Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-25 / 277. szám
1986. november 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Árvíztől aszályig \ I# ■■ ■■ I 11 11 ■ ■■ ff r m Közösen a közös jovoert újra- és újratermelődés nagy A tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezet háza táját sem kerülte el a manapság oly sok borsodi mezőgazdasági nagyüzemben tapasztalható, a melléktevékenységek körét apasztó „láz”. Ennek következtében itt is megszűntek a körzeten kívüli, távoli ágazatok. Alaptevékenységen kívül árbevételre a ladányi szövetkezet csak a tiszatardosi varroda, az építőbrigád, a faüzem munkája után, valamint a kereskedelmi tevékenységből számíthat. Az elmúlt évi pénzügyminisztériumi átfogó vizsgálat viszont megállapította: ahhoz, hogy a szövetkezet jelenlegi gazdálkodási színvonala javuljon, nemcsak a műszaki hátteret kell javítani, hanem a tevékenységi kört is szélesíteni szükséges. — Szövetkezetünk gazdálkodását, eredményét az 1980-as árvíz szó szerint elmosta, s szanáltak bennün- ketü A következő években viszont már ellen tudtunk állni a kedvezőtlen természeti hatásoknak, igaz, ezek messze elmaradtak az említett árvíz kártételétől. Most például az aszállyal birkóztunk, az tizedelte meg az idei eredményeinket — mondja Sári Gyula, a tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezet elnöke. A tiszaladányiak gazdálkodásukkal csak az egyszerű újratermelésre képesek. Azaz, nem marad pénz fejlesztésre, jóllehet a szövetkezet hitelekkel nem leterhelt. — A „csak” kifejezés kissé elmarasztalóan hangzik — vélekedik az elnök —, pedig mi mindannyian tudjuk, hogy a körülményeink és adottságaink között az Új technológiával készülnek az , ékszíjak a Taurus egyik budapesti gyáregységében. A műszaki fejlesztések eredményeként a korábbiaknál nagyobb teherbírású, jóval tartósabb, másfélszer- te hoszabb ideig használható ékszíjakat gyártanak. A technológiai változáshoz az NDK-ból vásároltak licencet, amelynek bevezetése tízmi 1szo. Sajnos, emellett mar valóban nem jut pénz nagy fejlesztésekre, jóllehet ezért mi erőnkhöz mérten igyekeztünk a technikai feltételeken újítani. Mégis, jelenleg például a gépparkunk teljes nyilvántartási értéke nem adja ki egy új Rába traktor árát. A bővülés mértékét azonban nem lehet mindig csak á gazdasági haszonnal mérni. Tudomásul kell vennünk: közös gazdaságunk több falu határát öleli át, s a 620 fős tagságunk itt él. A falvak lakosságának jó érzése pedig meghatározza munkánkat. A falu és a szövetkezet sorsa már régen összekapcsolódott, jövője tehát közös jövőnk. Nekünk természetes, hogy a tanáccsal közösen építünk ravatalozót, mozit, öregek napközi otthonát, vagy ha nincs pénze a tanácsnak hangosbemondóra, akkor megvesszük azt, s nemcsak a pénz miatt. Segítjük a helyi tűzoltókat, a Népfrontot, az MHSZ-t, vagy a sportkört, s áttételesen ők is visszasegítenek, hiszen tagjaik a mi tagjaink. Ekképpen aztán könnyen megérthető, hogy a szövetkezeti munka ma már régen nemcsak a hagyományosan vett paraszti munka. Több és szélesebb annál. A fejés mellett megfér az esztergálás éppúgy, mint a juhászkodás mellett a traktoroskodás, avagy a szabásvarrás. — A tiszaladányi termelővetkezet mégis csökkentette a melléküzemági tevékenységét. — Pontosabban: csökkentette és növelte is. Arról van ugyanis szó, hogy átgondoltuk és átértékeltük eddigi munkánkat. Van egy varmillió forintba került. Ebből a pénzből új gyártósorokat vásároltak, illetve a régi gépek közül sokat átalakítottak. A géppark kibővítésével az eddigieknél évente egy- harmadával több ékszíjat tudnak készíteni. Az új technológia bevezetése azért vált szükségessé, mert. a nyolcvanas évek elején jelentős mértékben kicserélőrodánk. Ettől a tevékenységtől nem kívántunk megválni, többek között azért sem, mert helyi foglalkoztatottságot old meg. Hasonlóan értékeltük az építőbrigád, illetve a faüzem munkáját, további sorsát. Tulajdonképpen úgy tervezzük, hogy a jövőben csak olyan melléküzemágakra számítunk, amelyek vagy közvetlenül a helyi foglalkoztatást oldják meg, vagy pedig a helyi lakosság érdekeihez kapcsolhatók. Hogy megértse mire gondolok, példát is mondok. Ez ideig jó volt a kereskedelmi tevékenységünk. Ha viszont jó, akkor azt érdemes továbbfejleszteni. A helyi tápboltunk és zöldségboltunk az itt élők hasznára is válik, s működésével a közös gazdaság is jól jár. Hasonló a helyzet a büfé és a vendéglő esetében is. Az említett PM-revízió után azonban gondoltunk egy nagyot és merészet, s átvettünk egy elárusítópavilont a miskolci Búza téri piacon. Ezzel pedig a kereskedelmi tevékenységet tovább építettük, bővítettük. Nem titkolom, ettől az ágazattól sokat várunk. Sokat, mi háztájival bajlódó Tisza menti emberek, hiszen nem kell majdan az asszonyainknak bebuszozniuk a szerencsi piacra dióbéllel, zöldséggel burgonyával, gyümölccsel. A termelőszövetkezet ezen túl felvásárolja a felkínált falusi portékát, s értékesíti Miskolcon. S nem titkolom, sokat vár ettől a tevékenységtől a szövetkezeti vezetőség is. A megtermelt eredményen túl, egyúttal kiszélesedik a háztáji integráció is, a szövetkezet és a falvak lakosainak örömére. dött a mezőgazdaság gépparkja, és megváltoztak az ipari üzemek igényei is. A hagyományos ékszíjak iránt visszaesett a kereslet, az új berendezésekhez pedig másféle méretű és nagyobb teherbírású ékszíjak szükségesek. A licenc alapján gyártott termékek már megfelelnek az új követelményeknek. és nemcsak erősebbek a régieknél, hanem munka- védelmi szempontból is sokkal biztonságosabbak. Hidrolégusok A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi szervezete és a neubranderburgi Kammer der Technik között egy éve létrejött tudományos-műszaki együttműködés keretében az elmúlt héten német vízgazdálkodási szakemberek jártak megyénkben szakmai tanulmányúton. A vízellátás és szennyvíztisztítás területén dolgozó hidrológusok a kommunális szennyvizek mező- gazdasági hasznosításáról, a szennyvízkezelő berendezések üzemeléséről és a talajvízből történő ivóvízellátás tapasztalatairól tartottak elő. adást az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon. Mint megtudtuk, az NDK-ban és ezen belül Neubrandergburg megyében is az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvizek tisztítása, elhelyezése, a tavakban bővelkedő országrész vizeinek jó minőségben való megőrzése és a fokozódó mértékben nitrátosodó talajvizek jelentik a fő gondot. Az általános ismereteken túl a hazai szakemberek több olyan tapasztalatról is értesülhettek, melyet minden bizonnyal nálunk is eredménnyel lehetne hasznosítani, mind például a kommunális szennyvizek öntözése, vagy az ivóvíz föld alatti vas- és mangántalaní- tása. A Vendéglátó Évizig, megyei vízművek és ÉRV Vállalat gondoskodott arról, hogy a német szakemberek megismerkedjenek megyénk vízgazdálkodási eredményeivel. Tanulmányút keretében megtekintették a sajóládi és keleti csúcsvízművet és a Lázbérci víztározót és vízmüvet, továbbá a kazincbarcikai városi és a berentei szennyvíztisztító telepeket. A neubranderburgi vendégek elismerően szóltak az itt töltött napok szakmai tapasztalatairól és viszontlátoga- tásra hívták meg a vendéglátó hidrológusokat. Balogh Andrea Tartósabb ékszíjak Jeles napok ÉH | m 1 lÉÉlI IWM “' Ä Ilii g| >M I ^2 i 1 hiedetém vagy szokó» fűződik, jele» napnak nevezik.” Kata I i n Állítólag a görögök az ókori Egyiptom bennszülött lakóinak ajkáról lesték el egy ma már megállapíthatatlan hanzású női nevet, amelyet addig-addig formáltak, mígnem Aikaterine, Aeikaththerine lett belőle. A görög nyelvben az aei any- nyit jelent, hogy mindig, a katharos pedig, hogy tiszta. Később más népeknél a görög aei nyomtalanul lekopott, s lett a névből Catherine. Caterina, Katharina. Nálunk a német Kathariná- ból alakult ki a Katalin, amely hosszú századokon át az Erzsébet, Anna, Mária mellett a legnépszerűbb női név volt. A név — görög nyelvbéli jelentése alapján — kegye- letes emlékekkel telítődött, a keresztény eszmevilágban. Első kiemelt viselője, Alek- szandriai Szent Katalin ünnepeként tartjuk ma is, november 25-én e név napját. Alekszandriai Szent Katalint — hitéért — időszámításunk után 510 körül Maxencius pogány, római császár lefejeztette. Az egyház másik két szentet is nyilvántart e névvel: Svédországi Szent Katalint, és Szienai Szent Katalint. Az utóbbi egy Jakab Benincasa sienái kelmefestő huszonnegyedik gyermeke volt, kit halála után nemcsak szentté avattak és Assisi Szent Ferenccel nemcsak Itália védőszentjévé választották, hanem egyházdoktori címmel is kitüntette 1970-ben VI. Pál pápa. Hazánkba ez a név mór az Árpád-házi királyok korában eljutott. Például e nevet viselte IV. Béla egyik lánya és egyik unokája. Később a név a pórnép körében is egyre inkább elterjedt. A Katalin névhez illetve becézett változataihoz fűződő sok tréfás vagy bölcs szólás is erről tanúskodik, íme néhány példa: A szorgoskodó asszonyra, lányra mondják tréfásan: Süt a Kata. szapul is, túrót csinál, köpül is, ha nekikap, meszel is. Ha valaki beletanul valamibe, arra mondják vaskos humorral: belejött, mint Katiba a gyerek. A mi baj van? kérdést egyes vidékeken ekképp teszik fel: Mi a hiba Katiba’? Ha szilárdan erősen áll valami, sokfelé úgy említik: áll, mint Katiban a gyerek. Könnyű Katót táncba vinni — állítják arról, akit köny- nyű rávenni valamire. Lusta Kati rest anyának lánya — bélyegzik meg a lusta lánnyal együtt az anyját is. S ha valamelyik asszony még folyton a falut járja, mindig kóborol, az is megkapja: őgyeleg, mint falufarka Kata. Katalin jeles napjához sok nevezetes esemény, .szokás fűződik. A falusi meteorló- gia szerint ez a tél első napja. Közismert mindenfelé az időjósló regula: ha Katalin kopog, karácsony locsog. Vagyis, ha Katalinkor valóban beköszönt a tél, karácsonykor hó helyett esőt várhatunk. E nap egyik legismertebb jelképe a katalinág. Afféle férjjóslás ez. E napon meggyfa vagy más fa ágát vízzel telt üvegben, meleg helyre teszik. Ha az ágak karácsony napjára kihajtanak, akkor az ágat állító lány jövőre férjhez megy. Állítólag a szendrődiek szerint ezek az ágak csak szűz lánynak virágoznak ki. (Szóval ne próbálkozzon vele mindenki!) Néprajzilag kiemelkedő tájegységünkön, Kalotasze- gen a Katalin-nap az ősz kiemelkedő napjai közé sorolandó. Magyargyerővásár- helyen például — írja Vasas Samu és Salamon Anikó Kalotaszegi ünnepek című művében — a második világháború előtt Katalin-nap- kor a legények zenészt fogadtak és táncoló házba vitték a lányokat. Persze, előbb elmentek a leányos házakhoz, ahol vacsorával kínálták őket (töltött káposzta, pónkó, kürtös, édes pálinka), majd együtt indultak a táncba. Általában a katolikus falvakban mindenfelé Katalin napja határkő volt a téli ünnepek rendjében. Ilyenkor nagy bált. rendeztek, mert ezt követően „beállt az ádvent”, s ettől kezdve vízkeresztig már nem volt tánc a falvakban. (hajdú i.) Elsőbbségadás kötelező? Pihenő... Eladók, vevők, nézelö- dők ... Teherautókon, lovas kocsikon, személygépkocsikon, szamárfogatokon, kerékpárokon ä vásárba ... Békésen megférnek egymás mellett állatok és gépek, lovak és lóerők. Képeink a mezőcsóti vásárban készültek. D. K. Csavarintós ügy Lehet, hogy pusztába kiáltott szavak lesznek; amiről most írok — de hátha mégsem ... Hátha mégis elolvassa az írást egy illetékei ott, ahol a literes kólákat gyártják. A szőkét, a barnát, a pirosat, a zöldet, vagy bármilyen más színű üdítőitalt. Tehát literes üvegben. És: fémcsavarokkal lezárva. Jól lezárva. Mégpedig olyan jól, olyan erősen lezárva, hogy azt egy átlagos erejű emberi kéz lecsavarni nem tudja. Hát még egy beteg, egy öreg, vagy egy gyermek keze. A minap az egyik miskolci üzlet előtt éppen gyerekek körében voltam megdöbbentő jelenetnek tanúja. Egy nagy üveg kóla tetejével küszködtek. — Csavarintsd.' Csavarintsd! — kiabálták többen is annak, akinek kezében volt az üveg. S az utóbbi: — Csavarintsd te! — És továbbadta a kólát. Miután pedig senki sem győzött o! fémtető fölött, egyikük a] falhoz verte az üveg nya-i kát. A kibuzogó üdítőitalé „indiánüvöltés” üdvözölte, s) a törött nyakú üveg szájról\ szájra adódott. Láttam: aj üvenJ buborékok között apró üvegszilánkok süppedtek lefelé .. j Bizonyára csak a figyelmeztető szavaknak köszönhetőJ hogy baj nem történt ... Láttam továbbá kórházban isj ■ olyan jelenetet, hogy a be-1 teg reszkető kézzel, késsefl próbálta körülfarigcsálni d kóláskupakot. A sebészeten! nem érdeklődtem, hogy hány* b alesetes betegük adódik ilyesféle üvegfelbontás mi-f att. Mindenesetre, ha az il-í letékesek azt válaszolnák’ hogy automata gépek a hi-í básak, azok csavarintják ilyen erősen a fémtetöket; akkor is megkérdezem: mi-1 ért van mégis sok olyan üveg, ami könnyen felbontható? (r. a.) Dupla vagy semmi... t
