Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. október 1., szerda 3. Frakcióharcok, szektás ellentámadás Az előzőekben már szóltunk arról, hogy — az 1953 júniusi fordulattól kezdve — kisebb-nagyobb, burkoltabb vagy nyíltabb formában kifejezésre jutott a pártvezetésben két irányzat, amely Rákosi Mátyás és Nagy Imre személyében meg is testesült, és fokozatosan frakciószintre süly- lyedt. 'Mindennek megvolt az objektív, a társadalmi viszonyokban gyökerező háttere is. Az új szakasz politikáját általában az egész társadalom elfogadta, hiszen az a megelőző helyzethez képest az életkörülmények javulását és szabadabb közéleti légkört hozott. De például a nehézipari termelés csökkentése, beruházások leállítása, nemcsak a gazdasági vezetők, hanem az ezekben a szektorokban foglalkoztatottak egy részét is aggodalommal töltötte el. A termelőszövetkezeti parasztság egy része is nyugtalankodott az agrárpolitikai változások miatt. A párt- és állami apparátusban is jócskán akadtak olyanok, akik régebbi erőszakos állami intézkedésekben játszott — még ha olykor kényszerű — szerepüknél fogva, féltek a lakosság esetleges reakciójától, bizonytalanná váltak. A nézeteltérések, felfogásbeli különbségek és az elvi kérdések legfeljebb a különböző vezető testületek zárt ülésein kaptak hangot. Kifelé az egységet hangoztatták. Ez volt a helyzet az MDP 1954 májusi III. kongresszusán is: Rákosi Mátyás referátumában kinyilvánította, hogy a párt „a II. kongresszus óta tovább erősödött, elmélyítette gyökereit, tapasztalatait, edzettebb, összekovácsol- tabb és egységesebb lett.” Ez persze, nem felelt meg a valóságnak, és csak arról árulkodott, hogy a pártvezetés — elvtelen kompromisszumban Rákosi és Nagy! — továbbra is ragaszkodik az egységkoncepcióhoz, vagy inkább az egység-fikcióhoz, és nem kívánja a tényleges véleményeltéréseket föltárni és megvitatni. Némileg változott a helyzet 1954 őszén. Az ország gazdasági helyzete ismét feszültebbé vált. Elfogyó- ban voltak a tartalékok, az életszínvonalat javító és a parasztság helyzetét köny- nyítő intézkedések felemésztették azokat. Viszont mindezek kedvező hatása a termelésre, ilyen rövid idő alatt még nem mutatkozott. Az intézkedéseknek szükségszerűen volt bizonyos „tűzoltó jellegük”, a gazdaság átállításának és az irányításnak hosszú távú, átfogó rendszeréről akkor, még csak a kutatómunka folyt a tudományos és szakmai körökben. A helyzet szinte kínálta, hogy a két póluson elhelyezkedők egymásra mutogassanak, amikor a felelősség eldöntéséről és persze, a teendőkről volt szó. A zi egyik szárny — pontosabb híján, illessük őket a „baloldali” jelzővel — a nehézségek alapvető okát abban jelölte meg, hogy a júniusi határozat nyomán az élet- színvonal emelésében túl nagy lépés történt. Ezek a vezetők nem voltak hajlandók arra emlékezni, hogy a bajok gyökere a régi gazdaságpolitikai koncepció, a feszített ütemű iparosítás, a realitásokkal nem számoló tervezés. A másik szárny — illessük őket a jobboldali jelzővel — az új szakasz politikájával szembeni ellenállásban, a régihez való ragaszkodásban, az újra való átállás és átcsoportosítás nem megfelelő ütemében jelölte meg a bajok okát. Mondani sem kell, hogy Nagy Imre ez utóbbi nézetet vallotta, míg Rákosi Mátyás inkább az előbbihez húzott, bár, mint jó taktikus, ebbeli véleményét álcázta, kifejtésével várta az arra kedvezőbb pillanatot és légkört. Ilyen helyzetben ülésezett 1954. október 1—3-án az MDP Központi Vezetőségének plénuma. Emlékezetes tanácskozás volt ez. A testület életében nemigen volt példa arra, hogy ilyen nyíltan, szenvedélyesen, ennyi kritikai készséggel és elvi mélységgel elemezzék a párt politikáját. Nemcsak a gazdasági kérdések, a mezőgazdasági fejlesztés, az iparosítás útja, a termelés és a fogyasztás viszonya, és még sok gyakorlati kérdés került szóba, hanem az egész gazdasági mechanizmus felülvizsgálatának igénye is. Ezen belül rámutattak olyan, csak. sokkal később megvalósuló feladatokra is, mint a termelői árrendszer reformjára, az anyagi ösztönzés fontosságára, a reális ár- és bérpolitikára, sőt még az ipari struktúrának adottságainkhoz jobban szabott átalakítására is. (Ebből is látható, hogy joggal tekinthetjük az új szakaszt az 1956 utáni megújulás eszmei és gyakorlati előzményének.) A határozat reform szellemű volt. Kijelentette, hogy a korábbi hibák mel-f lett a nehézségek alapvető tényezője „az új szakasz végrehajtásában mutatkozó ingadozás, az ellenállás, amely vele szemben többé- kevésbé burkolt formák közt megnyilvánul.” Az intézkedési rész a gazdaság- politikai feladatokat az új szakasz politikájának megfelelően fogalmazta meg, hangsúlyozva az egységes értelmezés fontosságát, a pártfegyelem megszilárdításának szükségességét. Ez a biztató kibontakozási lehetőség pár hónap alatt a visszájára fordult, Rákosi Mátyás, aki az októberi ülésen, látva a közhangulatot, az átállás hiányosságait, az új szakaszszal szembeni ellenállást ostorozta, és úgy ítélte meg, hogy emiatt „tizenöt hónapot vesztettünk”, december elejétől (közben szabadságon volt a Szovjetunióban) átfogó offenzí- vába kezdett a jobboldali elhajlás ellen. Jó frakciós hagyományok szerint, elsősorban Nagy Imrét vette célba, de kijutott az elmarasztalásból az októberi plénum platformjának, és persze, ezen keresztül az egész 1953 júniusi irányváltásnak is. Rákosi jól választotta meg szektás ellentámadása idejét. Nagy Imre, októberi sikerétől elbizakodva, egy sor jobboldali elhajlásnak minősíthető gesztust tett. Egy cikkében szinte teljesen mellőzte a felszabadulás óta elért eredményeket, elhallgatva termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szerepét és jelentőségét, szinte egyértelműen a kisárutermelő parasztgazdaságokra kívánta alapozni a mezőgazdaság fejlesztését. A Hazafias Népfront kongresszusán pedig elég demagóg módon igencsak nacionalista felhangokkal tűzdelte meg beszédét, és a népfrontot mintegy a párttal szembe, sőt kissé az elé állította a társadalmi életben. A jobboldali hibák elleni küzdelem jegyében, sajnos, Rákosinak sikerült kierőszakolni a Központi Vezetőség 1955 márciusi és áprilisi ülésén nemcsak Nagy Imre elítélését és felmentését a miniszterelnöki posztról, majd kizárását a Központi Vezetőségből (decemberben a pártból is), hanem átértékelését az 1953 júniusi fordulatról, az új szakasz kifejezés hibásnak minősítését, nem is beszélve az 1954 októberi ülés platformjának elvetéséről. Mindez persze nem mindig nyíltan történt; az 1953 júniust nem kárhoztatták, hanem egyszerűen elfelejtkeztek róla, és ettől kezdve a hivatkozás az 1955 márciusi, tehát a szektás ellentámadást kibontakoztató KV-plénum lett. Az „elvi alapvetést” rögtön követték az ennek megfelelő, konkrét intézkedések is: megint szigorították a begyűjtést, felülvizsgálták a kiskereskedői engedélyek kiadását, nagy tsz-fejlesztést indítottak tagosítással egybefűzve, visz- szaállították azt a rendszabályt, hogy a szövetkezetből .csak három év után lehet kilépni, előirányozták a parasztok és kisiparosok adójának emelését, normarendezéssel megnyirbálták a munkások reáljövedelmét, szigorították a fellépést a sajtóban és a kulturális területen az „elhajlók” ellen. lassították a rehabilitációt stb. Megint meghiúsult egy nagy esély, hogy a két- frontos harcban kialakult elvi politika megújítsa a szocializmust Magyarországon! (Következik: a huszadik kongresszus és az MDP.) Nemes János \ Hazafias Népfront me- ei elnöksége tegnap ülést ,’tott. Dr. Nádler Viktor, a íjál egészségnevelési csontjának munkatársa beszállt az egészségnevelés helyéről, majd ajánlás hangit el a HNF-bizottságok íszségnevelési feladataira, ^z egészségpolitika sokat hgozvatolt célja egy olyan sadaimi közgondolkodás ilakítása, amelyben érték az egészség megőrzése. Ezért a népfrontbizottságok aktívan vesznek részt az ifjúság családi életre való felkészítésében, a gyermekbalesetek megelőzésében, szemléletformáló, felvilágosító előadások szervezésében. Megyénk lakosságának sajátos korösz- szetételét figyelembe véve, az idős emberek felvilágosítására is kiemelt figyelmet fordítanak — különös tekintettel a túlzott gyógyszerfogyasztás, a dohányzás ártalmára. 1987-ben új sportakció kezdődik, „Mozdul a megye” és „Kirándul a család” elnevezéssel. Ezeket a programokat a népfrontbizottság szülőkkel, nevelőkkel, orvosokkal együtt szervezi, hisz’ mindannyiunk érdeke, hogy társadalmunkban egészséges emberek éljenek. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Enöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója akamából táviratban üdvözölte Li Hszien- nient, a Kínai Népköztársaság elnökét és Csao Ce-jan- got, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökét. Kopasz Béla kitüntetése Az Elnöki Tanács a magyar mezőgazdaság szolgálatában kifejtett több évtizedes eredményes munkásságáért az Április Negyediké Érdemrendet adományozta Kopasz Bélának, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közelmúltban nyugállományba vonult vezetőjének. A magas kitüntetést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Váncsa Jenő miniszter nyújtotta át. Ülést tartott a Miskolc Városi Pártbizottság Az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága tegnap Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott, amelyen Tímár Vilmos titkár fűzött szóbeli kiegészítőt a megye- székhely és környéke vállalatai, szövetkezetei VI. ötéves tervének teljesítéséről és a VII. ötéves terv célkitűzéseiről szóló tájékoztatóhoz. A testület által megvitatott írásos összegzés szerint a tervezett célokat vállalatonként differenciált mértékben sikerült teljesíteni. Az elmúlt öt év külgazdasági és belföldi viszonyaiban végbement változások a város és környéke gazdálkodó egységeit az ágazati, strukturális adottságainkból eredően az országosnál is kedvezőtlenebbül érintették- A belső tartalékok feltárása, az anyag- és energiatakarékosság, a munkaszervezés, a belső irányítási rendszerek fejlesztése nem volt olyan ütemű, hogy ellensúlyozhatta volna a vállalatokat ért negatív hatásokat. A testület összegzése sorra veszi a különböző ágazatok tevékenységét, majd az elkövetkezendő időszak terveiről szól. A vállalatok döntő többsége a jövőben nagyobb vállalati eredményt tervez. A kereskedelem fő törekvése a lakossági áruellátás színvonalának növelése. A város kisebb termelőegységeinek, szövetkezeteinek, lakossági szolgáltató vállalatainak VII. ötéves terve még sok bizonytalanságot takar. Fő célként a talpon maradást fogalmazták meg, keresik a lehetőségét a piaci igények rugalmasabb kielégítésének, valamint tevékenységi körük kiszélesítésének. A vita után a testület javaslatot fogadott el a VII. ötéves vállalati és szövetkezeti tervekhez kapcsolódó politikai, mozgalmi és agitá- ciós feladatokra. A Miskolc Városi Pártbizottság végezetül tájékozódott a pártfegyelem helyzetéről és a pártfegyelmi bizottság munkájáról. Három évtized egy osztály élén Jubileumi tudományos ülés a megyei kórházban Dr. Prónay Gábor címzetes egyetemi docens 30 éve osztályvezető főorvosa a megyei kórház II. belgyógyászati osztályának. A három évtizedes gyógyító, megelőző, tudományos és oktató munkája elismeréseként jubileumi tudományos ülést tartottak tegnap, kedden, a megyei kórházban. A Prónay Gábor kandidátus által vezetett osztályon magas szintű általános belgyógyászati, gasztroenteroló- giai és endokrinológiai profilú gyógyítómunka folyik, A gasztroenterológiai és endokrinológiai szemlélet és diszciplína hazai megteremtésében új és korszerű szemléletet és nevelői tevékenységet fejlesztett ki. Elsőként foglalkozott ezen betegségek szűrési és gondozási feladataival. Osztályán a gyógyítómunka mellett országosan is elismerésre méltó oktatási tevékenységet végeznek. Tudományos munkássága nemcsak országos szinten, de külföldi vonatkozásban is igen tiszteletre méltó. Vezetése és irányítása alatt sok tehetséges szakorvos nőtt fel, számosán közülük vezetői beosztásban tevékenykednek. A jubileumi ülésen dr. ,Ladányi József, a megyei tanács elnöke mondott megnyitót. Hangsúlyozta, hogy nem mindennapi rendezvény ez, ahol egy ember több évtizedes tevékenységén keresztül, egy osztály munkáját is méltathatjuk. Különös oka az ilyen kiemelkedő munkásság elismerésének, hogy hazánkban — sajnos — a javuló ellátás mellett rosszabbodott a lakosság egészségügyi állapota. Tanácsi pénzeszközökből egészségügyi beruházásokra 1 milliárd 300 milliót biztosítottak, s ehhez jön az egészségügyi forrásból származó 2 milliárd. A VII. ötéves tervben sem áll meg a dinamikus fejlődés. Cél az alapellátás minőségének további javítása, a rekonstrukciós munkálatok folytatása. A megyei tanács elnöke a párt és tanács nevében megköszönte az osztály munkáját, s külön köszönetét mondott dr. Prónay Gábornak, akinek példaadó magatartása messze túlmutat a megye határain. Dr. Kulka Frigyes professzor az Orvostovábbképző Intézet nevében köszöntötte meleg szavakkal Prónay Gábort, aki — mint a professzor mondotta — iskolát teremtett maga körül. Az OTKJI egyetem rektori tanácsa ezért Kiváló Oktató kitüntetést adományozott a főorvosnak. Dr. Jávor Tibor profesz- szor a Magyar Gasztroenterológiai Társaság nevében üdvözölte Prónay Gábort. hangsúlyozva érdemei közt, hogy gyógyítómunkája során sok fontos kérdésre irányította a belgyógyászok figyelmét. A beteggondozás az országban e megyei kórház területéhez tartozó helyen a legjobb. Dr. Szegedi Gyula, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektori tanácsa nevében gratulált, s megköszönte azt a lelkiismeretes munkát, ahogyan az orvostanhallgatókkal foglalkozik. A fiatalok szívesen jönnek ide, tisztelik tudását, szorgalmát, türelmét, emberségét és nem utolsósorban fiatalos lelkesedését. A volt tanítványok nevében dr. Tóth Imre, a szikszói kórház igazgatója, a megyei kórház részéről dr. Katona Zoltán helyettes főigazgató főorvos köszöntötte virággal és ajándékkal dr. Prónay Gábort. A délelőtt során megkezdődött a tudományos ülés, ahol első előadó az ünne-* pelt főorvos volt. Előadásának témája: A belgyógyászati tevékenység és szemléletváltozása 30 év távlatában. Délután kerekasztal- konferenciát tartottak a MiAÍB-székházban. A konferencia témája: Specializálódás és integráció a belgyógyászatban, tapasztalatok és elvárások Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. (ai) Zsebesi László köszöntése Szeptember 29-én dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke hivatalában fogadta Zsebesi László ezredest, a megyei polgári védelem nyugállományú törzsparancsnokát. Meleg hangon köszöntötte GO. születésnapján, megemlékezve Zsebesi László több évtizeden keresztül végzett polgári védelmi tevékenységéről. A köszöntésen jelen volt Kele Antal mérnök alezredes, a megyei polgári védelem törzsparancsnoka. A sárospataki Bartii-konfereiiciáról Karl Barth (századunk kiemelkedő jelentőségű protestáns teológusa) születésének 100. évfordulójára emékezve rendezték meg Sárospatakon a Marxista Filofózusok és Protestáns Teológusok találkozóját. A Comenius Tanítóképző Főiskola kezdeményezésére és a társrendezők (a Tiszáninneni Református Egyházkerület tudományos gyűjteményei, a TIT megyei szervezete, a HNF Sárospatak Városi Bizottsága) közreműködésével megtartott tudományos emlékülésnek a tudományos gyűjtemények nagykönyvtára adott helyet. A nagykönyvtár dísztermében marxizmus-oktatók, lelkészek, meghívottak és érdeklődők előtt nyolc előadás hangzott el. Az első napon — szeptember 26-án — dr. Kovács Géza, a TIT országos központjának osztályvezetője tartott elnöki megnyitót, majd Kürti László püspök köszöntötte a konferenciát. Az első előadást Kónya István tanszékvezető, egyetemi tanár tartotta Barth történeti-politikai szerepének értékelése címmel. Utána Kocsis Elemér, a Debreceni Református Teológiai Akadémia főigazgatója Barth teológia történeti szerepéről, Jánossy Imre teológia-professzor Barth politikai teológiájáról, Pór József tanszékvezető egyetemi tanár Barth és a szolgálat-teológia kapcsolatáról, Lendvai L. Ferenc a magyar protestantizmusban jelentkező modern áramlatokról tartott előadást. Az emlékülés második napján három előadás hangzott el: Próble Károly teológia-professzor Barth hatása a hazai evangélikus teológiára, Barcza József kutató professzor és Egri Károly főiskolai docens Barth és a sárospataki kollégium eszmevilága címmel tartották meg előadásaikat.
