Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

1986. szeptember 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gyermekétkeztetés Mezőkövesden Mezőkövesd Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, a gyermek- étkeztetés helyzetéről és gondjainak megoldásáról szóltak. A megyei tanács egy ko­rábbi határozatával szor­galmazta a gyermek- és d iákétkeztetés szakvá 1 lalati kezelésbe adását. Speciális a gyermekélelmezés az óvo­dákban, amelyekben az ét­kezés szervezését, a nyers­anyag beszerzését, kiszállí­tását a Gamesz látja el. Az elkészített ételek ízlete­sek, változatosak, az élet­kori sajátosságok követel­ményeinek megfelelnek, a nyersanyagmennyiség ele­gendő. Gond, hogy a Gamesz kevés szállítóesz­közzel rendelkezik, így az étkezés időpontja eseten­ként eltolódik a késedel­mes kihordás miatt. És ugyanakkor az ételszállító kocsit alkalmanként egyéb célokra is igénybe veszik, így a tisztasága időnként kifogásolható. A tömeges nyersanyagbeszerzés bizo­nyos minőségi kifogásokat okoz, ami főleg a zöldség­és gyümölcsfélékkel való ellátásnál tapasztalható. Az iskolai éttermek álta­lában zsúfoltak, a gyerme­kek több turnusban étkez­nek, emiatt az ebédidő sokszor elhúzódik. Az ét­termek, illetve ebédlők tisz­tasága kifogásolható. Van olyan általános iskola, ahol egyáltalán nincs étkezde, a tízórait a folyosón osztják szét a gyermekeknek. A gyermekétkeztetés vál­lalati kezelésbe adásának kétségkívüli előnye volt, hogy az oktatási intézmé­nyek mentesültek az étke­zéssel járó feladatoktól, a pedagógiai munkától tehát ez nem von el időt. Hátrá­nya, hogy a költségvetési előirányzat csak az élelme­zési és a rezsiköltségeket tartalmazza, a fejlesztéseket nem. A városban két ven­déglátó egységben étkeztet­nek tanulókat, ahol ebéd­ként az üzemi menü bizto­sított számukra. Külön nem főznek. Az iskolatej ellátá­sában az elmúlt évekhez képest visszaesés tapasztal­ható. Harcsanevelő Tisza Megapadtak a nyári szá­razság miatt a folyóvizek megyénkben, ám ez nem okozott sehol sem halpusz­tulást. A Tiszán, a Bodrogon, de más horgászóvizeknél sem tapasztaltak károsodást. Egyedül a taktaközi holt ágakban keletkezett kisebb mértékű gázfeltörés. A meg­apadt holt ágakban az ott lévő Szervesanyag bomlásá­ból keletkezett kisebb meny- nyiségű metán, csökkent vi­szont a halak tápláléka, s egyes helyeken oxigénhiány is fellépett. Mindez azonban nem befolyásolta károsan a tavaink és folyóink halállo­mányát. Az augusztusi sekély víz, nemkülönben pedig á ki­sebb esőzések nyomán a vi­zeken bekövetkezett tisztulás a Tisza megyei szakaszán kedvezett a harcsázásnak. A szakemberek feltételezik, hogy ehhez jótékonyan hoz­zájárult a Tisza II. vízlép­cső, amely visszaduzzasztja a folyó vizét. A visszaduz- zasztott víz javította ennek a ragadozó halnak az élet- feltételeit. A Tisza mentén felnőtt, a vizek és a halak járását jól ismerő idős ha­lászok egyhangú véleménye szerint a folyó alsó-borsodi szakasza igen jó harcsázó víz lesz. Ennek a vidéknek jel­legzetes ragadozó halfajtájá­vá válik a harcsa, kiszorítva ezzel a csuka, valamint a süllő ragadozó halakat, ame­lyeknek száma már így is csökkent. A borsodi horgászvizek el­eddig elsősorban a pontyo- zóknak, egyes helyeken a csukázóknak „kedveztek”. Ezekből a halféleségekből nemegyszer tekintélyes pél­dányok is horogra kerültek. Az mindenesetre biztató, hogy ezekhez most harcsá- zásra is alkalmas víz „tár­sul”. Nyomtatvány a miskolci árvízről Igen érdekes. Miskolc helytörténetét kiegészítő do­kumentum feltalálásáról tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket Vásárosnaményból Csi­szár Árpád, a Beregi Múze­um nyugalmazott igazgatója. Elmondta levelében, hogy a múzeum iratainak rendezése közben került elő egy nyom­tatvány, amelyet valószínűleg vásáron árultak hajdan, a szenzációkat hirdető balla­dákkal és egyebekkel. A nyomtatvány címe:„Mis- kolcz város Végpusztulása felhőszakadás által 1878. au­gusztus 31-én”. A pusztító árvíz után 108 esztendővel is érdekes és megrázó en­nek az ismeretlen szerzőtől származó nyomtatványnak a tartalma. A tíz gépelt ol­dalnyi — ugyanis ilyen má­solatban láthattuk, így küld­ték el szerkesztőségünknek — írás első fele, pontosan ötoldalnyi, az 1878. au­gusztus 30-ról 31-re virradó éjszakán a városra szakadt roppant természeti csapás igen érzékletes leírása; kü­lönösen megrázó az egyes helyeken talált holtak fel­lelésének ismertetése. A szerző a roppant vészt az eseményhez illő pátosszal festi le, de igen hatásosan. Az írás második részében, Árvíz-jelenetek összefoglaló címmel két megható hang­vételű történetkét találunk, az árvíz sok-sok áldozata kö­zül néhány embernek a ha­lálát. Az egyikben — Meny­asszony és vőlegény a címe — egy szerelmespárnak árvízi halálát, a másikban, Az anya és hét gyermeke címűben egy szegény asz- szony és hét éhes gyerme­ke rettentő pusztulását raj­zolja meg a szerző. Végeze­tül ez olvasható a nyomtat­ványon: „Édes olvasóm! Ha szíved megindult e sorok olvasására, áldozz egy pár krajczárt a miskolczi ügye- fogyottak számára!...” Nyolc évvel a rettentő ár­víz centenáriuma után is érdeklődéssel olvassuk és köszönettel fogadjuk Csi­szár Árpád közlését. Az eredeti nyomtatvány a Bere­gi Múzeumnál (Vásárosna- mény, Rákóczi u. 13.) lelhe­tő fel. Éleslövészet, harcászat. vegyi védelem Soltész felvételei ruhába bújt diverzánsok az objektum közelébe. Az őrök fáradtságát kihasz­nálva, ügyesen átvágták a kerítést, és pánikkeltés cél­jából — miután megsem­misítettek több, felállított őrt — felrobbantották az elektromos központot. Egy távolabb levő őr azonban értesítette az őrparancsno­kot, és az őrszobán készen­létben levő társait. Hamar előkerült a géppuska, és ellentámadásba kezdtek a védők. A „golyózápor” visszafogta a diverzánso- kat. Többet sikerült meg­sebesíteniük, ártalmatlanná tenniük az objektum őrei­nek, majd folytatták a me­nekülők üldözését. Rövid tűzharcot követően elfog­ták valamennyiüket... El­hallgattak a fegyverek, el­csendesedett a táj ... * Másik helyszínen éleslö­vészetet hajtottak végre egyénileg és rajkötelékben a munkásőrök. Géppisz­tollyal, golyószóróval és géppuskával tüzeltek a lő­téri célokra. Szétlőttek egy 12 cm-es téglafalat és több vasbeton elemet is. Az ezt követő közelharc-bemutatón pedig jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot a munkásőr nők is. Látványos része volt a gyakorlatnak a vegyi vé­delmi bemutató A Mun­kásőrség vegyi védelmi szakalegységei itt bátorság­ból, tettrekészségből vizs­gáztak. Nem is akármilyen eredménnyel. * Az országos parancsnoki szemle zárására és a Gal- ga ’86 gyakorlat értékelé­sére Gödöllőn a művelő­dési központ előtti téren került sor. Nagy György szemlepa­rancsnok itt értékelte a munkát. A tapasztalatokat össze­gezve jelentette, hogy a gyakorlat is . bizonyította. Pest megyében és máshol is készen állnak a munkás- őrök a meghatározott fel­adataik ellátására. Harc- készültségük magas színvo­nalú, erkölcsi, politikai ál­lapotuk szilárd, fegyelmük példás. A harcászati gya­korlat elérte a célját, a sze­mélyi állomány, a törzsek és a parancsnokok ered­ményesen oldották meg feladataikat. Borbély Sándor országos parancsnok az acélszürke egyenruhások díszmenete előtt a szemlegyakorlaton kiváló teljesítményt nyújtó, huzamosabb ideje szolgála­tot teljesítő 18 munkásőr­nek kitüntetéseket adott át. Két századot pedig orszá­gos parancsnoki dicséret­ben részesített. Soltész Rudolf „A Munkásőrség a párt politikája megalakulásának folyamatában jött létre, annak szolgálatában telje­síti feladatait, állandóan igazodva a társadalom, a gazdaság, a közélet válto­zó követelményeihez.” Ta­lán ez a gondolat tükrözi legjobban annak a sajtótá­jékoztatónak a mondandó­ját, amelyet a közelmúlt napokban tartottak a Mun­kásőrség Országos Parancs­nokságán. Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, a megalaku­lásának 30. évfordulójához közeledő fegyveres testület jelentőségéi méltatta, majd átadta a szót Borbély Sán­dornak, a Munkásőrség or­szágos parancsnokának. — Mindazt, amiről itt beszélünk: Gödöllő, Vác és Aszód térségében be is mu­tatjuk a sajtó képviselői­nek a Galga ’86 gyakorla­ton — kezdte szavait Bor­bély Sándor. — A közelgő 30. évfordulónkat pedig nem gyűlésekkel, bankettokkal szeretnénk megünnepelni, mivel azok az igazi emberi érzéseket nem pótolják. Be akarjuk mutatni, mit tet­tek a munkásőrök 30 év alatt hazánk építésében és védelmében. A megemléke­zésnek a munkásőrszolgá­lat társadalmi elismerését, pártunk politikája iránt három évtizedes elkötele­zettséget kell kifejeznie. Nagy György, az orszá­gos parancsnok első helyet­tese ezután a Galga’86 gya­korlat mozzanatait ismer­tette. Elmondta, Pest me­gye teljes munkásőr-állo- mánya szombat hajnalra magasabb harckészültségi fokozatba lesz helyezve. Majd az országos parancs­noki szemle utolsó momen­tumaként meghatározott karhatalmi és harcászati gyakorlatot hajtanak vég­re. * Hajnali egy óra. Pest me­gyében az emberek több­sége az igazak álmát alusz- sza. Villámként csap át az ügyeletes munkásőrök agyán az ugrásra késztető szó: Riadót... A hírlánc, riadólánc beindul. Először a parancsnokokat, majd ké­sőbb a megye munkásőreit is értesítik. A parancsno­kok megkezdik a magasabb harckészültség! fokozattal járó feladatok kidolgozá­sát. Parancsszavak röpköd­nek ... Fegyverek, egyen­ruhák, anyagok várnak ki­osztásra. Aztán minden mozgás lelassul, összeállta csapat... — A harcászati gyakor­laton az állomány kikép­zettségét mérjük le — mondja Bognár Árpád, az országos munkásőr-pa- rancsnokság osztályvezető­je. — A magasabb harcké­szültségi fokozatba helye­zést, és a gyakorlat tár­gyát ennek megfelelően határoztuk meg. Így az őr­zésvédelmi és karhatalmi A harcászati gyakorlaton éleslövészeti bemutatót is tartottak Az értékelésre felsorakozott állomány egy csoportja Galga ’86 munkásőrgyakorlat A vegyi védelmi szakalegységek kiállták a próbát feladatokból, illetve éleslö­vészetből tevődik össze. A feltételezett helyzet szerint az ellenség diverziós csoportot juttatott el a te­rületre, s azok az itteni se­gítőikkel együtt megkezd­ték tevékenységüket. A tettrekész munkásőrök a riadót követően először a búvóhelyeket járták vé­gig. mielőbb szerették vol­na elfogni a diverzánso­kat. A hajsza azonban reg­gelre nem fejezdődött be. Délelőtt látogatott az egyik helyszínre — fontos objektum közelében — Borbély Sándor országos parancsnok Krasznai Lajos. az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, több más párt-, gazdasági és társadalmi vezető kísé­retében. Itt éppen akkor lopakodtak a zöldes álca-

Next

/
Thumbnails
Contents