Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám

1986. szeptember 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 m ff Wm ##« Építőipar es verseny Békegyűlés az SZMT-ben (Folytatás az 1. oldalról) Takarékoskodás és termékkínálat T avaly hétszázalékos fogyasztói árnövekedés és — ennek következtében — mindössze nyolctized százalékos, te­hát a legjobb esetben is stagnáló reálbérindex. A Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének munkatársai azt vizsgálták, hogy minderre miként reagálunk, fogyasztói stá­tusunkban? <Ha tehetjük, védekezünk, oly módon, hogy most már egyre radikálisabban takarékoskodunk. Lényegtelennek tűnő, de talán mégis jellemző példa: az otthoni éléskamrákban — kivéve az éléskamrák nélküli „kor­szerű és kényelmes” -panellakások százezreit — manapság 15 millió üveg házi konzerv áll, vagy 6 millió üveggel több, mint egy évtizede. Merthogy drága és egyre drágább a gyá­ri konzerv... Az Országos Piackutató Intézet reprezentatív vizsgálata szerint a megkérdezett családok döntő többsége otthon főzi az ebédet, és még inkább a vacsorát, mert a ha­zai fogyasztók nem fogadták el a drasztikusan emelkedő vendéglői árakat. Kevesebbet költünk ruházkodásra, mert az elmúlt másfél évtizedben több mint 80 százalékkal drágultak a ruházko­dási cikkek, s inkább otthon mossuk még az ágyneműt is, ahelyett, hogy a Patyolatba vinnénk. S persze inkább csak a hagyományos, a viszonylag még ölesó mosógépeket keressük, mert az automata ugyan kényelmesebb, ám önmagában is drága, s az energiafogyasztása is meggondolásra készteti a fogyasztókat. Tehát egyre inkább saját magunk szolgáltatói vagyunk: festünk, mázolunk és tapétázunk, és persze, bütyköljük az autóinkat, .ily módon is kompenzálva a méregdrága javítási költségeket, s a benzin árának 1975 és 1983 közötti 280 szá­zalékos emelését. A szakértők egyébként úgy tartják, hogy a benzinár elérte azt a küszöbértéket, amelyet átlépve, ko­molyan számolni kell a tömeges kocsi-leállításokkal, és a tömegközlekedés zavaraival. Még akkor is, ha a távolsá­gi tömegközlekedési eszközöket iís egyre ritkábban vesszük igénybe; kevesebbet utazunk, kirándulunk, mert egy négy­tagú családnak manapság utazni valóságos luxus, a szolgál­tatás pedig változatlanul csapnivaló. S kevesebbet víkende- zünk, azért is, mert az átlagkenesetűek számára a szállás- költségek is megfizethetetlenek. Takarékoskodunk úgy is, hogy a szó szoros értelmében véve egyre kevésbé takarékoskodunk. Az OTP-betétállomány korábbi gyors ütemű növekedése a nyolcvanas évtized for­dulóján megtört; aki teheti, az nem a lakosság bankjában kamatoztatja az időlegesen fölösleges pénzét, hanem vagy valamilyen vagyontárgyba fekteti, vagy — mert ma már ez is lehetséges — valami módon spékulál... S aki nem teheti? Akinek fillémyi szabad rendelkezésű jövedelme sincs? Nos, ő megpróbálkozik — divatos kifeje­zéssel élve — valamilyen „jövedelempótló tevékenység’' fel­kutatásával, vagy kénytelen az igényeit lejjebb szorítani. Az utóbbiak közé sorolandók az időskorú kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmű többgyenmekesek, és a pályakezdő fia­talok. Védekezési lehetőségeik korlátozottak, már csak azért is, mert az olcsóbb, de nem feltétlenül rossz minőségű — árucikkek többnyire eltűnnek a boltokból. (Miért is ne? Az olcsó árun nincs nyereség, nincs haszon, gyártásukra hát mi okból vállalkoznának az iparvállalatok?) Hasonló a helyzet a szolgáltató üzemeknél is: tagadhatatlanul többen vannak, nagyobb a kínálat, látszólag éles a versenyhelyzet, tehát minden lehető módon próbálják megszerezni a megrendelőiket — csak éppen árverseny nincs közöttük. Mintha összeesküd­tek volna: árat pedig nem csökkentünk, viszont egymás ára­it felhajtjuk. Ennek is van magyarázata: a szolgáltató kisszervezetek, nyereségük nagyobb részét inkább a dolgozóik jövedelmé­nek növelésére használják fel, és elhanyagolják az eszköze­ik, a működési körülményeik fejlesztését. S mi módon nö­velhető a nyereség? Az árak emelésével. (Egyébként ez nemcsak a szolgáltatóiparra érvényes.) Takarékoskodnának a lakást építők is, ám az építőanyag­ipar diktálja a tempót: a hagyományos építőanyagok helyett inkább csak a korszerűnek kikiáltott méregdrágákat kínál­ja. Egyszóval: takarékossági törekvéseinket keresztezi az egyre jobban torzuló — a pénzünkkel, ha úgy tetszik, a vá­sárlóerőnkkel aránytalan árú — termékkínálat, amely végül is, miközben takarékoskodnánk, kikényszeríti a fogyasztói pazarlást is. A SZÉKI, vagyis a Szakszervezetek Elméleti Kutatóin­tézete, a szakszervezetek hivatásából adódó egyik legfőbb feladatának tett eleget ezzel a felméréssel. A bérből és fize­tésből élők érdékvédelmét szolgálta ez a vizsgálat is. De hogy ez az érdekvédelmi tevékenység hatékonnyá váljék, szükség lesz a vizsgálatból adódó következtetések levonásá­ra, és a nélkülözhetetlen intézkedések meghozatalára. A többi között az Ipar, a szolgáltató szektor árfelhajtó törek­véseinek megakadályozására, az olcsóbb cikkek mennyiségé­nek és választékának bővítésére, látszatverseny helyett a valós piaci verseny kikényszerítésére, és több másra. A z Országos Anyag- és Árhivatal, a Belkereskedelmi Minisztérium, meg mások, már tettek ezért egyet és mást, ám a tények azt igazolják; kevés ez még. Több­re, hathatósabb döntésekre lesz szükség a jövőben. V. Cs. Rába-teherautók Dubaiba Izgalmas kérdésnek, de csupán egy népgazdasági ágazat belügyének gondol­hatnánk napjaink legaktuá­lisabb építőipari jelenségéi, a versenyt. Ám, ha bele­gondolunk, hogy lakásvásár­lóként és használóként, nya- ralóépítőként vagy egy köz­műtársulás tagjaiként is kapcsolatban állunk az épí­tőiparral (az anyag-, és szer­kezetgyártókkal, a kivitele­zőkkel, az építési hatóság­gal), beláthatjuk, hogy a ver­seny léte és hatása befolyá­solja mindannyiunk gazdál­kodását. Igaz, az építési ágazatban is heves viták zajlanak az újfajta, vállalkozói szemlé­letről. Érthető, hiszen a ver­seny megjelenésével egy idő­ben szinte teljesen megvál­tozott a korábbi gazdálkodá­si rend. A verseny megjelenésének az adta az első lökést, hogy a beruházás korábbi gya­korlata teljesen az ellenté­tébe csapott át: néhány év­vel ezelőtt még a megren­delők kilincseltek a kivitele­zőknél, akik kényelmes po­zíciójukban — hiszen válo­gathattak a megbízók között — csemegézhették ki a szá­mukra legelőnyösebb ajánla­tot. Ám az építési piac be­szűkülése azt jelenti, hogy kevesebb a fizetőképes meg­rendelés, és most már az építőipari vállalatoknak kell felkeresniük és megszerez­niük a munkát adó beruhá­zókat. Ebben a pozícióban pedig már nemigen lehet válogatni, hanem a hasonló helyzetben levő és szaporodó létszámú versenytársak ajánlatát is figyelve, lehető­leg alacsony árral igyekez­nek megszerezni a feladatot. Elmondani nem sok idő, de a valóságban nem egyik pillanatról a másikra tör­tént, hogy kialakult az épí­tési piac és a verseny. A gazdálkodásnak ez az eleme ráadásul merőben új az épí­tők és a megrendelők szá­mára. S nemcsak azért, mert szokatlan magatartást követel meg, hanem azért is, mert az irányítás módszere és eszközei is gyökeresen megváltoztak. Korábban Évi 2 millió tonna kőolaj, és évi 7 milliárd köbméter földgáz az elkövetkező öt esztendőben — ez gyakorlati­lag a jelenlegi termelés szin- tentartását jelenti. Vajon miért ilyen „szerény” a szénhidrogénipar VII. ötéves terve ? Kétségtelen, előnyös lenne ennél többet kinyerni a ha­zai földből, hiszen ez a leg­olcsóbb: noha a kutatás, a termelés költségei — a mind bonyolultabb geológiai szer­kezetek, a másodlagos, har- madlagos termelés drágább volta miatt — szintén nö- vekvőek. Jó lenne több, csakhogy a szénhidrogénte- lepek természetes tulajdon­sága, hogy a termelés elő­rehaladtával hozamuk csök­ken. Jelentősebb hazai me­zőink pedig, bizony jó né­hány éve, évtizede termel­nek ... EGYMILLIÓ MÉTER KUTATÓFÚRÁS Mivel az utóbbi időben igazán jelentős nagyságú mezőt nem fedeztek fel — noha kisebbeket igen, s ezek összességükben már nem el­hanyagolhatóak —, a szén­hidrogéniparnak azért is ke­mény erőfeszítéseket kell tennie, hogy ne csökkenjen felső utasításra működtek és mozdultak a vállalatok. Ma azonban közvetetté, indirekt- té vált az irányítás módja, s nem körlevelekből lehet ki- silabizálni a követendő vál­lalati magatartást és straté­giát, hanem azt a szabályo­zórendszer . közvetíti. Ez szabja meg a vállalatok mozgásterét, ám, hogy mi­képp él a lehetőséggel egy- egy cég, arra nincs egységes recept, azt mindenki maga dönti el. A verseny nem parttalan: szabályai vannak, s lassan kialakul, rendes mederbe te­relődik egyik látványos for­mája, a versenytárgyalás is. Egy minisztertanácsi ren­delkezés értelmében minden, kétmillió forintnál nagyobb értékű beruházásra kötelező versenypályázatot kiírni. Az utóbbi három évben csak­nem a duplájára emelkedett a meghirdetett pályázatok száma, s közülük az ered­ményesen zárultaké majd­nem hatszorosára. Persze, aki nem bízik a statisztika erejében, annak nem sokat mond ez a szám. S vannak, akik kétségbe von­ják a verseny létét az építé­si piacon. Szerintük ma is nehéz rendes kivitelezőt ta­lálni. Általában a régi be­ruházási előnyökhöz szokot­tak kívánnák vissza a ko­rábbi gyakorlatot, amelyben előnyöket remélhettek a mo­nopolhelyzetű beruházók és kivitelezők. Erre ma már nincs jogi lehetőség, szinte csak az in­dokolatlanul zártkörűen meghirdetett versenyeken le­het élőre, a konkurenseket kizárva eldönteni, ki kapja a megbízást. a hazai kőolaj- és földgáz­termelés. Ami nem jelenti azt, hogy nem kutatnak továbbra is új mezők után. Csakhogy a könnyebben föllelhetőket — az ország területe kicsiny — már fölfedezték. Most már mélyebben kell kutatni, il­letve a geológiailag proble­matikusabb, úgynevezett nem szerkezeti jellegű szénhidro­gén-csapdákat kell keresni. Az előkutatást végző fel­színi geofizikának ehhez a jelenleginél korszerűbb esz­közökre van szüksége, hogy például háromdimenziós szeizmikus felvételeket ké­szíthessenek. Ennek érdeké­ben, a terepen használt esz­közök fejlesztése mellett, az elkövetkező években bővítik a számítógépparkot, s fej­lesztik a mérési adatokat ér­tékelő módszereket. 1985. január 1-ére elké­szült az ötévenként szokásos geológiai-geofizikai prognó­zis-felmérés. Az addig rendel­kezésre álló adatokból kije­lölték és rangsorolták a ku­tatási területeket az ország­ban — lényegében ez hatá­rozza meg mind a felszíni geofizika, mind a kutatófú­rások lehetőségeit. A VII. ötéves terv idősza­kában mintegy egymillió mé­ter kutatófúrást mélyítenek, tehát évente 200 ezret átla­gosan. A kutatás célja a már megismert területek határai­A versenyt tagadók másik érve, hogy nem beszélhetünk teljes körű fordulatról, az építési folyamat „közepén” kell csak igazából vállalkoz­ni. S ebben van némi igaz­ság. Az alvállalkozók még a régi módon szerzik az üzle­teket, de ez nem központi elhatározásból van így, sőt, a generálvállalkozóknak jo­guk, hogy versenyeztessék az alvállalkozók ajánlatát. Ehhez persze az is kellene, hogy legyen kit felkérni a pályázatra, ám a szakipar hagyományosan az építőipar szűk keresztmetszete, sok helyen még ők diktálják vál­lalkozásuk feltételeit. S ameddig kevesen lesznek, gyökeres fordulat nem is várható. Sokan tartottak és tarta­nak ma is a verseny árfel­hajtó hatásától. Egy nemré­giben lezárult piacfelügye­leti ellenőrzés azonban meg­állapította, hogy 225 létesít­mény közül csak 25 került több összegbe, mint a meg­hirdetése idején, 50-nél pe­dig kevesebbe. Ez azt jelzi, hogy az árak kezdik tükröz­ni a ráfordításokat, a megbí­zók elismerik a kivitelezők egy-egy speciális ismeretét is. Remélhetően az építmé­nyek későbbi használói is elégedettek lesznek, pénzü­kért jó munkát kapnak. S ha ez így lesz, abban nemcsak egy tisztességesen lebonyo­lított építési folyamatot kell látni, hanem a verseny ha­tását is. Sz. K. nak megállapítása mind ki­terjedésüket, mind mélysé­güket illetően, továbbá új mezők felfedezése. A feltáró, termelőfúrások teszik lehetővé, hogy egy-egy mező termeltetéséhez a meg­felelő és szükséges kútállo- mány rendelkezésre álljon, hogy az évi 2 millió tonna kőolaj és a 7 milliárd köb­méter földgáz a felszínre ke­rülhessen. NAGYLENGYEL MEG A TÖBBIEK Köztudott, hogy az olaj­nak csak egy kisebb hánya­da nyerhető ki csupán fú­rással, egyéb beavatkozás nélkül. Ezért víz-, illetve gázbesajtolással— ezt neve­zik másodlagos módszernek — igyekeznek további olaj­hányadot a felszínre hozni. Tovább növelhető a kihoza­tal széndioxid besajtolásával — a harmadlagos eljárások közül ma ez a legjelentő­sebb. A nagylengyeli mező­ben e módszertől még hosz- szú időn keresztül jelentős olajtöbbletet várnak. Kiterjedt kísérleteket foly­tatnak továbbá különböző termikus (föld alatti égetés, gőzbesaj tolás) és vegyszeres eljárások későbbi, üzemsze­rű alkalmazásának előkészí­tésére. Ezek a szintén har- madlagosnak tekintett mód­szerek ugyan meglehetősen költségesek, azonban a réte­közvélemény mellett a béke megvédéséért, a háborús ve­szély elhárításáért folyó küz­delemben aktív szerepet vál­lalnak a társadalmi szerve­zetek, mozgalmak, így az Or­szágos Béketanács és akti­vistái is. A béke védelme állandó és folyamatos fel­adat, s a békemozgalommal való értelmi és érzelmi azo­nosulást sokféle formában és sokféle fórumon segítik az állami és a társadalmi szervek. Napjaink világpoli­tikai eseményeiről szólva, a kelet—nyugati kapcsolatok je lent őségének fontosságát hangsúlyozta és ismertette azokat a válsággócokat, ame­lyek napjainkban leginkább veszélyeztetik a világbékét. A leszerelés hatalmas, hasz­nosabb célokra fordítható anyagi eszközüket szabadíta­na fel — mondotta egyebek között. A magyar békemoz­galom a jövőben .is számít a dolgozó nép cselekvő aktivi­tására, a békemozgalom — a szakszervezetekkel és más társadalmi szervekkel karölt­ve — pedig sajátos eszköze­ivel segíti, támogatja a kü­lönféle akciókat. A közelgő országos békekonferenciára és a közeljövőben tartandó béke-világkongresszusra ké­szülve, az elmúlt hónapok­ban megyénkben is sikeres békemozgalmi akciók voltak, amelyeken munkások, pa­rasztok és értelmiségiek, idő­sek és fiatalok tettek hitet a béke mellett. Kérte, hogy mind többen legyenek része­sei a jövőben tovább folyta­tódó békemozgalmi akciók­nak. A szakszervezeti békegyű­lés a Rónai Sándor Művelő- lési Központ Csortos Gyulai Színpada amatőr színjátszó­inak nagy tetszést aratott műsorával ért véget. P. J. gekben megbúvó olajnak azt a hányadát is megmozdítani és felszínre juttatni képesek, amely egyébként örökre el­veszne számunkra. A földgázt adó mezők kö­zül a jelentősebbek zöme szintén a leszálló ágra ke­rült. A termelés szintentar- tása érdekében ezért számot­tevő, úgynevezett nyomásfo­kozó komprimálásra rendez­kednek be. Ez a felszíni nyomásnövelés teszi lehető­vé, hogy a kimerülőfélben levő kutak kisebb nyomás­sal, többet termeljenek — a kutak gázhozamát pedig e nyomásfokozás segíti rá az országos vezetékhálózatra. KÜLFÖLDÖN IS TANULMÁNYOZZÁK Mindemellett több kisebb, de nem jelentéktelen, már ismert, de még nem terme­lő kőolaj- és földgázmezőt fognak termelésbe a közel­jövőben. Bővíteni kívánják a termelést a Közép-Alföldön is, az innen származó ala­csony fűtőértékű gázokat a leninvárosi Tiszai Hőerőmű hasznosítja. A különböző fejlesztések­hez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt világbanki hitelt vett igénybe. Ez, túl az eszköz- és módszerfej­lesztésen, azért is jelentős, mert lehetőség nyílt arra, hogy az olajipari szakembe­rek közül többen külföldi tudományos intézeteknél, vállalatoknál tanulmányoz­zák a legkorszerűbb mód­szereket. Emellett arra is van mód, hogy egyes konkrét, megoldandó kérdések kon­zultációjára. szaktanácsadás­ra külföldi szaktekintélyeket hívjanak meg. T. P. Első ízben kötött export- szerződést egy dubai céggel a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat Rába-teherjármű­vek szállítására. A megálla­podás alapján az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubai húsz különféle típusú járművet rendelt a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyártól. A járműveket még az Idén átadják. A du­bai vevő — amely ezentúl a Rába-járművek kizárólagos képviselője lesz az Emírsé­gekben — bemutatótermet, alkatrészraktárt és vevőszol­gálati központot is felszerelj a magyar járművek fogadá­sára. és a szervizmunkákra kiképezte szakembereit. Egy mondat a tervtörvényből „A szénhidrogén-kutatás hatékonyságát fokozva, másodlagos és harmadlagos kitermelési módszerek alkalmazásával el kell érni, hogy az éves kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés — új mezők termelésbe állításával — évi 7 milliárd köbméter körül alakuljon”.

Next

/
Thumbnails
Contents