Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ••V : "• • ■. • Hogyan tovíbl, vasit? (3. oldal) •« 5 ESZAKMAGVUlDRSZftQ AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megyei száiíttiépes klub alakéit (4. oldal} 1 XLII. évfolyam, 225. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1986. szeptember 24. Vologdai vendégeink városnézés közben a Szabadság téren Barátok Vologdából Testvérmegyénk küldöttei Borsodban Kedves vendégeket kö­szönthetünk tegnap óta me­gyénkben. Szűkebb pátriánk­ba érkezett hivatalos baráti látogatásra a Vologda me­gyei pártdelegáció, Valen- tyin Älekszandrovics Kup- covnak, az SZKP Vologda Megyei Bizottsága első tit­kára vezetésével. A küldött­ség tagjai: Anatolij Ivano- vics Valuzsenyics, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Paliekt Mi- hajlovics Podgornov, az ag­ráripari bizottság megyei ve­zetőségének vezetője, Vlagyi­mir Älekszandrovics Koro- bicin, a járási pártbizottság első titkára. A szovjet vendégék itt- tartózkodásuk három napja alatt ismerkednek megyénk életével, gazdálkodásunk eredményeivel, tapasztalatai­val. Felkeresnek több ipari és mezőgazdasági üzemet, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák megyénk dolgozói­nak életkörülményeit, az egyes üzemek gazdálkodásá­nak gyakorlatát. A vologdai delegáció hi­vatalos programja tegnap kora délután Miskolcon, a megyei pártbizottság épüle­tében kezdődött. Itt Fejti György, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a ven­dégeket. A Valentyin Alekszandro- vics Kupcov vezette volog­dai küldöttséget tegnap dél­után a megyei pártbizottsá­gon Borsod és Miskolc város párt- és állami vezetőinek jelenlétében Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta Borsod-Abaúj- Zemplén megye életéről, az itt folyó termelőmunka ered­ményeiről, nehézségeiről, a lakosság életkörülményeiről, a megye előtt álló feladatok megvalósításáról. Az őszinte, kritikus hangú tájékoztató a népgazaság valamennyi — megyénket is érintő — rész­területét elemezte; foglalko­zott a lakosságot érdeklő, érintő kérdésekkel, többek között az infrastruktúra, az életkörülmények alakulásá­val. Az első titkár szólt arról, hogy Borsod ipari jellegű megye, magán hordozva e jellegnek összes örömét és gondját. Itt található az or­szág ipari állóeszközértéké­nek 13 százaléka, itt dolgo­zik az országi ipari munkás­ságának 9 százaléka, és itt realizálódik az ország ipari termelésének 11-12 százalé­ka,- A koncentrált ipar, ezen belül is a sajátos nehézipari szerkezet, ugyanakkor a fel­dolgozó ipar viszonylag sze­rény kapacitása mind olyan tények, amelyek a megye gazdálkodását piaci szem­pontból nagyon érzékennyé teszik s egyben behatárolják a megye jövedelemtermelő képességét. Különösen az (Folytatás a 3. oldalon) Levéltár-igazgatók tanácskozása Mályiban Levéltár-igazgatók tanács­kozása kezdődött tegnap dél­előtt Mályiban, a megyei ta­nács továbbképző intézeté­ben. Borsos Árpád, a Bor­sod Abaúj-Zemplén Megyei Tanács művelődési osztályá­nak vezetője adott tájékoz­tatót a vitaindító előadás előtt, megyénk kulturális életéről. Elmondotta, hogy ez a több történelmi vármegyé­ből (Gömör, Torna, Abaúj, Zemplén, Borsod) kialakult közigazgatási egység igen szélsőséges végleteket mutat mind természeti adottságai­ban, mind gazdasági, kultu­rális színvonalában. A me­gyei tanács a mindig beha­tárolt gazdasági lehetőségei­ből ötéves tervenként egy- egy intézményhálózatot fej­lesztett. Többek között a le­véltárt is, amelyben a hosz- szú évtizedekig tartó mosto­ha körülményekből mára vi­szonylag konszolidált mun­kafeltételek teremtődtek. (Folytatás a 2. oldalon) II Szovjetunió új békekezdeményezései Eduard Sevardnadze felszólalása az ENSZ-ben A Szovjetunió új bfkekez- deményezéseit terjesztette a világ közvéleménye elé az ENSZ közgyűlésének yülés- szakán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ked­di beszédében. Sevardnadze korunk nem­zetközi realitásainak ismer­tetésével kezdte felszólalását. Rámutatott: a közgyűlés legutóbbi ülésszaka óta el­telt időszakban nem vált de­rűsebbé és világosabbá ko­runk problémája. Számos olyan tényező jellemezte, amely megnövelte a korábbi aggodalmakat. Folytatódott és felgyorsult a fegyverke­zési verseny, reálissá vált annak veszélye, hogy azt a világűrre is kiterjesztik. Fennmaradtak a háborús konfliktusok tűzfészkei, nem csökkent a szegénység. ..Mindennek ellenére az a véleményünk, hogy a nem­zetközi békeév nemcsak bé­keteremtő jelképével kerül be a világtörténelembe” — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter, rámutatva: El­jött az ideje annak, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Izgalmas témák szerepel­tek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. tegna­pi ülésén. Mindenekelőtt gondos munkával elkészített tájékoztató a lakosság élet- és munkakörülményeiről, ugyancsak tájékoztató a vá­rosok és vonzáskörzetük kö­zötti ellátási, igazgatási együttműködésről, szintén tá­jékoztató a tanácsi vállala­tok új irányítási formáiról, ennek tapasztalatairól. A vb ugyancsak a tegnapi ülésen foglalkozott megyénk közle­kedési helyzetével, mely ma­gától értetődően valameny- nyiünket érint, akár gépjár­művel, akár gyalogosan ve­szünk részt a forgalomban. Mindegyik téma szükséges­sé teszi, hogy az elkövetke­ző időkben ismételten fog­lalkozzunk vele, az alábbi­akban viszont nézzük — a vb-ülés alapján — a közle­kedés néhány ismérvét. Mindenekelőtt néhány so­katmondó adat. A közúti gépjárműállomány 1980—85 között 25,9 százalékkal nö­vekedett, ma már meghalad­ja a 135 ezret. Ezen belül: a személygépkocsik száma tavaly 79 220 volt (évente több mint 8 százalékos nö­vekedés, ennek ellenére ezer lakosra nálunk 96,8 személy- gépkocsi jut, az országos át­lagban pedig 133). Évente megyénkben mintegy 9000 új gépjárművezetői enge­délyt adtak ki, az engedé­lyek száma ma már megha­ladja a 200 ezret. Megyénk közúthálózatának forgalma nagyobb az országos átlag­nál, főutaknál eléri a 140 százalékot. Mindezek felidézése nél­kül is köztudott: megyénk­ben az utak zsúfoltak, kes­kenyek, a forgalom nagy­mértékben növekszik, ör­vendetes viszont, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a közúti balesetek gyakor­latilag stagnálnak, pedig^ hi­hetnék, hogy a gépjárművek számának, az utak zsúfolt­ságának növelésével arányo­san emelkednek. Az írásos (Folytatás a 2. oldalon) Miskolcon a Széchenyi úti rekonstrukció. A tervnek megfelelően a második sínpárt fektetik ar ÉAÉV ‘°cP'tesvezetöseg dolgozói. A közmű nyomáspróbája után az úttest helyreállítása és burkolása történik. Fotó: Balogh Imre

Next

/
Thumbnails
Contents