Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. július 8., kedd A képernyő előtt Harminchárom névtelen levél - Hírháttér Iksz Zsuzsi fizika iránti undorát,, illetve az abból támadt bonyodalmat csaknem két évtizede ismerhetem, s ismerheti néhány ezer borsodi-hevesi, miskolci és egri színházlátoga­tó. A hatvanas évek derekán született darabot, a Kolozsvá­rott élő Méhes György művét 1969 tavaszán mutatta be elő­ször magyarországi bemutatóként a Miskolci Nemzeti Szín­ház mindkét színházában — Egerben és Miskolcon —, vala­mint több tájhelyén. Mint a közelimúltban a XVI. veszpré­mi tévétalálkozó egyik üzemi ősbemutatóján Méhes Györgytől hallhattuk, a darab — Harminchárom névtelen levél — Ro­mánia magyar nyelvű színházainak mindegyikében műsoron volt, de játszották román nyelven is. A veszprémi tévétalál­kozóra pedig úgy került — meg az elmúlt héten a képer­nyőre —, hogy Kocsis István dramaturgi közreműködésével, Radó Gyula rendezésében tévéjáték készült belőle a Magyar Televíziónál. Régi ismerősként várhattam és üdvözölhettem hát Iksz Zsuzsit, a papáját, a rokonszenves és ellenszenves tanárokat, és ésiwevehettem a különbséget a régi darab, meg az új tévéváltozat hangsúlyai, különösképpen befejezése kö­zött. A játék képlete tulajdonképpen ismerős, s alighanem bár­hol játszódhatna, másmilyen közösségben is, nemcsak egy kis .létszámú tantestületben. (A darab elején felirat figyel­mezteti a nézőt: a hatvanas években vagyunk,' egy romá­niai magyar gimnáziumban. Ez talán valami kis eligazításul szolgál bizonyos környezeti hatások könnyebb felismerésé­hez, vagy a nálunk ismeretlen iskolai osztályozási rendszer elfogadásához.) A közösségeken belül kialakuló klikkek — sajnos — még ma is ismerősök, az intrikák szintúgy, legfel- ' jebb talán a helyi „nagyemberek” gyermekei nem mondják ! ki ennyire nyíltan, hogy nekik semmi szükségük egy adott tantárgy nyújtotta ismeretekre, s napjaink Iksz elvtársai nem ily módon avatkoznak be csemetéjük osztályzatainak alakulásába, mint a darabban láttuk, — ha ilyenre egyálta­lán sor kerülhet, ha akár egy konok pedagógus, akár egy tantestületi vezetés ilyen helyzetet teremt. A játék rokon­szenves alakjai — főleg az igazgató és a fizikatanárnő — a tévéváltozatban következetesebbekké, keményebbekké lettek és vállalják, hogy az igazgatói székbe ültetett gerinctelen tanárnő irányítása alatt is dolgozzanak, nem hagyják magu­kat elűzni. Magatartásuk rokonszenves, bár nem tudhatjuk, hogy vajon mit szólna ehhez egy mai Iksz elvtárs, akinek leánya matematikából 9,5-ös, fizikából 1-es jegyet érde­melt ki. A két és. fél órányi darabot hetvenpercnyire tömöríteni nem lehetett kis feladat. A tévéváltozatnak mégis sikerült megőriznie az eredeti darab ízeit, szereplőinek jellemző vo­násait, végső kicsengésében szigorúbbá tenni az ábrázolni kívánt társadalmi képet, amely így, az intrika győzelmével, a becsületesek puszta erkölcsi győzelmével jóval keserűbbé lett egyazon régebbi ízekből. Keserűbbé, de talán igazabbá. Érdekessége a tévéváltozatnak — s bizonyára javára is szolgált —, hogy a dramaturg szintén Erdélyben élt koráb­ban, tehát hely- és társadalomismerettel rendelkezett, a fő­szereplők közül négyen — Bács Ferenc (igazgató), Tanay Bella és Biluska Annamária (a két intrikáló tanárnő), vala­mint Borbáth Ottilia (Borika, rajztanámő) szintén Erdély­ből repatriáltak korábban, ismerik hát a darabban ábrázolt Viszonyokat. Valamennyiük alakításáról elismeréssel kell szólni, csakúgy mint Sunyovszky Szilvia (Zsóka tanárnő), kun Vilmos (Lajos bácsi), Horváth Sándor (Iksz elvtárs) és Paudits Béla (énektanár) szerepformálásairól. Radó Gyula rendező precízen, tisztesen állította kamerák elé a történe­tet, igyekezett a történés helyének hangulatát megérezitetni, a kicsit fekete-fehér szereplők cselekvéseit emberibbé tétet­ni, de néha ritmust tévesztett, s így a feszültség olykor ki­oldódott. Egészében a Magyar Televízió újabb termésében figyelemre érdemes mű született, ami talán itt-ott vitákat is válthat ki, mint már az említett veszprémi üzemi ősbe­mutatón is történt, ahol a nézők között számos pedagógus is ült és az ankéten pro és kontra vitatta a látottakat. De ugyanígy beszélgethetnek róla mások is, hiszen Iksz Zsuzsi históriájának képletébe igen sokféle ismerős történés behe­lyettesíthető. A Hírháttér — közvetlenül a Harminchárem névtelen le­vél sugárzása után — két érdekes témát járt körül. A totó- és lottószelvények árának százszázalékos emeléséről beszél­getve az OTP magas beosztású képviselője végeredményben semmit sem tudott mondani a riporter kis számtani műve­letére, amely gyakorlatilag letörölte az addig is ingatag ma­gyarázkodást. így az indokolásból ennyi maradt: ez van, ezt kell szeretni. — A prostitúció volt a másik téma, amit a meghívott pszichológusok meglehetősen elméletieskedve jár­tak körül, holott ez a téma — pikáns részletek nélkül! — gyakorlatibb kifejtést érdemelt volna; mindennapossága mi­att is ... Benedek Miklós Értékmentő politika Világszerte felgyorsult a műszaki-technikai fejlődés. Az elmúlt évtizedekben vég­bement folyamat jótékony hatásai vitathátatlanok. Csakis ilyen mértékű és üte­mű előrehaladás teheti lehe­tővé a megnövekedett létszá­mú emberiség szükségletei­nek kielégítését. A termelékenység növeke­dését azonban — különösen a fejlődés első időszakában — óriási károk is1 követték. Hatalmas mértékben szenv- nyeződtek földünk vizei, a talaj és a levegő. Csökkent az állat- és növényvilág élőtere. rosszabbodtak az egész , élővilág létfeltételei. Sohasem volt mennyiségű hulladékok halmozódtak fel. Eleinte csak egyes madárfa­jok kipusztulásáról, ihatat­lanná vált ivóvizekről szól­tak a riasztó hírek, később azonban az emberek egész­ségkárosodásáról is. Kezdte elhinni a világ, hogy a környezetvédelem nem megszállott szakembe­rek mániája, hanem a földi élet megmentéséért indított, az ember létéért vívott tu­dományos erőfeszítés. Ma már szerte a világon kétszer, sőt többször annyi fáradtsá­got és pénzt fordítanak a környezet kíméletére, mint a korábbi évtizedekben. A környezetvédelem szó kezd a termelés részévé válni, ész­szerű gazdálkodásra figyel­meztető fogalommá alakulni. Hazánkban tíz évvel ez­előtt törvény született az emberi környezet és a ter­mészet értékeinek védelmé­re. A törvényt jogszabályok követték, így á felsőszintű döntések javarészt adottak ahhoz, hogy nálunk is meg­álljon a környezet állapotá­nak romlása. Amíg egyes fejlett vagy fejlődő tőkés országokban a környezetvé­dő szakembereknek meg kell győzni a kormányt vagy a hatalmon lévő pártokat e kérdés fontosságáról, addig Magyarországon (és a többi szocialista országban is) ma­ga a kormány vállalta föl ezt a nagyszabású feladatot. E munka decentralizálása következtében nálunk ma már nem a legmagasabb szintű párt- és állami veze­téssel, hanem a területi ve­zetőkkel kell elfogadtatni a környezetvédelmi .jogszabá­lyokat. A legtöbb helyen ez sikerrel jár. Olyan közgaz­dasági ösztönzőket vezetnek be, amelyek segítségével ér­vényt nyerhetnek a nemzet­közileg is irigyelten magas szintű jogszabályainknak. Néhány megyében azonban még mindig a pillanatnyi közgazdasági vagy helyi ér­dekeket helyezik a nemzeti, sőt az egyetemleges érdekek elé. Sajnos, ezt az is lehe­tővé teszi, hogy olykor a Sárospataki Művelődéstörténeti Füzetek Új segédkönyv-sorozatot indított útjára a Comenius Tanítóképző Főiskola és a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Levéltár. A Sárospata­ki Művelődéstörténeti Füze­tek célja megismertetni az olvasót hazánk történeté­nek, művelődéstörténetének sorsdöntő eseményeivel, fo­lyamataival, különös tekin­tettel a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei vonatkozásokra. A sorozat a népünk és szű- kebb hazánk múltjához való kötődést szeretné szolgálni. A tervek szerint a kis ter­jedelmű, közérthetőségre, ol­vasmányosságra törekvő ki­adványok egyaránt szólnak a fiatalokhoz és az idősebb korosztályhoz, általános és középiskolai tanároknak se­gédkönyvként, mindenki másnak szép olvasmányként ajánlhatók. A sorozat első darabja a napokban jelent meg. Címe: II. Rákóczi Ferenc és a ku­ruc szabadságharc, szerzője Csorba Csaba. (Ö egyébként a sorozat szerkesztője is.) Ez első lcötetke — a soro­zat céljainak megfelelően — röviden, sok képpel, illuszt­rációval gazdagon mutatja be a címben jelzett témát, történelmi korszakot. Igen részletesen mutatja be a füzet II. Rákóczi Ferenc életútját a szabadságharcig, az 1676-os születéstől 1701— 1702 fordulójáig, amikor el­indul Bercsényivel Magyar- országra. E harmincöt esz­tendő leírása hű tükre az akkori hazai történelmi ese­ményeknek. csakúgy mint a következő, Zászlót bonta­nak a kurucok című fejezet történeti leírásai, amelyben különösen nagy szerep jut szűkebb pátriánknak, benne Miskolcnak is. A következő fejezetek a hanyatlás ko­rát, majd a fejedelem buj- dosásának idejét mutatják be. A füzet számos korabe­li okirat, térkép, egyéb do­kumentum rajzát, fotókópi­áját is közreadja, többek között a Rákóczi seregében szolgált miskolciak lajstro­mának egy részletét, vala­mint az ónodi 1707-es or­szággyűlés törvénykönyvé­nek részleteit. Érdekesnek, hasznosnak ígérkező sorozat. Egyes fü­zetei a Levéltárban, Sáros­patakon pedig a főiskolán és a Rákóczi-várban vásárol­hatók meg. <bm) központilag kidolgozott sza­bályozók nincsenek össze­hangolva. Amíg például a» Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal bün­teti a védett ősgyeD feltö­rését, addig a mezőgazdasági kormányzat jutalmazza '•»•t a tevékenységet. Magyarán- állami pénzen teszik tönkre a pótolhatatlan természet: kincseket. Előfordul az is, hogy egyes termelőszövetkezetek csupán azért tartanak meg semmi hasznot nem. hajtó, de ter­mészetvédelmi szempontból értékes legelőt, mert terü­letük nagyságától függ az anyagi támogatás mértéke. Amikor pedig meghallják, hogy az adott helyet védetté nyilvánítják, gyorsan tönk­reteszik azt. Mindez nem, tör­ténhetne meg, ha az ilyen terület az első pillanattól kezdve védettséget élvezne. Szeréncsére már folynak az egyeztető tárgyalások, amelyek megszüntethetik az ilyen és hasonló ellentmon­dásokat. A helyi önállóság növelé­se mellett egyébként módot kellene találni arra is, hogy a nemzeti értékek sorsáról ne helyben, hanem tovább­ra is központilag döntsenek. Ugyanúgy, mint a környe­zetvédelmi beruházások tá­mogatásáról. Az OKTH az elmúlt öt évben 221 környe­zetvédelmi beruházáshoz adott összesen 1,8 milliárd forintot. A VII. ötéves- terv­időszakban pedig a koráb­binál is nagyobb összegei juttat a leginkább veszélyez­tetett térségek légszennyezé­sének mérséklésére, a veszé­lyes hulladékok kezelésére és megsemmisítésére. Ez az értékmentő politika nemcsak határainkon belüli célokat szolgál. Jószomszédi viszonyainkat is erősíti az a tény. hogy hazánk is aláíró­ja volt a határokon átter­jedő levegőszennyezést csök­kentő nemzetközi egyez­ménynek. Ennek alapján egyike vagyunk annak a húsz országnak, amelyek vállalták, hogy 1993-ig 30 százalékkal csökkentik a kén-dioxid kibocsátást, azaz, ezer tonna helyett hétszáz tonna szennyező anyagot en­gedünk a levegőbe. A nagyobb előrelépés sok időbe telik. Figyelembe kel' venni a tervezéskor, az el­ért eredmények értékelése­kor az egyes országok kü­lönböző széljárását, az elté­rő gazdasági viszonyokat, a technológiai színvonalat, a szabályozás kezdetét, a mé­rési rendszerek eltéréseit. Éppen ezek miatt lassú fo­lyamat a vizek minőségének javítása is. Ugyanakkor ar­ról nem feledkezhetünk meg, hogy mivel alvízi ország va­gyunk, északi partnereink­kel több és nehezebb a ve­lünk szembeni kötelességük (Annak ellenére, hogy példá­ul Csehszlovákiában jóval fejlettebb a szennyvíztisztí­tás, mint nálunk.) A közös munka -tehát megértést és türelmet igényel. A nemzetközi együttműkö­dés nélkülözhetetlen a kör­nyezetvédelemben. A víz, a levegő, az állatok — s ezek­kel a kórokozók, ártalmas anyagok is —, jönnek-men- nek az országhatárokon át. Ezek ellen a szomszédos or­szágok csak közösen véde­kezhetnek. Olyan szemlélet­tel, amely nem a nemzetek­kel szembeni ellentét szítá­sára, hanem a kölcsön*" segítségnyújtásra törekszik Ezt az egészséges körnve- zetpolitikát szolgálja hazánk­ban az OKTH és 19 megyei szervezete, hét felügyelősé­ge, valamint a hozzájuk és társadalmi szervezeteikhez kapcsolódó csaknem 300 ezer önkéntes környezetvédő ál­lampolgárunk. R. I. MŰSOROK rádió nyék Moszkvából. — 22.30: Kép­újság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ KOSSUTH: 0.20: Társalgó. — 9.44: Nemzetközi mesefesztivál. — 10.05: Két keréken Magyar­országon. — 10.35: Éneklő Ifjú­ság. — 10.50: Évszázadok mes­terművei. — 11.40: Bethlen Ka­ta önéletírása. — 12.45: A bu­dapesti Ragtime együttes mű­sorából. — 13.05: A Rádió Dal­színháza. A bajadér. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Arcképek a lengyel irodalomból. — 15.18: Nóták. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: Északi kalan­dozások. — 1-7.30: Beszélni ne­héz. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Mai könyvaján­latunk. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Népballadák. — 20.20: Hangportrék. — 21.30: Kisváro-' sok. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: Az operabál. Ope- rettrészlétek. — 22.45: Iskola­példák. — 22.55: Világhírű elő­adóművészek felvételeiből. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Fúvószene. — 12.30: Népdalok, néptáncok. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Az én rádióm. — 14.50: Maxi­mális sebesség nincs ... — 15.05: Szakácsi Sándor énekel. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Ka­masz-panasz. — 18.30: Talpalá- való. — 19.05: A Jóakarat-játé­kokról jelentjük, Moszkvából. — 19.15: Csak fiataloknak! — 20.10: Esti fúvósmuzsika. — 20.25: A gyermek és világa. — 21.05: Ki­rándulás a spanyol popzenében. — 21.51: Népdalkörök pódiuma. 22.16: Mikrofonák. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágéne­kek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Richard Tucker énekel. — 9.31: Men­delssohn kamaramuzsikájából. — 10.40: Töltsön egy órát ked­venceivel. — 11.40: Zenekari muzsika. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: A XX. század zenéjé­ből. — 14.04: Barbara Zagórzan- ka énekel. — 14.24: Szimfonikus zene. — 15.30: Zenei Tükör. — 16.00: Kamarazene. — 17.09: Ko­dály: Székely fonó. — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.05: a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Üj lemezeinkből. — 20.21: Cliff Richard összes felvétele. — 21.00: A gyönyörűséges Szitá. Thomas Mann elbeszéléséből. 21.45: A délnémet rádió szim­fonikus zenekarának hangver­senye. — 23.01: Tánczene Var­sóból. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05; Döntött a bíróság. Dr. Tímár László elő­adása. — Fiatalok zenés talál­kozója. Szerkesztő Beély Kata­lin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. televírió 1. MŰSOR- 9.35: Tévétorna. — 9,10; szünidei matiné. — 11.40- Képújság. — 17.10: Hirek. — 17.15'- Három nap tévéműsora. — 17 20. 20 a csúcson. A televízió sláger­listája. — 17.50; Betűreklám. — 17.55: Vikingek. X/l. rész (ism 1 — 18.25: Képújság. — 18.30- Ag­rárvilág. -- 18.50. Mini-Stúdió ’86. — 18.55: Reklám. __ 19 05­T évétonna. — 19.10; &sti mese' — 19.20: Reklám. — 19.30. Tévéhír­adó. — 20.O0: Reklám. — 20.05: Nők a pult mögött. Csehszlovák tv-íilm. X. rész. — 20.55: Betű- reklam. — 21.00. stúdió ’86. — 22.00: Mi forog az ágyak körül? Dokumentumfilm. — 22.45; Hír­adó 2. — 23.05: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.50. Képújság. — 17.55: Jóakarat-versenyek Moszk­vából. — 19.50; az ősi föld if­júsága. szovjet kisülni. — 20.00: Boszorkányszombat. Amerikai film. — 21.00: Jóakarat-verse­1. MŰSOR: 0.55: Hírek. — 9.00: A fellázadt város. — 9.S5: Tévé­fórum. — 10.35: Video Stopp. — 11.15: Hírek. — 15.55: Hirek. — 16.00: Jóakarat-versenyek. — 17.00: A magyar szecesszió. — 17.20: Sportrevü. —17.50: Kelet­szlovákiai magazin. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Es­ti mese. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-je­lentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.05: A klondikei aranyláz. — 21.50: Decin jelene és jövője. — 22.15: Kamarahangverseny. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 18.00: Jóakarat­versenyek. — 20.30: Fiatalok tv- klubja. — 21.30: Időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárás-je­lentés. — 22.00: Ez történt. — 22.10: Jóakarat-versenyek. mozi BÉKE: Hóbortos népség. I. Szí. botswanai vígjáték. Hl. helyár! Kezdés: mo és tíz óra­kor. — Mire megyek az apám­mal? Mb. szí. francia vígjáték. (14 év) II. helyár! Kezdés; f5, f7 és f9 órakor. — Szerelem, első vérig. Szí. magyar film. (14 év) II. helyár! Kezdés: f3 órakor. — BEKE KAMARA: Az önvédelem nagymestere. Mb. szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — Lady Chatterley szeretője; Mb. francia film. <18 év) III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — TÁNCSICS: Földrengés. Szí. amerikai katasztrófafilm. Ki­emelt III. helyár! (14 év) Kez­dés: ti, tú és fa órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: Dutyi-dili. Mb. szí. amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Az istenek a fejükre estek. Mb. szí. botswanai vígjáték. II. helyár! Kezdés: £5 órakor. — SZIKRA: Donald kacsa és a többiek. Szí. amerikai rajz­film. Kezdés: 4 órakor. — Bale­kok. Mb. szí. francia vígjáték. III. helyár! Kezdés 8 és 8 órakor. — FÁKLYA: Önbíráskodás. Szí. francia film. (16 év) III. hely­ár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Férfias nevelés. Mb. szovjet film. Kez­dés: f5 órakor. — PETŐFI; Egy maréknyi dollárért. Szí. olasz westernfilm. (14 év) Kiemelt III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TAPOLCA, ADY: A Coca-Cola kölyök. Mb. szi. ausztrál vígjáték. (14 év) III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Eroti­kus képregény. Szí. japán film. (18 év) Kezdés: f8 órakor. — VASAS PARKMOZI: Nem kell mindig kaviár. NSZK-beli ka- landfilm. (14 év) Kezdés: S órakor. — NÉPKERT, SZA­BADTÉRI MOZI: Titokban Hongkongban. Mb. szí. fran­cia bohózat. II. helyár! Kezdés: 9 órakor. — AVAS-DÉLI KERT­MOZI: Fantom az éjszakában. Mb. szí. amerikai film. (16 év) Kiemelt III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Szaffi. Szí. magyar film. II. helyár! Kezdés: f6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Bör­tönviselt úriember. Szí. spanyol vígjáték. (14 év) II. helyár! Kezdés: 4 órakor. — Lady Chat­terley szeretője. Mb. szí. fran­cia-angol film. (is év) III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Szex­misszió. Mb. szí. lengyel tudo­mányos-fantasztikus film. (14 év) II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: Donald kacsa nyári kalandjai. Szí. amerikai rajzmesefilm. II. helyár! Kezdés: f® órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: BMX banditák. Mb. szí. ausztrál if­júsági kalandfilm. II. helyár! Kezdés: hn4 és 6 órakor. — Tű a szénakazalban. Mb. szí. angol történelmi kalandfilm. (16 év) III. helyár! Kezdés: n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Halálos tavasz. Magyar film. (14 év) Kezdés: 5 órakor. — Az elveszett frigyláda fosz­togatói. Szí. amerikai kaland­film. (14 év) Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: 7 órakor. — SZE­RENCS, RÁKÓCZI: A mallor­cai ember. Szi. svéd krimi. (14 év) II. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — EDELÉNY: Hárem a si­vatagban. Mb. szí. szovjet ka­landfilm. Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Nincs kettő négy nélkül. Mb. szí. olasz kalandfilm. Ki­emelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. Dolgozókat alkalmaznak A HÖTECHNIKA Építő- és Szigetelő Vállalat felvételre ke­res építésvezetői munkakörben egy fő dolgozót, Borsod megye területén lévő munkahelyre karbantartási és felújítási mun­kák irányítására. Iskolai vég­zettség: kohó- vagy építész­mérnöki. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Mis­kolc, Felsőszinva u. 73. sz. Ná- daskay Tibor üzemigazgatónál. A MIÉP alvállalkozót keres, mintegy 30 kőműves és 10 mű­köves által elvégezhető munká­ra. Telefon: 18-229. A B. M.-i Tanácsi Építőipari Vállalat alkalmaz toronydaru- ke/.elöt, géplakatost, szerszám- raktárost — esetleg részmunka­időben is. Jelentkezni lehet: Miskolc, Üteg u. 3. sz. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Munka- és Védőruházati Termé­keket Gyártó Szövetkezet pályá­zatot hirdet TELEPVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: főiskolai vagy középiskolai vég­zettség, 5 éves vezetői gyakor­lat. erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés; megegyezés szerint. Je­lentkezni lehet részletes önélet­rajz beküldésével, az alábbi cí­men: Csokvaomány-Tólápa 3647. Telefon: Csokva 1. Ka’rányi Zoltán műszáki vezető. A Miskolci Szűcsipari Kisszö­vetkezet értékkünyvelőt keres. Szakmai feltétel: mérlegképes könyvelői vizsga és szakmai gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a szövetkezet központi Irodájá­ban, Miskolc, Tanácsház tér 2. sz. alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents