Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

1986. október 6., hétfő ESZAK-MAOYARORSZAG 5 A barátság kötelez Mederelzárás és olajcsapda Kitűnő ötlet volt irodalmi élménnyel kezdeni a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei tagcsoport­jainak az értekezletét. Rő- czei Rita és Molnár Mónika, a miskolci Zrínyi Ilona Gim­názium tanulói Jevgenyij Dalmatovszkij: Európa kö­zepén című versét mondták el oroszul és magyarul. Igaz, a péntek délután a Nehéz­ipari Műszáki Egyetemen megtartott értekezleten nem esett szó a kortárs szovjet irodalomról, de a tagcso­portok megbeszélésein min­den bizonnyal. Sosem ha­szontalan, de mindig hálás feladat .felhívni a figyelmet a kortárs szovjet irodalom­ra, s nemcsak az ünnepi al­kalom vagy az udvariasság miatt. Bízvást elmondhatjuk, hogy azok a művek, ame­lyek a magyar olvasókhoz (fordításban) eljutnak, igé­nyesek, magas színvonalúak, s érzékeny, plasztikus képet adnak a mai életről. Csupán ízelítőül említek néhány ne­vet: a litván Mykolas Sluc- lcysét, a kirgiz Csingiz Ajt- matovét, a vologdai Vaszilij Belovét, a szibériai Valen- tyin Raszputyinét, Zaliginét, a költő Jevgenyij Jevtusen- kóét, Szergej Voznyeszensz- kijét, Anna Ahmatováét. Nem egy közülük — mint az említett Dalmatovszkij is — többször is járt Magyar- országon, eleven kapcsolat­ban élnek a magyar irodal­mi, s közvetve a társadalmi életünkkel is. A dolog természetéből kö­vetkezik, hogy péntek dél­után csak érintőlegesen, a hozzászólásokban esett szó a kortárs szovjet művészet­ről: filmről, színházról, hi­szen az értekezlet feladata az 19Rl-ben megtartott me­gyei értekezlet óta végzett munka értékelése, illetve az MSZíBT Vili. országos érte­kezletének az előkészítése. Koszty Lajos, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ügy­vezető elnökségének a tagja értékelte előadásában az el­múlt öt év munkáját. Átte­kintést adott a fontosabb kill- és belpolitikai esemé­nyekről, majd beszámolóját így folytatta: A munkánkat meghatározó tényezők kö­zött kell szólnom arról, hogy ez év februárjában az MSZMP Politikai Bizottsá­ga áttekintette az MSZBT társadalmi tevékenységét. Társaságunk munkájáról el­ismerően szólt. A megállapí­tásokból csupán két gondo­latot kívánok kiemelni: — ... a magyai-—szovjet barát­sági mozgalom fontos szere­pet tölt be a magyar társa­dalomban, eredményesen ápolja és gazdagítja Ma­gyarország és a Szovjetunió kapcsolatait, s a magyar és a szovjet nép barátságát. — ... a mozgalomban dolgozó kommunistáknak továbbra is, abból kell kiindulni, hogy pártunk, kormányunk politi­kájának alapvető eleme, né­pünk nemzeti érdeke és egész társadalmunk ügye a magyar és a szovjet állam szövetségi együttműködése, a két nép barátsága; a Szov­jetunió hazánk függetlensé­gének, szocialista építőmun­kánk legbiztosabb nemzetkö­zi bázisa; szövetségünk leg­fontosabb tényezője, hogy mindkét országban a mar­xizmus—leninizmus eszméi vezérlik a fejlődést, és a fej­lett szocialista társadalmat építik. E fontos megállapítások eddig is elvi alapjai voltak a barátsági munkának és hosszú távon is biztosítják annak tartalmát. Munkánk értékelése során legelőször szólni szeretnék a megyében működő tagcso­portok munkájának irányítá­sáról. A tagcsoportok irányí­tása a működési elveinknek és a párt határozatainak megfelelően a mozgalomban sajátosan valósul meg. Egy­részt az MSZBT országos választott testületéi közvet­lenül irányítják, segítik a tagcsoportok munkáját, más­részt a tagcsoportok a helyi pártszervezetek elvi útmu­tatásával, a politikai munka koordinálásával végzik mun­kájukat. Az MSZBT országos el­nöksége a tagcsoportok mun­káját nagy felelősséggel és egyre változatosabb módsze­rekkel irányítja. iKözbevetőleg itt kell meg­jegyeznünk, hogy 1970 óta a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság mozgalomként él, mű­ködik. Az első tagcsoportot éppen a Lenin Kohászati Művekben alakították meg, innen indult ez az immár megújult mozgalom is. A ba­rátság és a béke gondolata olyan erős ma már, hogy kinőtte az intézmény kere­teit. Koszty Lajos folytatva be­számolóját, az egyes tagcso­portok munkáját értékelte: Az elmúlt évek során jó együttműködés alakult ki a tagcsoportok és a különböző állami szervek, tömegszerve­zetek és mozgalmak között. Az üzemi tagcsoportok ak­cióikat a helyi szakszerve­zeti bizottságokkal és a KlSZ-szervezetekkel közösen szervezik. A tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban működő tagcsoportok jól együttmű­ködnek a tanácsi szervekkel és a Hazafias Népfronttal. Az iskolai tagcsoportok az úttörőcsapatokkal és az ot­tani KlSZ-szervezetekkel épí­tettek ki alapvetően rend­szeres kapcsolatot. Az üzemi, szövetkezeti tag­csoportok kapcsolódnak a termelési célkitűzéseket se­gítő munkaversenyhez, a szocialista brigádmozgalom- hoz. Szinte minden olyan üzemben, szövetkezetben, amelynek gazdasági tevé­kenységében szovjet kapcso­latok (import alapanyag, készáru, export, stb.) vannak, a tagcsoportelnökségek is részt vesznek a jobb, haté­konyabb munkát segítő po­litikai tevékenységben. A meglevő szakmai kap­csolatokat kihasználva — a kiutazó és az ideérkező szovjet szakembereken ke­resztül — a volt szovjet ösz­töndíjasok személyes élmé­nyeire és tapasztalataira is építve, a szovjet szakiroda- lom népszerűsítésével, szak­munkások, teahnológiá'k cse­réjével segítik a szovjet termelési, műszaki tapaszta­latok széles körű felhaszná­lását. Az oktatási intézmények­ben működő tagcsoportokra jellemző, hogy az elnökség munkája ugyan főleg a ta­nulókra irányul, de az el­nökség szinte kizárólag a tantestületre épül. Kezd vi­szont — nagyon helyesen — gyakorlattá válni, hogy az elnökségben helyet kapnak a helyi ifjúsági szervezet és a tanulóifjúság képviselői is. Az új oktatási törvény alap­ján szerveződő szülői és di- ákönkormányzati közösségek­kel is nyilvánvalóan meg kell keresnünk az érdemi kapcsolattartás lehetőségét. Az elmúlt öt év során me­gyénkben is növekedett a tagcsoportok száma. 1 Hal­ben 69 tagcsoport működött, jelenleg 77. A növekedés két területen érzékelhető legin­kább : az iskolák között (ami összhangban van a VII. or­szágos értekezlet határozatá­val), másrészt a mezőgazda- sági területen, ahol azonban még ma sem lehetünk elége­dettek a tagcsoportok szá­mával. Jelenleg 36 tagcsoport ipa­ri üzemekben, 20 a mező­gazdasági üzemekben, 19 is­kolákban és 2 tagcsoport egyéb intézményekben mű­ködik. Tömegpolitikai és kulturá­lis munkánk fontos színterei A vizsugarakka! oldott oxigént juttattak a folyó vizébe voltak az évfordulós meg­emlékezések: — Hazánk fel­szabadulásának 40. évfordu­lójára megyénk valamennyi tagcsoportja megkülönbözte­tett figyelmet fordított; 1983- ban az SZMBT megalakulá­sának 25. évfordulóján az országos megemlékezést Mis­kolcon rendezhettük meg. Az MSZBT megalakulásának 40. évfordulójáról a Lenin Ko­hászati Művekben többezres munkásgyűlésen emlékezhet­tünk meg. A kulturális és propagan­datevékenység népszerű for­mája a vetélkedők rendsze­re. Megyénkben ez a tanuló- ifjúság körében viszonylag magas színvonalon állandó­sult, de az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben is növe­kedett a népszerűsége. A barátsági munka fontos része tagcsoportjainknál n szovjet kultúra és tudomány népszerűsítése. Megyénkben szívesen fogadják a szovjet kultúra tolmácsolóit. Leg­utóbb nagy sikerrel koncer­tezett itt a Déli Hadsereg­csoport művészegyüttese. A tagcsoportok öntevé­keny munkája is dicséretet érdemel a szovjet kultúra terjesztésében. Ebben élen járnák az Iskolás fiatalok, akik arra is vállalkoznak, hogy orosz nyelven is tol­mácsolják az orosz és szov­jet szerzők műveit. Fontos feladat a szovjet tudomány és technika új eredményeinek bemutatása. Azok a vállalatok, amelyek­nek van közvetlen kapcso­lata szovjet üzemekkel, rendszeresen megismertetik dolgozóikat az új szovjet technológiákkal, kutatási eredményekkel. Nagy sikerű volt a szovjet műszeripari kiállítás (1983-ban), amely­nek Miskolc adott otthont. Eredményes, s már hagyo­mányosnak mondható a szovjet filmek megyei fesz­tiválja. Kitűnő alkalom ez az új alkotások megismerésére. A fesztivált baráti találko­zók, ankétok, előadások te­szik színesebbé. Az információkban gazdag, jó minőségű kiállítások sem veszítettek népszerűségükből. Testvérmegyénk, Vologda képzőművészeinek és a bor­sodi képzőművészek volog­dai témájú kiállításai sok érdeklődőt vonzottak a tag­csoportok köréből is. Társaságunk fontos felada­tának tekinti az orosz nyelv oktatásának segítését, nép­szerűsítését. Megyénkben a Gorkij Nyelviskola megyei tagozata felelősséggel végzi ezt a munkát. Nyolc hozzászólás hang­zott el a beszámoló után. Ezek közt volt élménybeszá­moló a Vologdában, Moszk­vában, Leningrádban tett kiküldetésről, tanulmányi ki­rándulásról. Ezek fontossá­gát nem lehet eléggé haríg- súlyozni, hiszen a személyes találkozásokból, ismeretsé­gekből szövődnek a későbbi barátságok. Ugyanakkor ki­emelték az egyes üzemek, gyárak kapcsolatfelvételeiből származó praktikus, tehát anyagi haszon jelentőségét is. Az átvett tapasztalatokat, módszereket mindkét fél jól alkalmazza munkájában. Szó esett az egyik hozzászólás­ban az orosz nyelv tanulá­sának jelentőségéről és ne­hézségeiről is. Egyre töhben tanulnak, de még nem ele­gen. Márpedig a világnyel­vek — s köztük az orosz — ismerete létkérdés, hiszen a nyelvtudás is munkaeszköz jellegűvé válik, s nem csu­pán az értelmiségiek köré­ben. Egyetlen hozzászólásból sem maradt ki a béke gon­dolata, amelyet az értekez­let végén felolvasott felhí­vásban tettek nyomatékosab­bá. Tokajban az elmúlt hét közepén tartották meg az országos vízminőség-védelmi gyakorlatot. Sióján Már­ton, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főmér­nöke, a bemutató előtt el­mondta, hogy az ilyen akci­óknak a védekezés begya­korlása a legfőbb célja. Mi­vel évente átlagosan 20—25 rendkívüli szennyeződés kö­vetkezményeit kell elháríta­niuk az ÉVIZIG dolgozói­nak, ezért szükség van az alaphelyzeteknél alkalmazott tennivalók gyakorlására. A feltételezés szerint a Bodrogon nagy mennyiségű olaj- és szervesanyag-szeny- nyeződés érkezett a határon túlról. Pados Imre igazgató, a védelem vezetője tájékoz­tatást adott a kárelhárítás menetéről. A beavatkozást a határszelvénynél kezdték. Felsőbereckinél mederelzá­rást végeztek az I. szakasz- mérnökség dolgozói, majd sor került a felfogott olaj eltávolítására. A védekezés másik helyszíne Tokaj volt, ahol három összekapcsolt uszállyal elzárták a folyó medrét. Ezt követően T-me- rülőfalakkal zárták el az olaj útját, és az olajcsapdákból szivattyúval távolították el az összegyűlt szennyező anyagot. Bemutatták a levegőfüggö- nyös olajterelést, és üzembe helyezték a mélylevegőztető berendezést is. A Bodrog szervesanyag-lebontásának elősegítésére, valamint az ol­dott oxigénhiány megszün­tetésére igénybe vettek úszó vízsugaras levegőztető be­rendezéseket. A gyakorlat idején rendszeressé tették a vízmintavételt, és ennek elemzését már a helyszínen felállított laboratóriumban megkezdték. Közben a Tiszán az álló­vízi olaj eltávolítását gyako­rolták. A Jégvirág IX. jég­törő hajóból nagy mennyi­ségű olaj került a folyóba. Műanyagból készült, felfúj­ható merülőfallal zárták Három esztendőn keresz­tül — folyamatosan — vizs­gálták az újhelyi népi ellen­őrök a közületi gépjárművek és a magángépkocsik hasz­nálatát több cégnél.* A fő cél az volt, hogy megálla­pítsák: a vizsgált szerveknél hogyan hajtották végre a járművek üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat. A részletes ellenőrzés so­rán foglalkoztak a gépjár­körül a hajót, és így meg­akadályozták a szennyeződés továbbterjedését. Az olajat ezután merülőtárcsás olajle­szedő segítségével juttatták a parton kialakított átmene­ti tárolómedencébe. A gyakorlatot értékelve, a szakemberek megállapították, hogy valamennyi részfelada­tot gyorsan, szakszerűen művek irányításával, a szál­lítás, fuvarozás, valamint a menetlevelek vizsgálatával. A legutóbb megtartott ülé­sen előterjesztett összefogla­ló jelentésben olvasható: az érintett cégeknél a jármű­vek jogtalan igénybevételére nem volt példa. Ám néhány esetben az ‘adminisztrálással kapcsolatban hiányosságokat tapasztaltak. Ezeket a belső hajtottak végre a csoportok. Kiválóan tartották egymás­sal a kapcsolatot, és fegyel­mezetten végezték feladatu­kat. Ez a jól sikerült gya­korlat bizonyította, hogy van hatásos védekezési mód, ha szennyező anyag kerül vizé- inkbe. Papp Zsolt ellenőrzés hiánya miatt en-t nek a külső vizsgálatnak kellett feltárni. Megnyugta­tó az a tényeken alapuló megállapítás, hogy a vizs­gált időszakban a gépjár­művezetők számottevő bal­esetet nem okoztak. A további fejlődés érdeké­ben több javaslat született, melyet a NiEB az érintett cégeknek továbbított. Műanyag merülőfalakkal határolták körül a hajóról elfolyt olajat A Sátoraljaújhelyi NEB ülésén A gépjárművek használatáról

Next

/
Thumbnails
Contents