Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 299. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1986. december 20. Napirenden az 1987. évi állami költségvetés Hetényi István expozéja — Lázár György felszólalása Az ülésteremben Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés léli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Ország- gyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Mor- vay László (Budapest 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez : tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-, bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költség- vetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — 'Hetényi István pénzügy- miniszter emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti Önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi 'Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség- vetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos, 1986-ban a költség- vetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés versenyképessé léteiét, korszerűsödését. Üj bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá (Folytatás a 2. oldalon) Lak és társközségei ;í: I“ delénytől nem meszr sze dombos, erdős “ vidéken fekszik öt ií kis falu. A közös tanács székhelye Lak, s a társ- községek: Szakácsi, Irota, iv Hegymeg és Tömör. Az öt falunak összesen alig több ;$ a lélekszámú 1500-nál. Egy $■ városi lakótelep tíz házá- % ban élnek ennyien. A te- lepüléseken jobbára idős, i-í nyugdíjas korú emberek él- nek, legtöbbjük csak az alapnyugdíjjal rendelkezik. A kereskedelmi ellátás nem kielégítő, a szolgáltatások jóindulattal is hiányosnak $ mondhatók. Munkalehető- séget csak a tömöri tsz biztosít, s most ezzel a tsz- ;í: szel is bajok vannak. Ho- í; gyan élnek itt az emberek, ií milyen tervek, remények >■: táplálják őket? Az öt fa- luról olvashatnak összeáll!- » ft fásunkban a 8—9. oldalon. Képünkön: Laki utcarészlet. Gyermekvárosi karácsony Előkerültek a kisautók, a vonatok, a szeretet és a figyelmesség megannyi jele. A miskolci Gyermekvárosban ugyanis e hét közepén rendezték meg a fenyőünnepséget. (Riportunk a 12. oldalon.) i Javaslat újabb természeti értékek védetté nyilvánítására December 19-én Balabán Péter titkár vezetésével Miskolcon ülésezett a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság. Először Bá- thori Gábor, a megyei tanács osztályvezetőjének beszámolója alapján megvitatták azt az előterjesztést, amely javaslatot tesz a tanácsi környezetvédelmi alapból támogatást kérő vállalatok pályázatainak elbírálására. Jelenleg több mint 10 (Folytatás a 2. oldalon) A Tiszaitól a Keletiig Miskolc, Tiszoí pályaudvar. 1986. december 12. Pontban 4 órakor az 512. számú személyvonat kigördül az állomásról. A Budapest Kelet! pályaudvarra induló vonal mozdonyvezetője: Ihász Kálmán. A harmincéves fiatalember 1978-tól végzi ezt a szép, felelősségteljes munkát. A vezér, gépével a Keletiből 10 órakor induló gyorsvonatot hozta vissza Miskolcra. Ezen az útján elkísérte a mozdony vezérállasában e ripőrt készítője is, Erről az útról számolunk be képriportban a 12. oldalon. t Uj környezetvédelmi beruházások
