Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSZU MAGYAUIISZiUi AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 195. szám Ára: 1,80 Ff Kedd, 1986. augusztus 19. Gorbacsov tévébeszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, helyi idő szerint este kilenc órakor, a Vremjában, a szovjet tévé híradójában beszédet mond — jelentette be vasárnap éjjeli műsorismertetésében a szovjet tele­vízió. Moszkvai megfigyelők a beszédet a Szov­jetunió által a kísérleti atomrobbantásokra egyoldalúan elrendelt moratórium jövőjével hozzák összefüggésbe. (A beszéd ismerteté­sére visszatérünk.) Ortega és Reagan Nicaraguáról Daniel Ortega nicaraguai államfő vasárnap felszólítot­ta a közép-amerikai orszá­gok vezetőit, hogy írják alá a térség békéjének megte­remtésére kidolgozott Conta- dora-javaslatokat. Ronald Reagan amerikai elnök ugyanakkor ki jelenítette, hogy a Contadora-terv még nem tekinthető véglegesnek és je­lenlegi formájában nem ír­ható alá. A nicaraguai eltnök sajtó- értekezletet tartott Santo Domingóban, ahol az új do­minikai államfő beiktatási ünnepségén vett részt, az amerikai elnök pedig az Ex­celsior című mexikói lapnak adott nyilatkozatot. Ortega hangsúlyozta, hogy a nicaraguai ellenforradal­mároknak megszavazott 10(1 millió dolláros amerikai se­gély növeli Közép-Amerika vietnam'izálódásának veszé­lyét. Ortega felszólította az Egyesült Államokat, hogy újítsa fel a Nicaraguával megszakított tárgyalásokat. Cáfolta Duarte salvadori el­nöknek azt a kijelentését, ihogy Nicaragua katonailag támogatja a fegyveres har­cot folytató salvadori haza­fiakat. Ortega és Duarte Santo Domingóban találko­zott a dominikai elnök foga­dásán. Reagan az állította, hogy az Egyesült Államok a „kontráknak” nyújtott se­géllyel politikai megoldást keres Nicaraguában. Ennek az a célja, hogy a sandinis­ta kormányt tárgyalásokra kényszerítse az általa sza­badságharcosoknak nevezett ellenforradalmárokkal. Az amerikai elnök szerint, amennyiben a „kontrák” és a managuai kormány nem jut megállapodásra a nica­raguai rendszer átalakításá­ról, csak az ellenforradal­márok hatalomátvétele je­leníthet megoldást. Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szep­tember 19-én nyitja kapuit és szeptember 28-án zár az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvá­sára. Az előzetes jelentkezések szerint Magyarországon kívül 34 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, ösz- szesen mintegy 75 ezer négy­zetméteren. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjet­unió, amelynek köztársaságai közül ezúttal a Grúz Szocia­lista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. Első ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói Indonézia árucikkeivel. Nemzeti kiállí­tóként ugyancsak első alka­lommal jelentkezik Olaszor­szág, Kína pedig a tavalyi­nál kétszer nagyobb terüle­ten vesz részt a vásáron. Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szako­sítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati termékeket, szőrméket; a bútorokat és lakástextíliákat; a lakásbe­rendezési és -felszerelési cik­keket; a háztartás-vegyipari, papíripari és kozmetikai ter­mékeket; az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket; a kul- itúrcikkaket; a sport- ésfcem- pingfelszereléseket; a jár­műveket és azok felszerelé­seit; az ajándékokat és nép­művészeti tárgyakat; a csa­ládi és hétvégi házakat; bar- kácsfelszere léseket; játéko­kat ; az oktatási eszközöket; a 14. árucsoportban pedig a máshová be nem sorolható termékeket tekinthetik meg a kiállítás látogatói. A BNV-vel együtt két szakki­állítást is rendeznek, — a Hoventa VII. Nemzetközi Ke­reskedelemtechnikai és Ven­déglátóipart Kiállítást, vala­mint a Brotenvita V. Nem­zetközi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kiállítást. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja szep­tember 22., 23., 24.. 25.. eze­ken a napokon délelőtt 10- től délután 14 óráig a vá­sárt Csak a szakközönség lá­togathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyek­kel. bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség a vásá'lt 10-ttől 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig keresheti fel. Gon­doskodnak a közönség ellá­tásáról is: üdítőket és ha- rapnivalót számtalan bisztró, (Folytatás a 2. oldalon) Televíziós műhold műsorvevő Televíziós műholdvevő- és műsorsugárzó pa­rabolaantennák és berendezések gyártása kezdődött el a Nógrád Megyei Szolgáltató­ipari Vállalat Videotechnika leányvállalatánál. A salgótarjáni szakemberek csehszlovák meg­rendelésre készítették el az első híradástech­nikai berendezést, amelynek próbasugárzását Povázska Bystricán tervezik. A berendezés a szovjet Gorizont 7. tévés műholdról érkező moszkvai 1. műsort veszi és adja tovább a környék szlovák nézőinek. Amennyiben a vé­tel és az adás minősége kielégítő lesz, to­vábbi tiz műholdas berendezést szállítanak északi szomszédunknak. A képen: ellenőrző méréseket végeznek az üzem parkjában fel­állított parabolaantennával. Újdonság: napelemes melegvíz-szolgáltatás Kórházrészleget adtak át Szikszón Az ünnepség résztvevői Szikszón tegnap átadták a százötven ágyas kórházrész­leget. Az ünnjepség első ré­szeként Szölössy István, Szikszó Nagyközség Pártbi­zottságának titkára, Petró József, Szikszó Nagyközség Tanácsának elnöke és dr. Tóth Imre, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház- Rendelöiintézet igazgató főor­vosa megkoszorúzta az .in­tézmény névadójának, II. Rákóczi Ferencnek az em­léktábláját, majd Porkoláb Albert, a megyei taruács el­nökhelyettese átadta az új létesítményt. Mint mondot­ta, a több mint nyolcvanegy- millió forintos beruházással megépített részleg nem csu­pán a helybéliek, hanem az egész megye egészségügyi ellátásának fejlesztését szol­gálja. Ezután--miniszteri ki­tüntetéseket és jutalmakat adott át. A kórház dolgozóinak ne­vében dr. Tóth Imre, igaz­gató főorvos mondott köszö­netét mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a részleg mielőbbi felépíté­séhez. Elmondotta, hogy kez­detben a szikszói kórház hatvan ággyal, mindössze három osztállyal működött. A járványt, tűzvészt és ár­vizet megélt intézmény 1976- tól újabb szárnnyal gazda­godott, azóta 180 ágyon, három 60 ágyas osztállyal dolgoznak a betegellátás ér­dekében. Nagy nevű orvo­sok gyógyítottak itt, példá­ul dr. Kiszty Jenő, aki Ma­gyarországon elsőként vég­zett a szikszói kórházban si­keres szívműtétet. .Borsod megye, az egész­ségügyi ellátás szempontjá­ból — a lakosság összetéte­lét is figyelembe véve —az ország egyik legproblémá­sabb megyéje. A krónikus és idős betegék ellátásának javítását szolgálja majd Szikszón a 100 ágyas, két krónikus belgyógyászati osz­tály. Kemoterápiás osztály sem volt ez idáig itt. Ezt a feladatot látja majd el a klinikai onkológiai osztály, 50 ágyával. Az 1981-től épülő részleg az Északterv dolgozóinak tervei alapján készült, a Borsod Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kollektívá­jának kivitelezésében. Új­donsága; a napelemes me­legvíz-szolgáltatás, ugyan­csak az Északterv dolgozói­nak munkája. Monos—Csákó Drótgyári mérleg A kohászat gondjai kisebb-nagyobb mértékben a feldol­gozó ágazatban is fellelhetők, tgy a December 4. Drót­müvekben is évről évre nehezebb körülmények között dol­gozott a vállalat 2200 fős kollektívája. Csökkentek a bel­földi, főként építőipari igények, a nem rubelelszámolású exportot érzékenyen érintette a világpiaci árak zuhanása, az alapanyag-ellátásban jelentkező gondok és különféle pénzügyi nehézségek - mondta Kiss Béla igazgató azon a vállalatnál tegnap sorra került találkozón, ohol Fejti Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságának tágját, a me­gyei pártbizottság első titkárát tájékoztatták a December 4. Drótmüvekben folyó gazdasági és politikai munkáról. A drótgyárban nagy fon­tosságot tulajdonítanak an­nak. hogy az idei tervet ma­radéktalanul teljesítsék, hi­szen 1986 a hetedik ötéves terv első esztendeje, mely­nek gazdasági, termelési si­kerei megfelelő alapul szol­gálnak a középtávú terv cél­jainak valóra váltásához. Az első hét hónap eredményei arról vallanak, hogy a vál­lalat mind termelési, illetve nyereségelőirányzatát, mind pedig exporttervét teljesítet­te. Kiemelt feladatnak tekin­tik a hazai igények lehető legteljesebb kielégítését, nem megfeledkezve termé­szetesen az exportkötelezett­ségek teljesítéséről sem. Közben javult a drótgyár termékeinek minősége, gaz­daságossága, korszerűsítették a technológiákat, fejlesztet­ték a technikai berendezé­sek színvonalát és több új termék gyártását vezették be. Ám a legkisebb eredménye­kért is keményen meg kel­lett dolgozniuk az igen ne­héz fizikai munkát végző munkáskollektíváknak, amelyektől rendkívüli erő- feszítésfr kívánt a napi fel­adatok végrehajtása. Az előző évekhez hason­lóan áldozatkész munkát kö­vetel a mostani tervidőszak céljainak valóra váltása is. Igaz, a drótgyárban, az ága­zathoz tartozó több vállalat­hoz hasonlóan nem szövöget" nek vágyálmokat, a VII. öt­éves tervre mérsékelt ütemű fejlődést irányoztak elő. Az öt esztendő alatt összesen ti­zenhét százalékkal tervezik növelni a termelést, s mint­egy huszonhét százalékkal fokozzák a tőkés kivitelt. Persze nem mentesek a gondoktól sem. A drótgyár­ban sem elégedettek az ál­talános fegyelemmel, a mun­kaidő ledolgozása sem prob­lémamentes, s elég nagy még a veszteségidő is. Ezért a gazdasági vezetés a párt- bizottsággal. az egész párt­tagsággal, valamint a társa­dalmi szervekkel együtt azért fáradozik, hogy a fő­munkaidő becsületét növel­jék, s mindenki a végzett munkája, az elért teljesít­mény alapján találja meg számítását. így. az üzemi pártbizottság és a pártalap- szervezetek a korábbinál na­gyobb figyelmet tulajdoníta­nak a szubjektív, az emberi tényezőknek. A gazdasági és a politi­kai vezetés egyaránt köz­ponti feladatnak tekinti a dolgozók szakmai és általá­nos műveltségének emelését. Erre nagy szükség is van, hiszen a korszerű, nagy érté­kű gépeket, berendezéseket csak jól képzett, kellő szak­mai ismeretekkel felvérte­zett munkások képesek biz­tonságosan működtetni. Azután itt van a minőség kérdése. A drótgyár több mint harminc országgal áll üzleti, kereskedelmi kapcso­latban; s ha nem kifogásta­lan minőségű terméket szál­lítanak a megrendelőnek, könnyen megrendülhetnek a vállalat piaci pozíciói, sőt el is veszítheti a nehezen megszerzett piacokat. S persze vannak tenniva­lók az anyag- és energiata­karékosság területén is, hi­szen a termelési költségek jelentős hányadát az anyag- és energiaköltségek teszik ki. Feltétlenül lépni akarnak a tekintetben is, hogy a leg­képzettebb. legrátermetebb dolgozók kerüljenek a köz­vetlen termelésirányítói posztokra. Ez természete­sen nemcsak drótgyári prob­léma. Az a helyzet ugyanis, hogy — bármelyik válla­latról legyen is szó — egy jól kereső munkás ritkán cseréli fel a gépet, az esz­tergapadot a művezetői posztra, mert általában rosszabbul jár, hiszen keve­sebbet keres. Minden gondot, nehézséget leszámítva, az elmúlt évek során tiszteletet parancsoló erőfeszítéseknek lehettünk tanúi a rövidesen hetvenöt éves fennállását ünneplő drótgyárban. A munkások, a műszaki és közgazdasági ér­telmiség, az újítók, feltalá­lók nagy értékei ennek a nagy múltú vállalatnak. Al­kotó munkájuk évtizedek óta meghatározza a gyár szere­pét. eredményeit, tevékeny­ségük jelentősen hozzájárul az új gyártmányok létrejöt­téhez, a korszerű termelési technológiák kialakításához, a vállalat exportképességé­nek fokozásához. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents