Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

1986. december 6., szombat nőj ÉSZM-MAGYARORSZAG 7 Legfőbb érték az egészség Szívbeteggondozás megyénkben Századunk elejétől lénye­ges változások mentek vég­be a legtöbb iparilag fejlett társadalom megbetegedési és halálozási viszonyaiban. A változások lényege, hogy előretörtek a szív- és ér­rendszeri betegségek más betegségekkel szemben. Ezek a változások hazán­kat sem kímélték, a szív­ós érrendszeri betegségek 'nálunk is az élen vannak a hálálozási és megbetegedési statisztikában. Különösen a koszorúér-betegségek arány­számának növekedése jel­lemző és itt is az, hogy egy­re fiatalabb korúnkat érin­tenek. Sajnos, az arány­számok növekedése Magyar- országon még napjainkban is tart. Mindezen változáso­kat egészségügyi kormány­zatunk is értékelte, éppen ezért hozta létre az 5/1982- es rendeletet a szívbetegek kötelező gondozásáról. A gondozási kötelezettség a szívbetegek 5 csoportját érinti, melyek a következők: reumás lázon átesettek, ve­leszületett szívhibában szen­vedők, szerzett (reumás) szívbillentyűhibás betegek, koszorúér eredetű mellkasi fájdalomra panaszkodó bete­gek, szívinfarktuson áteset­tek és végül a szívülem-sza- bályozó készülékkel (pace­maker) ellátott betegek cso­portja. A gondozás célja az, hogy ezen betegek rendszeres ellenőrző vizsgálatai során a beteg panaszaira és a vizs­gálati leletre támaszkodva az orvos olyan intézkedése­ket (gyógyszeres változtatás, vagy szükség esetén műtéti megoldás) hozzon, amelyek­kel a beteg állapotromlása elkerülhető . legyen, a szük­séges beavatkozásokat idő­ben végre lehessen hajtani. Megyénkben már jóval az Egészségügyi Minisztérium l!)82-es rendelete előtt is folyt szívbeteggondozás. Az említett rendelet adta meg a hivatalos kereteket ahhoz, hogy a megye szívbe­teggondozása egységes egé­szet képezzen és tovább fejlődhessen. A következő jelentős lépés az volt, ami­kor meghatározták kapcso­latrendszerünket a szakmai vezetést biztosító Országos Kardiológiai Intézettel, va­lamint regionális közpon­tunkkal, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Tüdő- gyógyászati Klinikája kere­tében működő kardiológiai osztállyal és a Szívsebészeti Klinikával. Megyénk szívbeteggondo­zása városi kardiológiai gon­dozókra épül, melyek Ka­zincbarcikán, Mezőkövesden, Miskolc I. és III.. kerületé­ben, Özdon és Sátoraljaúj­helyen működnek. A megyei kórházban működő kardio­lógiai szakrendelés kettős feladatot lát el: egy adott terület (ma még igen nagy) lakosságának városi szintű ellátásán túl összefogja az említőit gondozók munkáját és képviseli a megyét az or­szágos intézetek, valamint a regionális központ kapcsola­tában. Hátterét kardiológiai profilú belosztály képviseli megfelelő kapacitású , és színvonalú koronária-őrző- vel. A megyei kardiológiai szakrendeléseknek szakmai téren kettős feladata van. Egyrészt biztosítaniuk kell területük szívbetegeinek az említett csoportokban a gon­dozását és nyilvántartását, másrészt szakmai tanács­adást nyújtanak a hozzájuk tartozó körzeti orvosok szá­mára, akik továbbképzésé­ben is részt vesznek. Az em­lített tevékenységek mind­egyike azt a célt szolgálja, hogy az alapellátás gondozá­si tevékenységét a kellő szakmai szintre emelje. A gondozási tevékenység egyik nagyon fontos eleme a betegnyilvántartás és az ebből adódó elemzési és ter­vezési munka. A megye kar­diológiai gondozóit 1985-ben több mint 20 ezer beteg vet­te igénybe. Az 1978 óta vég­zett éves felméréseinkből ki­tűnik, hogy fokozatosan csökkent és napjainkban már gyakorlatilag megszűnt a reumás láz előfordulása, ami a lakosság jóléti viszo­nyainak és egészségügyi el­látásának fontos mutatója. Ezzel párhuzamosan csök­kent a reumás szívhibák előfordulása is, de ezt csak­nem kiegyenlíti az időskori érelmeszesedésből vagy tü­netmentesen zajló reumás lázból eredő szívhibák szá­ma. Az igazi növekedést megyénkben is a koszorúér­betegségek számának szapo­rodása okozza, a jelenleg nyilvántartott 7500 szívbeteg több mint felét ők teszik ki. A koszorúérbetegek szá­ma, köztük a 40 év alattiaké és a nőké évről évre emel­kedik, az infarktusoké az utóbbi években megduplázó­dott. Várható a további emelkedés, mivel a potenciá­lisan infarklusveszélyt je­lentő koszorúér eredetű mellkasi fájdalommal bíró betegek számának figyelése csgk 1985-től kötelező. A nö­vekedés okai abban kere­sendők, hogy igen magas a lakosság infarktushoz veze­tő rizikófaktor-érintettsége: becslés szerint a megyében 90 ezer magas vérnyomásos beteg ellátásával kell szá­molni, dohányzás tekinteté­ben hazánk világviszonylat­ban a második, Európában az első, sok az elhízott erm- ber, magas az állatizsír-fo- gyasztás, alkoholfogyasztás­ban is „világnagy hatalom" vagyunk. Az okokat tovább is lehetne sorolni. Más or­szágok tapasztalata szerint ezen rizikófaktorok a lakos­ság befolyásolásával és ak­tív részvételével csökkenthe­tők voltak, ez pedig a ko­szorúér-betegségek előfordu­lásának komoly csökkenését okozta, önként adódik tehát ebből a jövő feladata is a kardiológiai gondozás szá­mára. A koszorúérbetegek területén csak akkor tudunk javulást elérni, ha csökkent­jük a lakosság rizikófaktor­szintjét. Ennek érdekében minden felvilágosítást és se­gítséget meg kell adni, de a lakosság megértése, aktív támogatása és részvétele, magyarul, társadalmi össze­fogás nélkül nem tudunk eredményt elérni. Dr. Varga István kardiológus szakfőorvos A tej és a tea — termé­szetesen csak cukor nélkül, a fogszuvasodás ellen hat. Semlegesítő hatású a fog­zománcot romboló savakra, melyek a szájban a cukor és a keményítő bomlási ter­mékeiként jönnek létre és így védi a fogakat a szuva­sodás ellen. Erre utalt nem­rég az Észak-rajnai Fogor­vosok Betegbiztosító Egye­sülete Düsseldorfban. A tej és a tea A cukrozallan teának is* lehet szuvasodást gátló hatá­sa. Ez ugyanis jelentős flu­ormennyiségeket tartalmaz. A fajtától függően napi két-három csésze tea elég ahhoz, hogy a fogorvosok által kívánatosnak tartott egy milligrammos fluorid­védi a fogakat adagot elérjük a szuvasodás meggátlása érdekében. Teljesen hatástalan azon­ban a védelem cukrozott tea. készen vásárolt gyü­mölcstej, valamint erősen cukrozott csokoládéitalok esetén. Ezek fogyasztása után azonnal fogat kell mos­ni. Töprengető-------A látószögről--------­K ülönbözőképpen látjuk a dolgokat, asze­rint, milyenek vagyunk: a dolgok jók és rosszak, szépek és rettenetesek — attól függ, milyen szemmel nézzük őket. (Karcl Capek) Aki messze lát a jövőbe, a múltba is messzebb lát. Ezért emlékszik jobban a ma embere a kőkorszakbeli ősére, mint a ró­mai polgár, aki pedig időben közelebb volt hozzá. A múlt fokozódó feltárása döntő bi­zonyíték arra, hogy haladunk a jövő fe­lé..., hogy közeledünk valami messze hegygerinc felé, ahonnan egyszerre pillant­juk majd meg bölcsőnket és koporsónkat. (Karinthy Frigyes) A rútságnak van egy előnye a szépség­gel szemben: a szépség elmúlik, a rútság megmarad. (Hunoré de Balzac) Marie azt mondta, hogy szeretné meg­ismerni Párizst. Elmondtam neki, hogy él­tem már ott. és megkérdezte tőlem, hogy milyen. Azt mondtam: piszkos. Sok a ga­lamb és sok sötét udvar van. Az emberek­nek fehér a bőrük. (Albert Camus) Nagyon buja, friss zöld volt minden, amióta utoljára látta, s hogy azóta a folyó- nak ez az alsó szakasza történelmi jelentő­ségűvé vált, az semmit sem változtatott rajta. (Ernest Hemingway) Semmi sem okoz akkora örömet az em­bernek, mint az a tudat, hogy van ellen­sége, aztán megpillantani az ellent, s meg­győződni, vajon tényleg olyan-e, mint el­képzeltük. (Haló Calvino) Érdemes megfigyelni, mily különböző érzelmi reakciót vált ki valamely esemény bizonyos emberekből. Némelyek szörnyű csatákat élnek át. a halállal néznek szem­be, és elképzelhetetlen borzalmakon men­nek keresztül, mégis ép lélekkel kerülnek ki belőle, míg másoknál a holdfény reme­gése a sivatagi tengeren, vagy egy madár éneke az erdő sűrűjében, olyan megrázkód­tatást okozhat, hogy egész lényüket meg­változtatja. Vajon ez az erő. vagy a gyen­geség jele? (Somerset Maugham) Gyűjtötte: Havasházi László Ipartörténeti panteon A Mátra és a Bükk hegység ásványkincseinek felfedezője, Fazola Henrik 1730 táján született a né­metországi Würzburgban. Apja feltehetően jómódú lakatosmester volt, mert Henriket és ennek öccsét. Lénárdot is kiképezte la­katossá. Henriket érdekelte a vas­kohászat. a vasfeldolgozás egész folyamata, ahogyan a hegyek kőzeteiből kibá­nyászott vasérc az olvasz­tókemencén és a vasverő hámorok friss tüzein ke­resztül nyújtott vasként ke­rül a kovácsok és lakato­sok kezéhez. Huszonnyolc éves korá­ban vasmüves tudományá­nak, művészi képességei­nek híre túllépte szülőha­zájának határát, és a pom­paszerető egri püspök-fő­ispán: Barkóczy Ferenc hí­vására 1758-ban költözött Egerbe. Alig töltötte be harmincadik életévéi, ami­kor megalkotta vasmíves mesterségének . világhírű remekét: az egri várme­gyeházához készített rács­kapukat, melyekről a szak- irodalom megállapította, hogy a rokokó vasrácské­szítés terén az egész vilá­gon nem akad párja. Fazola egy-két év alatt Eger város legjobban kere­ső iparosai közé került. Házakat, pincéket, szőlőt vásárolt, bort termesztett, a város legvagyonosabb polgára lett. 1763-ban Barkóczy esz­tergomi érsek lett, s a he­lyébe kerülő gróf Eszter- házy Károly nagyarányú építkezésekbe kezdett, ahol bőven akadt munkája Fa- zolának, akit a nyomasztó vashiány ösztökélt vasérc­kutatásokra. Az 1765—1769- ig eltelt négy év alatt fá­radságot nem kímélve ve­tette magát a Bükk és Mátra hegység rengetegei­be, lakatosmunkáját elha­nyagolta, egri műhelyében távollétében csak segédei dolgoztak, adósságokba ke­veredik. évente 1000 Ft-ot is meghaladó kölcsönöket vesz fel, s hogy a Fazolák kezében maradjanak a vá­ros lakatosmunkái, Eger­be hívja öccsét, Lénárdot, akinek művészi képességei szerényebbek, de bátyja nyomában jó eredmények­kel alkotott művészi érté­kű kovácsolt míves vas­munkákat. Fazola Henrik felfedezte az égerbaktai, almárvölgyi kőszenet, Párádon timsó- bányát, Gyöngyös környé­kén ólom- és ezüstbányát, valamint rézlelőhelyet. Végre Uppony határában rátalált az annyira keresett vaskővonulat nyomaira, melyre vasműépítési tervét alapozhatta. Mária Terézia 1769. áp­rilis 24-én aranyéremmel és elismerő oklevéllel ju­talmazta megszállott kuta­tótevékenységét. Fazola Henrik, bár pénz­beli támogatást várt, vagy legalább fizetéses állást re­mélt, de ekkor még a bécsi udvarba vetett bizalma nem ingott meg, sőt az aranyérem csillogása azt a meggyőződést érlelte meg benne, hogy az udvarnál kell keresnie a vasműala­pításhoz az üzlettársakat. Ezért 1769 őszén a bécsi udvari kamaránál meg­kezdte tárgyalásait, rászán­va magát egy végzetes lé­pésre, nevezetesen az eddig felfedezett bányáit csekély 9000 Ft készpénztérítés és a bányákban neki jutta­tandó hivatal ellenében őfelségének, Mária Terézi­ának felajánlotta, aki el­fogadta az ajánlatot, 32 részvénnyel betársult a vállalkozásba, ennek fejé­ben magához ragadva a gyár ügyeiben való kor­látlan rendelkezés jogát. Bécs számára Fazola szo­rult helyzetében tett aján­lata révén megnyílt a le­hetőség egy egészen kor­szerű. nagy kapacitású ál­lami vasgyár létesítésére, a magyarországi ásvány­kincsek kiaknázására. Ép­pen ezért a pozsonyi ma­gyar kamara és a diósgyő­ri koronauradalom veze­tősége Fazolában és a bé­csiekből álló társulatában nem látott mást, mint egy idegen tőkés csoportot, a bécsi udvarnak kellett köz­belépnie, hogy a gyárépí­tés ügye szabad utat kap­jon. 1770. július 28-án adta ki Mária Terézia a Diós­győri Vasmű alapítóleve­lét, s Fazola Henriket ki­nevezte gyárvezető faktor­nak. 1770 nyarán kijelöl­ték a gyárépületek helyét, 1771 őszén megindultak az építkezések a Garadna és Szinva völgyében és Fazo­la Henrik 1772 tavaszán befűtötte az ómassai vas­olvasztóját. ezzel egy idő­ben leépítve egri lakatos-, műhelyét, átköltözve vég­érvényesen a diósgyőri Szentlélek-pusztára. Fele­sége halála után pár hó­nappal újból megnősült, feleségül vette 42 éves ko­rában a 18 éves Kari Tek­lát, akinek apja Eszter- házy Miklós ezredében ka­tonai sebészként szolgált, bátyja pedig Mária Terézia testőrhadnagya volt. A szentléleki vasmű meg­felelő anyagiak híján saj­nálatos módon víztározó nélkül épült fel, melynek hiánya erősen befolyásolta a folyamatos termelést. Az első években Fazola ma­gára hagyottan vezette a gyárat, s akkor történt meg a kincstári kezelésbe vétel, amikor a vasmű át­esett az üzembeindítás el­kerülhetetlen gyermekbe­tegségein, 1775-ben. A kiadott ügyviteli sza­bályzat alaposan megnyir­bálta a gyárvezető hatás­körét, mely révén a gyár­alapító saját gyárának nem birtokosa, csupán fi­zetett alkalmazottja lett. A gyár termelvényeinek fő profilját Bécs szabta meg, mely szerint a vasmű csupán félkész termékeket gyárthatott, annak ellenére, hogy a környéknek szer­számokra, késztermékekre lett volna szüksége. A diósgyőri vas jobbnak bizonyult a stájer vasnál is, ezért a bécsi udvar zá­rolta a vasmű termékeit, azokat kiszállította az or­szágból, s az osztrák vas­gyárakban dolgoztatta fel drágán értékesíthető kész­termékekké. A gyarmatosí­tó iparpolitika így teljes mértékben érvényesült. A gyáralapító viszont fo­kozatosan elszegényedett, hisz neki volt a legkeve­sebb haszna a vasgyárból. Lassan a vezetés is ki­csúszott a kezéből, vagyo­nát vesztett ember lett, hi-, telezői egymás után indí­tották meg ellene adósság­pereiket. A gyártelepen nemkívánatos személyiség lett, az épülő kancelláriá­ban, amely ma Központi Kohászati Múzeum, a ka­mara már nem is biztosí­tott helyet számára. Míg Egerben lakott is, sokat betegeskedett. A bá­nyakutatások fáradalmai, a Béccsel folytatott kegyet­len harc felőrölte erejét, letördelte korábban csa­pongó szárnyait. A bécsi udvar elérkezettnek látta az időt arra, hogy megsze­rezze Fazola részvényeit, egyezkedést ajánlott a gyáralapítónak. Fazola Henrik 1779. áp­rilis 18-án halt meg 49 éves korában, hátrahagyva egy huszonöt éves fiatal- asszonyt és két gyermeket, az ötéves Frigyest és a pár hetes Borbálát. Kétségte­len érdeme a borsodi ipar­vidék bányászatának és kohászatának elindítása. A Garadna és Szinva völgyé­ben elhullajtott magjából nőtte ki magát a diósgyőri kohászat. Kriston Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents