindkét biztosító ugyanazért a pénzért — díjért többet kíván adni. De nyugodtan mondhatjuk, ez még csak a verseny első stációja. Éppen tavasz- szal, egy nemzetközi biztosítási konferencia alkalmával készült összegzésből derült ki, hogy bizony nemcsak telefonhálózatunk, hanem biztosításaink egy főre jutó átlaga is elmarad a fejlett országokétól. Nálunk jóval szűkebb körre korlátozódik a személybiztosítás, és a lehetségesnél vagy a kívánatosnál kevesebb fajta biztosítással rendelkezünk. Magyarán: jövőnk tervezésekor. a csalódról való gondoskodáskor csak ritkán gondolunk az ilyenfajta lehetőségekre, a biztosítás nyújtotta anyagi biztonság-, ra. Tehát a két biztosító egy részben felderítetlen és kihasználatlan piacon tevékenykedik, s csak rajtuk áll, milyen gyorsan szélesítik a mostani szűk kört, elfogadható díjért milyen új ajánlatokat kapunk majd mi, állampolgárok. . Növekvő különbségek Persze, a díjak nagysága a legtöbbször nem szubjektív megítélésen múlik. S tudomásul kell vennünk azt is, hogy a biztosítás üzlet, nekünk és a biztosítónak egyaránt. Vagyis eleve veszteséges üzletet — mert nagyon alacsony a díjtétel — nem fognak ajánlani még kiélezett versenyben sem a biztosítók. Az már egy más kérdés, hogy lehet-e egy biztosításnak két ára. Vagyis olcsóbb az egyiknél, s drágább a másiknál? Egyes szakértők szerint erre hiába várunk, amennyiben a szabályok szerint kalkulálták a díjat, figyelembe véve a kockázat matematikai valószínűségét, akkor a végeredmény nagyjából megegyezik, a két biztosító majdnem azonos díjért ajánlhatja ugyanazt a szolgáltatást. Kivétel ez alól is akad, ha á biztosító a nála hosszabb távra lekötött pénzt valamilyen más célra befekteti, és az így nyert haszonból valamennyit visszatérít a biztosítottaknak is. Sajnos, egyelőre mindez csak elképzelés, a biztosítási szféra átalakulásával párhuzamosan folyik az egész pénzügyi rendszer átalakítása, s csak lassan bontakoznak ki a különböző új tőkebefektetési lehetőségeik. Addig tehát elsősorban a szolgáltatások színvonalának javításával versenyeznek majd a biztosítók. S lassan megjelennek majd az újfajta szemléletet tükröző ajánlatok is, az egyedi sajátosságokra, és kockázatokra szabott biztosítások. Most már egyébként érdemes átböngészni tüzetesen az ajánlatokat, egyre jelentősebbek az eltérések, és nem ritkák a különleges kedvezmények sem. Újabb konkurens? Egyelőre két biztosítóról beszélhetünk, de várhatóan újabb trónkövetelők is megjelennek majd a piacon, legalábbis elvileg a lehetőség adott. S már megjelent egy biztosítással kombinált speciális betéti forma, amelyet az OTP ajánl nekünk. Tehát tulajdonképpen nem elképzelhetetlen, hogy a pénzintézetek biztosítót, vagy éppen megfordítva, a biztosítók pénzintézetet alapítsanak. Egy mór most biztosnak látszik, a verseny, egyáltalán a biztosítási piac kiszélesedésének haszonélvezői az. állampolgárok lesznek. L. M. Teljesítették vágathajtási tervüket Az éves termelési terv határidő előtti teljesítése után most újabb kiemelkedő eredményt produkáltak a borsodi szénbányászok. Csütörtök délelőttre teljesítették az éves: 42 031 métert kitevő vágathajtási tervet. A brigádok kiemelkedő munkája meghatározó tényezője volt a 4 millió 100 ezer tonnás éves széntermelési terv határidő előtti teljesítésének. A Borsodi Szénbányák Vállalat szocialista brigádjai vállalták, hogy az év hátralévő részében terven felül még két és fél ezer méternyi vágat elkészítésével segítik, hogy a szénfalnál dolgozók eredményesen kezdhessék az 1987-es évet, s minél több szenet adhassanak a népgazdaságnak. Új gépjármű- és javítóállomás épült megyénk zempléni részén, Páiházán. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság létesíti az új üzemet, elsősorban a saját gépparkjának javítására, de megfelelő díjazás ellenében ez látja majd el a környéken levő termelőszövetkezetek gépparkjának, nemkülönben pedig a környező községek magángépkocsijá- nak javítását is. A Szoboszlai Tibor tervei alapján létesített, 15 méter széles és 36 méter hosszú üzemcsarnokot á nyékládhá- zi Mezőpanel-elemekböl a helyszínen állították össze. Az épület már tető alatt áll, behelyezték a nyílászárókat is, így a téliesített épületben a következő hónapokban is végezhetik a belső munkálatokat mind a kőművesek, mind a szerelők. A földszintes csarnoképületben alakítják ki a gépkocsimosót és -zsírozót. A javításokat a két szerelőhajóban végzik majd. Ezek egyikében görgős fékmérö- berendezés is helyet kap. Kialakítanak villanyszerelő és lakatosműhelyt, kompresz- szorházat és alkatrészraktárt, valamint 25 fő részére különböző szociális létesítményeket. A műhely eredményesebb kihasználása és a rendelkezésre álló kapacitás lehetővé teszi, hogy a környékbeli tsz-ek munkagépeit is itt hozzák üzemképes állapotba. Különösen nagy segítséget jelent majd a szerviz- és javítóállomás a lakosságnak. Különböző típusú és méretű festékes edényeket gyártanak a Miskolci Vasipari Szövetkezet Márta-bányai üzemében. Nyolcvan nőnek ad munkát az üzem. Fő megrendelőjük a TVK és a Budalakk. Az országban egyedül csak itt készítik a hígítós körkannákat. Ebből, ebben az évben 130 ezer darabot gyártottak. Az 5 kilós xilade- kor, és xilamonos dobozból 300 ezer darabot és a 23 literes kúpos körkannából 450 ezer darabot. A kis kollektíva ez évben várhatóan 80—83 millió forintos termelési értéket állít elő. Jövő évben az egy kilogrammos dobozokból már egymillió darabos megrendelésük van. Képeink a dobozkészítőket mutatják be. Laczó József felvételei Pontos exportszállítások A Tiszai Vegyi Kombinát termékeinek exportját az év végi szállítási csúcs idején sem késlelteti vagonhiány, szállítmányaik fennakadás nélkül indulnak a külföldi megrendelőkhöz. Korábban jelentős szállítási nehézségekkel küzdött a nagyvállalat, s ez a gondjuk csak az utóbbi egy-két hónapban enyhült. Nemrégiben ugyanis együttműködési szerződést kötöttek a MÁV-val és termékeik exportőrével, a Che- molimpex Külkereskedelmi Vállalattal, a szállítások ütemességének javítása, a külföldi megrendelések zavartalan, határidőre történő teljesítése érdekében. A folyamatos szállítások megszervezése nem kis feladatot jelent, hiszen a TVK évi csaknem 7 milliárd forint értékű exportjának döntő része vasúton hagyja el az országot. Az ehhez szükséges vasúti vagonokat csak úgy tudják biztosítani, hogy folyamatosan egyeztetik az igényeket, s ha kell, a MÁV soron kívül is küld kocsit. A TVK-ban pedig a hétvégeken, az ünnepnapokon is fogadják a beérkező vagonokat, s azonnal hozzálátnak az áruk berakodásához. A jó együttműködés eredményeként a TVK festékekből hamarosan teljesíti idei szovjet exportkötelezettségét, s mivel rendelkezésére állnak a szükséges vagonok, fokozni tudja műtrágyáinak kiszállítását is. Az utóbbiak értékesítésére most kedvező a lehetőség a külpiacon. Ma egész napon át Mályi- ban ismételten eszmét cserélnek, érdekeket közvetítenek (remélhetőleg egyeztetnek is) megyénk kistermelői, és mindazoknak a szerveknek, intézményeknek, vállalatoknak a képviselői, akiknek pártunk XIII. kongresszusa határozataiból adódóan, úgymond hivatali kötelessége a kistermelés szervezése, koordinálása. Azért hangsúlyozom, hogy ismételten kerül sor az eseményre, mert az ilyen egész napos fórum, tanácskozás — sok egyéb rendszeresen ismétlődő és élő találkozó, kontaktus mellett — most már évek óta szerves része a megye kisárutermelö mozgalmának. Szinte önmagában is bizonyítva annak tényét: nép- gazdaságilag rendkívül fontos, társadalmunk egészét érzékenyen érintő, egyben szerteágazó tevékenységi körről van szó, mely szerteágazó tevékenységi körnek összetartó, egyben legjellemzőbb lényegi tartalma az értékteremtés. A legilletékesebb, a legbeszédesebb ebben a témában egy szám: az a 34 százalék, ami a kisárutermelésünk részarányát igazolja a megye összes mezőgazdasági termelésében. Ez a szám, ez a százalék olyan tekintélyes, hogy a termelési szféra mellett nemhogy kézlegyintéssel nem lehet elmenni, de a lekezelő, e termelési tevékenységet folytatók körében a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzetét keltő magatartás is súlyos hiba, sőt bűn. Maga e szám, sokat elmond, ám korántsem mindent. Hisz’ arról nem szól, hogy a kistermeléssel előállított termékek mintegy fele az önellátást szolgálva, jelentős terheket vesz le a központi árualapért felelősek válláról, s arról sem árulkodik, hogy a kistermelés nemcsak a hagyományosan mezőgazdasági foglalkozású néprétegeket fogja át, hanem a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének igényéből adódóan társadalmunk legszélesebb rétegeit is. Hiszen — ez is érdeme, értéke — a szellemi cselekvés után végzett fizikai munka az emberi szervezet regenerálódását, teljesítőképességének növelését •— nem utolsó szempontként —, az emberi kapcsolatok kiteljesedését is segíti. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy aki saját erejével, eszével és verejtékével termel zöldséget, gyümölcsöt, hizlal, tenyészt jószágot, az a mindenkori napi árakat lényegesen józanabbal mérlegeli, s magának a mezőgazdasági termelésnek reális megítéléséig is eljut. Megyénkben — az országosnál sok vonatkozásban mostohább természeti adottságuk miatt .— a másodlagos gazdálkodásnak, s ezen belül a mezőgazdasági tevékenységnek, mindig nagy jelentősége volt. Kezdve az életszínvonal javításától, vagy legalábbis szintentartá- sától, egészen az egyes le- területek népességmegtartásában vállalt szerepéig. S ez a szerep — a közgazdasági kedvezőtlenségekre azonnal negatív irányba ható reagálások (értsd; termelési kedv visszaesése) ellenére — napjainkban is kiemelkedő. Felmérések szerint tavaly például a felvásárolt mezőgazdasági össztermékmennyiségen belül a vágónyúl, a húsgalamb, a méz 100 százaléka, a bor 69,8 százaléka, a vágósertés 59,9 százaléka, a baromfi 32,7 százaléka és a tehéntej 34,6 százaléka a kisüzemekből, a kisgazdaságokból származott. Ma. Mályiban, a megyei kisáru termelés egyik legkiválóbb koordinátorának, az öt éve a Hazafias Népfront kebelében működő Kistermelők Megyei Klubjának szervezésében kerül sor e szféra jelenét értékelő, s egyben a jövő lehetőségeit firtató, tervező tanácskozásra. Ott lesznek ezen a megye minden körzetéből a kistermelők képviselői, kertészek, sertéstartók, tejtermelők, méhészek, s ott lesznek megyénk párt-, állami szerveinek képviselői, a felvásárló és forgalmazó, tehát e termeléssel partneri kapcsolatban álló vállalatok vezetői, szóval mindazok, akik úgymond egy hajóban ülnek. Ez a tény egyben azt követeli valamennyiüktől, hogy a hajó a jövőben is egy irányba, jó irányba haladjon. Ez annál is inkább fontos, mert a kistermelés hajóját napjainkban más. eddiginél veszélyesebb hullámok ostromolják. A termelés jellegét egyre inkább a szakosodás, az árutermelés kell. hogy jellemezze, ez pedig megköveteli a piachoz — s mivel sok esetben exportra szánt áruk termeléséről van szó —, a külpiachoz való alkalmazkodást. Ez szemléletben, szaktudásban, munkaintenzitásban részben újabb, részben nehezebb feltételeket ró minden termelőre. De nem kevesebb a gondja, feladata a koordinátoroknak sem, kezdve az információk gyorsabb áramoltatásától, az új szakmai ismeretek (biológiai alap, műszaki, technológiai színvonal, korszerű agrotechnika) továbbítása, terjesztése, megkedveltetése terén, hiszen e tényezők együt. tes hatása röpíti a jelképes hajót nyugalmas vizekre, s teremti meg e fontos nép- gazdasági ágazat éltető lényegét: a termelési és értékesítési biztonságot. Hajdú Imre