Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. szeptember 24., szerda Tele főtere, ahol A fekete város című televíziós film több jelenete készült Magyar nyomokon Csehországban Épp csak elsuhanunk a négytornyú po­zsonyi vár alatt, s hamarosan morvaföldön vagyunk. A 330 ezer lakosú Brno (Brünn) hatalmas idegenforgalmával társas gépko­csinknak már nem tud helyet adni: ötsza­kaszos kőrútján vehetjük szemügyre a vá­rost, s kárpótlásul megnézzük lehangoló ide. genforgalmi látványosságát, Spilberk (Spil- berg) várát, a morva őrgrófok hajdani bir­tokát. A várból kastély, majd citadella lett, végül börtönné züllött. De milyen szörnyű­vé! Kínzókamrák és -szerszámok, éhhalál- termek, nyirkos, két emelet mélységű fo­golytartó kazamaták! Itt raboskodtak a ma­gyar jakobinus-mozgalom elítéltjei. Budáról első állomásként ide szállították a „2387 napos” fogság letöltésére Kazinczy Ferencet. Innen került át aztán Kufsteinbe. Igen, meg lehet nézni a cellát, melyben ra­boskodott, a 18. számút keressük. Meglepően tágas helyiség. Szűk ablakokkal. Bizony meggyötörhette a mester szemét, míg rozs­dából, s véréből készített „tintával” s tűvel írogatott, fordított. S aztán a meglepetés: emléktábla a falon, magyar nemzetiszínű szalagokkal, s koszorúkkal övezve. Olvassuk a szöveget: „Vándor szent hova lépsz e hely Menj s mondjad hazánk Hogy törvényeidért Kész volna veszni fia Itt raboskodott Kazinczy Ferenc 1795 és 1799 között” 1927 óta — akkor helyezték el az emlék­táblát — hány ezer látogatót érinthetett meg e nemes szellem emléke. * Prága, Arany Prága nemcsak Európának, de a világnak is egyik legszebb fővárosa — hirdetik útikalauzok, reklámfüzetek. Igaza van Jókainak: Prága belvárosa egyetlen nagy múzeum. Öt ország fővárosának is­meretében magam is tanúsíthatom: így igaz. A Hradzsinból, azaz a Várból — a hagyo­mányos őrségváltás megszemlélése után — lefelé ballagva a csodálatos, harminc szo­borral ékesített Károly-hídon — egy közeli utcában emléktábla int, int? — vonz ma­gához: Kit nem hat meg a cseh és a ma­gyar nyelvű szöveg: „Itt lakott tanulmányai éveiben 1690—1692 között II. Rákóczi Ferenc (1675—1735) az 1708—11. évi magyarországi függetlenségi harc vezetője.” Egy már hervatag szegfűcsokor az emlék­tábla alatt... * Mondják, megejtően hasonlóak Karlovy Vary (Karlsbad) és Abbázia „építészeti meg­oldásai”. Karlovy Vary Csehország leghíre­sebb, de Európának is egyik legfrekventál­tabb fürdője. A Tepla folyó két partján fek­vő vár*ost kéttucatnyi híd köti össze. Nyolc­vanhárom gyógyforrás vagy tíz nyilvános kútjából mindenki kedvére ihatja — díjta­lanul — a drága nedűt, miként cselekedte e sorok írója is, aki valamennyit végigkóstol­ta, nem számolva azzal, ha a társas gépko­csin Prágába visszautazva a gyógyvíz túl­fogyasztásának következményei menet köz­ben jelentkezhetnek... A szellemóriások szinte kivétel nélkül meglakták a fürdővárost, Goethe, Schiller, Gogol, Beethoven, Marx, Liszt és sorolhat­nánk tovább is. A mi Arany Jánosunknak kényszerű, de kedves tartózkodási helye volt Karlsbad. Itt gyógyítgatta epebaját. Némi eligazítás után rálelünk az épületre, amely­ben lakott. A házon emléktábla. A csak cseh nyelvű szöveg ezeket tudatja az utas­sal : Itt lakott a híres magyar költő Arany János *■ Karlovy Vary nagy csodálója 1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875. években Összegyűjtött műveiben kutatok — már itthon —, mi akadt fönn költészete hálóján Karlsbadról? Itt kapott ihletet a Toldi sze­relme befejezésére, s írt néhány verset is. A Búcsú a fürdőtől kis négysorosát érde­mes idézni: Isten veled Karlsbad szép tája, örökké az ember nem állja. Rothad neki tüdeje-mája, így végződik a földi pálya. Alás’ szolgája. Tele. Annyira a múltat idéző kisváros, hogy az utas, ideérkezve, úgy véli, nemcsak a térben, de az időben is haladt — az utób­biban visszafelé. Zárt rendszerű, ötvennyolc lábasház remek komplexuma a főtér, még az üzletek bejáratai is árkádok alól nyílnak. Egy darab 18—19. század ma is, — a filme­sek nagy örömére. Itt készült Mikszáth A fe­kete városa televíziós filmváltozatának több jelenete. Igen, kedves olvasó, ezért oly is­merős az itt látható felvétel. Kiss Gyula Megyei számítógépes kleb alakult A megyei művelődési és módszertani központban szá­mítógépes klub alakult. Életrehívói „profi” klubnak szánták. Elsősorban azoknak a számítógépes szakembe­reknek, számítástechnikát oktató tanároknak szeretné­nek találkozási lehetőséget; fórumot teremteni, akik nem kezdő szinten foglal­koznak napjaink egyik leg­fontosabbnak mutatkozó tu­dományával. Az alakuló klubösszejöve-. tel mutatta az érdeklődést és az igényt is. A terem zsúfolásig megtelt. Ami per­sze nem jelenti, hogy to­vábbi érdeklődőket ne fo­gadnának. A kedd esti klub­összejövetelekre szabad a belépés! Hétfőn este (a klubprog­ram megbeszélésén túl), már konkrét beszélgetés is kialakult. A téma ezúttal a számítógépes oktatás volt — lényegében az alapok. Kél előadás vezette be a vitát Götz György, a megyéi pe­dagógiai intézet igazgatója az iskolai számítógépes program meggyorsítására szervezett megyei társadal­mi akció eddigi történetét és helyzetét (eredményeit) ismertette, dr. ezekkel Já­nos egyetemi tanár pedig a Neumann János Társaság Mintegy kéttucatnyi cso­dálkozó és kíváncsi szem­pár fogadott a minap, ami­kor benyitottam a Hassler kórus próbájára. Érthető, hisz’ nem mindennapos eset, hogy újságíró érdeklődik a munkájuk, egyáltalán a lé­tük iránt. Az énekkar a szó mindkét értelmében fiatal. Egy éve alakult Sándor Zol­tán főiskolai tanársegéd ve­zetésével főleg (zene) főis­kolai hallgatókból, de talál­ható köztük tanár, mérnök, középiskolás is. Kérdésemre: hogyan jött létre az énekkar, rokon­szenvesen rutintalanul, egy­más szavába vágva mesé­lik el. Kezdetben csak nyol­cán voltak, a maguk örömé­re, kedvtelésére énekeltek. Első fellépésük — Kassán, a Fábry-napokon — amolyan szívességnek tekinthető. A szerencsi kórussal léptek föl, minthogy az nem tudott volna adni egész estés kon­certet. Ezt viszonozták ta­valy decemberben a szeren­csiek. Kiemelkedő esemény volt Szőnyi Erzsébet szerzői estje (a megyei könyvtár­ban). Ezen már 12-en éne­keltek. Időközben gyarapo­dott a létszámuk (még min­helyi szervezetének tevé­kenységét. Ami e két előadásból kö­zös nevezőre hozható, az lé­nyegében egyszerűen megfo­galmazható. Bár megyénk ténylegesen élen járt a szá­mítástechnika meghonosítá­sában, terjesztésében, a kor technikájával való lépéstar­tás sokkal céltudatosabb, összefogottabb tevékenysé­get kíván. S hogy ebben valóban meghatározó, meny­nyire tudjuk (mennyire si­kerül) meggyökereztetni az iskolai oktatásban a számí­tástechnikát. Czekkel pro­fesszor például utalt arra, hogy a számítóközpontok­nak szükségük lenne operá­torokra. Ilyen képzés viszont mindmáig csak a miskolci Földes Ferenc Gimnázium­ban van. Jóllehet, a társa­dalmi igény élő és reális, s a megyében például gond az érettségizett lányok elhe­lyezkedése. Ahhoz persze, hogy a kö­zépiskolák vállaljanak részt bizonyos szakmásító tanfo­lyamok, képzés bevezetésé­ben, mindenekelőtt az isko­lai számítógépes programot kell befejezni. Azaz: megte­remteni annak a lehetősé­gét, hogy elsajátíthassák a számítógépes ismereteket a fiatalok. Ehhez elsősorban dig változó) 22-re, 26-ra, s január óta rendszeresen próbálnak. Hogy hol? Ott, ahol befogadják őket: laká­sokban, iskolákban, könyv­tárakban. Nos, éppen ez az (egyik) legnagyobb gondjuk: a fenntartó hiánya. Több he­lyen kísérleteztek, kéredz- kedtek be, de a válasz az volt, hogy „nincs szükség ilyen együttesre”. Van en­nek előnye is, hátránya is — mesélték vidáman.' Előny az, hogy a maguk gazdái, nincsenek elkötelezve. De hátrány is, mert... Mert bi­zony a kotta sokba kerül. Már tudniillik a másolás. A kórus ugyanis „eszi” a kottát, sokat fogyaszt belőle. Ez azért gond, mert egyrészt ritka, nehezen beszerezhető kottákról énekelnek, más­részt a sokszorosítás még ilyen kis létszámú kórusnál is gond fenntartó nélkül. Érdekes története van a névválasztásnak. Gondot je­lentett a konferálásnál, mert azt mégsem mondhatják, hogy főiskolások és mások kórusa, hiszen nem a főis­kolát képviselik (annak van kórusa). Játékosan előbb a tagok nevének kezdőbetűiből akartak anagrammát képez­megfelelő számban gépekre van szükség. Nem féltve őr­zött egyetlen darabra, ha­nem „munkába fogható” mikroszámítógépekre. De ez csak az egyik oldal. Maga a társadalmi akció sem csak abban merül ki, hogy gé­peket vásároljanak az üze­mek, illetve az általuk fel­ajánlott pénzből az iskolák. A pedagógusok felkészítésé­ben is sokat várnak a már meglevő üzemi, nagy számí­tógépes központoktól. Segít­het az is, ha megnyitják központjukat a diákok előtt. Végül is, hol s milyen szerepet vállalhat a megyei klub ebben a _ társadalmi összefogásban? Ügy gondo­lom, ez nemcsak a kívülál­ló, az újságíró számára voll fontos kérdés. Aimi össze­gezhető az előadásokból és a vitából. Ahhoz, hogy való­ban. sikerrel oldjuk meg a számítástechnikai oktatás általánossá tételét, sokkal jobban kell (olykor konkrét feladatok megoldásában) együttműködnie mindazok­nak, akik foglalkoznak e tu­dománnyal. A klub olyan fórum lehet, ahol nemcsak beszélgetni lehet a problé­mákról, de megoldást is ke­resni rájuk. Csutorás Annamária ni, de ez nem ment, mert nem jött ki értelmes szó. Mintegy véletlenül esett a választás Hasslerre, a 16. században élt német zene­szerzőre, akinek Cantete Domino című szép opuszát elénekelték az újságíró „tisz­teletére” is. Műsorukat Hass­ler művei mellett főleg re­neszánsz (Croce, Byrd, Jan- nequin), valamint XX. szá­zadi (Ravel, Poulenc, Mil- hand, Eben stb.), s magyar kortárs zeneszerzők művei­ből állítják össze, tehát olyanokból, amelyek jól „fekszenek” egy ilyen kis lét­számú kórusnak is. A prog­ramot, mint ahogyan min­den dolgukat, demokratiku­san megvitatják, azaz nem érvényesül a karvezető dik­tatúrája. Ez a kórus egyik vonzereje — mondták. „A nagy kórusban inkább hang­szer az ember, míg itt te­vékeny résztvevő. Itt na­gyobb a személyi felelősség, nem lehet sumákolni.” Hogyan tovább? Októ­berben a Filharmónia illeté­kesei meghallgatják őket, s az órás műsor sikerétől füg­gően minősítést kapnak. Biztosan sikerül. Addig is mintegy mottóként álljon itt Bárdos Lajos: Régi táncdal című kórusából a próba hangulatát is kifejező sor: „Oly szép, olyan csuda így az élet.” (?) Maradjon is az, kedves Hassler kórus. horpácsi Cantete Domino Próbál a Hassler kórus Szeptember 25-től október 2-ig női nemesszörme- és irhabundák, exkluzív ruházati bőráruk, bemutatója az I. emeleti kiállítási területen. A kiállított termékek megvásárolhatók » a konfekcióosztályon. Várja Ont a MISKOLCI W Centrum Áruház Névadója hagyatékáról tanácskozott a Kazinczy Ferenc Társaság A Regionális Vízművek csúcs- vízműjénél történő Karbantartá­si i munkák miatt a város keve­sebb vizet fog kapni, ezért a magasabb pontokon nyomás­csökkenés, esetleg vízhiány vár­ható. (Reggel 6 órától 22 óráig.) Kérjük a lakosság szíves meg­értését. MISKOLCI VÍZMŰ VÁLLALAT KARATE-oktatás kezdődik fel­nőttek és gyermekek részére. Je­lentkezni lehet az Egészségügyi Szakközépiskolában (Miskolc, Szigethy M. S.), a Tüdőkórház mellett. Minden hétfőn, kedden, szerdán és pénteken, du. 5—7 óra között. A Kazinczy Ferenchez több szállal is kapcsolódó Göncruszkán szervezte meg legutóbbi összejövetelét a Kazinczy Ferenc Társaság. A napirend középpontjában an­nak megvitatása szerepelt, miként segítheti elő sajátos eszközeivel a Kazinczy élet­művével kapcsolatos kuta­tásokat. Most vette át a tiszteletbelli tagságot tanúsító oklevelet és emlékérmet dr. Busa Margit tudományos kutató, aki negyven éve fog­lalkozik kitartó szorgalom­mal Kazinczy írásos hagya­tékának, kiadatlan levelei­nek összegyűjtésével, közzé­tételével. Az ő bevezető elő­adása vázolta fel a tenni­valókat. Számításai szerint még több, mint 2500 levél laippanghat, s ezek felkuta­tása árnyalhatja a nagy iro­dalomszervezőről kialakult képünket. Felhívta a figyel­met arra, hogy Váczy János kiváló műve, a Kazinczy Fe­renc élete és kora kiadásra vár. Az első kötet is nehe­zen lelhető fel, a második pedig az 1910-es évek óta kéziratban hever. Jó szol­gálatot tehetne a társaság ennek, valamint más mű­veknek a kiadásával. Dr. Szilágyi Ferenc korreferátu­mában több kéziratos mű közzétételének fontossága mellett érvelt; a Kazinczy világképének megismerése szempontjából alapvető „Ter­mészet ökonómiája” című kiadatlan tanulmány megje­lentetésére a jövő évben vállalkozik a társaság. Dr. Csorba Csaba a megyei le­véltár együttműködési kész­ségéről és . terveiről szólt. Gulyás Mihály a kassai Magyar Museum és Orpheus című folyóiratok — az első magyar irodalmi lapok — közelgő kétszázadik évfor­dulójával kapcsolatos teen­dőkre emlékeztetett. Dr. Bencsik János javaslatot és felhívást terjesztett elő, hogy a társaság hozzon létre egy Kazinczy-gyűjteményt, amelyben archiválhatók a Kazinczy Ferenc életével, működésével, hatásával, utóéletével kapcsolatos írá­sos és tárgyi emlékek. Az elnökség e javaslatot támo­gatva, . felhívással fordul azokhoz, akik e gyűjtemény létrehozásához és gyarapítá­sához segítséget tudnak ad­ni. Szívesen fogadunk — ajándékba, letétbe, vagy megvásárlásra — minden olyan tárgyat, dokumentu­mot, amely Kazinczyval va­lamilyen módon kapcsolat­ban volt, valamilyen módon őrzi emlékét, amely nevét zászlajára tűzte, vagy kul­tuszát támogatta. Így a gyűjteménybe kerülhetnének képeslapok, könyvek, plaká­tok, meghívók, apró nyom­tatványok, utcatáblák, pe­csétnyomatok, régi tárgyak, bélyegek stb. Az elnökség foglalkozott ezenkívül a Kazinczy-osz- tály címért folyó iskolai verseny értékelésével, az irodalmi társaságok győri találkozójával, a társaság gazdálkodásának kérdéseivel. Határozat született, hogy a Kazinczy Ferenc Társaság kezdeményezi a sárospataki népfőiskolái tanfolyam új­bóli megrendezését a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulattal, a Comenius Ta­nítóképző Főiskolával és más intézniényekkel összefogva. A tartalmas összejövetelt Gyülvészi István orgona­koncertje és Rézművesné Nagy Ildikó kiállításának megnyitása tette teljessé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents