Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Budapestre érkezett Mihail Szolomencev Az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Mihail Szolomencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőrzési Bizottság elnöke. Kíséretében van Jonas Lu- kauszkasz, a Litván KP KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke, valamint Mihail Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB PB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke vezetésével párt- és állami küldöttség érkezett hétfőn hivatalos baráti látogatásra a mongol fővárosba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Nagy Népi Huról (parlaZsergev, a Kujbisevi Megyei Pártbizottság Pórtellenőrzési Bizottságának elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délutáni órákban megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP székházában. ment) Elnökségének meghívására. A lengyel vendégeket az ulánbátori repülőtéren Dzsambin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, valamint rhás mongol vezetők fogadták. A lengyel küldöttség háromnapos látogatást tesz Mongóliában. Lázár György belgiumi látogatása Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Wilfried Martens belga miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. Kedden kezdődik az osztrák fővárosban az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia előkészítő tanácskozása. Az előkészítő üléseken a november 4-től összeülő utókonferencia napi- és ügyrendjében kell megegyeznie 35 ország képviselőinek (Albánia kivételével): valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatáinak. A helsinki értekezlet, maid a belgrádi és a madridi utókonferencia, valamint a részkérdésekkel foglalkozó összeurópai tanácskozások bősé(Folytatás a 2. oldalon) Wojciech Jaruzelski Ulánbátorban ESMK HAGrAIORSZiG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XUI. évfolyam, 224. szám Ara: 1,80 Ft Kedd, 1986. szeptember 23. Megállapodás aláírásával Befejeződött a stockholmi konferencia Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia okmánya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését megerősítő nyilatkozati részből, az intézkedések fejezetenkénti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szervezeti rendszabályokból, végül úgynevezett elnöki nyilatkozatokból áll. A bevezető, felsorolva a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utótalálkozó záróokmányában foglaltakkal összhangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülésezett. Utal arra, hogy felszólaltak olyan nem-részes földközi-tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonstrációtól, nem ismerik el törvényesnek idegen területek elfoglalását vagy megszerzését erő alkalmazásával vagy erőszakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a béke és a biztonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elvetését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése a nemzetközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, az államközi kapcsolatokat szabályozó elvek betartása mellett. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betartása. Szerepel a stockholmi okmányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros összefüggése, a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének szükségessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban jelentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések ismertetése meghatározott katonai tevékenységek előrejelzésének témájával kezdődik az okmányban. E szerint a részes államok a bejelentés-köteles katonai tevékenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal, írásban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi részes államot. Az előrejelzést az az állam adja, amelynek területén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meghatározottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előre jelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meghaladja a 13 ezer főt, a bevont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosztálystruktúrában vannak szervezve. A részes államok légierejét akkor vonják be az előrejelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkalmazását. Az okmány részletezi ezután a partraszállítási és légideszant-gyakorlatok előrejelzésének feltételeit (itt a létszámküszöb 3000 fő), a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az övezeten belül lezajló jelentősebb csapat- mozgások, illetve csapatösz- szevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a bejelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatározott katonai tevékenységek megfigyelésével foglalkozik. E szerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentés-köteles katonai tevékenységekre : (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap megkezdődött Munkás filmnapok Borsodban Tíz évvel ezelőtt kezdődött el a hagyománnyá nemesedett szokás, hogy a filmforgalmazási szervek — különböző társadalmi szervek bevonásával — megrendezik a munkás filmnapok közművelődési, művészeti ismeretterjesztő, szórakoztató sorozatát. Az idei munkás filmnapok Borsod megyei eseménysorozata tegnap nyílt meg Miskolcon, illetve Mezőkövesden. Délelőtt a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalatnál két esemény is volt, amely a munkás filmnapokhoz kapcsolódott. A mozivállalat és a MAFILM Dialóg Filmstúdió között korábban megkötött együttműködési szerződést értékelték a szerződő felek képviselői, majd Lengyel Ágoston mozivállalati igazgató és Bacsó Péter filmrendező, a Dialóg Filmstúdió vezetője aláírta a megújított szerződést. Ezt követően a moziüzemi vállalat vezető munkatársai, valamint a közművelődés más területein dolgozók részvételével művelődéspolitikai fórumot szerveztek Reformtörekvések a filmkultúra terjesztésében címmel. Ennek (Folytatás a 2. oldalon) A Szentpéteri kapu Petőfi tér felöli résién még nem is olyan régen öreg, többnyire komfort nélküli hátok sora- kortok. A hátakat lebontották s helyükre egy korsterü laké» telep épül. Az új városrész Kun Béla nevét viseli, s szomszédságában ott találhatók a szép, hangulatos kertekkel együtt a családi házak. Fojtán László felvételei Jól megférnek egymás mellett a régi és az új épületek Szeptemberi reggel
