Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-22 / 197. szám
1986. augusztus 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á bodrogkeresztúriak ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) A megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédét mondja — Mi, magyarok, naponta megérjük, amit alkotmányunk és törvényeink kimondanak, szavatolnak. A közelmúltban egy nemzetközi testület — az emberi jogi bizottság — is megállapította, hogy a Magyar Nép- köztársaságban tiszteletben tartják az alkotmányos és emberi jogokat. Mi nem azt akarjuk mondani ezzel, hogy minden paragrafus, minden esetben érvényesül a gya- korlaltban. Az élet gazdagabb, mint bármely írott dokumentum. Azt akarjuk tehát mondani, hogy az alkotmányba foglalt jogok biztosítottak, megsértésüket megtoroljuk, s megköveteljük minden állampolgáritól, hogy egyenlőként éljen a társadalomban és hagyjon másokat is egyenlőként élni társadalmunkban. Arra van szükség — mondotta ünnepi beszéde további részében dr. Kun László —, hogy miként asj aratás közügy, váljék közüggyé, mégpedig állandó közüggyé, napi tevékenység részévé a népgazdaságunk egészéért érzett felelősség. — Azt kell látnunk, hogy ahogyan évtizedekig a gazdasági fejlődés volt egész előrehaladásunk legfőbb fel- téltele, a mostani körülmények között is ugyanez a legfőbb feltétel, sőt, fontosabb minden korábbinál. Enél.kül társadalmi céljainkat, célkitűzéseinket képtelenek vagyunk megvalósítani. A nehézségek közepette is bizakodóak vagyunk. És ezt nem „kincstári optimizmus” mondatja. Ennek a bizakodásnak a legfőbb alapját, további előrehaladásunk fontos biztosítékát az az egység jelenti, ami népünkben, nemzetünkben megvan. Amikor az emberek nagy felelősséggel tudomásul veszik a nehézségeket, ugyanakkor a döntő többség kifejezi tenni akarását annak érdekében, hogy enyhüljenek közös gondjaink. A közéleti fórumokon elhangzott véleményekkel, a negatív jelenségek bírálatával kapcsolatban is kitapintható az egyet akarás, a jobbat akarás szándéka. A megyei pártbizottság titkára hozzátette: „Szembe kell néznünk egy nagy gyengeségünkkel. azzal, hogy miközben bíráljuk a negatív jelenségeket — azokat »a szomszéd vállalatnál« bíráljuk. Ha nálunk van ilyen, akkor elővesszük az »objektív nehézségeket« és más körülményeket... A saját munkánkkal, önmagunkkal kapcsolatban nem tudjuk a máshol kifogásolt jelenségek következtetéseit levonni.” Végezetül a bodrogkeresz- túriakhoz, a társközségek lakóihoz fordult szavaival dr. Kun László: — Nagy öröm számomra, számunkra, hogy ezen az ünnepen mintegy szimbolizálva mindazt, amit az alkotmány jelent a magyar nép számára, megnyithatjuk ezt a hosszú éveken át épült, nagyon szép Faluházat. Kívánom Önöknek, hogy az itt folyó tevékenység járuljon hozzá ahhoz, hogy emberibb körülmények között, emberibb módon tudjanak élni. Tudom, sok társadalmi munka van ebben a Faluházban. Aki igazán szereti a hazáját, nemcsak ünnepi szavakban mutatja ezt ki. hanem a mindennapi, hétköznapi tettekkel. Nagyokat mondani, vállalni köny- nyű. Sokkal nehezebb naponta megdolgozni* azért, hogy ez a haza virágozzék, eZ a nép virágozzék. A Faluház avatása, az új kenyér ünnepélyes átadása után színvonalas kultúrműsort láthattak az érdeklődők. (ténagy—laczó) i>< i L-■••••*->> ■: >*..■ ; ■ i Ili ' Uj kórházat avattak Mezőkövesden szágunk gazdasági ereje kö„(Folytatás az 1. oldalról) dolgozóival, a létesítmény építőinek képviselőivel. Az egészségügyi miniszter bevezetőként utalt arra a megőrzendő, jó szokásra, mely szerint, nagyobb ünnepeink alkalmából új létesítményeket adunk át. Ily módon is emelve a rang ját ünnepünknek, mellyel állam- alapítónkra, István királyra emlékezünk, megünnepeljük a kenyerünket és alkotmányunkat. Államalapítónkról szólva elmondotta, hogy első királyunkról sokféle kép él az emberekben, részben az egyház, részben pedig a regősök által kialakított kép. Történelmi tény viszont mindenképpen az államalapítás. Igaz az is, hogy intelmeiből, tanításaiból, ma is sok minden helytálló, megszívlelendő. Tisztán látta például, hogy akkor új rendre volt szükség, az új rendben szervezett munkának kell folynia. Ezen a napon ünnepeljük a kenyeret is. Külországokban eléggé furcsának tartják, hogy mi a kenyeret is ünnepeljük. Nekünk ez nagyon is természetes, hiszen nálunk a kenyér kifejezésnek mély tartalma van, az élettel azonos. Itt, Mezőkövesden és környékén, ahol valamikor, nem is régi időkben, kemény summásmunkával tudták megkeresni a mindennapi kenyeret, bizonyára nagyon jól értik ezeket a gondolatokat. Alkotmányunkat, az 1949- ben rögzített jogok, kötelességek gyűjteményét is most ünnepeljük. Ennek szellemében gyakoroljuk a munkához, a tanuláshoz, az egészségügyhöz stb. való jogainkat. Ugyanakkor kötelességekről is szól alkotmányunk, ezeknek a kötelességeknek és jogoknak magától értetődően összhangban kell lenniük. Különösen fontos szólni ezekről napjainkban, amikor ortudottan évek óta nem a kívánatosként alakul. A továbbiakban egészség- ügyi ellátásunkról szólt. Elmondotta, hogy az ország mintegy 100 ezer kórházi ágyát számszerűleg már nem is kell gyarapítani, inkább a meglevők eredményesebb hasznosítása a tennivaló. Mostanra a megyék egészségügyi ellátásának színvonala nagyjából kiegyenlítődött. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés nem volt egyenletes, történelmi hátrányokat, igazságtalanságokat is pótolni kellett. Itt, Borsodban egyértelműen látszik a jól ál gondolt egészségügyi fejlesztési koncepció megvalósítása. A Zsóriban nagyon is érdemes volt létrehozni a reu- malkórházat, hiszen ehhez itt a kitűnő adottságú gyógyvíz. A Zsóri felzárkózhat Hévíz, Harkány, a neves gyógyhelyek mögé. Különösen szükség van erre a kórházra, mivel a mozgásszervi betegségekről hazánkban sajnos mint népbetegségről beszélhetünk. Igaz, köze van ehhez egy szerencsés jelenségnek is, nevezetesen az életkor meghosszabbodásának, márpedig idős korban nagyobb az ízületek kopása. Befejezésül azt kívánta, hogy az itt gyógyulok minél előbb térhessenek meg saját környezetükbe, családjukba. Ezt követően a miniszter kitüntetéseket adott át. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését vette át Heiszmann Mihály, a BÁÉV művezetője, Horváth Endréné, a (kövesdi kórház-rendelőintézet gazdasági igazgatóhelyettese, dr. Széman Sándor, a megyei kórház rehabilitációs osztály- vezető főorvosa. Miniszteri dicséretben részesült: Csombor Pál, a kövesdi kórházrendelő műszaki előadója, Kiss József, a kövesdi kórház-rendelő dolgozója, Mészáros Károly, a BÁÉV szakmunkása. Tanácsi jutalomban részesült dr. Zelei Borbála, a kövesdi kórház-rendelő igazgatója. A megye egészségügyi hírközlésének kiépítésében végzett munkájáért a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta meg Fehér Csaba, a megyei polgári védelmi parancsnokság alezredese, miniszteri dicséretet kapott Bállá László, a megyei polgári védelmi parancsnokság főtörzsőrmestere, jutalomban részesült Ko- leszár András, a megyei polgári védelmi parancsnokság főtörzsőrmestere. Az ünnepség további részében Herkely György, Kövesd tanácselnöke jelképesen átvette a kórházat, megkülönböztetett figyelmet ígérve ennek gondozására, ellátására. Ezután a miniszter megszegte az új kenyeret, majd a vendégek megtekintették Mezőkövesd új létesítményét. Priska—Csákó Az új reumakórház homlokzati része fi miskolciak a Csanyikban ünnepeltek- (Folytatás az 1. oldalról) egyaránt. A város nagyüzemeinek — LKM, Digép, Borsod Volán — sátraiban kora reggeltől várták a dolgozókat. A gyerekek válogathattak a jobbnál jobb programban, hiszen az érdekes sport- bemutatókon kívül a szabadtéri gyermekfoglalkozások is — a repülőkészítés, gyöngyfűzés, valamint a bábkészítés — csábítottak. Akadt, aki a népművészeti vásár kínálataival ismerkedett, mások aznapi ebédjüket készítették el; tűz felett kavar- gatták, fűszerezték, mondván ez lesz a legfinomabb falat. Képek és szöveg: Fojtán László A játszóházban a „repülőkészités” csinjára-binjára tanították a legkisebbeket Ételben-italban nem volt hiány Á Hegyaljától Ózdig Sárospatakon, a városi tanács dísztermében köszöntötték augusztus 19-én alkotmányunk ünnepét. Az összejövetelen Tarhos Ferenc, a Sárospataki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja tartott ünnepi beszédet, amelyet követően zenés kultúrműsorral fejeződött be a Bodrog-parti városlakók augusztus 20-át méltató ünnepsége. A városkörnyéken élők ugyancsak augusztus 19- én emlékeztek meg jeles napunkról. Sátoraljaújhelyen az idén az Elzett Gyárban rendezték meg az augusztus 20-i központi ünnepséget, egybekötve a gyár létének 25. évfordulójával. Az ünnepség szónoka Fleskó László, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács elnökhelyettese volt. A találkozó a Hegyalja Gyermek- tánccsoport műsorával fejeződött be. Szerencsen és környékén ugyancsak augusztus 19-én tartották meg az ünnepségeket. Ez alkalomból a Rákóczi-vár színháztermében Cza- bó Béla, a Szerencsi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke emlékezett meg az államalapítás, az alkotmány, valamint az új kenyér ünnepéről. A vendégeket ezen a napon a kassai fúvószenekar térzenével invitálta a találkozóra. Megya- szón az ünnep tiszteletére községi könyvtárat, Prügyön pedig általános iskolát adtak át. Özdon augusztus 20-án, egész napos ünnepséggel köszöntötték alkotmányunk ünnepét. Délelőtt a városi kul- túrparkban felavatták Gáti Gábornak „Sellő” című szobrát. Az avatáson Tóth János, az Ózd Városi Tanács elnök- helyettese mondott köszöntőt. A délelőtti program a bányászszakszervezetek művészeti csoportjainak műsorával, majd a majorettek felvonulásával kezdődött. Az új kenyeret a Putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet fiataljai adták át jelképesen az Ózdi Kohászati Üzemek ifjú dolgozóinak. Délután a Flamingó Együttes muzsikájának kíséretében sorsolták a tombolát, amelynek értékes nyereménye volt a színes televízió. Ezen a napon fejeződött be a nyári diákcentrum többhetes rendezvény- sorozata, amelyet Major János, a KISZ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának első titkára zárt be. Az egész napos ünnepi program a késő esti órákig tartott. Kazincbarcikán „Hívunk, várunk mindenkit!” elnevezéssel szervezte meg augusztus 20-án, az alkotmánynapi ünnepséget az MHSZ városi vezetősége, az Egressy Béni Művelődési Központ és a HNF városi bizottsága. Délelőtt 10 órától a csónakázótavon és környékén a modellezők bemutatójában gyönyörködhettek a helybéliek, miközben a Domus Áruház mögötti parkolóban mérkőztek az autós ügyességi verseny résztvevői. Este 6 órakor „Zene — dal — tánc” címmel kezdődött a Fő téren a kultúrműsor, amelynek keretében citerazenekar. népi táncosok, népi együttesek szórakoztatták a közönséget. A kazincbarcikai ünnepség utcabállal fejeződött be.
