Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
1986. december 28., vasárnap = ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Elhelyezkedési támogatás A munkaképes korú lakosság lehetőleg teljes körű foglalkoztatása — a gazdaságirányítás elméleti követelményeként — mindig is együtt jelent meg a munkavállalók gazdaságilag racionális, hatékony foglalkoztatásával. A mindennapi gyakorlatban azonban inkább a teljes foglalkoztatás követelménye érvényesült a hatékonyság rovására, s ez a gyakorlat országszerte a munkaerővel való pazarló gazdálkodáshoz, következésképpen a munka termelékenységének stagnálásához, illetve romlásához vezetett. Mostanság mintha változna valamelyest a helyzet, mintha a foglalkoztatás hatékonyságát legalább olyan fontos szempontként kezelnék, mint a teljes foglalkoztatást. Még akkor is, ha sokan úgy vélik, hogy a hatékonyság túlerőltetése végül is a teljes foglalkoztatást veszélyezteti, mégpedig ez utóbbi olyan szociális vívmány, amelyről nem szabad lemondani. Szerintük e két követelmény konfliktusa gyakorlatilag feloldhatatlan. Elvileg van is ebben némi igazság, csakhogy Magyarországon munkahelyek tízezrein tapasztalható valóságos — és gyakorta valóban súlyos — munkaerő- hiány, főleg az infrastrukturális ágazatokban, de egyes termelőágazatokban is. A cél tehát olyan foglalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer megteremtése, hogy a racionális megfontolásokból felszámolt munkahelyek dolgozói, állami segítséggel kerülhessenek új munkahelyre, esetleg új szakmát is tanulva. Másképpen fogalmazva: a korábban annyi gazdasági kárt okozó — mert főleg spontán jellegű, személyes indítékú — munkaerőfluktuációt egyfajta kényszer- pályára terelve, a gazdaságilag hasznos mobilizáció szolgálatába kell állítani, felhagyva végre azzal az ősrégi — és gyakorta ugyancsak nagyon káros — elmélettel, hogy csakis az a jó és megbízható munkás, illetve alkalmazott, aki valamikor belép egy munkahelyre, s aztán majd onnan megy nyugállományba. Viszont: a tervszerűen irányított mobilizáció az egyéni érdekek védelmét is megköveteli: az érintetteket minden lehető módon segíteni kell abban, hogy a kényszerűségből elhagyott munkahelyek helyett másikat és minden szempontból megfelelőt találjanak, s hogy még csak átmenetileg se érje őket súlyosabb keresetveszteség. És ez alapvetően állami feladat, mert, ha az állam e tennivalókat a munkáltatók nyakába varrná, akkor aligha vállalkozna bárki is olyan akciókra, mint legutóbb a Rába, kispesti gyára egyik részlegének fejszámolásával. A munkaügyi szakemberek véleménye — és reményei — szerint, a közeljövőben és meglepően rövid idő alatt megélénkülhet a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása. Ennek egyik jogi lehetősége, megszületett végre a csődtörvény, tehát kidolgozták a vállalatfelszámolások, illetve -szanálások pontos jogi rendjét. Ezzel párhuzamosan — és főleg a szakszervezetek szorgalmazására — kidolgozták és életbe lléptették a munkanélküli segély egy speciális formáját is, amelynek alkalmazásával nagymértékben megkönnyítik az átmenetileg munkanélküliek újra elhelyezkedését. Ám sokan kérdezik, hogy ez a bizonyos elhelyezkedési támogatás nem ellen- tétes-e a munkához való alkotmányos joggal? Nem! Gyakorlati okok miatt sem. A következő években nyilván viszonylag ritkán kell csak folyósítani e támogatást, mert az ideiglenesen munkanélküliek elhelyezkedése semmi gondot nem jelenthet egy olyan országban, ahol jelenleg is több mint 70 ezer a szabad munkahely, s ezek java része a fővárosban, illetve a nagyobb ipari körzetekben található. (A már említett Rába-példa kapcsán még kell kérdezni: vajon ki tudja, hogy az intézkedés által érintett 360 emberért eddig összesen 50 munkáltató jelentkezett, jelezve, hogy azon nyomban foglalkoztatnák őket; volt olyan jelentkező is, aki az egész csoportot átvenné, minden keresetveszteség nélkül.) Ám, ha így van, akkor egyáltalán miért szükséges ez a speciális munkanélküli segély? Nos, éppen a hatékony foglalkoztatás elősegítése végett. A vállalatok ugyanis túlságosan is komolyan vették — mellesleg nem egészen önszántukból, hanem bizonyos politikai, társadalmi nyomásra — a teljes foglalkoztatással kapcsolatos morális kötelezettségeiket. Úgy érezték és érzik, hogy nekik is vállalniuk kell valamit az ezzel kapcsolatos tennivalókból. Gyakorta emiatt maradtak el a nélkülözhetetlen átszervezések, létszámcsökkentések. S hogy levegyék a vállalatokról ezt a terhet, nos, ezért született a döntés: az átszervezésekkel és az átcsoportosításokkal együtt járó anyagi konzekvenciákat az állam vállalja. Vagyis: a munkaerő-közvetítő hálózat kiépítése, az átképzési támogatás, s újabban az elhelyezkedési támogatás — mint a foglalkoztatáspolitika együttes eszközrendszere —t lényegében felszólítást jelent ä gazdasági vezetőknek, hogy hagyják bátran kibontakozni a foglalkoztatás hatékonyságát javító folyamatokat. Szüntessék meg a gazdaságtalan munkahelyeket, küldjék el a felesleges embereket, mert létbiztonságukról, újra elhelyezkedésükről az állam gondoskodik. A munkáltatóknak nem az a dolguk, hogy teljes foglalkoztatás fenntartásán őrködjenek — ez állami feladat és kötelezettség —, viszont mindent meg kell tenniük az emberek ésszerű, hatékony, a termelékenység növekedését biztosító foglalkoztatása érdekében. V. Cs. Kiszállításhoz készítik elő az almát. A telepről minden héten rendszeresen szállítják az árut az áfész vonzáskörzetébe tartozó településekre. Baktériumölő műanyag fóliák Poliészterszövettel erősített műanyag fóliák gyártását kezdték meg a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalatnál. Az új termékek <1—7- szerte erősebbek a hagyományos műanyag fóliáknál, s így sokféle divatcikk — például táskák és övék —, valamint kempingfelszerelés készülhet belőlük. Az új termékcsaládon belül speciális adalékanyagok hozzáadásával olyan különleges fóliákat is előállítanak, amelyek megakadályozzák, hogy a felületükön megtelepedjenek a baktériumok. Ez a tulajdonságuk különösen ott hasznosítható jól, ahol hosszabb ideig szabadban tárolt árut kell megvédeni az időjárás viszontagságaitól. A nedvesség ugyanis kedvez a baktériumok megtelepedésének, s ha ezek a mikroorganizmusok elszaporodnak a fólián, mintegy „megeszik" a műanyagot, és az rövid idő alatt hasznavehetetlenné válik. Az újdonságokból eddig csaknem tízezer négyzetméternyit gyártottak. Nagyobb tételekben a MÜÁRT és a Buda- flax vásárolt belőlük, forgalmazásra, illetve az utóbbi konfekcionálásra. A Hungáriában két éve készítenek különféle speciális tulajdonságú, megerősített fóliákat. Az idén már másfél millió négyzetméternyit gyártottak a poliészterháíó- val, illetve poliészterszövettel társított, a hagyományosnál jóval teherbíróbb, tartó- sabb PVC-fóliákból. ivmmBMmtmmmmnmnammmmmmiammmmKmmmmmmmmmmmm Befejeződött a cikóriaszezon Jánossomorján, az ország egyetlen cikóriafeldolgozó üzemében — ahol 75 évvel ezelőtt gyártottak először cikóriából pótkávét — befejezték az idei termés feldolgozását. Tizenötezer tonna gyökérből 4500 tonna cikó- riaaszalványt gyártottak; ennek 70 százalékát a külpiacon értékesítik, a többiből helyben gyártanak különböző ízesítésű és összetételű pótkávékat. Jelenleg ötféle pótkávét készítenek, s most kezdték meg egy újdonság gyártási kísérleteit is. Ezt a különleges pörkölésű cikóriából készülő szemcsés pótkávét a presszógépeken is le lehet majd főzni. A kövesdiek éléskamrája Mezőkövesd város és a környező települések téli zöldség-, gyümölcsszükségletének döntő hányadát a Mezőkövesd és Vidéke Áfész biztosítja. A szövetkezet központi felvásárlótelepén az őszi hónapokban fokozatosan teltek meg a magtárak burgonyával, gyökérzöldségekkel, hagymafélékkel, babbal, káposztával. E termékek zömét a helyi és a környékbeli kistermelők termelték meg, velük szerződéses kapcsolatban áll már évek óta a fogyasztási szövetkezet. Bizonyos áruféleségekre — így például fejes káposztára, burgonyára — más megyék társszövetkezeteivel kötnék szerződést a kövesdiek. Nagy Bertalan, a felvásárlótelep vezetője kérésünkre elmondta: idén őszszel burgonyából 13, almából 7 vagon mennyiséget vásároltak fel. Ezenkívül jelentős készletük van gyökérzöldségekből, szárazbabból, s évek óta egyik legeredményesebb vállalkozásuk a káposztasavanyítás. A tartósítóüzemükben 9 vagon közkedvelt hordóskáposzta készül egyszerre, s ahogy az üzletekbe történő kiszállítás után kiürül egy-egy ciszterna, folyamatosan újabb tételt savanyítanak be. A folyamatosság az egyéb áruk beszerzésére, az egyéb készletek feltöltésére is vonatkozik. A felvásárló- és raktár- telepről a kövesdi boltokba mindennap, a vonzáskörzet községeibe hetente kétszer szállít zöldséget és gyümölcsöt a kövesdi áfész. (ha) Fotó: Kovács Mátyás Év végén az ÉFFU-nál * : « »M* ■ Követik a piac változásait Az ÉPFU a mai, eléggé labilis piaci viszonyok ellenére sem változtatott alap- tevékenységén, továbbra is döntően az építőipari vállalatoknak végez fuvarozást. Nagy sorozatban szállít házgyári elemeket — igaz az állami lakásépítés visszafogása miatt erőteljesen csökkennek az ilyenfajta megbízások — százezer tonnaszámra fuvaroz cementet és különféle építőanyagokat. — Mivel erősen megcsappantak a különféle beruházások, s számunkra kedvezőtlenül alakult az építőipari tevékenység szerkezete (fokozottabban előtérbe kerülnek a felújítási-tatarozási munkák — szerk.), az építőipar megváltozott helyzetéhez kellett az ÉPFU 3. Számú Miskolci Üzemegységének is igazítani a tevékenységét — mondja dr. Bodrogi Zoltán kereskedelmi és forgalmi igazgatóhelyettes. — S mert nagy területen dolgozunk, jól lemérhetjük, hogy szinte megyénként eltérnek a piaci viszonyok. Az egyik helyen köny- nyebb a helyzetünk, másutt viszont le kell járni a lábunkat a megbízásokért. S milyen az élet, az idén olyan feladatot is' elvállaltunk, amely eddig ismeretlen volt az ÉPFU gyakorlatában. Történt, hogy Nádudvaron elkészült egy folyékony műtrágyát előállító korszerű üzem, s mi vállaltuk a termék fuvarozását. Jövőre már mintegy százezer tonnát szállítunk belőle a megrendelőknek. Aztán dolgoztunk a Dunántúlon, pontosabban Győrben is, ahol az ÉPFU ottani üzemegységét segítettük ki, mivel nem győzte a házgyári elemek szállítását. — Tehát minden a legnagyobb rendben megy, különösebb gond nélkül gazdálkodnak? — vetettük közbe. — Ezt azért nem mondanám — válaszolta az igazgatóhelyettes. — Itt van például a munkaerő-probléma. Az év első felében elég sokan elmentek tőlünk, más vállalatokhoz, vagy éppen magánfuvarozónak álltak be. S ahogyan ilyenkor lenni szokott, nem a leggyengébb gépkocsivezetők, vagy karbantartók, szerelők távoztak. hanem éppen fordítva. Szerencsére, ez a számunkra kedvezőtlen folyamat a második fél évben megszakadt, s azóta stabilizálódott az üzemegység létszáma. — Nem kisebb gond az sem, hogy járműveink műszaki állapota tovább romlott, a gépkocsik átlagos életkora már 7—8 év körül van, s jó néhányat közülük nullára leírt szállítóeszközként tartjuk nyilván. — Mi lehet a megoldás? — A kivezető utat abban látjuk, hogy a jövőben fődarabcserékkel, s anyagi lehetőségeinkhez mérten új gépkocsik vásárlásával javítjuk szállítójárműveink műszaki állapotát. — Attól is remélünk kismérvű javulást, már ami az üzemegység pénzügyi helyzetét illeti, hogy január 1- től díjszabásváltozást léptetnek életbe, azaz növekednek a fuvarköltségek. Eddig ugyanis, az utóbbi nyolc-tíz esztendőben, több esetben emelték a gépkocsi-alkatrészek, valamint az üzemanyag árát, viszont a díjszabás változatlan maradt. — Néhány nap múlva új esztendőt kezdünk, milyen kilátásokkal? — A fő célunk ezután is változatlan, vagyis hiánytalanul ki kell szolgálnunk az építőipart. A legkedvezőbb a helyzetünk most Hajdú és Szabolcs megyében, ahol a fuvaroztatók már egész évre lekötötték az ÉPFU kapacitását. A cementszállítás továbbra is megmarad fő profilnak, s várhatóan 1987- ben is 300 ezer tonna körül lesz az a mennyiség, amit Hejőcsabáról és Bélapátfalváról közúton el kell fuvaroznunk. Terveink között szerepel, hogy a meglevő mixeres nyersbetoh-szállító járműparkot tovább gyarapítjuk, ugyanis növekednek az igények az effajta szolgáltatás iránt. — Nagy súlyt helyezünk belső érdekeltségi rendszerünk finomítására, továbbfejlesztésére, nem mintha ebben elmaradtunk volna. De látnunk kell, hogy a bérek növelését csak a termelékenység fokozásával alapozhatjuk meg. Ha termelési feladatainkat kevesebb járművel, s a tervezettnél kisebb létszámmal oldjuk meg, javul az üzemegység jármű- és élőmunka-hatékonysági mutatója, értelemszerűen nagyobb bér, illetve kereset illeti meg dolgozóinkat. L. L.