Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

/ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. szeptember 23., kedd : /• (Folytatás az 1. oldalról) — szárazföldi (beleértve a kétéltű, illetve légiszállítású) alakulatok egységes operatív parancsnokság alatt végre­hajtott gyakorlataira, akár önállóak ezek, akár légi- és haditengerészeti összetevővel kerülnek megrendezésre, ha a részvevők létszáma meg­haladja a 17 ezer főt; — katonai erők partraszál­lási és légideszant gyakor­lataira a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt. Minden állam két megfi­gyelőt küldhet a megfigye­lendő katonai tevékenysé­gekre. Ezek lehetnek polgá­ri vagy katonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai men­tességek és előjogok illetik meg. A fogadó államtól nem követelik meg, hogy enge­délyezze tiltott térségek, be­rendezések és védelmi ob­jektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoz­tatják a többi részes álla­mot a következő évben ese­dékes bejelentés-köteles ka­tonai tevékenységekről. Az időrendi felsorolásnak tartal­maznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jel­lemzőit, a részvevő államok felsorolását, a földrajzi tér­séget, a katonai tevékenység tervezett időtartamát és — kéthetes pontossággal — megkezdésük időpontját, va­lamint a bevont csapatok létszámát, típusát, a parancs­noki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erővel kíván bejelentés-köte­les katonai tevékenységet végezni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány leszö­gezi, hogy bármely részes ál­lam jogosult ellenőrzést vé­gezni az európai övezetben bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyan­attól a részes államtól — egynél többet. Az ellenőrzést kérő állam­nak meg kell indokolnia ké­rését. Az indokolásban fel kell tüntetni az ellenőrizen­dő térséget, az odajutás és a távozás módját, az ellen­őrzés jellegét (szárazföldi, légi vagy mindkettő), elkez­désének körülményeit, az igénybe veendő jármű hova­tartozását. A kérésre a leg­rövidebb időn, de nem több mint 24 órán belül válaszol­ni kell. A megjelölt térség­ben a fogadó állam képvi­selői által kísért ellenőrök­nek biztosítani kell a beju­tást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb védelmi berende­zéseket, hadihajókat és re­pülőgépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgép­(Folytatás az 1. oldalról) ges tapasztalatokkal szolgál­tak már, s nyilvánvalóan a nemzetközi helyzet legfris­sebb fejleményeit is figye­lembe veszik majd az előké­születeknél. Jóllehet csak iágy- és napirendi kérdése­ket tárgyalnak majd meg, már az előzetes tanácskozás is messzemenően politikai jellegű, mivel nem mindegy, mikor és hogyan, milyen kö­rülmények között és meddig tárgyalnak majd egyes kér­désekről. A konferenciához közel ál­ló körökben hangsúlyozzák, hogy a szocialista országok, köztük a magyar küldöttség. ről, vagy mindkettőről. Idő­tartama nem haladhatja meg a 48 órát, az ellenőrző­csoport létszáma a négy főt. Az ellenőrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyanaz vonatkozik, mint a megfigyelők esetében. Az el­lenőrzésről készített jelentést az ellenőrző állam az összes többi részes államnak meg­küldi. A stockholmi okmány be­fejező részében a 35 állam megállapítja, hogy ezek az intézkedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a kato­nai tevékenységek téves ér­telmezésének veszélyét hiva­tottak csökkenteni. Politikai­lag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-jén lépnek hatályba. Egy nyilatkozat biztosítja azt a lehetőséget, hogy a stockholmi konferencia bár­mely részes állama a kon­ferencia megbízatásával össz­hangban álló bármilyen kér­dést felvethessen a bécsi utótalálkozó tetszés szerinti szakaszában. * Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a stockholmi értekezlet meg­állapodással történt befeje­zését olyan fontos lépésnek nevezte, amely példát mu­tathat a további fegyverkor­látozási erőfeszítések szem­pontjából. A nyugatnémet miniszter az ENSZ-közgyű- lés ülésszakára való eluta­zása előtt, illetőleg megérke­zése után nyilatkozva ugyan­akkor azt hangsúlyozta, hogy az eredményben jelen­tős része volt a nyugat-eu­rópai és az amerikai szövet­ségesek összefogásának, egy­séges fellépésének, ezen be­lül kiváltképp az NSZK és Franciaország együttműkö­désének. A nyugatnémet alkancel- lár és külügyminiszter emel­lett szintén elismerésre mél- tatónak nevezte a Szovjet­unió küldöttségének előre­mutató magatartását, amely előmozdította a megállapo­dást az ellenőrzés kérdésé­ben. Stockholmban — mon­dotta — sikerült megtenni azt az első lépést, amely el­vezethet a „fegyverkezés — bizalmatlanság — további fegyverkezés — újabb bizal­matlanság” ördögi körének megszakításához. Francois Mitterrand fran­cia elnök üdvözölte a stock­holmi konferencia befejező­dését. „Ez hosszú idő óta az első eredmény, s ebben a francia diplomácia, az utób­bi években, a legtevékenyeb­ben közreműködött. Stock­holm azt bizonyítja, hogy kellő állhatatosság esetén a bizalom diadalmaskodhat a bizalmatlanságon” — hang­zik a francia államfő nyi­latkozata. A francia külpo­litika minden eszközzel azon fog munkálkodni, ' hogy a megállapodás csak első lé­pés legyen újabb eredmé­nyek felé — tette hozzá Mit­terrand. tárgyszerű légkört, dinami­kus, gyakorlati munkát kí­vánnak Bécsben, s azt, hogy a helsinki folyamat minden „kosara” megfelelő hang­súlyt kapjon; a nemzetközi biztonság kérdései csakúgy, mint a gazdasági együttmű­ködés, valamint az emberi jogok és kapcsolatok kérdés­köre. A magyar küldöttség felkészült arra, hogy beszá­moljon mindarról a haladás­ról, amelyet a helsinki fo­lyamatban Magyarország az ajánlások minden területén felmutathat. Az előkészítő tanácskozás a tervek szerint két hétig (szükség esetén valamelyest tovább) tart majd. Családjaink Hová fordulhatnak a csa­ládok problémáikkal? Mi­lyen feladatokat vállal ma­gára a csaknem három év­vel ezelőtt megalakult Csa­ládvédelmi Tanács? Ilyen és hasonló kérdésekre kaptak választ mindazok, akik teg-, nap részt vettek a Hazafias Népfront Megyei Családvé­delmi Tanács és Lányok Asszonyok Tanácsának együt­tes, kibővített ülésén a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban. A találkozó vendége ezút­tal dr. Gayer Gyuláné, a HNF Országos Tanácsa Csa­ládvédelmi Tanácsának tit­kára volt, aki időszerű te­endőkről tájékoztatta a meg­jelenteket. Egyebek között szólt a tanács céljáról. Esze­rint a pszichológusokból, szo­ciológusokból, egyházi sze­(Folytatás az 1. oldalról) előadója dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója volt, aki nagyszabású bevezető előadásában igen széles körű áttekintést adott a hazai filmművészet és filmterjesz- tés jelenlegi helyzetéről, és mind a filmgyártás körül­ményeinek, mind pedig a forgalmazás javításának többfajta lehetőségéről. Elő­adásában többször is utalt azokra a körülményekre, amelyek között napjainkban a közel négy évtizedes film­gyártási és -forgalmazási struktúra már alkalmatlan­nak bizonyul, különös te­kintettel a mindenhol jelen­levő televízió és a mind szé­lesebb körben jelentkező videó és a közönség kapcso­lataira. E két eseménynél je­len voltak a megye párt-, tanácsi, társadalmi szerveze­teinek vezető munkatársai közül többen, ott voltak az országos szakszervezeti és művészeti szervek képvise­lői. A munkás filmnapok hi­vatalos nyitó ünnepségét tegnap délután öt órakor tartották Mezőkövesden, a jelentős költséggel, s benne figyelmet érdemlő tanácsi hozzájárulással felújított Pe­tőfi moziban. A nagyszámú érdeklődő nézőt, a különbö­ző szervek képviselőt Herkely György, Mezőkövesd Város Tanácsának elnöke köszön­tötte, majd dr. Gombár Jó­zsef ünnepi beszédében a munkás filmnapok eltelt tíz esztendejére emlékeztetett. Megemlékezésében vázolta a munkás filmnapok alapvető tott a Magyar Olimpiai Bi­zottság, amelyen Buda Ist­ván, a testület eddigi elnö­ke köszöntötte a megjelen­teket. Első és legfontosabb napirendi pontként személyi változásokról döntöttek, ame­lyekre a MOB Elnöksége szeptember 12-i ülése után tett javaslatot. Schmitt Pál, a MOB főtitkára számolt be arról, hogy eddigi tiszte alól felmentését kérte Buda Ist­ván, a MOB elnöke, Maróti János és Púder János al- elnökök, továbbá Kovács Je­nő, Kiss Lajos és Nagy Sán­dor, az elnökség tagjai, va­lamint Elbert György, aki a MOB titkári teendőit látta el. A MOB tagjai a felmen­tési kérelmeket elfogadták, majd egyhangúlag úgy dön­töttek, hogy kooptálható a MOB tagjai sorába Deák Gá­bor államtitkár, az ÁISH el­nöke, Pongrácz Antal és Ti­bor Tamás, az ÁISH elnök- helyettesei, Kéri György, az érdekében mélyekből és a családvéde­lemmel foglalkozó szakembe­rekből álló tanács feladata a családokat érintő valameny- nyi rendelet, kormányhatá­rozat előzetes megvitatása, értékelése, még annak jóvá­hagyása előtt. Hangsúlyozta a családok mindennapjait, életkörülményeit befolyásoló döntések társadalmi kont­rolljának fontosságát, amely­nek megszervezéséhez nagy segítséget adhatnak a me­gyei, a városi, a területi népfrontbizottságok. A kibővített ülés második részében Erdődyné Di Gio­vanni Magda, a Borsod Me­gyei Családvédelmi Tanács titkára ismertette az akció- programokból adódó, szűkebb pátriánkra vonatkozó család- védelmi feladatokat. célkitűzéseit, azaz a kortárs filmek értékeinek közvetíté­sét a nézők tömegeihez, a munkás témájú hazai és szocialista országbeli filmek és a nézők egymáshoz kö­zelítését, közéleti fórumok teremtését a helyi társadalmi szervek vezetőinek, valamint filmalkotóknak a bevonásá­val, ankétok, találkozók ren­dezésével megteremteni a lehetőségét annak, hogy e találkozások a film megis­merésén túl sokféle gondolat cseréjére is alkalmat nyújt­sanak; nem utolsósorban az is cél volt, hogy mindig egv- egy új filmet bemutassanak premier, azaz az országos bemutatás előtt. (Mint az ez esetben is történt.) Megem­lítette, hogy tíz év alatt mintegy 8 millió néző vett részt a munkás filmnapok bemutatóin és rendezvényein és ez idő alatt körülbelül 600 film szerepelt a progra­mokban. Beszélt dr. Gombár József arról is, hogy a mun­kás filmnapok programja mindenkor igazodott a tár­sadalmat foglalkoztató kér­désekhez, és ez a törekvés vezeti a sorozatok szervezőit a jövőben is. A megnyitó ünnepség után ünnepi díszelőadásban mu­tatták be András Ferenc ren­dező új filmjét, a Dialóg Filmstúdióban készült, A nagy generáció című alko­tást. A megye programjában egyébként mintegy 30 film szerepel a munkás filmna­pok keretében, valamint több egyéb rendezvény is várható. MHSZ főtitkára, Gál Tibor, Szűcs-Gáspár György és Lochmayer György, az ÁISH főosztályvezetői. Molnár Ist­ván, az ÁISH osztályvezető­je, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Elbert György. Ezután került sor a Ma­gyar Olimpiai Bizottság ve­zető testületének átalakítá­sára. A MOB elnöke lett Deák Gábor államtitkár, al- elnöknek választották Pong­rácz Antalt, Tibor Tamást, Buda Istvánt és dr. Magyar Zoltánt, az egykori kitűnő sportolót, Montreal és Moszk­va tornász olimpiai bajno­kát. A MOB ezután egy újabb előterjesztést meghall­gatva úgy döntött, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság az Állami Ifjúsági és Sport- hivataltól szervezetileg el­különült, ugyanakkor azzal a legszorosabban együttműkö­dő irodát hozzon létre, ame­lyet Schmitt Pál, a MOB fő­titkára függetlenített, stá­tusban vezet. Előkészítő tanácskozás Bécsben Munkás filmnapok Borsodban Ülést tartott a Map Olimpiai Bizottság Deák Gábor a MOB új elnöke Tegnap délelőtt ülést tar­Az alkoholizmus elleni küzdelem hónapja Az alkoholizmus elleni küz­delem hónapjának kereté­ben, a program szerint ma Sárospatakon, a városi ta­nács rendelőintézetében ke- rekasztal-beszélgetést tarta­nak az egészségügyi dolgo­zók részére. A vitát Sírnék Zsófia, az Alkohológiai Tu­dományos Módszertani Köz­pont nyugalmazott igazgató­ja és Fekete János, az Or­szágos Alkohológiai Intézet munkatársa vezeti. A kerek- asztal-beszélgetés délután 4 óra 30 perckor kezdődik, előtte ugyancsak Sárospata­kon, a Művelődés Házában, délután 3 órakor Társadalmi aktívák szerepe az alkoho­lizmus elleni küzdelemben címmel Simek Zsófia tart előadást. Miskolcon ma há­rom előadás megrendezésé­re kerül sor. Az alkoholiz­mus elleni küzdelem külön­böző lehetőségeiről, a meg­előzés módjairól, s egyéb kérdésekről a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskolában, a 100. Számú Ipari Szakrhunkás­lcépző Intézetben, valamint az Unió Afész tanácstermé­ben lesz szó. Alsózsolcán, az 1. Sz. Általános Iskolában Az iskola és a család együtt­működése az egészséges élet­módra nevelésben címmel Erdődiné di Giovanni Mag­da pedagógus tart előadást. Boldogköváralján, a terme­lőszövetkezetben, délután 3 órai kezdettel Tóth István, Encs városi főorvos beszél az alkohol és a kábítószer- pótló anyagok fogyasztásá­nak veszélyeiről, különös te­kintettel a fiatalokra. Ka­zincbarcikán, a Sütőipari Vállalatnál délután fél 3-kor Az alkoholizmus a munka- fegyelem és az üzemi bal­esetek összefüggései címmel Szathmáry Király Ádám, a Kazincbarcika Városi Ta­nács művelődési osztályának munkatársa tart előadást. Szerencsen, a 118. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben két. előadás lesz ma, amelyben a fiatalkorúak al­koholfogyasztásáról. illetve az alkohol szerepéről az if­júkori bűnözésben lesz szó. Levéltárosok országos tanácskozása Országos levéltárigazgatói tanácskozás kezdődik ma, szeptember 23-án, délelőtt 10 órakor Mályiban. A kétna­pos eszmecserén — amelyen a tanácsi és a szaklevéltá­rak munkatársai is részt vesznek — több előadás hangzik el a levéltári fej­lesztésekről és feladatokról a VII. ötéves tervben. A meg­nyitó után Porlcoláb Albert, a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnökhelyettese tart tájékoz­tatót a megye művelődési helyzetéről, majd dr. Véghe­lyi József, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője szól a művelődésügy gazda­sági lehetőségeiről és-a pénz­ügyi szabályozásról a VII. ötéves tervben. Ebben az időszakban vizsgálja a Mű­velődési Minisztérium és a levéltárfenntartók feladatait Molnár József, a minisztéri­um osztályvezetője. A továb­biakban időszerű kérdések­ről, valamint a levéltárosok egyesülete megalakulásáról tartanak tájékoztatót. Hol­nap vitával folytatódik a ta­nácskozás. A résztvevők ez­után ellátogatnak Sátoralja­újhelyre, megtekintik a mű­emléki levéltárat. Puhán melegítő ajánlat Alábbi üzleteinkben már most kedvére válogathat a PANNÓ'NIA SZŐRMEGYÁR kitűnő női, férfi és kamasz irhabundáiból: — kazincbarcikai KAZINC, ózdi TULIPÁN, lenin- várasi SAJÓ, miskolci IFJÜSÁG.I áruházak, — miskolci RÓMEÓ férfi, RÉKA és SZILVIA női konfekcióbolt, — RUHAHÁZ (Miskolc, Bajcsy-Zsifinszky út 1.) — putnoki, sátoraljaújhelyi és edelényi konfekció bolt

Next

/
Thumbnails
Contents