Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
1986. szeptember 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Speciális gépek a szalag mellett Irányvonatok a HCM-be A Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet jelentősen fejlődött az elmúlt ötéves tervidőszakban. Ez megnyilvánult úgy az exportban, mint a teljesítményben, bérben és fejlesztésben egyaránt. Különösen az 1982-es esztendő marad emlékezetes a szövetkezet dolgozóinak, hiszen ekkor kapták meg — fennállásuk óta először — az Ipari Minisztérium és az OKISZ által adományozott Kiváló Szövetkezet címet. Termelésükben azóta sem történt termékszerkezet-váltás, továbbra is a l'érfiza- kók, öltönyök és pantallók, valamint a női nadrágok gyártása a meghatározó. Az egyre növekvő Igények kielégítését csökkenő létszámmal oldják meg. Hat évvel ezelőtt, teljes munkaidőben 282-en dolgoztak itt, míg 1985-ben már csak 237-en. A szövetkezet élet- és munkakörülményeit vizsgálva, kedvező a kép. Nincs zsúfoltság, a munkahelyek világosak, tágasak. Legnehezebb körülmények között a vasa- tóteremben dolgozók vannak. Nyáron, a nagy hőségben bizony, nem irigylésre méltó a helyzetük. A VI. ötéves tervidőszakban 8 millió forintot költött a szövetkezet fejlesztésre, beruházásra. Végrehajtották a vasalósorok cseréjét, olyan speciális gépeket vásároltak, amellyel a szalagon dolgozók munkáját megköny- nyíthetiik. Korszerűbbé, egészségesebbé és biztonságosabbá tették a munkahelyeket, és így sikerült minimálisra csökkenteni az üzemi balesetek számát. A szövetkezetnél fontos feladat a szakemberek utánpótlása, a tanulók nevelése. A korszerű tanműhelyükben 35 fiatal sajátítja el választott szakmájának mesterfogásait,. Persze nem feledkeznek meg az idősebbekről sem, részükre szakmai tanfolyamot, elméleti oktatást szerveznek. A szövetkezet vezetése nagy figyelmet fordít a szociálpolitikai feladatok végrehajtására. A dolgozók egészségére üzemorvos ügyel. Munkája kedvező hatással volt a táppénzes napok alakulására: csaknem ötszázzal csökkent öt év alatt. Az üdültetési igények kielégítésére Síkfőkúton egy faház áll rendelkezésre, amelynek nyáron maximális a kihasználtsága. Ezenkívül kapnak még néhány családos beutalót a Kiszövtől. A ruhaipari szövetkezetben minden évben megrendezik a gyermeknapot, a Télapó-ünnepséget, a nőnapot, a nyugdíjasok találkozóját. Ezek a rendezvények a fiigyelmesség jóleső érzésén túl alkalmasak a kollektív szellem erősítésére, egymás jobb megismerésére is. P. Zs. Egy hasznos akció Immár hagyományossá vált, hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság a nyár végétől a fagy beálltáig, a miskolci kertbarátok termőföldjeihez szerves trágyát értékesít. Fejér Györgytől, az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettesétől az akcióról érdeklődtünk.-----Az igazság kedvéért el k ell mondanom, hogy a szakma nem nézi jó szemmel a trágyaértékesítést. Ám, a mi gazdaságunknál olyan nagy szervestrágya-'készlet halmozódott fel, amelyet már nem tudunk megfelelően hasznosítani. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban az egy hektárra vetített állatsűrűség messze meghaladja az állami gazdasági átlagot. Ez pedig azt jelenti, hogy évek óta halmozódnak olyan mellék- termékek, amelyeket nem tudunk felhasználni. Természetesen a trágya esetében is kerestük a hasznosítás lehetőségeit. Gondoltunk arra is, hogy esetleg komposztüzemet, vagy valami hasonlót hozzunk létre, de kiszámítottuk, hogy a költségek miatt, ez nem éri meg. S ekkor szóba került, hogy Miskolc környékén örvendetes módon szaporodik a kiskerttulajdono- sok száma, erősödik a kiskertmozgalom. Ezeken a földeken pedig szervestrágyázni feltétlenül megéri, viszont nehéz trágyát szerezni és messziről hordani sem gazdaságos. Nos, a három évvel ezelőtt kezdődött akciónkról ma már elmondható, hogy nagy sikere van. Tavaly például 250 vagon szerves trágyát értékesítettünk, s közel 600 kiskerttulajdonos volt a vásárlónk. — Az idén az akció augusztus végén kezdődött, és talán az elmúlt évinél is több kistermelő kopogtatott a gazdaságban vásárlóként. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a kertbarátok elégedettek az árral, illetve a szolgáltatás formájával. — Igen, úgy hisszük, vevőink elégedettek. Bár elvétve akadnak panaszosok is. Mi előre megegyezünk a kiskertbarátokkal a szállítás időpontjáról, ám, néha a szállítás csúszik. Szóval, ha van valami gond, akkor az a teljesítés esetleges egykét órás időcsúszásából adódik. A gazdaságosságról is ejtvén néhány szót, el kell mondani, meggyőződésünk szerint ez az akció a kis- kertgazdákinak kedvező, és mi sem járunk rosszul. Persze, ne gondoljon senki hatalmas haszonra, hiszen például a trágyaértékesítés tavalyi nyeresége 125 ezer forint volt. Egy ilyen nagy volumenű gazdaság esetében ez igazán nem tétel. Mégis jól járunk, hiszen eltűnnek a trágyahalmok, mégpedig oly módon, hogy az értékesül. s nem vész a semmibe. Tokaj-Hegyalján is Ha két ember találkozik mostanában Tokaj-Hegyalján, biztosra vehető, hogy az első kérdésük egymáshoz a szőlőről hangzik el. Ez érthető, hiszen a híres borvidéken ilyenkor, ősz elején a nemes venyigék várható termése felé fordul a figyelem évszázadok óta. Különösen így van ez ezekben a napokban, mivel a heteken át tikkasztó nyári aszály után végre eső áztatta a szőlőföldeket. A talaj szomját nem elégítette ugyan ki, de a kordonos ültetvények felfrissültek, s a kevés csapadék is elősegíti a szőlőszemek „hízását”, cukro- sodását. Az aszály miatt augusztus folyamán — ahogy errefelé az idős szőlőmívesek panaszolták — valósággal „senyvedett” a szőlő, megállt a bogyók növekedése, fonnyadni kezdtek a furmint, hárslevelű és musko- tályos fürtök. Attól tartottak a gazdák, hogy szertefoszlik a reménységük, veszendőbe megy a nyár közepéig oly ígéretesnek mutatkozó termés. Most az eső után, a párás, szinte „dunsztos” hajnalok, reggelek beköszöntésével újra bizakodnak a nagyüzemi szőlőföldek és a lcisparcellák szakemberei, gazdái. És ha valami váratlan baj nem éri a következő hetekben a szőlőt, a gondosan megművelt, jó karban tartott ültetvényekről közepes, esetleg jó közepes termést szüretelhetnek. És ami a történelmi borvidéken különösen fontos, a minőség — a fürtök jelenlegi állapota alapján — kiválónak mutatkozik. A cukorfok már most akkora, mint tavaly szüretkor volt. A furmint fürtjei tömöttek, a szőlőszemek már most fogyaszthatok, kellemesen édesek. A hárslevelű fürtökön a szemek ritkábbak, ami ennek a fajtának a sajátossága, de maguk a fürtök jóval hosszabbak, mint a furmintéi, olykor a fél métert is elérik. Ennek a bogyói még nem olyan puhák, mint a furminté és a muskotályszőlőé. Ha a szeptemberi időjárás kedvez a szőlőnek, vagyis ha még legalább egy kiadós esőt kapnak a venyigék, a továbbiakban pedig hosszú, száraz, napfényes ősz köszönt To- kaj-Hegyaljára, akkor a szemek „kicsattannak”, megindul az aszúsodás. És ami minden hegyaljai szőlősgazda dédelgetett vágya, akkor 1986-ot mint jeles aszús esztendőt jegyzik majd fel a történelmi borvidék krónikájába. Bizakodva készülnek hát a szőlősgazdák a szüretre. Kádak csörrennek, hordók dongának: mossák, kénezik mindenfelé Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaújszántóig a szüretelőedényeket. A hosszan tartó nyári nagy meleg siettette a fürtök érését, ezért a hagyományos szüretkezdésnél legalább két héttel korábban látnak hozzá ez idén ehhez a kellemes „betakarítási” munkához. Mert a szüret Tokaj-Hegyalján évszázadok óta ünnepszámba ment, s ilyenkor még a messzire került családtagok, rokonok ig haza-haza szoktak látogatni. Nincs ez másképp napjainkban sem. (h. j.) Jó szakemberek és sokoldalú gépek dolgoznak az új bányában. A nyers gipsztömböket a töröberendezés tovább aprítja, innen kerül az irányvonatokba. Katonai táborhoz hasonlít most Alsótelekes község határa. Nagy teherbírású gépkocsik szállítják a földet a megnyitott .külszíni gipszbá- nvából a már bezárt külszíni vasércbányák rekultivációihoz. A tehergépkocsik egy része azonban már nyers gipszet szállít Rudabányára, ahol a törőberendezés tovább aprítja, majd vasúti kocsiba kerül. Az első 400 tonnás irányvonat már meg is érkezett a Hejőcsábái Cement- és Mészművekbe. Egy új bánya megnyitása a munka legnehezebb szakasza. Egymás mellett párhuzamosan igen sok feladatot kell elvégezniük. A külszíni fejtés nyitóárkában is dolgoznak még a földmozgató berendezéseik, ugyanakkor már elérték a nyers gipszet 27 méter mélységben, az eredeti térszinttől. A fedőréteg, a föld letakarításával párhuzamosan már folyamatban van a gipsz bányászata is. Ugyanakkor nagy erőkkel kiépítették a villanyvezetékeket, és az éjszakai műszakhoz szükséges nagy teljesítményű vlilágítóberendezése- ket. A levegővezeték-rend- szer kiépítése most van folyamatban a sűrített levegőhöz szükséges berendezésekhez. Már működnek a telefonvonalak. új utakat és hidakat kell építeni a zavartalan munka végzéséhez, öt plusz egyes munkarendben, három műszákban, folyamatosan dolgoznak az új bányánál. Varga László főmérnökhelyettes kalauzolásával jártuk végig ezt az új munkahelyet. Az óriási kráterhez hasonlítható külszíni fejtés átmérője alul körülbelül 70 méter, felül pedig megközelíti a 300 métert — ahogyan ezt Varga Károly, bányaüzemvezető elmondotta a helyszínen. A Gazdasági Bizottság elmúlt évi döntése nemcsak a nagy múltú vasércbányászat végére tett pontot Rudabá- nyán. Amellett, hogy biztosította a bányabezárás anyagi fedezetét, valamint gondoskodott az emberekről, egyúttal a lehetőséget is megteremtette a gipszbányászathoz. Az Ipari Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalata között megkötött szerződés értelmében kedvező lejáratú hitelek felvétele fejében a vállalat évente garantálja nyereségtömegét, amellett, hogy jelentős termékszerkezet-váltást hajt végre. Ezzel kapcsolatban Mező Barna, az Országos Érc- és Ásványbányák vezérigazgatója elmondotta, hogy hazánkban a cementgyártáshoz évente 250—300 ezer tonna nyers gipszet használnak fel, 50 ezer tonna égetett gipszre van szüksége az építőiparnak, és 15 ezer tonna égetett gipszet használnak az orvos-egészségügyben és a modellezésben. A nyers és az égetett gipszet teljes egészében a szocialista országokból importáljuk. Ezért is jelentős a Gazdasági Bizottság döntése. Rudabányán mintegy 50 millió tonna gipszva- gyon kitermeléséhez és feldolgozásához 190 millió forint különösen kedvezményes állami hitelt engedélyezett tizenöt évre. Az Állami Fejlesztési Bank Miskolci Körzeti Igazgatósága folyósítja ezt a hitelt, amely jó hatásfokúként tartja számon ezt a beruházást. Amint a vezérigazgató elmondotta, úgy terveznek, hogy a hazai igényeket nyers gipszből két éven belül, égetett gipszből pedig két és fél, három éven belül teljes egészében ki tudják elégíteni. Az idén a külszíni bánya megnyitása mellett már hozzálátnak a gipszégetö mű és a gipszfeldolgozó üzem létesítéséhez — amint azt dr. Bállá László, a rudabányai mű igazgatója elmondotta. A feladatok nagy részét saját magük tervezik meg, és oldják meg. Ugyanakkor nem kis gond llesz az sem — hangsúlyozta az igazgató —. hogy amit előállítanak, el is tudják adni. A székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari V. évente mintegy 30— 50 ezer tonna égetett gipszet használ fel a korszerű Alba- failak gyártásánál. Az Álba Regia Vállalattal gazdasági társulás formájában, Rudabányán is gyártanak majd Alba-falakat, egy onnan ide- szállított, korszerű gépsor segítségével. így Északkelet- Magyarország ilyen irányú igényeit sokkal rövidébb vasúti szállítással — ezek a falak igen „fuvarérzékenyek” —, majd Rudabányáról lehet kielégíteni. A rudabányaiak igen fontos feladatuknak tartják, hogy elsajátítsák a legújabb feldolgozási technológiákat annak érdekében, hogy piacképes termékeket gyárthassanak. Berendeztek egy kísérleti jellegű üzemet, ahol gépi úton, gipsz alapanyagból korszerű válaszfalakat gyártanak, mely iránt máris nagy az érdeklődés. Néhány Tüzép-telepen már kapható Rudabánya új gyártmánya. Az őszi BNV-n is új gyártmánnyal jelentkeznek: a gipsz-perlittel, amely a korszerű építkezés eszköze, ma már az épületek belső vakolásánál. A vasércbánya bezárásával, az új termékszerkezet kialakításával kapcsolatban „senkit nem kellett elküldeniük” a vállalattól. Igaz, sokan nyugdíjba mentek, de ez a dolgok rendje. Géczi Gyula, a mű pártbizottságának titkára, arról adott tájékoztatást, hogy a pártbizottság és a vállalati szak- szervezeti bizottság együttesen is megtárgyalta a szerkezetváltással kapcsolatos szubjektív problémákat, majd mind a kilenc párt- alapszenvezet taggj^ulésének napirendjén is szerepelt a téma. A volt vasércbányászok, jelenleg 850-en nem keresnek kevesebbet, mint azelőtt, és magunk is meggyőződhettünk arról, hogy újult, erővel oldják meg új feladataikat. Oravec János Fotó: Herényi
