Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 5., péntek (Folytatás az 1. oldalról) irodájába delegált képviselője és Cservény Vilmos, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség főtitkára. Itt, a Hősök terén adták át az afrikai vendégnek azt az iratköteget, amely a több tízezer miskolci és környékbeli fiatal aláírását tartalmazza, követelvén a dél-afrikai foglyok azonnali szabadon bocsátását. A hatalmas tömeg ezután a miskolci majo-rettek látványos bemutatóját követve, elindult a Tanácsház térre, hogy részese legyen annak a fogadalomtételnek, amelyet a megyeszékhely elsős középiskolás diákjai tettek, akiiket dr. Kovács László, Miskolc Város Tanácsának elnöke fogadott ünnepélyes keretek között négy esztendőre a város polgáraivá. Színpompás görögtűz kíséretében mondták, Bregyán Péter színművész szavai után a szöveget: „Fogadom, hogy ...” Ezután Dobozy Zsolt, Miskolc városi KISZ-titkár nyitotta meg a szeptember 4-től 7-ig tartó miskolci ifjúsági napokat, amely az első napon a késő esti órákig tartó utcabállal fejeződött be Miskolc sétálóutcáján és a Szabadság téren. (monos—fojtán) Második alkalommal rendezik meg a Bányász Ifjúsági Találkozót, amelynek színhelye ezúttal Farkaslyuk. A borsodi szénbányászat kétszáz éves évfordulója alkalmából és tiszteletére, szeptember 12—13—14-én szervezi meg a BSZV KlSZ- bizottsága a nagyszabású, programban gazdag összejövetelt. A három nap során, á szakmai tanácskozásokon kívül a fiatalok megismerkedhetnek a környék nevezetességeivel, ellátogatnak Aggtelekre és különféle sportvetélkedőkön mérkőzhetnek a legjobbaknak járó címek elnyeréséért. AZ UNIÓ ÁFÉSZ MISKOLC pályázatot hirdet a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. és a végrehajtásáról rendelkező 14/1980. (IX. 30.) BkM. sz. rendelet Vhr. 2. § (5) bekezdése alapján az alábbi üzletek vesenytárgyalás nélkül alapáron szerződéses üzemeltetésére, 3 éves időtartamra. 314. SZ. III. o. étterem, Ónod, Rákóczi u. 29. 481. sz. IV. o. italbolt, Onga, Dózsa Gy. u. 47. 579. sz. IV. o. italbolt, S.-kápolna, Felszabadítók u. 52. 580. sz. IV. o. italbolt, S.-lászlófalva, Rákóczi u. 42. 581. sz. IV. o. italbolt, Radostyán, Kossuth u. 4. 676. sz. III. o. büfé, Gesztely, Petőfi u. 44. 679. sz. IV. o. italbolt, Hernádkak, Dózsa Gy. u. 30. 692. sz. IV. o. italbolt, Köröm, Lenin u. 8. 781. sz. IV. 0. italbolt, Önöd, Rákóczi u. 2. 785. sz. IV. o. italbolt, Sajólád, Ady E. u. 6. 783. sz. ni. o. presszó, Sajólád, Dózsa Gy. u. 23. A meghirdetett üzletekkel kapcsolatos információs tájékoztatást a szövetkezet központjában (Miskolc, Kossuth u. 1. sz.) a kereskedelmi főosztályon adunk. Önkritikus nyilatkozat a jugoszláv párt vezető szerepéről (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón megállapították, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat dinamizmus jellemzi. A gazdasági együttműködésben fontos szerepet tölt be a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció. Nagy figyelmet szenteltek az együttműködés egyéb korszerű formái alkalmazásának, különösen az elektronikában, a közúti járműiparban és a vegyipar egyes szakágazataiban. Hasznosnak minősítették a tapasztalatcseréket a két ország előtt álló feladatok megvalósításában. A lengyel kormányfő és kísérete délután a vácszent- lászlói Zöld Mező TermelőZbigniew Messner szövetkezetbe látogatott. A vendégeket Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár, Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Fu- rulyás János, a termelőszövetkezet elnöke fogadta. A miniszterelnök tájékoztatót hallgatott meg a tsz tevékenységéről. A szövetkezet országos összehasonlításban a jól gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek sorába tartozik, ami elsősorban magas fokú szervezettségének, képzett szakembereinek és a korszerű gépparknak tulajdonítható. „A JKSZ nem töltheti be társadalmi vezető szerepét akkor, ha kizárólag hatalmi pozíciókból tevékenykedik. Elkerülhetetlenül le kell vonni a szocialista önigazgatás pluralizmusából adódó következtetéseket. Nem követelheti azt, hogy mindig övé legyen az utolsó szó. A kommunistáknak meg kell érteniük, hogy a politikai rendszer nem működhet eredményesen akkor, ha a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (népfront) fejletlen, gyenge. Ebben az esetben ugyanis a népfront szerepét különböző fórumok és vezetőségek veszik át” — állapítja meg Franc Setinc, a JKSZ KB Elnökség tagja a Borba csütörtöki számában közölt cikkében. A kommunistáknak és a kommunista szövetség vezető testületéinek tolerán- sabbaknak kell lenniük azokkal a nézetekkel szemben, amelyek eltérnek ugyan az övékétől, de nem ellentétesek a szocializmus és a szocialista önigazgatás elveivel — írja Setinc, majd kiemeli: az emberek többé nem hajlandók arra, hogy előre megtapsolják az előterjesztendő javaslatokat, mert joggal bírálják a hiányosságokat, hibákat és torzulásokat. Legfőbb ideje, hogy tudatára ébredjünk: az egész társadalmat nem tudjuk csupán a párt és az állami csatornákon keresztül dinamikussá tennli, annyival is inkább, mert a kommunistáknak határozott harcot kell folytatniuk a saját szervezeteikben jelentkező bürokrácia ellen — mutatott rá végül Franc Setinc. Folytatódnak a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó előkészítését szolgáló kétoldalú, munkajellegű konzultációk — közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, szovjet külügyi szóvivő. Pénteken Washingtonban megkezdődik az űr- és nukleáris fegyverekről tartott konzultációk második fordulója. A szovjet küldöttség élén Viktor Karpov, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályvezetője áll. A két fél szeptember 1—4. között a kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecserét, melynek első részét korábban Washingtonban tartották. Olyan kérdések kerültek terítékre, mint például az űrkutatási együttműködés felújítása, az atomenergetika biztonságossága érdekében folytatott együttműködés és mások. A szeptember 2—3- án az Afganisztán körüli helyzetről tartott konzultációról a sajtó már hírt adott — mondotta Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő vandalizmusnak és banditiz- musnak minősítette a New York-i Metropolitanben, a Mojszejev-együttes fellépésekor végrehajtott könnygáztöltetes akciót. Szovjet részről tudomásul vették, hogy az Egyesült Államok nevében hivatalosan elnézést kértek a szovjet nagykövetségen és figyelembe vették az amerikai közvélemény mélységes felháborodását is. Gennagyij Geraszimovot megkérdezték, mit szól a Szovjetunió ahhoz, hogy az Egyesült Államok ellenzi a GATT-ba (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe) történő belépését. A szóvivő kifejtette, hogy a kérést a GATT-nak kell eldöntenie. Szovjet részről tudják, hogy az amerikai álláspont elutasító volt, azon az alapon, hogy a Szovjetuniónak más a gazdasági rendszere, vagyis szocialista terv- gazdálkodást folytat, s emiatt nem illik be a GATT-ba. Ez gyönge érv — mutatott rá —, mert más szocialista országok is tagjai a GATT- nak. Tanácsi vb-iilés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) épületekkel, hanem barátságos, otthonos dombba simuló házakkal kell majd megoldani. A vb határozatában egyebek között leszögezi, hogy a program összhangban van a város általános rendezési tervével, s a városrész távlati fejlesztésének alapjául szolgál. A határozat úgy ítéli meg, hogy a tervezésnek folytatódnia kell, s a területen a VIII—IX. ötéves tervben indulhatnak meg az építkezések. Gondolom, olvasóink többsége most elhúzta a száját. Minek energiát, pénzt fecsérelni a tervezésbe, amikor tulajdonképpen senki sem tudhatja előre, sikerül-e valamit is megvalósítani belőle? Nem építünk-e szép légvárakat, hogy annál szürkébb legyen a valóság? Nos, ezek a kérdések a végrehajtó bizottság tagjaiban is megfogalmazódtak. A szakemberek, a város jövőjét alakítók egyértelmű választ adtak. Igenis szükség van az előrelátó, gondos tervezésre, az elképzelések papírra vetésére, még akkor is, ha nem tudható pontosan előre, mikor, és mennyi pénz lesz a megvalósításra. A társadalmi vitával, a tervek elemzésével és összehasonlításával pedig módot találunk a lakóhelyi demokrácia kiszélc»í lésére. Például úgy is, hogy ezt a tervet összehasonlítjuk a Martintelep és Szirma között található terület beépítési elképzeléseivel, s a közösség, azaz a miskolciak döntenek majd róla, hol kezdődjék meg előbb az építkezés. A végrehajtó bizottság a bejelentések, javaslatok között városrész elnevezéséről döntött. A Hazafias Népfront javaslatára az Avas-kelet városrészként jelölt területet, amelyet a Perczel Mór, a Dessewffy és a Szabadság- harc utca határol, Miskolc finnországi testvérvárosáról, Tamperéről nevezik el. (udvardy) Prieszol József élete (2.) Viharos évtizedek Pártmunka ágyútüzben A pesterzsébeti és a csepeli kommunista vezetők fel- készültségét a tennivalók elvégzésére jól mutatja, hogy a lakóhelyük alig.szabadult fel, s ők már aznap délelőtt ösz- szeültek és megalakították a Magyar Kommunista Párt két helyi szervezetét. Az erzsébeti pártszervezet titkárává Prieszol Józsefet választották meg. „Légi bombázások, ágyútűz, gépfegyvertűz között indultunk neki legálisan a pártmunkának — írja visz- szaemlékezésében az alakuló ülés egyik résztvevője. — Még aznap felvettük a kapcsolatot a Vörös Hadsereg városi parancsnokságával.” A pártmunkához akkor karhatalmi tevékenység is tartozott. „Ferencvárosban még folytak a harcok, s mi már a Határ útnál összefog- dostuk a fosztogatókat, visz- szaszereztük a rablóit holmit — olvasható egy másik visszaemlékezésben. — Aztán megindítottuk a gyárakban a termelést, átvettük a hivatali hatalmat, igyekeztünk élelmet szerezni a lakosságnak. Semmiféle felsőbb szervtől utasítást nem kaptunk, nem is volt kapcsolatunk ...” Prieszolék tehát tudták mi a teendőjük. Aztán híre érkezett, hogy Budapesten, a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téren megalakult a központi pártszervezet, amely hozzáfogott a pártélet szabályozásához. Január 16-án tartotta meg első titkári értekezletét, amikor a Duna pesti partjának környékén még folytak a harcok. „Az értekezletre néhány budapesti kerület és a budaiak kivételével (ők még nem szabadultak fel) majdnem minden peremkerület új titkára eljött. Újpestről Földes László, a X. kerületből Fock Jenő, Erzsébetről Prieszol József és még sokan mások, akik a budapesti pártszervezet első vezetőiként ültek össze. Az eligazításon megkaptuk az élet újrakezdése és a pártépítés különböző feladatait, amelyeket az elkövetkezendő napokban hajtottunk végre” — örökítette meg visszaemlékezésében a fontos eseményt az értekezlet egyik résztvevője. Azt is leírta, hogy délután felkeresték a Szovjet Hadsereg észak-területi parancsnokát, Nyefedov tábornokot, aki közölte velük, hogy minél előbb szeretne megismerkedni a nemzeti bizottsági tagokkal. A nemzeti bizottságokról tudni kell, hogy e népi forradalmi szervek 1944-ben a fasiszta uralom alól felszabadult területeken alakultak meg a dolgozó osztályok képviselőiből. Tevékenységük kezdetben az élet minden területére kiterjedt: helyileg minden hatalmat a kezükbe vettek, s a közigazgatás munkájának nagy részét is ők végezték. A szovjet parancsnok nem puszta kíváncsiságból akarta tehát a fővárosi nemzeti bizottság tagjait megismerni. Ám a kommunista párt titkáraitól ezt a választ kapta: „Sem a szociáldemokraták, sem a kisgazdapártiak nem mertek még előjönni, és a szervezkedésüket sem hirdették meg”. — Biztatni kell őket, bátorítani! — válaszolta Nyefedov. A kommunista párttitkárokat nem kellett biztatni. A tábornokkal folytatott eszmecseréjük után elmentek a lipótvárosi teherpályaudvarra, s egy vagon szenet — mozdony híján — betoltak az Elektromos Művek kazánházához. Az üzem munkásai még aznap éjjel kijavították az áramfejlesztő gépeket, berendezéseket és a vezetéket, s másnap, január 17-én, kigyulladt a villany. Prieszol József Erzsébeten is személyes példamutatással ösztönözte munkatársait a helytállásra. Pártirodájának ajtaja mindig nyitva volt azok előtt, akik az új világ felépítésében munkálkodni akartak, vagy segítségre szorultak. Feljegyezték róla, hogy íróasztalának egyik fiókjában tartotta a fándliját (mal- teroskanalát), a vízszintezőjét és a kőműveskalapácsát. — Hogy el ne felejtsem, honnan származom, s hogy építenem kell most is — válaszolta az egyik kíváncsiskodó kérdésére. Májusban ő lett Erzsébeten a nemzeti bizottság elnöke, s ősszel országgyűlési képviselőnek is megválasztották. Vele együtt 70 kommunista került a Parlamentbe, s az új kormányban négy miniszter volt az MKP tagja. Prieszol József és társai 1945-ben kifejtett tevékenységét mi sem minősítheti jobban, mint a megállapítás: „Pesterzsébet egy ideig központja volt a meginduló életnek. Más községekből sokan jöttek ide tanácsért, közigazgatási és pártszervezési kérdésekben egyaránt”. A felszabadulás előtti illegális szervező munka, szorgalmas tanulás azt is eredményezte, hogy Erzsébetről sok káder lett a különböző vezető szervekben tisztségviselő, vagy az ország másmás részeiben vezető beosztású dolgozó. Prieszol József természetesen törődött azzal is, hogy a testvérei is kommunistává nevelődjenek. Illetve legidősebb öccse, László, már 1943 őszétől részt vett a kommunista mozgalomban, Károly pedig közvetlenül a felszabadulás után belépett az MKP-ba. A kedvenctől, a munkáslányként dolgozó, 19 éves Olgától Prieszol József 1945 kora tavaszán megkérdezte: „Beléptél már a pártba?” — Igen. A kommunista pártba. — „Hogyan? Hiszen munkahelyeden, a Standardgyárban, a szociáldemokraták viszik a szót.” — Ez igaz. De kedves bátyám, hogyan lehetnék más pártnak a tagja, mint te, aki annyit szenvedtél a kommunista eszméért. Tarján István (Következik: Ki ellen sztrájkoltok?)
