Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. december 20., szombat Dr. Koleszár István köszöntése ■ *i ÉH§ > % Tegnap délelőtt a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságon bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 60. születésnapján dr. Koleszár István nyugalmazott főkapitányt — aki ebben a minőségben 18 évig teljesített szolgálatot —, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége tagját. Ez alkalomból a belügyminiszter dr. Koleszár Istvánt a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki. Az ünnepségen, amelyen jelen volt dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány és Lábas József, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának osztályvezetője, köszöntötték Novodonszki József rendőr alezredest, aki a szolgálat példamutató teljesítéséért Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben részesült. A kitüntetéseket dr. Péter János rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes adta át. Tanácsrendelet a teltéről, a sátorgarázsok sorsáról Ülésezett Miskolc Város Tanácsa Tanácskozik az Országgyűlés Napirenden A pórt és a kormány vezetői a padsorokban. A háttérben a Bor sód megyei képviselők egy csoportja. A hetedik ötéves tervi lakás- és telekgazdálkodás koncepciójáról, a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésének előkészítő munkájáról, és az 1987. évi munkatervről tárgyaltak tegnap a Miskolc Városi Tanács tagjai. Az ülésen — egyebek között — szó volt a sátor- garázsok sorsáról is. A ta(Folytatás az 1. oldalról) millió forint áll rendelkezésre, a jövő évben ehhez még 25—26 millió remélhető, tehát 35—36 millióval gazdálkodhat az alap az 1987-es beruházások kiegészítő finanszírozására. A támogatást kérő vállalatok közül a BVK, az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat, a DIGÉP, a Sárospataki Tanács Városgazdálkodási Üzeme és a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Vállalat pályázatait javasolta elfogadni a bizottság. A végleges döntést a megyei tanács vb-ülésén hozzák meg. A vitában Dénes Sándor, bizottsági tag megkérdőjelezte, hogy a támogatás elosztása megfelel-e a tényleges szükségleteknek. Véle- pénye szerint, mivel ezek a pénzek elsősorban a vállalatok levegőszennyezési bírságaiból folynak be, éppen arra is kellene — mármint a légszennyezés csökkentését szolgáló beruházásokra — felhasználni. Természetesen nács tagjai végül tanácsrendeleteket fogadtak el. Egyhangúan megszavazták a településfejlesztési hozzájárulásról szóló rendeletet. Végezetül bejelentések, javaslatok, interpellációk hangoztak el. Az ülésen elhangzottakat lapunk hétfői számában részletezzük. ellenérvek ' is elhangzottak, hiszen a talaj, a vizek szeny- nyezettségét éppúgy csökkenteni kell, mint ahogy szükség van a települések kommunális szemetének ösz- szegyűjtésére és elszállítására. A bizottság tagjai ezután Pál Józsefnek, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjének előterjesztésében megvitatták és elfogadták azt a javaslatot, mely szerint újabb természeti értékeket nyilvánítanának védetté. A szóban forgó területek — a kisgyőri Galya, a tapolcai Kisköves és a szemerei kastélypark — olyan gazdag geológiai, növénytani és állattani értékekkel rendelkeznek, amelyeknek védelme, fennmaradásuknak biztosítása sürgős és indokolt feladat. Az elfogadott javaslatot a megyei tanács ülése elé terjesztik. A bizottság végül meghallgatta a titkári jelentést az egész évben végzett munkáról, s javaslatokat kért a jövő évi feladattervek elkészítéséhez. (sz—i) (Folytatás az 1. oldalról) tesszük a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőség,élt, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységet. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer megbolygatása nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat, ott, ahol azokat nem nép- gazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visz- szaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység; például egyes gazdaságtalan aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseink megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit' amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bank- rendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig Vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg, amíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos szigorodásával összhangban, emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalék- ponttal s az úgynevezett el- lenértékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Áttérve a kiadásokra: ezek több, mint fele társadalombiztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres tesAz 1987. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban azzal számol, hogy 1987-ben a népgazdaság ösz- szes jövedelme — folyó áron számítva — 8—8,5 százalékkal gyarapodik. A pénzügyi előirányzatok arra épülnek, hogy fokozódik a belső gazdasági környezetnek a hatékonyság javítására ösztönző ereje. Az állami költségvetés bevételei 6,1 százalékkal, kiadásai 5,7 százalékkal növekednek. Az 1987. évi költtületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadása? 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz jutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó külön kölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987-től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé válik ; figyelembe vesszük, hogy ezek fenntartási költségei az ott lakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alól az a lakástulajdon, ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont általában nagyobb adót kell fizetni. A szociálpolitikát szolgáló társadalombiztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szokásos évi nyugdíjemelésre, valamint a már említett kompenzációkra. A tanácsi szociális segélyeket is jelentősen bővítjük. Az eddigi kedvezmények fenntartása mellett 1987-től a vállalatoknak á megváltozott munkaképességű dolgoségvetés 606,9 milliárd forint bevétel és 650,7 milliárd forint kiadás egyenlegeként 43,8 milliárd forint hiányt mutat; ez a népgazdaságban létrehozott hozzáadott érték (GDP) 3,7 százaléka. Az állami költségvetés bevételeinek java része 1987- ben is a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetéseiből ered; az e körből származó, támogatásokkal csökkentett bevételek' előirányzata 327,8 milliárd forint; zókra vonatkozó foglalkoztatási kvótát ír elő. Amelyik vállalat ezt nem teljesíti, az meghatározott összeggel fog hozzájárulni egy most létrehozandó Rehabilitációs Alaphoz. A befolyt összeg további munkahelyek megteremtését szolgálja e réteg számára. A szakszervezetek kezdeményezésére a vállalatok 1987-től jóléti alapot képezhetnek évi 300 forintos összegben a gyermekgondozási segélyen levők és a gyermekgondozási díját igénybe vevők után is. Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges a? intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kieíneit orvosi programokra, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai és alkohológiai ellátás és az AIDS megbetegedés elleni küzdelemhez biztosítunk többleforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására. Ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel, 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahá- ' lózat. A költségvetési feladatok színvonalas ellátásához pénz kell, de nemcsak az, hanem a feladathoz mért ésszérű gazdálkodás is. 1987-ben célratörőbben kell vizsgálni az irányító-igazgatási tevékenység, a háttérintézmények, a költségviselés, a szervezetifinanszírozási rend ésszerűsítését, és már gyakorlati eredményeket is fel kell mutatni. Ezért is kívánjuk a minisztériumok, országos hatáskörű szervek támogatásának 3 százalékát, összesen 1,4 milliárd forintot, a tanácsok támogatásának 1 százalékát,, 800 millió forintot zárolt tartaléknak minősíteni, amelyet — mérlegelésen alapuló differenciáltsággal — év közben csak külön kormányzati döntés esetén szabad felhasználni. Az Országgyűlés az elmúlt évben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott hátrányos helyzetű kisebb összefüggő térségek gondjaival. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkezetének átalakítására 1987. évre 360 millió forint támogatást biztosítunk. A tanácsok sokat tehetnek, hogy ezt a pénzt vállalati társadalmi összefogással bővítsék. A jövő évre megszabott célok megvalósításához igen kemény munkára, alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldására van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítséget kíván adni — mondotta végezetül Hetényi István. ez 6,7 százalékkal több az 1986. évinél. A vállalatok összes befizetése 5,7 százalékkal növekszik; ezen belül a nyereség- és jövedelemadó — a különféle adókedvezmények bővülése miatt — a nyereségnél mérsékeltebben, mintegy 9 százalékkal nő. A termelési adó, a vállalati gazdasági munkaközösségek teljesítménye utón fizetendő (Folytatás a 3. oldalon) Új környezetvédelmi beruházások
