Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. október 31., péntek Csendélet Nagy Miklós felvétele Érdekességek megyénkről Kazinczy diákköri könyvében Két napon át az ózdiak látták vendégül azt a 27 fős, pedagógusokból álló delegá­ciót, mely a Japán Oktatási, Természettudományi és, Kul­turális Minisztérium támoga­tásával 16 napos tanulmány­út keretében ismerkedik Eu­rópa több országának okta­tási rendszerével, az oktatás­ügy irányításának kérdései­vel, a gyakorló pedagógusok tevékenységével. A több mint 5 millió la­kosú Hyogo megyéből ha­zánkba érkezeit csoport vá­lasztása azért esett Ózdra, mivel kifejezetten egy kö­zepes népességű magyar munkásváros oktatási intéz­ményeivel, munkájával kí­vántak megismerkedni. A Ryo Kitamura által ve­zetett delegációt október 27- én délelőtt Varga Dezső ta­nácselnök fogadta. A fogadá­son részt vett Veres András, a városi pártbizottság titkára és Tóth János tanácselnök­helyettes, aki a kohászváros életéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről tájékoztatta a vendégeket. A japán pedagógusok el­sőként a Bem úti összevont Általános Iskolába tettek lá­togatást, ahol a tanulók — a többi intézményhez hason­lóan — virággal, műsorral, ajándékokkal kedveskedtek a távoli országból érkezett ne­velőknek. A csoport igényei alapján összeállított szakmai program keretében egyéb­ként három felsőtagozatos órát — ének-zene, magyar, testnevelés — tekintettek meg, majd az óralátogatás tapasztalatait kötetlen esz­mecsere során vitatták meg magyar kollégáikkal. Délután az Árpád vezér úti Általános Iskola alsó ta­gozatán folyó Oktató-nevelő munka tanulmányozása sze­repelt a delegáció program­jában. A csoport tagjai több anyanyelvi órát és egy sport­foglalkozást látogattak meg. Élményeiket, benyomásaikat ebben az intézményben is megosztották az iskolaveze­téssel, illetve az órát tartó pedagógusokkal. Az ózdi tartózkodás máso­dik napján előbb a József Attila Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola, majd a Bródy Imre Szakkö­zépiskola életével ismerked­tek a vendégek. A gimnázi­umban a német, orosz, ma­tematika és testnevelés órán figyelték,, a nevelők és tanu­lók tevékenységét, a Bródy Imre Szakközépiskolában pe­dig egy elektroműszerész gyakorlati foglalkozáson vet­tek részt. Kedden délután az Újvá­ros, téri bölcsődét és óvodát keresték fel a város vendé­gei. Az óvodások japán kö­szöntéssel fogadták őket és műsorral, saját készítésű, magyar népviseletbe öltözte­tett bábukkal kedveskedtek látogatóiknak. A Kun Béla Művelődési Otthon, illetve az Ózdról ké­szült videofilm megtekinté­se után az esti órákban a Gyújtó étteremben adtak fo­gadást a delegáció tagjai a vendéglátók tiszteletére. A japán dalokkal, játékokkal színesített, meleg hangulatú baráti eszmecserén elisme­réssel nyilatkoztak a szakmai programok megszervezéséről és lebonyolításáról, a peda­gógusok felkészültségéről, a tanár-diák közötti viszony­ról, a tanulók tudásáról, a tanórák színvonaláról, az in­tézmények rendjéről és tisz­taságáról, az' óvodás kortól a felnőtté válásig tartó, össze­hangolt, egymásra épülő pe­dagógiai tevékenységről. Az ózdiak nevében Varga Dezső tanácselnök búcsúzott el a japán delegációtól, mely Magyarország után az NSZK- ban, majd Franciaországban folytatja európai körútját. Tóth Gy. Másfél évvel ezelőtt ala­kult meg Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Ferenc Társaság, s a Kazinczy Könyvtár elne­vezésű hasonmás kiadások sorozatában már a második kötetet vehették kezükbe a társaság tagjai. A széphalmi „szent öregnek” és kortársai­nak tájegységünkhöz kapcso­lódó műveit jelentetik meg, hogy — amint dr. Kováts Dániel és dr. Csorba Csaba szerkesztők tájékoztatójuk­ban írják — „elfeledett érté­kek újrafelfedezését szolgál­ják Kazinczy szellemében”. Az első kötet Kazinczynak 1811-ben, tehát 175 évvel ez­előtt Sárospatakon nyomta­tott és sok vihart kavart Tö­visek és virágok c. epigram­magyűjteménye volt. A most megjelent második kötetnek az a „különlegessége”, hogy azt Kazinczy pataki diákko­rában, 1775-ben írta. Az egyetlen összetett mondatból álló hosszú cím így kezdő­dik: „Magyar Ország Geog­raphica, az az földi állapot- jának lerajzolása ...” Művét azoknak szánta a mindösz- sze 16 éves szerző, akik „Ha- zájokhoz illendő szívesség­gel viseltetnek”. A kis könyvecske kéthar­mad részében Magyarország hegyeit, tavait, folyóit, majd vármegyéit ismerteti a fia­tal Kazinczy Ferenc, így a „Tisza mellyéki” vármegyék közt az akkor önálló Abaúj, Borsod, Zemplén megyét is. A megyék városainak, na­gyobb községeinek rövid tör­ténetét, nevezetességeit is­merteti. S ezt tartalmazza a vármegyék elé írt néhány- soros versike is. Abaúj ese­tében különösen kiemeli Szikszót, ekképpen emlékez­vén meg róla: „Szikszó tette magát két győzedelmével S a törökkel kétszer tett ütkö­zetével Híressé. Dicsekszik kövér földével, / Vásárjával s zöldes gazdag mezejével”. Borsod megyében — sor­rendben — Szendrőt, Diós­győrt, Miskolcot, Ónodot, Mezőkeresztest említi és ér­dekes módon Aszalót is Bor­sodba sorolja. Közülük há-. romról strófában is szól: „Sok s jó búza terem Bor­sod vármegyében, / Holott épült Miskolc egy kis hegy tövében. I Itt Keresztes, Ónod a Hernád mentében Fek­szik a vármegye szélső me­zejében”. Hegyi József • . r' ■ A Miskolci Nemzeti Színt É1 1986. ifeni bér H játékre 1» DÁTUM ELŐADÁS BÉRLET KEZDETE DATUM ELŐADÁS BÉRLET KEZD. NOVEMBER fk 1. szombat OSZLOPOS SIMEON Csehov ifj. bérlet (3) 'Vi'/'' 2. vasárnap CSERESZNYÉSKERT Bérletszünet (7) A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ 3. hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS Népszerű és Egyetemi bérlet (f. 8) 1986. NOVEMBER HAVI KAMARASZINIIAZ ELŐADÁSAI ZENEKAR * HANGVERSENYE 1. szombat NJ-OLC NŐ Este 7 órakor 4. kedd 11. kedd NYOLC NŐ Este 7 órakor 5. szerda 12. szerda NYOLC NŐ Este 7 órakor 6. csütörtök Nincs előadás 27. csütörtök NEBÁNCSVIRAG Este 7 órakor 7. péntek maria főhadnagy Bemutató bérlet (7) 28. péntek nebancsvirag Este 7 órakor 8. szombat MARIA FŐHADNAGY Csíky bérlet (7) 29. szombat NYOLC NŐ Este 7 órakor 9. vasárnap MARIA FŐHADNAGY Szigligeti bérlet (7) 30. vasárnap NYOLC Nő Este 7 órakor 10. hétfő Nincs előadás 11. kedd OSZLOPOS SIMEON Gárdonyi ifjúsági KOSSUTH L. U. 11. bérlet (7) 12. szerda OSZLOPOS SIMEON Shakespeare bérlet (7) 13. icsütörtök MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) MARIA FŐHADNAGY Hus/ka bérlet (7) 14. péntek MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3)-J. maria főhadnagy Vörösmarty bérlet (7) < JÁTÉKSZÍN 15. szombat MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) y- •« , S/J z •>, ■ í} /■. ' % maria főhadnagy Katona bérlet (7) 16. vasárnap MESÉLŐ KERT MARIA FŐHADNAGY Gyermekelőadás Oéryné bérlet (3) (7) NOVEMBER 4. kedd AZ ÉJSZAKA (BEMUTATÓ) 17. hétfő A MISKOLCI Téli bérlet (fél 8) A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE . 5. szerda AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 6. csütörtök AZ ÉJSZAKA i:ste 7 órakor 18. kedd MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (11) A NAPPAL ANYJA MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 7. péntek AZ ÉJSZAKA 19. szerda MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (11) A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 8. szombat AZ ÉJSZAKA 20. csütörtök MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 9. vasárnap A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor maria főhadnagy Madách bérlet (7) AZ éjszaka A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 21. péntek MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 13. csütörtök AZ ÉJSZAKA maria főhadnagy Upor bérlet (7) A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 22. szombat MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 14. péntek AZ ÉJSZAKA MÁRIA FŐHADNAGY Bérlctsziinet (7) A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 23. vasárnap MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) 27. csütörtök ÉNEK PHAEDRAÉRT Este 7 órakor MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet (7) 28. péntek ÉNEK PHAEDRAÉRT Este 7 órakor 24. hétfő Nincs előadás 29. szombat AZ ÉJSZAKA A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor * 25. kedd MESÉLŐ KERT MÁRIA FŐHADNAGY Gyermekelőadás Csortos bérlet (3) (7) 30. vasárnap AZ ÉJSZAKA \ **"■ A NAPPAL ANYJA Este 7 órakor 26. szerda MESÉLŐ KERT Gyermekelőadás (3) MARIA FŐHADNAGY Lehár bérlet (7) BEJARAT A DÉRYNÉ UTCAI OLDALON! 27. csütörtök TELI ZSEB Goldoni ifj. bérlet (7) 28. péntek TELI ZSEB Ady if. bérlet (4) SZERVEZÉSI OSZTÁLY: Telefon: 38­960 29. szombat TELI ZSEB József A. ifj. bérlet (3) Jegypénztár telefonja: 15-680 30. vasárnap MÁRIA FŐHADNAGY Bérletszünet (7) Színházjegyek a bérleti előadásokra is válthatók. Több gondolat bánt engemet... Nincs olyan nap, hogy ne olvashatnék, vagy halla­nék valamit a helyi tanácsok önállóságáról, meg arról, milyen jó is, hogy ezek az államhatalmi szervek ilyen, meg olyan hatáskörrel rendelkeznek. Ez tulajdonkép­pen jó lenne, így lenne rendjén, ha nem zavarná he­lyeslő egyetértésemet a szintén csaknem naponta je­lentkező .híradás egyes helyi tanácsok, tanácsi hivata­lok, szakigazgatási szervek melléfogásairól, a lakosság­gal való érintkezés demokráciájának elemi szabályait sértő intézkedéseiről, egyes hivatalnokainak meghök­kentő magatartásáról. (A televízió, meg a rádió egyes magazinjai nagy választékban kínálják ezeket.) A mi­nap is arról láttam egy hosszú tévériportot, hogy egy községben a helyi tanács engedélyt adott magán-lovar­da létesítésére a lakóházak közötti szűk területre, a lakókat erről nem kérdezte; a lovardánál a legele­mibb higiénia sincs biztosítva, még kézmosás lehető­sége sem, W. C.-ről nem is szólva. Viszont van büfé, ugyancsak magánkézben, amelynek tulajdonosnője szintén szenvedélyes lovagló, s mert ő ingyen lovagol, megengedi, hogy más lovasok nála mossanak kezet, ha akarnak. Meg persze, akkor fogyasztanak is valamit. „Kéz kezet mos alapon megy” — mondta a lovarda gazdasszonya. Amikor meg a helyi tanács elnökét kér­dezték a lovarda körüli jogsértő állapotokról, nem te­hetett mást, elismerte, hogy sok a szabálysértő elem ebben a helyzetben, de már nincs mit tenni, így van. Mentségére, szó szerint ezt hozta fel: „Nem vagyunk teljes birtokában ismereteinknek.” Ami elég nagy baj, a mondat zavarosságán túl is. Merthogy legyen önál­lósága a helyi tanácsnak, de az ott dolgozók legyenek teljes birtokában a szükséges ismereteknek és intéz­kedéseiket aszerint tegyék meg ... * A múzeumok, levéltárak feladatai közé • tartozik, hogy féltve őrizzék múltunk dokumentumait, kincseit, vigyázzanak azokra, hogy ne rongálódjanak; ha az idő kikezdte azokat, úgy restaurálják, gondozzák stb. Az intézmények eleget is tesznek feladataiknak, tudo­mányos munkatársaik, meg a velük dolgozó technikai segítők sokszor művészi tökélyre viszik ezt a gondo­zást. Ugyanakkor a múzeumok és levéltárak olyan ál­lami intézmények, közületek is, ahol a pontos leltári nyilvántartás is kötelező. Ezt a munkát általában más alkalmazottak végzik,* más előírások szerint. Én már azon is meg szoktam ütközni, amikor a szép és drága irodai bútorokra, műtárgyakra leltári számot szögei­nek, vagy festenek, de a múzeumi és egyéb tárgyak­nál ez már egyenesen felháborít. Lehet, hogy a lel­tári előírások szerint feltűnő helyre kell ütni a lel­tározó szerv pecsétjét, vagy ráfesteni a nyilvántartási számot, de mégis lehetne valami tisztelet is ebben a nyilvántartó munkában. A minap zárult fotográfiatör­téneti kiállításon látható volt például Görgey. Artúr­nak egy fényképe, amelyet saját kezű szöveggel aján­lott Lévay Józsefnek. A szövegre egy ügybuzgó leltá­rozó vastag filctollal rákente a sokjegyű nyilvántartá­si számot, eltakarva ezzel a szöveg egy részét, gyakorlatilag megrongálva a műtárgyat. Görgeyrőí megoszolhatnak a vélemények, de ez a Lévaynak írt szöveg mindenképpen muzeális értékű kincs. A most látható Levéltári ritkaságok című kiállítá­son a XVIII. századi urbáriumon, Kossuth Lajos levelén és egyéb értékes darabokon a szöveg közé ütve több helyen virítanak bélyegzőlenyomatok, s mert nem egy darab már korábban más intézményé volt, több szerv pecsétje „színesíti” a régi okmányokat. Ez a pecsételgetés, filctollal való összéfirkálás, nem mond véletlenül ellent annak a törekvésnek, amellyel a múzeumok, levéltárak az értékeket őrizni szeretnék? * Meghökkentően sok a kódorgó gyerek a bérházak környékén. A nyári melegben is sok volt, de akkor valahogy jobban eloszlottak, nem tűnt számuk eny- nyire ijesztően magasnak, nem volt ennyire szembe­tűnő csoportos kódorgásuk. Az ősziesre fordult időjá­rás sokszor tető alá készteti a mostani őgyelgőket, bér­házak lépcsőházaiba, pincelejárataiba, s így feltűnőb­bek. De feltűnő az is, hogy már régen megkezdődött a tanítás minden iskolában, mégis milyen sok a ráérő fiatal. Nincsen ezeknek házi feladatuk, másnapra meg­tanulandó leckéjük, aki meg nem jár valamiért isko­lába, annak nincs munkahelye? És főleg nincsen ezek­nek a gyerekeknek apja, anyja? Nincs, aki megkér­dezze a csapatokban kódorgó tíz-tizenkét éves lány- gyerekektől, hol voltatok este? Merthogy este nyolc óra után is idegen kislányok nyargalásznak a lépcső­házakban, vagy utazgatnak le és fel a lifteken, meg tűnnek el a pincelejáratban, s ha megszólítja egy-egy házbeli őket, vagy nem válaszolnak, vagy mondanak egy nevet, a nemlétező barátnő, olykor létező idősebb legényke nevét, hogy azt keresik, arra várnak. Késő esti randalírozás idegen házakban, engedékeny, fele­lőtlen szülők, másnap iskola, vagy újabb semmitte­vés... Mi lesz, mi lehet a folytatás?... * Hosszú évekkel ezelőtt, a nevemben telefonált va­laki egy szolgáltató vállalathoz — saját panaszának orvoslása végett. Véletlenül tudtam meg, utólag. Azt hitte, hogy az újságíró neve hallatán valami előnyhöz juthat. Tévedett. Sokszor hiszik, hogy az újságíró va­lamiféle kijáró, vagy netán ijesztő. Kaptam a közel­múltban egy levelet. Tulajdonképpen levélmásolatot, amelyben a levélíró egyik szolgáltató intézményünk megyei szervéhez fordult a helyi szerv — számára sé­relmes — intézkedésének bepanaszolására. Ez idáig az ő dolga, de hogy beírja a beadványába, vagy pana­szába, miszerint a másolatot nekem is elküldi, már nemcsak az ő ügye. S néhány sorban külön kéri tőlem is a támogatást, miután már rám hivatkozott. Nem va­gyok és nem kívánok mumus lenni sehol. Nem is be­szélve arról, hogy nem is lehetek. Semmilyen ügyben. Főleg pedig,a postánál, telefonügyben nem... örü­lök az olvasó bizalmának, de azért cserébe sem vál­hatok fenyegető mumussá ... (benedek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents