Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

1986. október 1., szerda

ÉSZAK-MAOYARORSZÁG 3

A szerencsiek nagy szeretettel köszöntötték az Elnöki Tanács el nőkét.

(Folytatás az 1. oldalról)

zett változások arra késztetik a borsodi ipari vállalatokat, hogy termelésszerkezetét módosítva növeljék a temékek feldolgozottságát, emeljék a technológiai színvonalat, a feldolgozó ipar arányát. Szólt azokról a helyi kezdeményezésekről, konkrét tervekről, amelyek megvalósításának az a célja, hogy korszerűbb és aredKóstoló a csokoládégyárban.

ményesebb legyen a borsodi ipar.

A megyei pártbizottság első titkára megyénk mezőgazdaságának helyzetét vázolva elmondta: a gazdaságok nagy része, kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozik, s az ágazatban is halmozódnak a feszültségek. A nehézségek között említette az idei aszálykárokat, szólt a melléküzemágak veszteségeiről, a termelőszövetkezetek egy részének kiegyensúlyozatlan pénzügyi helyzetéről, majd az infrastrukturális és kommunális fejlesztés megoldandó feladatairól beszélt. Végezetül a pártmozgalom fejlődéséről, a megye kommunistáinak, pártszervezeteinek az elmúlt időszakban végzett munkájáról és a közeljövő tennivalóiról szólva elmondta, hogy a közelmúltban és napjainkban is folytatott gondolat- cserék egyik fontos célja, hogy megfelelő programmal aktívabb, cselekvő magtartást bontakoztasson ki céljaink megvalóstása érdekében.

Ladányi József egészítette ki a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, amelyben a tavalyi' választásokra utalva hangsúlyozta: megyénk 159 tanácsa — köztük 11 városi jogú testület — növekvő önállósággal és nagy felelősséggel tevékenykedik a köz érdekében. Szólt megyénk egyes területeinek, elsősorban ap- rófalvainak infrastrukturális gondjairól, a kommunális ellátás már hosszabb ideje megoldatlan problémáiról, Hangsúlyozta, hogy a szerény központi és megyei pénzügyi lehetőségek mellett megyénk településeinek lakossága sokféle módon — egyebek mellett a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásával — törekszik gondjai enyhítésére. Az új ötéves terv célkitűzései, a lakásépítés, «az oktatásügyi, egészség- ügyi beruházások mellett szólt azokról a nehézségekről — többek között munkaerőgondokról —, amelyek gátolják az eredményesebb tanácsi munkát. Hangsúlyozta: a városok arányos fejlesztése mellett fontos feladatunk a községek népességmegtartó erejének növelése.

Losonczi Pál, a tartalmas, őszinte tájékoztatókat köszönve ezután az ország gazdasági, társadalmai helyzetéről adott áttekintést. Elsősorban gazdasági helyzetünkről, nehézségeink külső és belső okairól szólt. A megoldandó, és fejlődésünket gyorsító feladatok sorában említette a munkafegyelem javításának fontosságát. Személyes tapasztalatai alapján számos példával érzékeltette, hogy a munkamorál nem javult kellően az elmúlt években. Szakítani kell a sokakban meglevő fogyasztáscentrikus szemlélettel — mondotta —, s elsősorban a termelés jobbításában, hatékonyságunk növelésében, a takarékosabb gazdálkodásban kell megtalálni előrehaladásunk feltételeit. Hangsúlyozta, hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával kell hatékonyabb gazdaságot teremtenünk.

A megyei pártszékházban tartott tájékoztatók után az Elnöki Tanács elnöke a házigazdák kíséretében a Szerencsi Édesipari Vállalatot kereste fel. A cukorgyárban Török László, a Szerencsi Városi Pártbizottság első titkára, Kövér László, a városi tanács elnöke. Kovács György, az édesipari vállalat igazgatója, Pál György, a cukorgyár igazgatója, Rozsnyómé Orosz Mária, a vállalati pártbizottság titkára és Vajszi Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötték a vendéget. A vállalati igazgatók tájékoztatást adtak a szerencsi cukor- és csokoládégyártás múltjáról, fejlődéséről, a jövő terveiről, Az Elnöki Tanács elnöke nagy érdeklődést tanúsítva számos kérdést tett fel a vállalatok gazdálkodására, az édesipari termékek piaci helyzetére vonatkozóan. Elsősorban az érdekelte: mit tesznek annak érdekében, hogy talpon maradjanak és növeljék a termelés hatékonyságát? A gazdasági vezetők beszámoltak azokról az elképzelésekről, melyek célja az elmúlt évek szerény fejlődését tovább folytatva, az eredményesebb gazdálkodás.

A cukor- és csokoládégyárban tett üzemlátogatás után az Elnöki Tanács elnökét a vállalati tanács tagjainak és szocialista brigád- vezetőinek társaságában Török László tájékoztatta Szerencs és vonzáskörzete múltjáról, a fejlődés távlatairól. Ezután Kopp L ászióné, az Édesipari Vállalat vállalati tanácsának elnöke számolt be a közelmúltban megalakult testület eddigi munkájáról, terveikről és megoldandó feladataikról.

Losonczi Pál, a szerencsi édesipari vállalatok megtekintése után a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Borkombinát Tolcsvai Üzemébe látogatott. Itt Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi Városi Pártbizottság első titkára, Mitró László, a kombinát vezérigazgatója és File András, a pártbizottság titkára köszöntötték, majd tájékoztatást adtak a kombinát tevékenységéről,

Az Elnöki Tanács elnökének programja ma Sátoraljaújhelyen folytatódik.

P. J.

Fotó: F. L.

Á jó irány:

Mezőgazdaságunk jelene, s jövője nem nélkülözheti a számit gépet.

Ha élne a költő, ezekben a napokban felhívás gyanánt nem kizárt, hogy azt róná papírra: Vigyázó szemetek Bábolnára vessétek! Bár azt hiszem, e felhívás nélkül is szeptember 30. és október 3. között Bábolnára figyel az idén is az agrárvilág. Bábolnára, ahol immár kilencedik alkalommal rendezik meg a magyar mezőgazdaság — az ötévenként tartandó OMÉK mellett — legreprezentatívabb bemutatkozását, amely egyben Európa, sőt a világ egyik legjelentősebb, szó szerint az agrár csúcstechnikát felvonultatok kiállítása. Bizonyság erre az tény, hogy legújabb termékeikkel, technológiájukkal, technikai újdonságaikkal képviselteti magát az agrárvilág szinte valamennyi számon tartott, jegyzett cége, az olasz Fia- togritói kezdve a nyugatnémet Raun át, az amerikai Pioneer cégig.

Afféle agrárshow ez egyfelől, nem kizárt sokan csak ezt látják benne, pedig valójában Bábolna, a Bábolnai Napok akárcsak évekkel ezelőtt, ma is a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság melletti demonstráció. Ország-világ növekvő érdeklődése mellett azt vizsgálja és abból vizsgázik, hogy hol a helyük a világban, a gazdaság e fontos szférájában, hogyan tartjuk a lépést a világgal, illetve, hogy hol szorít a cipő, hol kell váltani a szemlélet- és cselekvési módot illetően.

Vizsga ez! Vizsga mintegy százezer látogató előtt, vizsga az ország közvéleménye előtt, de vizsga Európa és a világ előtt is. Ez az ismétlődő számonkérés egy olyan jóféle kényszer, ami az embert mindig sarkallja, figyelmét állandóan serkenti, következésképp megvédi — dr. Burgert Róbertnek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának szavait idézve — az eltunyulástól.

A Bábolnai Napok egyben türköképe a világnak, a világ fejlett mezőgazdaságának. E négy nap alatt, aki Bábolnára látogat, útlevél nélkül, vízum nélkül a Föld keleti és nyugati féltekéjét is látogatja. Forintért és mindössze pár száz kilométert utazva maximum, sűrített töménységben találkozik a „pénzteremtő gondolattal".

Itt Bábolnán a jelenlevő 250 kiállító — ebből 76 külföldi cég — mintegy 1050 újdonságot mutat be. Olyan ez — idézve újra Burgert Róbert szavait —, mint amikor az ember a Duna medrében áll. s alatta, fölötte, mellette áramlik — no, itt nem a víz, hanem az információ. Ebből kell szelektálnunk, ezekből szükséges adaptálnunk, mégpedig azokat, amelyek szerény lehetőségeinket figyelembe véve, a legtöbb hozamot, a legnagyobb eredményt garantálják. Ám ez sem csak a mennyiségi eredmény oldaláról értendő! Bábolnán — bár vannak gyönyörű rekordjaik — már régóta nem a rekordok kergetése a cél. Az IKR országos kisugárzással ezt sugallja többek között a mi, borsodi gazdaságainknak is. A nagyobb nyomaték kedvéért a Bábolnai Napok egyik fő mondanivalója a gabona- és húsprogram vonatkozásban idén is az, hogy egy pillanatra sem tévesszük szem elől: amivei foglalkozunk, mibe kerül, s mennyi jövedelmet ad. Vagyis lépéskényszerünk ebben a kérdésben nem ismer alternatívát. Olyan korszerű rendszerezettség szükséges ma minden üzem termelésében, amelynek jellemzője az egészséges hozam-, költségarány. Vagyis, sem a hozamokat mindenáron növelő gigantománikus, sem a takarékosságot a pénz abszolút értékű megfogásával végrehajtó felfogás nem járható út, zsákutca.

Már régen nem a látvány a cél Bábolnán. (Gyanítom, sohasem volt az.) Bár korábban, még az első Bábolnai Napok idején a kis- és közepes terjedelmű és teljesítményű erőgépek mellett felsorakozó óriási masinák mindenekelőtt a látványt, a látványosságot sugallták. Ma már sehol nem az a cél, hogy a méret nőjön. Viszont cél, hogy a meglevőn belül változzon, tökéletesedjen az apró, a rész. A „fogaskerék", a sok apró „fogaskerék". Aki idén csak egy órára megy el Bábolnára, az semmit nem lát. Pontosabban, semmi újat nem vél felfedezni. Ám, aki itt tölt egy napot legalább, s „belebújik" néhány gépbe, belelapoz a különböző technológiai leírásokba, az viszont felfedezi, mennyi és mennyi az új „csavar”.

Talán sokakban támad kétely a Bábolnai Napok híre kapcsán. Kell ez nekünk? Miért kell ezt megrendezni, mikor úgy is nehéz a pénzügyi helyzetünk. Közelebbr vizzgálva: itt Borsodban, zerge se járta rögökön, létbizonytalansággal küszk dő nagyüzemeknek mit t ma Bábolna? Ad-e egyált Ián valamit? Esetleg mégi kább elkeseredést, látva agrár csúcstechnikát, s eg idejűleg érezve az üres zs bet?

Akikben a Bábolnai N pok netán növelnék ezt fajta negatív érzést, az meg is érdemlik. Mert az csak néztek ott, s kesere tek, s közben nem vett észre, hogy az agrár csúc technika nem csupán mii ós értékű technikát, techn lógiát jelent. Aki viszo észrevette, észreveszi az a rőt is, a vékony pénztáré val megvalósíthatót is, an hez tőke nemcsak a báb< nai fejekben, de merem hi ni, a borsodi, abaúji, zem léni fejekben is megví azok idén is vásárfiával jö nek haza Bábolnáról. A s; génységben ugyanis akad t mi haszon is. Az példa hogy megtanít, sőt kénysze gondolkodni, s értelmes cselekedni. Ha volna sok pí zünk, nem kizárt — al néhány évtizede — most sok felesleges dolgot épí nénk, vásárolnánk. Szere cséré, ma nem tesszük, mi szerencsétlenségünkre i már nem tehetjük. Bábol ebben az ellentmondó: helyzetben próbál a fejekt és a tettekben rendet rí ni.

Az agrárvilág és -társat lom — kezdtem bevezető ben — Bábolnára fig; ezekben a napokban. Bíz< benne, hogy szűkebb hazá agráriusainak útja. s figy me nem kerüli el e duni túli települést, hol — lt alább kétszáz éve már t nek — mindig a minta 1 ható, tanulmányozható. I bolna — mondhatom úgy — iránytű, amely eddig m dig a jó irányt mutatta.

Hajdú Imre Fotó: Fojtán Lászli

A magyar mezőgépipar egyik legnagyobb kiállítója a szekszárdi Mezőgép Vállalat, amely első sorban öntözőberendezéseit mutatja be.