Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. november 21., péntek Régiben az új Rövidesen ismét gazdagodik Sárospatak. Több mint félmillió forintért felújítják a város központjában a könyvesboltot, méghozzá a sajátos hangulatú városmag stílusába illően. A terveket Makovecz Imre készítette. A boltban kicserélik a berendezéseket is. A felújítás idején sem szünetei a könyvárusítás — erre a célra ideiglenesen egy helyiséget biztosítottak. Az üzletet november 27-én adják át. Fotó: Laczá József Magyar filmek külföldön A cambridge-i Harvard egyetemen november utolsó hetében Jancsó Miklós filmjeiből rendeznek retrospektív vetítéssorozatot. Az alkotó eddigi életművéből hat filmet mutatnak be, kereszt- metszetét adva rendezői munkásságának. Szintén Jancsó Miklós alkotása, A zsarnok szíve című film szerepel a Rio de Janeiró-i fesztiválon, amelyet november 20—29. között rendeznek. Ugyanitt vetítik a hazai mozikban most bemutatott, A rejtőzködő című filmet, Kézdi Kovács Zsolt munkáját. A magyar filmművészetnek a korábbi években született értékéi iránti érdeklődést jelzi, hogy több filmünk szerepel a külföldi moziforgalmazásban, illetve tévéállomások programjaiban. Xantus János Eszkimó asszony fázik című filmjét november elején mutatták be a párizsi mozik, a svájci televízió pedig októberben és novemberben négy magyar filmet sugárzott: Sándor Pál, Makk Károly, Bacsó Péter és Gábor Pál egy-egy alkotását. Bélyeg a DÍVSZ közgyűlésére Az amatőrök gálája előtt Megyei döntő a hét végén A megyei közművelődési módszertani központ ez év nyarán jelentette meg a Borsod-Abaúj-Zemplénben dolgozó amatőr együttesek, szólisták számára az „Amatőr Gálára” szóló felhívást. A mozgalom népszerűsítésén túl célként fogalmazódott meg, hogy a fórum teremtse meg az egymás munkájának jobb megismerését. Az előselejtezők után a területi döntőket bonyolították le, november 22-én és 23-án rendezik meg Miskolcon a megyei döntőt. Szombaton délelőtt 10 órától az Ady Endre Művelődési Házban az irodalmi színpadok, a vegyes- és kamarakórusok, a tánczenekarok és a bábegyüttesek lépnek színpadra. Vasárnap Akik foglalkoznak az eszperantó nyelvvel, vagy csak közel kerültek történetéhez, létéhez, azok tudják, hogy az eszperantó hazai elterjedése nagymértékben köszönhető dr. Kalocsay Kálmán költő, műfordító és nyelvész munkásságának. Abaújszántó szülöttének most már mellszobra is van délelőtt (ugyancsak 10 órától) a diósgyőri Bartók Művelődési Házban a néptáncegyüttesek, népdalkörök, hagyományőrző csoportok és népzenei együttesek mutatkoznak be, versenyeznek. E két nap során dől el, hogy kik kapnak „zöld utat” a miskolci, színházbeli gálaműsorra, amely december 13-án, délután és este lesz látható. A rendezők, bízva e nagyszabású kezdeményezés értéket adó voltában, remélik, hogy szombaton és vasárnap sok érdeklődő látogat el az Ady Endre, illetve a Bartók Béla nevét viselő művelődési objektumba. Az első napon 23, a másodikon 24 produkció lesz látható és hallható. a hegyaljai nagyközségben. A tanács kezdeményezésére — a megyei eszperantó bizottság támogatásával — a bronz mellszobrot Jószai Zsolt szobrászművész készítette el. Az abaújszántói szoboravatón részt vett a nemzetközi Kalocsay-bizott- ság számos tagja is. A DÍVSZ Budapesten megrendezésre kerülő XII. közgyűlésének köszöntésére négyforintos bélyeget hoz forgalomba november 21-én a Magyar Posta. A bélyeg Svindt Ferenc grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással, Mikor 1945-ben jó szüleim beírattak az első elemibe (akkor még így hívták), nem volt ritka, hogy férfitanítók keze alatt tették meg a nebulók az első lépéseket a tudományok világában. A tanító úr természetesen nemcsak a betűvetés és számolás alapjait magyarázta el nekünk, hanem többek között olyan fontos, egész életünkre kiható kérdésekről is kioktatott, hogy mikor, kinek és hogyan illik, sőt kell kezet csókolni. Az illemtanon túl a köz- egészségügy kérdéseivel is tökéletesen tisztában volt, mert azt is elmagyarázta, hogy ha köhögünk, vagy tüsszentünk, s nincs időnk a zsebkendőt előkapni, akkor a bal kézfejet kell a szájunk elé tenni. Miért? Mert ha a tenyerébe tüsz- szent az ember, s utána megfog valamit, azzal ugyanúgy terjeszti a bacilusokat, mintha a levegőbe prüszkölt volna. A jobb kézfej sem 822 300 fogazott és 4900 fo- gazatlan példányban, a Pénzjegynyomdában készült. A bélyegképen tanácskozó, beszélgető figurák színes sziluettje látható, az eseményre utaló felirattal és a DÍVSZ emblémájával. jöhet számításba, éppen az említett kézcsók miatt, hisz’ így épp azt fertőznénk meg, aki udvariasan köszöntött bennünket. így hát marad a bal kézfej. Mindez hogyan jutott eszembe több mint negyven év után? Ügy, hogy az őszi idő, s a szezon első náthájának beköszöntővel utcán, boltban, autóbuszon egyre több ember köhög és prüszköl. Ügy tűnik, egyikőjük- nek sincs ideje a zsebkendőt előkapni, de sokuknak még a keze sincs kéznél. Ha meg mégis, megfigyeltem, mindőjük a tenyerébe tüsszent, aztán kapaszkodnak a busz korlátjába, fogják a bevásárlókosár fülét. Hát ezért tettem közkinccsé hajdani bölcs tanítóm intelmeit. Hölgyeim és uraim: a bal kézfej (de inkább a zsebkendő)! Jó tanácsom ingyenes, még csak egy futó kézcsókot sem számítok érte senkinek. (sz—i) Szobor Ábaújszántón Nátha és kézcsók Az Avas és a Csortos Megyénk amatőr mozgalmának két nagynevű együttese idén ünnepli alapításának 35. évfordulóját. A szakszerveztek megyei művelődési központjának Avas Táncegyüttese és Csortos Gyula Színpada december 5-én és 6-án ünnepi műsort ad. A rendezők szeretnék, ha az egykori tagok hírt adnának magukról, a jubileumi bemutatóra ugyanis szeretnék meghívni a régi táncosokat és a régi színjátszókat. Jelentkezést a Rónai Sándor Művelődési Központban várnak a két következő telefonszámon: 88-439; 61-177/163-as mellék. Ma este a képernyőn adás egyik kockája, jobb szélen Faragó András. A műsor címe beszélgetést ígér, ám, ha operaénekes a beszélgetőtárs, bizony nemcsak prózai mondatok hangzanak el, hanem énekszámok is. Mint most is, amikor a műsorban részletek hallhatók Kodály, Wagner, Muszorgszkij, Szokolay műveiből, közreműködik (felvételről) Házy Erzsébet, Patkó József, az Állami Hangversenyzenekar Kovács János vezényletével. A műsort szerkesztette Bánki László, rendezte Bilicsi Erzsébet, a riporter Kolozsi Béla. Képünkön az első műsorban 21.30-kor kezdődő Téli bérlet Wagner- és Liszt-hangverseny a színházban Szép pillanatokban bővelkedő hangversenyen lehettünk jelen november 17-én este a Miskolci Nemzeti Színházban. Az est főszereplője a Miskolci Szimfonikus Zenekar volt, Erdélyi Miklós vezényletével. Vendégként a Debreceni Kodály Kórust üdvözölhettük ismét. A hangversenyt Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok című operájának nyitánya indította. Erdélyi határozott és világos technikájú dirigálásának köszönhetően az első pillanatokban a nagyromantika patetikus világába emelkedhettünk. A jól megformált és fölépített nyitányban érthetően szólaltak meg az opera vezérmotívumai: a mesterdalnoktéma, a mesterek ünnepi bevonulását kísérő fanfárok, valamint Stolzingi Walther versenydalának megkapó részletei. Egyedül az operából jól ismert „vetélytárs”, a Beckmesser ábrázolására átalakuló, olykor szarkasztikussá váló, eltorzult mes- terdalnok-téma interpretálása tűnt gyengébbnek. Jóval nehezebb feladat volt Wagner másik remekének, a Trisztán és Izolda- előjáték és az Izolda szerelmi halála elnevezésű zárójelenet előadása. Míg a Mesterdalnokok esetében Wagner a nagy példakép, Beethoven klasszikus méretű zenekarát vette alapul, addig a Trisztánban mamut-zenekart ír elő. A viszonylag kis létszámú zenekar a nagy feladat tudatában muzsikált. Legfőbb erényük a dráma hangulatát hűen kifejező előadásmód volt. Már a művet kezdő, ún. Trisztán-akkord fájdalmas följajdulása is telitalálatnak bizonyult. Ahogy ez a- motívum eluralkodott és továbbfejlődött a zenekaron, ezzel megdöbbentő módon festve a tragikus szerelemnek már-már önpusztító vágyként ható mélységeit, karmester és zenekar mestermunkája volt. A koncert egyik legszebb pillanata volt az előjátékot záró basszusok éteri pianissimó- ja. A koncert második felében Liszt: Koronázási miséje hangzott el. A szólókat Ardó Mária, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila és Tóth János énekelték. A bemutatóra 1867-ben került sor a Mátyás-templomban. Liszt szerette volna magyar zenészekkel előadatni a művet. De a „magyar király” koronázási ünnepségén sem magyar zenekar, sem magyar karmester nem szerepelhetett. Liszt hivatalos meghívót sem kapott, a karzatról hallgatta végig a misét. A bemutató után a templomból kilépő Lisztet az ünnepségen részt vevő tömeg hatalmas ovációval fogadta. Ez a mű befejező darabja annak az alkotói korszaknak, amely 1854-ben a Hungáriával kezdődött. A Hungária azt bizonyította, hogy Liszt „szerelmese” volt a hősi-heroikus magyarságnak. Ennek eszményi kifejezését találta meg a verbunkos zenében. Ez a zenei nyelv kezdetben az általános nemzeti elvek és eszmék zenébe foglalására volt alkalmas, mely sokszor tartalmazott szónokias és teát- rális fogásokat. A Koronázási misében Liszt „romantikus szókincse” talán a magányos víziók hatására elmélyül, ezzel alkalmassá válik egyéni-költői problémák kifejezésére is. Azt tapasztalhatjuk, hogy Lisztnek példátlan intenzitású munkával sikerül kialakítania a nyugat-európai romantika magyar ágát. Ilyen megközelítésben fontos helyet foglal el a művek sorában a Koronázási mise, ebben ugyanis Liszt teljes hittel vallja magát magyarnak. Itt látjuk először tisztán, hogy a magyar törekvések elmélyülésén túl egész Európát sikerült beépítenie saját „szellemi sejtjeibe”. A 'nyitó Kyrie-tételben sajnos, csak a zenekar és az énekkar felelt meg a partitúra kívánalmainak. Barlay Zsuzsa hangjából hiányzott a vivőerő. Túlzottan lassú vibrátója nem felelt meg a tétel hangulatának. Fülöp Attila . első hangjai után „szurkolnunk” kellett, hogy a tenorista megmeneküljön az elcsuklás veszélyétől. A basszus szólamot éneklő Tóth János muzikális énekléssel mutatkozott be. Ardó Mária szopránja főleg a Christe eleison-szakasz végén levő nagy fokozásban érvényesült. A Glória-tételben igen jó teljesítményt nyújtott az énekkar. Erdélyi remekül eltalált dinamikai és tempó- fokozásai egységet biztosítottak a tételnek. A középrészben a Qui tollis-sza- kaszban félreismerhetetlenül előtűnik a magyar jelleg; a tenor szólamban hallható bővített szekundok a cigány-skálát idézik. Ezt a keserű dallamot szárnyalób- ban is lehetett volna énekelni. A vonóskíséretben — ezen a területen főleg — a dallami súlyok erőteljesebb kiemelése a frazírozást jobban szolgálta volna. Legkevésbé sikerült a Graduale. Az egyébként súlyos hangszerelésű tétel vaskosra sikerült. Az enharmo- nikus váltásoknál a zenekarnál intonációs bizonytalanságokat észleltünk, jóllehet, ezek nem voltak túlzottan zavaróak. A Credo-tételben szép,. ritmikus gregorián éneklést hallhattunk. Henry du Mont dallamát föltehetően a Rómában töltött évek alatt „szemelte ki” a szerző. Ezután a mise zenei szépségekben leggazdagalbb tételei következtek. Az Offertó- riumban és a Benedictus- ban főszerepet kap a szólóhegedű. Az igényes szólamot kitűnő művészi kvalitásokkal rendelkező hiűvész, N. Füzes Mária játszotta. Nagy hangon, meleg tónussal hegedült, hangszere minden regiszterben kiegyenlítetten szólt. A Sanctus-tétel kulminációs pontján, a Ho- sannában gyönyörűen emelkedett ki a kórus. A zárótételben (Agnus Dei) a szólóénekesek kitűnő teljesítményt nyújtottak. Gergely Péter Nyelvi tanfolyamok Megkezdődött az őszi-téli évad a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat munkájában Sárospatakon is. Amint Rózsahegyi János, a TIT városi szervezetének titkára elmondotta, a megszokott módszerek mellett mind több előadó alkalmazza a korszerű technikai eszközöket: filmeket, diavetítőket, sőt, videokazettákat is. Különösen népszerűek és látogatottak az őszi-téli szakmásító és a különböző idegen nyelvi tanfolyamok. Ezeknek már évekre visszanyúló hagyományai vannak, és sok hallgató jutott hozzá a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványhoz. Nagy érdeklődés nyilvánul meg minden évben a tanító- és óvónőképzőbe jelentkezők körében a Comenius Tanítóképző Főiskolával közösen rendezett felvételi előkészítő tanfolyam iránt. Ilyet ez idén is indítanak a magyar nyelv és irodalom és a történelem vagy matematika tantárgyakból. A tanfolyamra, amelynek előadásait a főiskola tanárai tartják, 1987. január 15-ig lehet jelentkezni.
