Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
eSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 30., kedd 9 szocializmus 2. Az új szakasz Az 1953. júniusi fordulattal nehézkesen és ellentmondásos körülmények között kezdődött a szocialista építés új szakasza. Később — ugyan viták után — így jelölték ezt az időszakot, és még a kongresz- szusi dokumentumokba is ez a fogalmazás került be. Kezdődött azzal, hogy a párthatározatot nem teljes terjedelmében tették közzé. Ebben a Rákosi-féle vezetésnek az a taktikája jutott kifejezésre, hogy a mintegy fél évtizedes politikájuknak és irányításuknak személyre is szóló, rendkívül kemény kritikáját, felelősségüket az ország ügyeinek alakulásáért eltitkolják, vagy legalábbis erősen gyengítsék. Vagyis a megígért őszintébb, a tömegek érdekeivel, véleményével jobban számoló, új politikai irányvonal érvényesítését a régi őszin- tétlen módon kezdték. Az alapvető fordulatot a párt politikai irányvonalában — az addigi gyakorlattól teljesen eltérően — nem a párt-, hanem az állami vezetés, a kormány jelentette be a májusi választások után, az ország- gyűlés alakuló ülésén. Ez a megoldás természetesen kedvére volt az új miniszterelnöknek, Nagy Imrének, hiszen így a tömegek részéről szívesen vett fordulat és sok népszerű intézkedés az élet minden területén az ő nevéhez fűződött. A későbbi időkben ezt ő és környezete alaposan ki is használta a politikai, majd egyre inkább frakciósnak nevezhető harcokban. Nagy Imre természetesen a júniusi párthatározat alapján és szellemében mondotta el július 4-i, kormányfői expozéját az országgyűlésen, de érthető okokból a pártvezetés megújításának feladataira nem tért ki. A fejlődés reális értékelését nehezítette azzal, hogy szűkén bánt a felszabadulás, illetve a fordulat éve óta elért eredmények, a korszakalkotó változások, és ebben a párt érdemei méltatásával. Mindez azt a látszatot keltette, hogy az új szakasz politikájának megvalósításában kissé hátrébb szorul a párt, és ez bizonytalanságot és tanácstalanságot váltott ki a párttagságban. Tehát már a kezdet kezdetén jelei mutatkoztak a pártvezetésben a két irányzatnak, frakciónak, illetve személy szerint Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtelen rivalizálásának. Ezt a benyomást tovább erősítette az, hogy a fordulat bejelentését követő bizonyos ellenséges mozgolódást, másfelől a pártapparátus és a pártszervezetek bénultságát, tanácstalanságát érzékelve, egy héttel az országgyűlési miniszterelnöki expozé elhangzása után, július 11-én, budapesti pártaktívát tartottak. Itt Rákosi Mátyás referátumához szólt hozzá Nagy Imre. Természetesen mindkettőnél a júniusi határozat volt az alap. Kiemelték a párt szervezeti, eszmei egységének létfontosságát, de némi hang- súlybeli különbségek azért felfedezhetők voltak a két vezető megnyilvánulásában. Különösen feltűnt, hogy Rákosi ez alkalommal nem szólt a párt szűkebb vezetősége által elkövetett hibákról, és az ezekből következő torzulásokról. Mindezek, közül a hatásában és időbeli kiterjedésében a rehabilitációs ügyek voltak azok, amelyek mintegy gennyes gócként mérgezték a közéletet és a párt életét is. A törvényesség semmibevételével megrendezett — Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, dr. Szőnyi Tibort, Szalai Andrást, Sólyom Lászlót és másokat jóvátehetetlenül megsemmisítő, Szakasits Árpádot, Marosán Györgyöt, Kádár Jánost és másokat börtönbe vető — koncepciós pereknek a felülvizsgálata csigalassúsággal folyt. Voltak, akik csak 1956 nyarán szabadultak, és például Rajk László ártatlanságát, illetve e gyalázatos hamisításban való kezdeményező szerepét is csak ekkor ismerte be, nagy nyomásra Rákosi Mátyás. A rehabilitációt Rákosi, Gerő és Farkas éppen azért akadályozták, mert a koncepciós ügyek kezdeményezésében és megrendezésében felelősségük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. Különösen sötét szerepet játszott Farkas Mihály, akinek gátlástalanul embertelen módszereiért is a felelősséget vállalnia kellett volna. Öt az 1953 júniusi határozattal eltávolították a Politikai Bizottságból és a Titkárságból. Hat hét múlva azonban újra visszakerült e vezető testületekbe, mert az új szakasz politikájának legradikálisabb hívévé változva, megnyerte Nagy Imre kegyeit. Rákosi Mátyás pedig, mint cinkostársát a koncepciós ügyekben, természetesen visszafogadta Farkas Mihályt vezetőtársként. Ilyen elvtelen kompromisszumok tarkították a Rákosi—Nagy rivalizációt — az ország, a párt rovására! Mindez persze nem változtat a legfontosabbon: az 1953 júniusi fordulat rendkívül nagy jelentőségű volt, és kedvezően alakította a szocialista építést Magyarországon. 1953 második felében, a bérből és fizetésből élők reálbére 12 százalékkal volt magasabb az első félévinél, és csaknem 18 százalékkal múlta felül az 1952. évit, megközelítve ezzel az 1949-es színvonalat. (Ez utóbbi utalás mutatja, hogy milyen nehéz helyzetbe jutott a lakosság a mégelőző három és fél évben a helytelen gazdaságpolitika miatt!) A parasztság reáljövedelme 1953 második felében a bérből és fizetésből élőkét is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áruellátása is javult, és a különböző szociális juttatások kedveztek a lakosságnak. A begyűjtési terhek csökkentése, adóhátralékok és díjak elengedése, a tagosítás megszüntetése, a szövetkezeti önállóság érdekében tett lépések, és még sok egyéb növelte a parasztság érdekeltségét és termelési kedvét. Az iparban is sok fontos intézkedés történt. Mindenekelőtt a feszített és irreális terveket enyhítették, a nehézipari beruházások közül többet leállítottak, bár olykor a döntéseket nem elég körültekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta adminisztratív nyomás megszüntetésével, és bizonyos munkavédelmi intézkedésekkel is jobb lett a légkör az üzemekben, addig ugyanis az irreális tervkövetelmény ék, és a lelketlen parancsolgatás miatt egyre nőtt a felháborodás. Jelentős lépések történtek az államélet normális rendjének, és a törvényességnek helyre- állítására, megszűnt az internálás, és felállították a legfőbb ügyészséget is. Általában szélesedett a népi demokrácia tömegbázisa, és erősödött a munkás— paraszt szövetség is, nem utolsósorban az addigra már szinte teljesen elsorvasztott népfrontmozgalom élesztgetése révén. Megélénkült a szellemi és ideológiai front is. A dogmatikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határozat. Érződött a friss szelek hatása az elméleti munkában, hogy elemezni kezdik a szocialista építés sok alapvető kérdését, a marxizmus—leniniz- mus alkalmazását a magyar viszonyokra; s ebberf a szovjet tapasztalatok hasznosításának mértékét és mikéntjét tárgyalták. A magyar adottságok — állapították meg — lehetővé és szükségessé is teszik, hogy az iparosítás és a kollektivizálás is lassabban, a tömegek szükségleteit jobban figyelembe véve haladjon. Még olyan tétel is megtalálható egy dokumentumtervezetben, amely szerint lehetőség van arra, hogy az osztályharc ne öltsön olyan éles formákat, mint annak idején a Szovjetunióban, s hogy nem érdekünk „felszítani, élesíteni” az osztályharcot. Tulajdonképpen ebből vezette le ez az elífborátum a párt vezető szervei számára a kétfrontos harc szükségességének kifejtését. A párt politikájában elkövetett hibák megértése, gyökereinek feltárása, és kijavítása közben — hangoztatja e rendkívül jelentős dokumentum — „kétféle veszély fenyegeti a pártot: a szocialista perspektíva elvesztésének veszélye (jobboldali veszély), a párt politikájában bekövetkezett változások lebecsülése, meg nem értése (baloldali veszély). Ez utóbbi az adott helyzetben a fő veszély, de a jobboldali veszély elemei is megvannak és nőheti nek.” A párt, sajnos, ezt a felismerést sem tudta a következő években hasznosítani. (Következik: Frakcióharcok, szektás ellentámadás) Nemes János Borsodiak a Százak Klubjábao Nemcsak gazdaságértőknek jelenthet csemegét az a lista, amelyet a Figyelő című lap legutóbbi számában tettek közzé. A száz legnagyobb hazai iparvállalatot jövedelmezőségi rangsorba állították. Borsodi cégeket a táblázat elején és végén is találhatunk. A termelési értéket tekintve ötödik legnagyobb hazai vállalat, a TVK, a jövedelmezőségi .rangsorban a tizedik helyen áll. Ez már önmagában is figyelemre méltó, ám növeli az eredmény fényét, hogy a leninvárosi- ak az 1984. évi 38. helyről rukkoltak előre. Ami a többieket illeti: a BVK, a Diósgyőri Gépgyár és az Északmagyarországi Vegyiművek őrzi két évvel ezelőtti pozícióit: a jövedelmezőségi rangsorban a tíz-hüszadik hely között találhatók. A két nagy kohászati vállalat, az LKM és az ÓKÜ a 90., illetve a 91. A listát a jövedelmezőségi kimutatások alapján a bányászok zárják: a Borsodi Szénbányák Vállalat a 95. B. I. e lepres n nap (Folytatás az 1. oldalról) A beszéd elhangzása után dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány kitüntetéseket, jutalmakat adott át a rendőri munkában kimagasló teljesítményt nyújtóknak. A belügyminiszter soron kívül előléptette alezredessé Majer Sándor őrnagyot, őrnaggyá dr. Tuza László századost, Mocsári Sándor századost és Kórik Gábor századost. Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Hallal Imre alezredest, Erdélyi László őrnagyot, Nagypál József őrnagyot és Búza Ferenc őrnagyot. A rendőrség munkájának aktív támogatásáért a belügyminiszter Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki Éles Gábor alezredest, az MHSZ megyei titkárát és Szabó János, megyei főtanácsost. A Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt Schmidt Zoltánná, a DIGÉP szakmunkása, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja vehette át. Rajtuk kívül még közel százötvenen részesültek elismerésben. Kilencen a Belügyminisztériumban megrendezett ünnepségen vették át az elismerést. Butykai János őrnagyot Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács. A belügyminiszter rendőr ezredessé nevezte ki Kólók Péter alezredes, főkapitány-helyettest, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Bodrogi Károly őrnagynak, Közhiztonsági Érem arany fokozatát dr. M. Tóth Imre megyei főügyészhelyettesnek, Hegedűs Györgynek, a leninvárosi tanács elnökének, Kriston László őrnagynak és Szűcs Lajos századosnak. A Kiváló Rendőr jelvényt Koppányi János őrnagy, a Kiváló Munkáért kitüntetést Nagy- györgy Jánosné kapták. A kitüntetéseket dr. Kamara János belügyminiszter adta át. Az LKM-ben is hagyomány, hogy a munkában, a szolgálatban a feladatok kifogástalan és maradéktalan végrehajtásában élenjáró dolgozók a fegyveres erők napja alkalmából kitüntetésben, pénzjutalomban részesülnek. A kohászat ifjúsági klubjában szeptember 29-én, délután fél 3 órai kezdettel köszöntötte Lenkey Tibor, a vállalat pártbizottságának titkárhelyettese a résztvevőket, majd Szedla- csek György, az LKM KISZ- bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat kitüntetést Hankó Béla technológus, ezüst fokozatot Buda- házy Béla polgári védelmi csoportvezető kapott. Tűzbiztonsági Érem arany fokozat kitüntetésben Hegedűs István tűzvédelmi vezető részesült. Tanácskozás a tűzbiztonságról A Borsod Megyei Rendőrfőkapitányság és a Borsod Megyei Tűzoltó-parancsnokság vezetői együttes ülésen értékelték megyénk tűzrendészed helyzetét és meghatározták a közös tennivalókat. A Leninváros- ban megtartott értekezleten részt vettek a rendőrkapitányságok vezetői és a városi tűzoltóparancsnokok is. — Ha a tűzvédelem, a rendkívüli események témakörét, az ezen a területen tapasztaltakat, a teendő intézkedéseket kívánjuk elemezni, akkor azt nem tehetjük meg az ossz bűnözésből kiszakítva. Ez a terület is része a bűnözésnek, befolyásolja a lakosság közhangulatát, okoz tetemes károkat, esetenként emberéletet is követel. — Ezzel a -gondolatsorral kezdte tájékoztatóját Korózs András rendőr ezredes, főkapitány-helyettes, aki bevezetőjében rövid áttekintést adott Borsod megye bűnügyi helyzetének ez évi alakulásáról, majd értékelte a tűzvédelem, a tűzesetek, rendkívüli események rendőri vonatkozásait és a tűzoltókkal való együttműködést, a közös feladatok végrehajtásának alakulását. Ezt követően Pintér Ferenc tűzoltó ezredes, megyei tűzoltóparancsnok elemezte a tűzvédelem országos és megyei helyzetét. A tanácskozáson elhangzott tájékoztatók, hozzászólások összefoglalásaként dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány megállapította, hogy megyénkben a tűzesetek statisztikája kedvezőbb, mint az országos átlag, a tűzbiztonság területén javulás tapasztalható. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy romlik az állampolgári fegyelem, egyre gyakrabban tapasztalható a hanyagság, lezserség, terjed az erőszak. Mindezek új helyzet elé állítják a rendőröket, tűzoltókat egyaránt. Elsődleges feladatnak továbbra is a megelőzést kell tekinteni — hangsúlyozta a főkapitányság vezetője — ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a tüzek okozója legtöbbször az emberi felelőtlenség, mulasztás, ezért a hatóságoknak az eddigieknél sokkal szigorúbban kell fellépni, szigorúbb felelősségre vonást kell alkalmazni a szabályok megsértőivel szemben. S. M. Lakáselosztás, parkfenntartás (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt két és fél év során összesen 253 család költözhetett új otthonba Sárospatakon. A lakásgazdálkodás tervszerű volt, amelyet a következőkkel indokoltak tegnap a Sárospatak Városi Tanács ülésén. Az elosztási tervben 1984- ben 24, 1985-ben kiét új tanácsi bérlakás szeretjeit. Ezek közül a Rákóczi I. ütemben épülő 24 lakást — anyagi okok miatt — az OTP megyei igazgatósága vette át értékesítésre, az 1985-ben tervezett két lakás megépítése pedig ugyancsak anyagi okok miatt elmaradt, így új tanácsi bérlakással a tanács nem gazdálkodott, csupán megüresedett, illetve felújított lakásokkal. Ebből 1984-ben 36, 1985-ber. 31 üresedett meg, amelyek egy részét közérdekű feladatok megoldására használták fel, a többit pedig a névjegyzé- kesek, illetőleg a névjegyzéken kívüli csereigények kielégítésére. Az év elején, a Felszabadulás tér V. ütemében épülő OTP-értékesí- tésű lakásokból egy lépcsőház tulajdonjogának megvásárlásával 8 új tanácsi bérlakással és 3 átmeneti lakással gyarapodott a tanácsi kezelésű lakások száma. A tanácsi értékesítésű lakások közül 1985-ben 24-nek fejeződtek be munkálatai, amelyekből kettőt a lakásukat leadóknak, huszonkettőt pedig a névjegyzéken szereplőknek utaltak ki. Az OTP-értékesítésű lakásokból 1984-ben átadták a Balassi Bálint, valamint a Petőfi Sándor utcai társasházakat, 35 lakással. Az új OTP-laká- sokkal és a megüresedett otthonokkal 42 lakásigénylő gondját oldották meg. Az elmúlt évben 47 név- jegyzékes és két jegyzéken kívüli csereigénylő kapta meg a vevőkijelölési határozatot, az év első felében pedig további 29 családot juttattak új otthonhoz. (monos) A MÁV Miskolci Igazgatósága felvesz 1986. október 21-én induló három hónapos jegyvizsgáló (kalauz) kiképzésre 18. életévüket (vagy azt legalább 1987 januárjában) betöltő nőket és férfiakat. Feltétel: — erkölcsi bizonyítvány — érettségi vagy 8 ált. isk. végzettség — jegyvizsgá'Jó munkakörre valló rátermettség — orvosi alkalmasság Jelentkezni lehet: személyesen Miskolc Tiszai pu. felvételi irodáján, valamint Körzeti üzemfőnökség Szerencs, Füzesabony és Hatvan munkaügyi csoportjánál A jelentkezőket a kiképzés megkezdése előtt is foglalkoztatjuk.
