Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. augusztus 18., hétfő Véget ért a művésztelep A helytállás és a hűség példája Az aranydiplomás pedagógus zolta; hogy „Kőhalmi Károly oki. tanító, 'mint tanfolyamvezető, önállóan 'Vezetett egy analfabéta tanfolyamot a diiósgyőr-pe- ■recesi bányatelepen. Munkáját dicséretes szorgalommal és eredménnyel végezte.” (Legújabb igazolványa 1986. június 21-én kelt Budapesten, az aranydiplomás peda­gógusnak szól, aki a kitüntető cím és jel­vény viselésére jogosult. A két igazolvány között olyan fél évszázad telt el, amely az egész világot, Magyarországot és szülőhelyét is teljesen megváltoztatta. Apja bányász volt B'aross-aknán. Négyen voltak testvérek, ma már csak ketten él­nek. Gyermekkorától azt látta mindig maga körül, hogy mindenki, bányász apja és édes­anyja is keményen dolgozik. Szülei a tanu­lást munkaként szabták rá, mivel a taní­tók ezt javasolták. Kőhalmi Károly pedig egész életében tanult és tanított. Igazi nép­tanító volt, a háború legvéresebb napjaiban is. Többször behávitáik katonának, tartalé­kos hadnagy volt. Egy 1946-ban kelt iga­zolás szerint „.. . mint a diósgyőr-vasgyári leventekörzet parancsnoka a leventék ki­telepítésére vonatkozó intézkedéséket szán­dékosan úgy irányította, hogy egyetlen le­vente kiihurcolására sem került sor, így minden pereces-bányatelepi levente ottho­nában maradt.” Tanítójuk azonban hadifogságba esett, és csak egy év múlva térhetett haza. Mun­káját ott folytatta, alhol abbahagyta. Taní­tott a MÁVAG-iskolákban, Diósgyőr-Vas­gyárban és Pereces-bánytaitelepen. A 35. Sz. Általános Iskola igazgatójává 1959 szep­temberében nevezték ki. Innen ment nyug­díjba 1977 januárban. Szolgálati ideje: 41 év és 42 nap ... Diósgyőri 'házukban lakik feleségével, aki szintén tanító, és özvegy édesianyjávail. Lánya már tanár, a 34. Sz. Általános Is­kolában tanít. Kőhalmi Károly növekvő esztendei ellenére is dolgozik. Korábban az MÍHSZ aktívája volt, számos előadást tar­tott, hasonlóan a TIT-ben is. Több dicsérő Oklevél tanúskodik mindenről. A Lenin- plakett a tanár agitátort, propagandistát di­cséri. A Szolgálati Érdemérem arany foko­zatát az oktatási minisztertől vehette át, 197'6-iban. Mostanában a bíróságokon tölt el sok időt: népi ülnök. Tapasztalataira, tudásá­ra, igazságérzetére és igazságsearetetére itt is számot tartanak ... Oravec János Rádió mellett Hivatalos nyelve: magyar Kőhalmi Károly, az aranydiplomás pedagógus Balogh Imre felv. Kőhalmi Károly általános iskolai tanár, igazgató, annák a nemzedéknek egyik jeles képviselője, amely a toriténelemformáló év­tizedekben hazánk sorSlkérdése iránt min­dig példamutató felelősséget vállalt. „Ne­héz kifejezni szavakkal, mi mindent tet­tek a hazáért, a népért és minden egyes emberért azok, akik ennek a sők-sök hul­lámverést átélt nemzetnek a leányait és fi­ait nevelték, megtanították arra, hogy bíz­va a jövőben és saját erejükben, a társadal­mi felemelkedés útján járjanak. Számúiéra a helytállás és a hűség példája mindig a pedagógus volt.” Ezt a levelet jubileumi Oklevelének átadása alkalmából küldte dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszerve­zetének főtitkára. Még Kogutowicz Manó Magyarország- térképén sem szerepelt a diósgyőri vas­gyárhoz tartozó Pereces-bányatelep, amikor (közel fél évszázaddal ezélőtt, 1937-ben a Borsod-Gömör és Kishont vármegyék is­kolán kívüli népművelési bizottsága iga­Hajdan (még Rákóczi ide­jén) bujdosóknak hívták őket. 1849 után emigránsok­nak. Egy időben a szintén latin eredetű disszidens jel­zőt használták, később jött a kedélyeskedő „külföldre szakadt hazánkfia”. Ma nem mondunk semmit, de szere­tettel hazavárjuk őket. Gye­rekeiknek anyanyelvi tábort szervezünk (Sárospatakon, a Balaton partján), hogy az angol, francia, német, spa­nyol, svéd (stb.) szó mel­lett megtanulják a hazait is. A szüleikét, a szülőföl­dét, az óhazáét. Hallgatóla­gosan és gyakorlatilag elfo­gadjuk és meg is valósítjuk Illyés definícióját, miszerint magyar az, aki magyarnak vallja magát. Aki vállalja. Ennél a meghatározásnál bölcsebbet, türelmesebbet, nagylelkűbbet nem tudunk kitalálni. De nem is kell. Mert nekünk, itthon olyan természetes, hogy magyarok vagyunk, mint az, hogy le­vegőt veszünk. Állapot, nem érdem. De idegenben, más anyanyelvűek között ez már nem ilyen magától értetődő. Aki kimondja, vállalja, az tudatpsan teszi. Nemcsak az elkülönülést fejezi ki, de a kötődést is. Hozzánk. S ezt még akkor is meg kell be­csülni, ha valaki elhagyott minket. Tudjuk, a magyar történelem „vérzivataros szá­zadaiban” (Kölcsey kifejezé­sével) sokszor, sokan azért mentek, menekültek, hogy a puszta életüket mentsék. Mondjuk Haynau vagy Pró- nay pribékjei elől. Ügy ma­radhattak hűségesek, hogy elmentek. De az ember sem létezhet a gyökerei nélkül. Az emlé­kezetes amerikai tévéfilm (Gyökerek) nem véletlenül lett világsiker. Mert minél kommerszebb, erőszakosabb a tömegkommunikáció, mi­nél erősebbek a világban az egységesítő, integráló törek­vések, annál elemibb erővel tör fel az emberekben a különbözés vágya is. Tartoz­ni valahová, valakikhez: egy nyelvhez, néphez, fölnevelő tájhoz. Mindenki tudni akarja, hogy kicsoda is ő? Mert az ember nem csupán egy adat a rubrikákban. A számok csak a nemet és a kort jelölik, de az anyanyel­vűnkön gondolkodunk, fo­galmazunk. Minderről csak érintőlege­sen esett szó kedden este (Kossuth, 21.30—22) a Hi­vatalos nyelve: magyar cí­mű műsorban. Eke Károly Bognár Józsefet, a Magya­rok Világszövetségének el­nökét. szólaltatta, meg, va­lamint azokat a mérnökö­ket, természettudósokat, akik hazalátogattak a minap a tiszteletükre rendezett kon­ferenciára. Többségük ma már befutott, elismert, sőt világhírű a választott szak­májában. Joggal lehetünk büszkék rájuk. Különösen ma, amikor egyre több (sür­gető) szó esik a műszaki ér­telmiség helyzetéről, helyé­ről, megbecsüléséről, vala­mint a tehetséggondozásról. Bognár József elmondta azt is, hogy — mint mindent — ezt is dialektikusán kell szemlélnünk, elfogadnunk. Egy ilyen kicsi, szegény, energiahiányos országban nem minden szakmának, tu­dományágnak adatik meg a kifutási lehetőség. Be kell látnunk, hogy csak közepe­sen fejlett ország vagyunk. Hajdan a céhlegények, diák­jaink tanulni mentek a fej­lettebb országokba, hogy a tudásukat hazahozva itthon gyarapítsák. Apáczai Csere Hat évvel ezelőtt hozta létre Sátoraljaújhely Város Tanácsa a művésztelepet. Kellemes körülmények kö­zött — elsősorban az ellá­tásról és a munkafeltételek­ről gondoskodnak ■— a meg­hívott alkotóknak nemcsak a környékkel való ismerke­désre van módjuk, hanem a munkára is. A munkaeszkö­zök és az anyagok kivéte­lével ugyanis ehhez is a vá­ros biztosít feltételeket. A tábor befejezése után né­hány héttel általában kiállí­táson mutatják meg a vendégül látottak, mit dol­goztak itt, s min dolgoznak általában. Az elkészült munkákból pedig néhányat — egy-két darabot — em­lékül hagynak a sátoraljaúj­helyieknek, gyarapítva a vá­ros képzőművészeti gyűjte­ményét. Idén augusztus 13-án bú­csúztak el a vendéglátóktól a vendégül látottak. Máger. Ágnes festőművész, dr. Vég­vári Lajos művészettörté­nész, Babos Ágnes festőmű­vész, Kovács Gábor festő­művész, Szakái Edit grafi­kusművész és Papi Lajos szobrászművész dolgozott ezúttal egy hetet a sátorhe­gyek tövében. A sátoralja­újhelyiek — amellett, hogy időt biztosítottak számukra a munkához is — gondos­kodtak arról is, hogy lássa­nak, tapasztaljanak az alko­tók. Többek között találko­zón vettek részt a város művészetszerető lakosaival, ellátogattak a kácsárdi és a füzérradványi olvasótábor­ba, megnézték Jung Zseni és Eifert János kiállítását a városi galériában, jártak a Hegyközben és Sárospata­kon. A város a vizuális nevelés és a képzőművészeti isme­retterjesztés lehetőségeit szerette volna (és szeretné) bővíteni azzal, hogy évről évre megrendezi a művész­telepet. Nem titkolják, na­gyon hő vágyuk, hogy azok, akik a Dankó-villában meg­fordulnak e néhány napra, megszeressék e tájat, kötőd­jenek is hozzá. S az sem baj, ha e kötődés kifejezés­re jut egy-egy festmény­ben, grafikában, szoborban, amely az itt élő emberek mindennapjait, környezetét örökíti meg. S az is a vá­roslakók gyarapodását szol­gálja, ha egy-egy előadásra, kiállításra a későbbiekben is visszatérnek az alkotók. János, Misztótfalusi Kis Miklós, Bolyai János vagy (hogy frissebb példát mond­jak) a filozófus Lukács György a honi talajba kí­vánták átültetni ezt az euró­pai látókört, ismeretanyagot. Ma, amikor a fejlődés hi­hetetlenül felgyorsult, a sza­kosodás szinte áttekinthetet­lenné vált, még jobban rá vagyunk szorulva arra, hogy hazahozzuk, begyűjtsük a kint szerzett tudást. A meg­szólaltatott professzorok, mérnökök a meghatottsággal küzdve mondták el, hogy szívesen jöttek haza a hí­vásra. Adósnak érzik magu­kat az alma maternek, az itthoni iskoláknak, egyetem­nek, amely értelmiséggé ne­velte őket. Büszkék arra, hogy magyarok, hogy az ő eredményeik is öregbítik a hírnevünket. Miért fontos ez? Mert tele vagyunk kisebb­rendűségi komplexussal. És hajlamosak vagyunk csak „magas kultúrában”, azaz irodalomban, művészetekben gondolkodni, keseregni is, hogy a világ nem ismeri a költőinket, íróinkat. De jól ismeri matematikusainkat (lásd a műsorban is emle­getett Neumann Jánost), fi­zikusainkat, mérnökeinket. Az Ipari társadalmakban a technika és a természettu­domány is szerves része a műveltségnek. Mi még nem tartunk itt, pedig — éppen az említett konferencia a bizonysága — nem a tehet­ség hiányzik hozzá. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 0.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője. Federico García Lorca: . a százéves szerelemről.” — 9.40: A Gyermekrádió műsora. — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Cimadoro: Pygmalion. Opera.— 11.06: Beszélgetés Wellmann Im­re történésszel. — 11.26: Melis György énekel. — 11.40: Kedves Michele. 12. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Falurádió műsora. — 13.00: Magyar elő­adóművészek albuma. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10; Bee­thoven : Esz-dúr változatok. Op. 44. — 14.25: A magyar népköl­tészet hete. — 14.55: Édesanya­nyelvünk. — 15.00: Családi „ar­chívum”. Dokumentumműsor. — 15.34: Kóruspódium. — 16.05: Szíriusz és az emberke. 4. rész. — 16.35: A csudálatos Mary. XIII/12. — 17.00: Gazdasági ma­gazin. — 17.30: Epizódok a bu­dapesti Liszt—Bartók-zongora- versenyek történetéből. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Egy, kettő, három. Vígjáték. — 20.36: Verdi Traviata. — 20.55: Az Újvidéki Rádió és a Magyar Rádió közös népzenei hangver­senye. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Kovács Lóránt fuvolázik, Kancsár Vera zongo­rázik. — 23.30: Szimfónikus tán­cok. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Zenés délelőtt. — 12.10: Behár György fúvósműveiből. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Déki Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik. — 13.05: Sláger­múzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: A Scorpions együttes műsorá­ból. — 19.05: Sportvilág. —19.30: Zeneközeiben. — 20.25: Rock­újság. — 21.05: Üj növények a mezőgazdaságban. — 21.35: Tör­ténelmünk 40. éve és a Ludas Matyi 1973—76. X/8. — 22.35: Sullivan-operettnyitányok. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.05: A kiállítóter­mek programjából. — 9.08: Gus­tav Brom nagyzenekara játszik. — 9.40: Zenekari muzsika. — 10.33: Kamaramuzsika. — 11.50: Részletek Gluck operájából. — 13.05: A magyar népköltészet he­te. — 13.35: Karvezetők. —14.28: Vivaldi: Tizenkét concerto. Op. 8. — 15.23: Várady Szabolcs ver­sei. __ 15.36: A Vivaldi-mű foly­tatása. — 16.30: Komjáthy György műsora. — 17.00: Régi magyar világutazók nyomában. — 17.40: Poznani fiúkórus-talál­kozó. V/2. — 18.21: Operarészle­tek. — 19.05: Az Országos Egészségnevelési Intézet tájé­koztatója. — 19.15: A Collegium Aurerum Kamarazenekara ját­szik. — 20.25: A hét zeneműve. — 20.55: Rádiószínház. — 21.20: A zeneirodalom remekműveiből. — 22.30: Nevek ürügyén. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11. valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Mik­lós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (60 éves az LKM 1-es számú kohója.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 17.55: Üsző VB. Közvetítés Madridból. — 20.00: Esti mese. — 20.10: Reklám. — 20.15: Híradó. — 20.30: Vízilab­da VB. Közvetítés Madridból. — 21.40: Betűreklám. — 21.45: Him­nusz. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.25: Hírek. — 16.30: Az erdei hangyák. Kis- film. — 16.55: Iránytű. Katonák műsora. — 17.45: Publicisztikai műsor. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Esti mese. — 18.30: A Tv-híradó sajtóértekez­lete. — 19.10: Gazdasági jegy­zetek. — 19.30: Híradó. — 20.00: Az ezeréves méh. Szlovák film. — 20.55: Egy időszerű téma. — 21.20: Rátermett ember. Román film. — 22.35: Tenerife. Spanyol dokumentumfilm. — 22.55: Hí­rek. 2. MŰSOR: 18.30: A hét ese­ményei magyar nyelven. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.00: összefoglaló a csehszlovákiai ukrán dolgozók kulturális szö­vetsége XXXH. svidnyiki ün­nepélyéről. — 20.30: Sporttükör. — 21.30: Időszerű események. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Zenés műsor. mozi BÉKE: Támadás a Krull boly­gó ellen, mb. szí. amerikai tu­dományos-fantasztikus film, 14 év! III. helyár! Kezdés: nlO, fl2, f3, f5, f7 és f9 órakor. — BÉKE KAMARA: Manhattan, mb. ame­rikai film, kezdés: 4 órakor. A tűz háborúja, színes kanadai szöveg nélküli kalandfilm, 16 év* III. helyár! Kezdés: 6 órakor.— KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ a Va­sas Művelődési Központban: Egészséges erotika. magyar film, 14 év! Kezdés: f4. Lövöl­dözés, szí. japán krimi, 14 év! II. helyár! Kezdés: f6 órakor. A Coca-Cola-kölyök, mb. szí. ausztrál vígjáték, 14 év! III. helyár! 'Kezdés: f8 órakor. — TÁNCSICS: Kémek a lokálban, mb. szí. olasz—francia vígjáték, 16 év! III. helyár! Kezdés: f8 órakor. Az elvarázsolt dollár, szí. magyar vígjáték, III. hely­ár! Kezdés: f4, Í6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A zsaru nem tágít, mb. szí. francia bűn­ügyi vígjáték. III. helyár! Kez­dés: f5 órakor. Falfúró, színes magyar film, 16 éven felüliek­nek ! Kezdés: f7 órakor. — SZIKRA: Hóbortos népség. I. szí. botswanai vígjáték, III. helyár! Kezdés: f5 és f7 óra­kor. — FAKLYA: Szaffi, szí. magyar rajzfilm, II. helyár! Kez­dés : 4 órakor. A birodalom visz- szavág. Mb. szí. amerikai tudo­mányos-fantasztikus, III. hely- ár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Halál egye­nes adásban, mb. francia film, 14 év! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Piedone Egyiptomban, mb. szí. olasz kalandfilm, III. helyár! Kezdés: f5 és f7 óra­kor. KRÚDY: Tarts még, tarts még bűvölet, szí. szovjet film, 14 év! Kezdés: f7 órakor. — TA­POLCA ADY: Popey, mb. szí. amerikai paródia, II. helyár! Kezdés: f7 és f9 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Szamuráj­háború, mb. szí. japán film, 14 év! II. helyár! Kezdés: 5, 7 óra­kor. — TOKAJ DISCO MOZI: Balkán expressz, szí. jugoszláv film, 14 év! Kezdés: f8 óra­kor. — VASAS PARKMOZI: Tá­madás a Krull bolygó ellen, mb. szí. amerikai tud. fant. film, 14 év! III. helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — AVAS-DÉLI KERTMOZI: Seriff az égből, olasz film, III. helyár! Kozdés: 9 órakor. — MISKOLC-HAMOR: Támadás a Krull bolygó ellen, mb. szí. amerikai kalandfilm, 14 év! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: Hóbortos népség 2. botswanai vígjáték, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA BÉKE: Nász­út féláron, magyar vígjáték, 14 év! Kezdés: 4 órakor. Nincs kettő négy nélkül, mb. szí. olasz kalandfilm, kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 ' és 8 órakor. — LENINVÁROS DER- KOVITS: Gyermeikrablás Cara- casban, szí. venezuelai krimi 14 év! II. helyár! Kezdés: 3 óra­kor, f6 és f8 órakor. — SÁROS­PATAK RÁKÓCZI: Indiana Jones és a végzet temploma, szí. amerikai kalandfilm, 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés: hn4 és 6 órakor és n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY BÉKE: Edith és Marcel I—II. szí. fran­cia film, 14 év! Dupla II. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — ÓZD BÉKE: Az ártatlanság bizonyí­tása. Mb. szí. angol krimi, 14 év! III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓ­CZI: Börtönviselt úriember, mb. szí. spanyol vígjáték, 14 év! II. helyár! Kezdés: 4, 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Földren­gés, szí. amerikai katasztrófa­film, 14 év! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: A fehér törzsfőnök, mb. szí. amerikai kalandfilm, II. helyár! Kezdés: 6 órakor. Dolgozókat alkalmaznak Lakatos, hegesztő, csőszerelő, csőszigetelő és rádiótechnikai műszerész munkakörben felvételt hirdetünk jó kereseti lehetőség­gel. Jelentkezés: MECHVILL. Kisszövetkezet. Miskolc, Baross G. u. 24. sz. Telefon: 38-711. A Miskolci Közúti Építő Vál­lalat felvételre keres mikro­elektronika javításában Jártas 5—10 éves gyakorlattal rendel­kező elektroműszerész szakem­bert. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: a vállalat gé­pészeti osztályán, Miskolc, Be­senyőt u. 26. A Budapesti ÉLGÉP 6. Számú Gyár felvesz a Szerencsi Cso­koládégyár rekonstrukciós mun­káira csőszerelőket, lakatosokat, hegesztőket, iBUSZ-szállást, uta­zási költségtérítést biztosítunk. Jelentkezés a Szerencsi Csoko­ládégyárban, Budaházl József vezetőszerelőnél. A Halmaj és Vidéke Afési ABC-áruház vezetőt keres azon­nali belépéssel. Fizetés a vonat­kozó ABMH sz. rendelkezés szerint. Jelentkezéseket szemé­lyesen vagy Írásban az áfész, központi Iroda Halmaj, Fő út 16. sz. várjuk. Az Avas Ruhaipari Szövetke­zet kontírozásban és Ascota gépkönyvelésben jártas, gya­korlattal rendelkező munkaerőt keres értékkönyvelől munka­körben. Jelentkezni lehet a szö­vetkezet főkönyvelőjénél, Mis­kolc, Széchenyi u. 28. Telefon: 35-155.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents