Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. október 4., szombat 6. Az ellenforradalom füzében Kádár János 1957 júniusában az MSZMP országos értekezletén így jellemezte az ellenforradalmat megelőző évek hatását a párttagságra és a tömegekre: „Nyilvánvaló, hogy a tervezésben, a törvényesség megsértésében, a paraszt- politikában 1953 júniusában feltárt bizonyos hibák nagyon nagy kárt okoztak a pártnak, az országnak és a hépnek is. De azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megértette és megérti, hogy a munka hibákkal, néha súlyos hibákkal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fogják a vezetőknek megbocsátani, ha a felismert, megnevezett, ország-világ előtt ismert és látott hibákat újból megismétlik. Ez megsemmisíti a pártvezetés tekintélyét, az ország vezetésének tekintélyét, és ezért mondom, hogy az 1953-ban feltárt hibáknál nagyobb károkat okozott a párt és a tömegek kapcsolatában az a huzavona, ami három esztendőn keresztül a hibák kijavítása körül folyt.” Az ellenforradalom az 1956. október 23-i tömeg- tüntetéssel kezdődött. Az előzmény az volt, hogy október 6-án óriási tömegek demonstratív részvétele kíséretében temették el Rajk Lászlói és mártírtársait a budapesti Kerepesi úti temetőben. A párttagság megrendülése és morális bűntudata tovább fokozódott. Október közepétől mind lázasabb lett a légkör az egyetemeken és főiskolákon, éjszakába nyúltak a viták, amelyeken a hangadók a Nagy Imre-csoport tagjai és hívei voltak. A legkülönbözőbb burkolt, sőt nyílt rendszer-, párt-, szovjetellenes követelések és felhívások fogalmazódtak meg pontokba foglalva, amelyeket röpiraton is terjesztettek. Október 22-én pedig a Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlése másnapra tüntetésre hívta a többi egyetemet is, sőt, lényegében a főváros egész ifjúságát. A pártvezetés — amelynek legprominensebb taig- jai október 23-án reggel érkeztek vissza belgrádi tárgyalásaikról — megint rosszul értékelte a helyzetet, és ingadozónak mutatkozott. Először a belügyminiszterrel betiltatta a tüntetést, majd néhány óra múlva — tiltakozások és nyomás hatására — visszavonatta az intézkedést, sőt felszólította budapesti szervezeteinek egy részét —, valamint a DISZ útján annak tagságát is —: vegyenek részt a tüntetésen, hogy ott ők adhassák meg a hangot. Ez az „álljunk az élére” elképzelés nem is volt olyan rossz. Lengyel- országban ugyanezekben a napokban nagy méretben — vagyis nem egyszerűen egy tüntetésre szűkítve — lényegében ez történt. Az új pártvezetés, amelyet a népszerű Gomulka vett át, az ottani nagy társadalmi megmozdulás élére állt, és némi jobboldali kitérés után sikerült neki a robbanást elkerülve, a pártot és az egész társadalmat visszavezetni a kétfrontos harc, a megújulás útjára. Csakhogy az MDP-nek ekkor nem volt ereje és ideje sem egy ilyen bonyolult akció lefolytatásához. A tüntetésnek — amely a lengyel változásokkal való szolidarizálás címén indult, és ezért a Bem- szobornál kezdődött — az élén a Nagy Imre-csoport, illetve irányzatának hívei álltak. De nagyon hamar felülkerekedtek a tüntetők közt meghúzódó, szervezett szélsőjobboldali elemek, és nemcsak nacionalista és szovjetellenes jelszavakat hangoztattak, hanem letépték a vörös zászlót, kivágták a nemzeti lobogóból a népköztársasági címert, gyűlölködést szítottak a karhatalmi erőkkel szemben. Először a rádió székháza, majd a párt napilapjának szerkesztőségi épülete, s a telefonközpontok felé irányították a tüntetőket. E helyeken már fegyveres csoportok is feltűntek. A fegyvereket és szállító eszközöket raktárakból, laktanyákból, rendőrőrsökről, üzemőröktől, erőszakkal szerezték meg. Így indult meg a fegyveres támadás — amely természetesen valamilyen formában koordinálva volt, és nem nélkülözte a katonai és helyi ismereteket sem — mindenekelőtt a Magyar Rádió, mint. az egész országot besugárzó hírközlő szerv, és más fontos intézmények ellen. Ezek a fegyveres akciók rendkívül veszélyesek voltak, mert az ellenforradalmi elemek egy, a résztvevők nagy tömegét tekintve egészen más indítékú, szándékú, lényegében politikai jellegű tüntetés mögül ténykedtek. A tüntetők szinte a szó szoros értelmében a testükkel, tömegükkel óvták az ellenforradalmár fegyvereseket, akik ezeket a valódi céljukat nem ismerő, forrófejű, nacionalista jelszavakkal megtévesztett fiatalembereket azután igyekeztek bevonni csoportjaikba, fegyveres akcióikba. A párt- és az államvezetés eközben megint habozott és késlekedett az ellenlépések megtételében. A Központi Vezetőség egész éjjel ülésezett, sebtében visszavette soraiba és a Politikai Bizottságba is Nagy Imrét, és kineveztette miniszterelnökké. Aztán nemcsak magyar alakulatokat mozgósított a védelemre, hanem statáriumot rendelt el, kijárási tilalmat léptetett életbe, és a Szovjet Hadsereg beavatkozását is kérte. Nagy Imre ekkor még e rendszabályokat helyeselte, a fegyveres lázadást ellenforradalmi jellegűnek nyilvánította. Október 25-én végre kibontakozhatott volna az ellentámadás, amelyet a KV által kiküldött katonai bizottság nemcsak a fővárosi karhatalmi erőkkel, hanem vidékről is felvezényelt alakulatokkal akart végrehajtani. A KV ülése ezen a napon a tehetetlennek bizonyult és népszerűtlen Gerő Ernő helyett Kádár Jánost választotta első titkárrá. Egyben Nagy Imre és hívei kényszerítő nyomására, békés eszközökkel, fegyverletételre való felhívással próbálta a felkelést felszámolni. A katonai akciót leállították, és ezzel persze a fegyveres -erők tagjait bizonytalanná tették és demoralizálták is. Az ellenforradalmárok viszont — a párt szervezetlenségét és a vezetés bénultságát látva — erőre kaptak, és most indultak csak igazán rohamra. Nagy Imre és csoportja is erősítette pozícióit, és azt kezdte el szorgalmazni, hogy a felkelést nyilvánítsák „nemzeti demokratikus forradalommá”. A KV egy ideig ellenállt, de végül, október 28-án engedett, ezzel a párt dezorganizálása teljessé vált, Nagy Imre rádiónyilatkozatában nyomban hírül adta', hogy a „forradalom” elérte célját, a fegyveres erőknek tűz- szüneti parancsot adtak, a felkelők osztagait beillesztették az állami fegyveres testületekbe, tárgyalásokat kezdtek a szovjet haderőknek Magyarországról való kivonulásáról. Az ellenforradalmi erők a tűzszünetet a pártbizottságok, intézmények, üzemek megrohamozására használták fel, és nem egyszerűen beépültek a fegyveres erőkbe, hanem átvették azok vezetését. Kiszabadították a börtönök foglyait, egyáltalán nem megkülönböztetve a köztörvényeseket és a politikai okokból elítélteket. A bűnözők hamar feltűntek a fegyveres csoportokban. Áz utcákon és az üzemekben, intézményekben megkezdődött az embervadászat, illetve a kommunisták üldözése, elsősorban Budapesten, de vidéken is ilyen módon bontakozott ki az ellenforradalom. Október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypárt- rendszer megszűnését. Üj- raalakultak az egykori koalíciós pártok •— köztük a Szociáldemokrata Párt is — visszaállt a koalíciós kormányzati rendszer, és még tucatnyi szélső-jobboldali párt működésbe lépett, és kaparintott kezébe sajtóor-i gánumot is. Ugyanezen a napon, az MDP KV Elnöksége is kimondta a párt feloszlatását, helyette Magyar Szocialista Munkáspárt né-! ven, új párt alakult. Az Intéző Bizottságnak Kádár János is tagja lett. Ezen a napon támadták meg a leggátlástalanabb lumpen elemekből verbuválódott ellenforradalmi osztagok a Budapesti Pártbizottságot, és miután azt elfoglalták — a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy megvédjék az ostromlotta- • kat — bestiális kegyetlenséggel legyilkolták a pártmunkásokat és az őrséget. A Nagy Imre-kormány óráról órára egyre inkább jobbra hajlott. November 1-én a kormányelnök, aki átvette a külügyi tárcát is, rádióbeszédben jelentette be, hogy Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, semlegesnek nyilvánítja magát, és kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tűzze napirendjére a magyar kérdés megtárgyalását. A szocialista rendszer ezzel nemcsak az országon belül rendült meg, hanem! Nagy Imréék koalíciós szövetségben és a régi feudá- lis-burzsoá rend híveinek aktív támogatásával megváltoztatni tervezték a Magyar Népköztársaság nemzetközi pozícióját is. Szabad utat nyitva ezzel is egy burzsoá restauráció előtt. (Következik: A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.) Miskolcon, a 130. sz. Totó-Lot- tó Kirendeltségben 1986. október 3-án megtartott tombolasorvso- Jáson az alábbi szelvényeket húzták ki. A nyertes tombolajegyek: D 274 726 D 284 781 D 290 847 D 293 439 E 800 431 Nyeremény jegyzék GS A Borsod Megyei Munka- védelmi Bizottság tegnap tartotta soron következő ülését Miskolcon a BÁÉV munkásszállójában, ahol több megyei vállalat képviselője jelent meg. Havasi Bélának, a bizottság elnökének rövid bevezetője után előadás hangzott el a műszaki fejlesztés és a munkavédelem fejlesztésének kapcsolatáról, öt vállalatnál szerzett tapasztalatok alapján. Az előadó felhívta a vállalatok képviselőinek fiyelmét az önálló munkavédelmi terv szükségességére. A vizsgálat során kiderült ugyanis, hogy csak egy vállalatnál készült el teljesen a terv, máshol csak tervezeteket készítettek a VII. ötéves terv munkavédelmi programjával kapcsolatosan. A hozzászólásokat követően a bizottság tagjai a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, egy kísérleti üzemet tekintettek meg, ahol nemrég új, korszerű technológiát vezettek be. A gyárlátogatás után a BÁÉV munkavédelmi tevékenységéről, munkavédelmi feladatairól számolt be Bánhegyi Árpád vezérigazgató. A kínai tokról A függetlenség,v az egyenlőség és a szabad vélemény- csere alapján készek vágyunk a párbeszédre, a kapcsolatok helyreállítására és az együttműködésre a kelet-európai szocialista országok pártjaival — jelentette ki pénteken külföldi tudósítók előtt Vu Hszin-tang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának szóvivője. Ä szóvivő rámutatott, hogy a Kínai Kommunista Párt és a kelet-európai országok pártjai közötti kapcsolatok helyreállításának kérdése a nemzetközi érdeklődés előterébe került, különösen azóta, hogy bejelentették Erich Ho- necker, októberben esedékes pekingi látogatását és munkalátogatást tett Kínában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. Jaruzelski munkalátogatását nagy jelentőségűnek minősítette és aláhúzta, hogy annak eredményeként a párbeszéd^ a legmagasabb szintre emelkedett Kína és Lengyelország között. A kínai—magyar kapcsolatok szempontjából fontosnak mondotta az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének nemrég lezajlott pekingi látogatását. Dr. Énekes Sándor köszöntése Dr. Énekes Sándort, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatóját csütörtökön köszöntötték negyvenéves, eredményes munkaviszonya alkalmából. A munkatársai körében tartott bensőséges ünnepségen többek között Soós Gyula ipari miniszterhelyettes, dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára és Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára fejezte ki jókívánságait. Október 6. és 31. között Közlekedésbiztonsági hónap A Borsod Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Magyar Autóklub Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, október 6. és 31. között ismét megrendezi a már hagyományos közlekedésbiztonsági hónapot. A rendezvénysorozaton a szervezők számos szolgáltatással állnak az autósok rendelkezésére, így díjtalanul beállítják a fényszórókat, és ellenőrzik a fagyálló folyadékot. A hónap során kedvezményes belépési lehetőséget biztosítanak az Autóklubba és az új klubtagok gépkocsijának motorján a műszerek beállítását is elvégzik. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen a műszaki állomáson, míg Ózdon az ÖKÜ szabadmosójánál várják az autósokat munkaidőben. A közlekedésbiztonsági hónap keretében KRESZ-to- vábbképzéseket tartanak a gépjárművezetőknek és vezetéstechnikai, egészségügyi, valamint az őszi—téli autózás veszélyeit bemutató videofilmeket is vetítenek. Ezeket a továbbképzéseket Miskolcon mindennap 10— 15 óráig a műszaki állomáson, Ózdon október 13-án és 20-án 16 órától a Korell klubban, Sátoraljaújhelyen október 16-án és 24-én 15 és 18 óra között a kultúrház- ban tartják. Az érdeklődők megtekinthetik e filmeket a DIGÉP ifjúsági házában is október 15-én és 22-én, délután fél 3-tól, az ÉPFU 3. üzemegységében október 10- én 14 órától, valamint az LKM ifjúsági házában október 13-án és 23-án délután. ürihímzések Északkelet-Magyarországon Ritka szépségű kiállítás látható tegnaptól Miskolcon. A Kossuth utcai Borsod-Mis- kolci Múzeumban nyitotta meg dr. Csilléry Klára, az Iparművészeti Főiskola tanára az Ürihímzések Északkelet-Magyarországon című kiállítást. Nemcsak a muzeális értékű textíliák szépsége ritka, értékük is az. Korabeli dokumentumokból — lajstromokból — tudhatjuk; egy-egy arannyal-ezüsttel kivarrt terítő értékét gyakran annyira becsülték, mint egy jó tehénét. A magyar hímzésnek pedig nemcsak idehaza volt becse, nyugati és cseh királyi, hercegi udvarokban is volt becsülete. Vagy ide küldték hímzést tanulni lányaikat, vagy hímezni jól tudó lányokat kértek egy-egy értékesebb munka elkészítéséhez. A textil persze finom „áru”, alapanyaga a finom, lenge patyolat vagy batiszt, ritkábban a gyolcs, a tafota. Az elmúlt évszázadok megviselték őket, nem véletlen, hogy jószerével a széltől is óvják a megmaradt darabokat a múzeumok. Ezért is ritka adomány, lehetőség ez a mostani kiállítás, amely a múzeumi hónap alkalmából nyílt meg. A rendező Herman Ottó Múzeum gyűjteményi darabjain kívül a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények és az avasi református templom legféltettebb és legszebb textíliái láthatóak most együtt. Többségük a XVI., XVII. században készült adományként került a templomok tulajdonába. (Pusztán a teljesség igénye miatt jegyezzük fel most, hogy napjainkban készült hímzések is láthatók a tárlaton, az utóbbi Kis Jankó Bori hímzőpályázatra készült alkotásokból néhány remekbe sikerült terítő, futó, stb.) A kiállításhoz kapcsolódva egyébként szakmai tanácskozásra is sor került tegnap délután. A Herman Ottó Múzeumban dr. Csilléry Klára: Magasművészet-— népművészet címmel tartott előadást, Pocsainé Eperjesi Eszter pedig a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek úrihímzéseit ismertette. Korreferátumot dr. Űjszászy Kálmánná és dr. Fügedi Márta mondottak. E 801 604 E 801 644 E 814 766 E 823 186 E 847 588 E 849 913 E 852 323 E 855 570 E 858 677 E 358 763 E 859 621 A nyereménytárgyak 30 napon belül átvehetők, a 130. sz. Totó- Lottó Kirendeltségben. OKTÓBER 6—11-ig A BÉTEX KÍNÁLATA A CENTRUM VÁLASZTÉKÁBAN! Függönyök, szőnyegek, padlószőnyegek, ágyneműgarnitúrák, faliszőnyegek, fényvédők, Foki fonalak és méteráruk széles skáláját kínáljuk CSAK NÉHÁNY CIKK A VÁLASZTÉK PALETTÁJÁRÓL: KLOPLI függönyök 1340 Ft-tól 1840 Ft-ig Padlószőnyegek 833 Ft-tól 2650 Ft-ig Agyneműgarnitúrák 490 Ft-tól 816 Ft-ig Bükié, jersey méteráru 298 Ft-ért Osztrák muszlin méteráru 243 Ft és 348 Ft-ért Flanellek 90 Ft-ért 20 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ: Bolgár import takaró 394 Ft-os 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL KÍNÁLJUK: Kordbársony anyagok 139 Ft helyett 97,30 Ft-ért 148 Ft helyett 103,60 Ft-ért ÁRUSÍTÁS AZ OSZTÁLYOKON m VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A MISKOLCI W Centrum Áruház
