Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

1 W>>:; — Név nélkül, új gazdákkal (3. oldat) — Munka, művészet, mecenatúra (4. oldal) — Csak a névtábla változott? (15. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. évfolyam, 204. szám Ára: 2,20 Ff Szombat, 1986. augusztus 30. Együtt készülnek az iskolába . . . Szovjet-amerikai tárgyalások Marjai József Kábában MRS m Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület a Miniszterta­nács előterjesztése alapján módosította a belkereskede­lemről szóló 11)711. évi 1. tör­vény, valamint a magánke­reskedelemről szóló törvény- erejű rendelet egyes rendel­kezéseit. A törvény korsze­rűsítését a megalkotása óta a gazdasági életben bekövet, kezett változások — a vál­lalatirányítási rendszer kor­szerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározá­sa. új üzemeltetési tormák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok koráb­bi módosítása tette szüksé­gessé. Az új jogszabály a belkereskedelem alapvető feladatául az, elosztási jelle­gű ellátási tevékenység he­lyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a ke. reskedelmi. a vendéglátási és az. idegenforgalmi szolgálta­tások bővítését határozza meg. és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglal­kozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásának és vá­sárlási lehetőségeinek javí­tása érdekében a kistelepü­léseken. illetve a megfelelő­en el nem látott területe­ken lehetségessé válik a ma­gánkereskedés és a kisipari tevékenység együttes gya­korlása. Az új szabályozás a magánkereskedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály állal meghatáro­zott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskede­lem tevékenységét kiegészít­ve, vendéglátási, kereskedel­mi és idegenforgalmi szol­gáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvény, erejű rendeletét hozott egyes szövetkezet i jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó ve­zetési-döntési rendszer fej­lesztése és a választott szö­vetkezeti testületek irányító szerepének fokozottabb ér­vényre juttatása. Az oktatásról szóló 19115. évi I. törvény hatályba lé­pésével összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intéz­ményrendszerben bekövet ke. zeit változások szeptember Újén lépnek hatályba, s vég­rehajtásuk folyamatosan történik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat menteit fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Miniszterta­nács — a felsőoktatás fej­lesztési programjában és az. oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásaként — újonnan határozta meg a felsőoktatási intézmények rendszerét, illetőleg az. egye­temek kati tagozódását. En­nek megfelelően — többek között — a műszaki felsőok­tatásban a Budapesti Mű­szaki Egyetemen Természet­es Társadalomtudományi Kar létesül: a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem kazinc­barcikai Vegyipari és Auto­matizálási Főiskolai Kará­nak feladatait az egyelem Gépészmérnöki Kara, illető­leg a Veszprémi Vegyipari Egyetem veszi ál. Hungarológiai kongresszus A nemzetközi tudományos élet jelentős eseményének ígérkezik a 2. nemzetközi hungarológiai kongresszus, amelynek a bécsi tudomány- egyetem ad otthont szep­tember 1—5. között. Amint a nagyszabású kongresszust közösen rendező osztrák és magyar tudósok elmondot­ták. 23 országból mintegy 350 szakember jelentette be részvételét, a teljes ülése­ken és a tagozatokban csak­nem 200 előadás hangzik majd el. A fő téma: ..A ma­gyar nyelv, irodalom, törté­nelem és néprajz, kölcsönha­tásban a Duna-völgyi népek kultúrájával, különös tekin­tettel a 18—19. és a 19—20. század fordulójára." A té­ma különböző vonatkozásait kelet- és nyugat-európai, észak-amerikai tudósok tár­gyalják. de még Vietnamból is van előadó. A közös mun­kába, amelynek fontos célja, hogy nemzeti elfogultságtól mentesen vizsgálják a ma­gyar kultúra kérdéseit, a hazánkkal szomszédos orszá­gok közül bekapcsolódnak a Szovjetunió. Csehszlovákia és Jugoszlávia tudósai is. Ausztria vonatkozásában, amint mindkét részről hang­súlyozták, a tudósok közötti együttműködésnek köszön­hetően mór kölcsönösen so­kat sikerült javítani a tör­ténelmi tankönyveken — ugyanakkor az osztrák át­lagember elszomoritóan ke­vés — és főként torz — is­merettel rendelkezik a ma­gyar történelemről, kultúrá­ról. (Folytatás n 2. <>lf/alon) Magyar-finn kapcsolatok Horn Gyula külügyminisz- lériumi államtitkár és Jaak- ko Numminen oktatásügyi államtitkár, a Finn—Magyar Kulturális V egy esbi zottsá g társelnökei augusztus 28-án. csütörtökön Helsinkiben alá­írták a két ország három évre (198(1—89) szóló kor­mányközi kulturális, oktatá­si és tudományos együttmű­ködési munkatervét. A dokumentum széles kö­rű és folyamatosan bővülő közös tevékenységet tartal­maz a magyar—finn kapcso­latok e kiemelkedően fon­tos és nagy hagyományokkal rendelkező területein. Töb­bek között jelentős számú diák- és szakembercserét irá­nyoz elő a tudomány és az oktatás témáiban, rendez­vénysorozatokat tervez a két ország kulturális értékeinek kölcsönös bemutatására, ösz­tönzi az iskolák, az egyete­mek, a kulturális intézmé­nyek és a testvérvárosok közvetlen kapcsolatait, szim­póziumok és szakértői talál­kozók tartását határozza el mindkét országban. Nem hoztak különösebb közeledést az álláspontokban a regionális kérdésekről Wa­shingtonban két napon át, miniszterhelyettesi szinten folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Ezt Anatolij Adamisin, a szovjet küldött­ség vezetője állapította meg csütörtökön délután, a meg­beszélések befejeztével. Az összesen kilenc órán át foly­tatott eszmecserét követően Tegnap Fejti György első titkár vezetésével ülést tar­tott a megyei párt-végrehaj- tóbizottság. A testület első­ként egy, a Politikai Bizott­ság elé kerülő jelentésterve­zetet vitatott meg a XIII. kongresszus gazdaságpolitikai kérdésekről hozott határoza­tai végrehajtásának megyei tapasztalatairól. A végrehaj­tó bizottság instrukciókat adott a jelentés további munkálataihoz, amelyet ké­sőbb a megyei pártbizottság elé terjesztenek, és a továb­a szovjet küldöttség vezetője közölte: a felek megállapo­dása alapján a részleteket nem hozzák nyilvánosságra, de a megbeszéléseken nem jutottak lényegesen előbbre a regionális kérdések meg­ítélésében. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői a közeli napokban Washing­tonban folytatják a leszere­lési kérdésekről Moszkvában megkezdett eszmecseréjüket. biakban a pártbizottság anyagaként kerül a Politikai Bizottság elé. Ezt követően a vb Kiss Dezső vezérigaz­gató előterjesztésében meg­vitatta és elfogadta a Bor­sodi Szénbányák Vállalat gazdasági, pénzügyi helyze­téről, az 1986. évi terv vég­rehajtásáról szóló jelentést és állást foglalt a további feladatokat illetően. Mint ismeretes, a VI. öt­éves terv időszakában a Borsodi Szénbányák terme­lési helyzete — miután a Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtö­kön megkezdte tárgyalásait Jósé Ramón Fernandez mi­niszterelnök-helyettessel, a kubai tagozat elnökével. A megbeszélések témája az 1986—1990-es ötéves terv­időszak feladatainak végre­hajtása és az 1987-es magyar —kubai árucsere-forgalom. korábbi időszakban a várt­nál nagyobb termelési fel­adatokat oldott meg — fo­lyamatosan leromlott és ter­melési feladatait csak 94.1 százalékban tudta megolda­ni. A vezérigazgató arról számolt be, hogy most 1983 óta először rendezték min­den adósságukat. Az első féléves feladatait a vállalat túlteljesítette. A többletter­melést a szabadnapok, illet­ve a túlműszakok csökkenté­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei párt-végrehajtóbizottság napirendjén: a szénbányászat helyzete Beszélgetésünk közben dr. liazsa Géza, a megyei kórház ortopédsebész főor­vosa megemlítette: amit itt látunk, ebben a miskolc­tapolcai 200 négyszögölnyi kertben, annak megvalósí­tásában nagy szerepe volt a szakkönyveknek, s az ilyen vonatkozású olvas­mányélményeknek. minde­nekelőtt B. Kéri Ilona: Kertem című nagyszerű könyvének. — Ö írja, hogy az összes művészetek között talán a kertalakítás, a kertművé­szet a legátfogóbb. Ez egye­síti lérbelileg az építésze­tet. a szobrászától, az or­namentikát és a festésze­tet is. A zenéhez hasonlóan, hangulatok teremtésére is képes. Lehet egv kert játé­kos, vidám, derűs, meghitt, nagyszabású, titokzatos és mélabús. Nos. mi arra tö­rekedtünk, egy kicsi ebből is. meg abból is benne le­gyen. A főorvos úr kertje eg.v ügyesen szerkesztett, tele­pített vegy esketi. Az ügye­sen kifejezést azért hasz­nálom. mert mindenkiben a diszkért látszatát kelti. Ezt részben a gondosan ápolt és tágas, úgymond uralkodó gyepfelülettel ér­lék el házigazdáink, rész­, a térített szabadság ben azokkal a gyümölcs­fáknak a telepítésével (cse­resznyék. meggyek, szelid- geszlenve). amelyeknél a díszítő jelleg is dominál. — Amikor eltelepítettük ezeket a fákat, cserjéket, valahogy el sem tudtuk képzelni, hogy egyszer meg is nőnek. S lám. mára már növekvő csodáim az egész láthatárt beborítják. Hogy mit jelent nekünk a kéri? Nagyon sokat. A feleségem is orvos. Én úgy vélem, a szellemi foglalkozású em­bereknek. főleg az idegi megterhelés miatt, szüksé­gük van kiegészítő tevé­kenységre. A kert tér en­nek megvalósítására, a ker­tészkedés pedig maga a te­vékenység. összetett foga­lom ez, hisz benne foglal­tatik a testmozgás, a jó le­vegő. egyfajta elmélyülés, magány, szóval sók min­den. Egyben talán az alko­tás öröme a legfőbb értéke. (összeállításunk a 8—9. ol­dalon.) Dr. Bazso Géza: - A kert eke az ápolt gyep. (Összeállí­tás a 8-9. oldalon.} M Ml

Next

/
Thumbnails
Contents